Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-05 / 54. szám
\ 4. oldal 1968. március 5, kedd Yolt-e vára valaha városunknak? /§ középkorban minden valamire való városnak volt megerősített menedékhelye, ahová háborús veszély esetén a nép legértékesebb vagyontárgyaival behúzódhatott. Nem kellett ezeknek a váraknak okvetlen meredek sziklák ormaira épülniök. Sík vidéken az árokrendszer és a földsánc is megfelelt. Egyes helyeken a kőfallal körülkerített templom, a templomerőd szolgálta a biztonságot. Nem hányhatom említetten itt, hogy amikor az új zenei általános iskolát alapozták, annak a rendőrségi épülethez legközelebb eső része alatt méternél vastagabb alapfalakat találtak. Az úttest felé egy négyzetes területet zártak körül a falak. A négyzet belső oldalát alul ívboltozat tartotta. Ugyanilyen vastag falrészek húzódtak a volt zárda és a rendőrségi épület felé is. Az iskolaépület alá eső falrészeket elbontották, de az onnan kiágazó, messzebb nyúló falrészek kutatóárkokkal még mindig könnyen megtalálhatók. Az alapásáskor feltáruló falrészekből dr. Balanyi Béla levéltári igazgató annak idején több fényképfelvételt készített. Mi állhatott a föld alól rövid időre előbukkant alap- falak fölött? Talán a templomerőd egyik saroktornya? Vagy az egész várrendszer déli bástyája? Írásbeli és térképemlékek nélkül lehetetten erre tudományos értékű választ adni. De esetleg, ahogy másutt, itt is akadnak helynevek, amelyek alátámasztják a hagyományokban rejlő sejtéseket. Mézzük csak a számba vehető sejtések alapjait. Ha *■ a város régebbi térképére nézünk, szembetűnik, hogy a Barátok templomától a Nagytemplom területén át, a Csányi utcán és folytatásain keresztül eső városrészt éppolyan kerülgető, kanyargós utcák hálózzák be, mint a budai Vár szomszédságát. Ez a város legmagasabb része. Okvetlenül arra kell gondolnunk, hogy ezen a területen kellett valami természetes, vagy mesterséges magaslatnak lennie, ami indokolja az utcák kerülgető kanyargását. Ha hozzávesszük, hogy a XVIII. és XIX. század fordulóján éppen ezen a helyen, a Mária utca elején találtak kútásás közben több öl mélyen Arno jász vezérnek és feleségének, Lifesztrának pecsétjére, megerősödik gyanltásunk, hogy ezen a tájon már a jászok idején lehetett valami földvárféle. Ennek maradványai közé telepedhettek évszázadok múlva a beköltözött magyarok és segédnépeik. Mit mondanak erről a történelmi források? Abban az időben, amikor Oroszországban Nagy Vladimir uralkodott, aki népével együtt 988-ban tért keresztény hitre, Magyarországnak is hasonló nagy szervező királya volt, I. István. Folytatta atyja megkezdett művét és az egész magyar népet keresztény hitre térítette. A nyugati keresztény országokkal való kapcsolatok megerősítése céljából egy német fejedelem leányát, Gizellát vette feleségül. Gizella menyasszonyi ajándékul Kecskemétet kapta királyi urától. A város attól kezdve jó ideig a királynők birtoka. Gizella szülőhazájából, Burgundiából iparosokat és kereskedőket telepített az itt lakó ősfoglalkozású emberek közé. Ezeknek az emlékét őrizte volna a Burga utca neve, amelyet nemrég cseréltek fel a Simon István névvel. ET ada Elek a Burga névről másként vélekedik. A ■**- Hornyik-albumban megjelent tanulmányában kifejti, hogy a Burga szó olasz eredetű. Azoktól az olasz kereskedőktől ered, akiket I. István telepített a volt Burga utca környékére. Jelentése a szónak — váralja. Tehát ez a Gáspár András utca, Dózsa György laktanya és Batthyány utca közé eső, zegzugos beépítésű terület az egykori váron kívül esett. A várat magát vagy a jászok, vagy az avarok építették. A terep nyújtotta anyagi lehetőségnek megfelelően földvár lehetett. Keleti oldalát a Déllő-tő vize mosta. A vár körülövezésére szükséges vizet a Gát-ér torkánál — a Csongrádi utat az Ürgés közepén keresztező Kórház utca vasút felé eső végénél — gát duzzasztotta föl. A Gát-értől a Muszájig terjedő lapos kaszálót még Kada Elek idejében is Górrének nevezték. Gór-ré avar nyelven vár-rétet jelent. Hogy idővel hogyan és mikor vált a földdel egyenlővé, azaz hogyan magasította eltűnése a város középső területét, nem tudjuk megfejteni. De a Burga néven kívül még két későbbi elnevezés is jelzi az egykori vár fennállásának lehetőségét. A város északkeleti részén, a Bethlen körutat a Talfája utca folytatásaként átszelő utcát régebben Tabán utcának nevezték. Ugyancsak Tabán néven említették a Máriavárosnak a városhoz legközelebb eső részét is. Tabán pelig ß török nyelven vártalpa jelentésű. Tehát a Burga és a két .Tabán közé eshetett a kecskeméti vár. De ha volt ilyen, hová tűnt? 1 lérte a nem szilárd anyagból készült építmények sorsa. Tűzvészek többször égették keresztül az egész várost. Voltak vizes esztendők, amelyek megviselték a földből alkotott létesítményeket. Ami leégett, vagy összeomlott, nem hordták el. Csupán elegyengették és ráépítették a megmagasodott szintre az újat. Így emelkedett a város szintje szinte évről évre. A mostani mélyebbre alapozott építkezéseknél bukkannak csak napvilágra a régi talajszintvonal titkai. Két-három, sőt öt ölnyi mélységből kerülnek elő olyan tárgyak, amelyek mutatják, hogy itt régen is élet volt A terület beépítettsége nem teszi lehetővé a rendszeres kutatást. Talán majd ha örvendetesen fejlődő városunk odáig jut, hogy lemondhat egészen a Burga is Tabán-jai elavult épülteiről, a helyükbe épülő modern városzrész alapozásakor előkerülő leletek többet fognak mondani a város múltjának eddig még kiderítetlen rejtelmeiről. Joús Ferenc E‘ SzikvíaE és IsamM Beszélgetés üdítő témákról A Bács-Kiskun megyei Szesz- és Szikvízipari Vállalat igazgatójával, Götz Imrével a gazdasági reform adta lehetőségekről beszélgetünk, főként arról, hogy miként alakul az új helyzetben a fogyasztókkal a kapcsolat. A vállalathoz 14 szeszfőzde és öt szikvíz- üzem tartozik. Ez alkalommal a szeszmentes italokról folyik a szó. Ez sem kis tétel, hiszen tavaly például szikvízből csaknem 90 ezer hektolitert gyártott a vállalat. — A szikvízfogyasztás évről évre emelkedik. A mi üzemeink mellett a magánkisiparosok is segítik az igények kielégítését. Könnyebb a kisiparosnak — Mit jelent ez a piacon? — Ök valamivel köny- nyebb helyzetben vannak, mint a vállalat. Ez kissé furcsán hangzik, de így van. Egyrészt nem javítanak üvegeket, ami eleve csökkenti a kiadásaikat. Mi saját műhelyünkben sok ezer üveget hozunk rendbe évente. Ugyanakkor megvan az a lehetőségük Is, hogy házhoz szállíthatják az árut. Nekünk csak bizományosaink vannak. Ezt sem szívesen vállalják, mert egész napi lekötöttséget jelent. Pedig anyagilag kifizetődő. Egy bizományos csak azzal, hogy kicseréli az üvegeket, havonta ezer forintot kereshet. Mi is törjük a fejünket azon, hogy miképp lehetne javítani a szolgáltatáson. — Térjünk át az üdítő italokra. Mennyi fogy évente? — Csaknem 3 millió üveget palackoztunk az elmúlt évben, s az idén mintegy 4 milliót szeretnénk. Új NDK töltőgépeket kapunk, ami gyorsítja és olcsóbbá teszi a munkát Természetes és szintetikus Közben megkóstolunk egy narancsízű üdítő italt, más- néven bambit. Ez adja a következő kérdést. — Közismert, hogy a narancs- és citromízű szörp szintetikus italok. Ennek ellenére keresettek? — A tapasztalatok szerint igen, talán azért, mert olcsóbbak, mint például a málna, vagy a többi természetes szörp. A kimutatások szerint a szintetikus üdítő italokból sokkal több fogy, mint a természetes szörpökből. — Érdekes, mert az ember az ellenkezőjét hinné. Mostanában többször szó van arról is, hogy helyes volna, ha a vendéglátóiparban meghonosítanák a szörpök palackozott árusítását. Ez sokkal higiénikusabb, másrészt kevesebb lehetőség van a fogyasztók megkárosítására. — Ez valóban így van, mert amikor a szikvízbe be- letöltik a kis üvegcséből a szörpöt, mindig marad egy kicsi az alján, hiszen a nagy sietségben nem csurgatják ki. A jövő útja — így aztán egy-egy nagyobb üzemben naponta egy-két liter többlet is jelentkezhet. — Ha nem is annyi, de néhány deci biztosan. Nem véletlen, hogy a vendéglátóipar idegenkedik a palackozott árutól. — Mit lehet tenni? — Szerintem a jövő útja a palackozott árusítás. Ez kulturáltabb és sokkal tisztább, jobban megfelel az igényeknek. Érdemes lenne növelni a természetes úton készített szörpök választékát. Másrészt a palackozott áruk címkézését sem ártana megoldani. Jelenleg ugyanis a készítmények csak egy papírszalaggal jelennek meg a forgalomban. Ügy értesültünk, hogy többet szánnak az üdítő italokkal kapcsolatos propagandára. Ez helyes, mert szükségszerűen hozzátartozik a kulturáltabb szolgáltatáshoz. K. S. A magyar íöríénelem három tavasza az líjúsági Rádióban Gazdag és változatos műsorral emlékezik meg a magyar történelem három örök emlékű tavaszáról az Ifjúsági Rádió. Március lóén hangzik el a fiatalok hullámhosszán Kárpáti Sándornak, a KISZ Központi Bizottsága titkárának üdvözlő beszéde. Az ünnepi műsor összefoglaló címe: Föltámadott a tenger. A Magyar Tanácsköztársaság születésnapját, március 21-ét Stromfeld Aurélról szóló rádiójáték bemutatásával is ünnepli az Ifjúsági Rádió. Április 4-én a fiatalok rádiója élőben közvetíti a KISZ-fogadalomtételt a budapesti Dózsa György térről és négy vidéki városból, körkapcsolással. Felfrissítik az olajat Hevítik, törzsoldattal de- | a szennyeződést — és új- ríti'k, kovafölddel lekötik I jászületik, szakmai nyelven A regeneráló üzem és a két gépkezelő: Tóth Imre és Vajda Ferenc. A szerkesztőség postájából Még unalmasabb, mégis türelemmel várunk Jó magam is sokat eljárok a Katona József Gimnázium előtt, s bizony örömmel nyugtázom, hogy a régi, keskeny, elavult útburkolatot korszerű, széles út fogja felváltani... Nem akarom elhinni, hogy valaki is ellenezné ezt a fontos munkát. Igazán ki lehet bírni azt a 12 métert, amelyet nem asztalhoz hasonló aszfalton kell megtenni. Nagyon kár és felesleges az útépítőket okolni, akik télen is, hidegben, esőben, sárban küzdenek, dolgoznak, hogy minél előbb meglegyen az út... Egy kis elnézést, türelmet megérdemelnek, nem felületes kijelentések illetik meg őket. Némelyik fiatal, mint M. T. IV-as gimnazista is, mindent egyből, rögtön uramisten, de azonnal, — szeretne — ... Ha olyan ügyetlen, hogy 12 métert nem tud megtenni, vigyázva a cipőjére, elég sajnos. Az átkelőhely betonlapokkal van berakva, s garantálom, hogy még egy 99 éves nagymama is baleset nélkül át tud menni ott. Nem tudom, mit szólna tisztelt M. T., ha naponta többször Is négy-ötszáz métert kellene megtennie — tényleg bokáig sárban, mint ahogy mi és gyerekeink tesszük már 12 éve... Az Ipoly utcában lakom. tűrhetetlen ott az állapot. Egyszer már befizettünk, társadalmi munkát ajánlottunk fel, hogy járdánkat kövezzék ki. A pénzt hónapok múlva visszaküldték, s azóta sincs semmi. Ha a városfejlesztésből most nem is telik, legalább ígéretet kannánk, hogy meddig kell még daeasztani a nagy sarat. A járdán lassan nem lehet már járni, mert a kocsik la ott közlekednek. Az út olyan rossz, hogy a fuvarosok nem vállalják a tüzelő behozatalát az utcába... — Gosztolya József, Kecskemét, Ipoly u. 39. Szintén az Ipoly utca A tanácstagi beszámolón már előadtuk kérésünket, de nem történt intézkedés ... Az Ipoly utcán — a gázmű és a temető kerítése közötti, Járdának kinevezett rész esős időben szinte járhatatlan. Tudjuk, a tanácsnak jelenleg nincs pénze betonjárda építésére. Megelégednénk 10—12 db, körülbelül ISO centis betonoszlop hulladékkal, vagy olyan szilárd rúd- félével, csővel, amit le tudnánk ásni az említett „járda” szélére. Így lovas kocsik, s egyéb járművek nem vágnák fel. En már leástam egy-két vascsövet, de a guberálók ócskavasnak nézték, és kiszedték. Ha kapnánk valami oszlopnak valót, én vállalom a le- ásását. Utána kérnénk pár kocsi salakot, s a 300—400 méteres szakaszon megoldódna a járdakérdés ... Sokan járunk erre, konzerv-, gép-, parkettagyáriak, a gázmű dolgozói és mások. Kisgyerekes anyák viszik a csöppségeket kerékpárral; mikor sár van, nem tudják, a gyereket vegyék fel, vagy a kerékpárt... A vasút mellett nem szabad menni. Ha ott közlekedünk, szabálysértésért 100—150 forintra büntetnek. Kérjük, segítsenek rajtunk, s mi megtesszük a magunkét. — Halasi Mihály, a gázmű dolgozója, Kecskemét. Túlnagy munkadíj 650 forint csak a havi jövedelmem, eltartott vagyok. Vnn egy kia varrógépem, de nagyon rozoga, éppen foltozni jó. Nemrég 2 kis csavar kellett bele. Egy magánkisiparoshoz mentem. Két viselt csavarért 150 forintot kért, pedig nem ért az húszat se. 30 forintot sikerült lealkudnom, így megkaptam 120-ért. Nem írom ki a nevét, csak felhívom az illetékesek figyelmét, hogy azért az árdrágítás ilyen fokát jobban ellenőrizzék. Míg várakoztam, volt nála egy másik asszony is. A mester iszka-piszkálta vagy két óráig az asszony gramofonját, közben beszélt, beszélt, s a végén kért egy százast. A vendég majdnem rosszul lett, de kifizette. Mit tehetett. Az a gramofon nem ért 30 forintot se. — Kovács Jánosné, Ballő- szög. Köszönöm a szeretetet Köszönetét mondok a Petőfi Népe jólelkű olvasóinak, akik megértve és átérezve egy bal eset következtében megbénult bányász sivár helyzetét — segítettek azt elviselhetővé tenni. Mint IS éve ágyhoz kötött beteg, kértem, hogy használt ócska órát küldjenek, amivel még foglalatoskodni, dolgozni tudok, a magam módján. Szét szedem, összerakom őket, s boldog vagyok, mikor hallom, hogy az öreg szerkezetek megint működnek. Nagyon örülök, s ugyancsak a Petőfi Népében köszönöm meg a nyilvánosság előtt a nekem küldött órákat. Egyenkén* nem tudnám ezt megtenni, hiszen sok ajándékozóm van. Tanár, diák, sok falusi ember, iparos és vezető beosztású egyaránt van köztük, akik nemcsak órát küldtek, hanem jókívánságaikkal Is bo'dog napokat szereztek nekem. — Jő szerencsét! — Tamás Árpád, Budapest, VIII., Auróra u. 6. kb regenerálódik az olaj. Mármint a gépekben használatos. Négyötödét visszanyerik. Nem ismeretlen eljárás ez. az ÁFOR telepein régóta berendezkedtek erre. A vállalatoknak, gazdaságoknak literenként 40 fillért fizettek a fá- raditolajért. Amiből az következett, hogy a legtöbb helyen kiöntötték az elhasznált olajat, hiszen a térítés a szállítási költségeket sem fedezte. Minderről nyugodtan írhatunk múlt időben, hiszen tavaly augusztus óta az olaj felfrissítése, legalább is a megyében, már nem egyedül az ÁFOR monopóliuma. Kiskunhalason, az állami gazdaság központi géptelepén Is sikerrel honosították meg. A szükséges berendezéseket zömmel helyben készítették. S ami a fő. jóval kedvezményesebb áron tisztítják az olajat, mint a forgalmazó vállalat. Itt ugyanis a felfrissített olajat visszaadják a megrendelőnek, s literenként 7.50 forintot számítanak fel. Sikerükre jellemző, hogy a megye valamennyi állami gazdaságától, igen sok tsz-étől és egynéhány vállalatától kapnak olajat tisztításra. Sőt egyre többet a megyén kívülről is! Legutóbb például a Debreceni Állami Gazdaság jelentkezett az olajfinomítás rendszeres elvégeztetésére. Ügy látszik, még ekkora távolságról is kifizetődőnek bizonyul a regenerálás. A két gépegységgel jelenleg még egy műszakban dolgoznak. Fz naoi 400 liter olaj felfrissítését jeteaü.
