Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-03 / 53. szám
Helyesen, jól gondolkodni..; GYERMEKEINK gondolkodásra nevelése nemcsak az iskola, és a pedagógusok feladata. Nagyon fontos, hogy a család is idejében bekapcsolódjék ebbe a munkába. A kisgyerek gondolkodóképessége először a kérde- zősködéseiben mutatkozik meg. Egyes gyermekek kíváncsisága szinte mérhetetlen. S a mai gyermek, miután sokat lát, sokoldalúan tájékozódhat, többet kérdez, többet is gondolkodik. Igyekezzünk ezt a kíváncsiságot, kérdezőskö- dést már kis korától fogva otthon is kielégíteni, ne hagyjuk válasz nélkül és főleg ne torkoljuk le miatta. Vannak élénkebb és lassúbb, pontosabb és pontatlanabb felfogású, gondolkodású gyermekek. De a gondolkodás képessége fejleszthető. A szülők feladata is, hogy ezt tapasztalatok, élmények szerzésével, amelyek a családban is sokfélék lehetnek, elősegítsék. Ma már alig van család, ahol nincs rádió. A televízió népszerűsége szintén nagy a gyermekek között. Mindkettőben bőségesen található olyan adás, mely már kis korától fogva fejleszti a gyermek ismereteit, gondolkodását. Az olvasás, a könyvek hatása ugyancsak rendkívül fontos. Ám ebben is, mint a megfelelő műsor megválasztásában fontos az életkori sajátosságnak megfelelő válogatás. Gyermekeink gondolkodását alakíthatja a családban végzett munka, a megkapott feladat önálló elvégzése, a megoldás izgalma, a felnőtt helyeslése, vagy helytelenítése. Jelentős dolog a gyermekeinkkel folytatott beszélgetés az őt érdeklő témákról. Kívánjuk meg tőle a látottak, tapasztaltak pontos és szabatos elbeszélését. Felsős korban a „miért”-ek, „hogyan”-ok megértése, az ok és okozati összefüggések megvilágítása is lényeges. A GONDOLKODÁST jelentős mértékben fejleszti az elmélyült tanulás. Ehhez biztosítani kell a tanulást elősegítő, megfelelő, nyugodt családi légkört. Tisztában kell lenni a szülőnek is a tanulás módszereivel. A szó szerinti tanulás 6—7 éves korban még használható. Később, főként felsős tagozatban már az értelmi jellegű lép előtérbe. (Még ott is ahol valamit szóról szóra, kívülről kell megtanulni, pl. vers, vagy szabályok stb.) A magolás, a mechanikus tanulás nem fejleszti a gyermek gondolkodóképességét. Kényelmessé teszi az agyat. A legtöbb tárgynál a füzetben váz- latszerűen rögzítik a tanulók azokat az adatokat, tényeket, amelyek lényegesek. Lehetőleg ezt vegye át először a gyermek, ezekhez kell kötni a könyvből megszerezhető ismereteket, az ezek közötti összefüggéseket kell megérteniük. A tanulás eredményességéről a szülő úgy győződhet meg, hogy a feladatot elmondatja gyermekével. Itt se a szó szerinti, hanem az értelem szerinti elmondást követeljük meg. Az is jó módszer, ha feltett. kérdésekkel ellenőrizzük, hogy érti-e a gyermek az anyag lényegét, az okozati összefüggéseket. Helyes ezt akkor is megtenni, ha a gyermek napközibe jár. A SZÜLŐKÖN is múlik, hogy gyermekeik idejében megtanuljanak helyesen, jól gondolkodni, hogy már kis koruktól fogva elsajátítsák a tényék, a jelenségek, az események, az ismeretek gondolkodásszerű megfigyelését, mérlegelését. B. B. Ha influenzás van a háznál... Az idei influenzajárvány aránylag enyhe lefolyású. A betegek két-három lázas nap után meggyógyulnak. A szövődmények azonban különösen kisgyermekeknél és idős embereknél veszélyesek lehetnek A leggyakoribb szövődmény a tüdő- és a középfül-gyulladás. Ezeket a betegeket, ha szükséges kórházba küldi az orvos, a többit azonban otthon ápoljuk. Mi a teendőnk ilyenkor? A legfontosabb, hogy ) a lázas beteg azonnal maradjon otthon és feküdjék ágyba. Ezzel kettős célt érhetünk el: a beteg nem fertőz másokat és maga is gyorsabban túljut a betegségen. Az influenza, különösen az első napokban, igen erősen fertőző. Elég a beszélgetés, kézfogás ahhoz, hogy másokat megfertőzzünk. Ha tehát az influenzás beteg „lábon” hordja a betegséget, munkába, vagy iskolába jár, túlzsúfolt közlekedési eszközön utazik, könnyen fertőzheti társait és terjeszti a járványt. Az otthon maradó beteg nem veszélyeztet másokat. Ha ezt az alao- vető szabályt mindenki betartaná, a járvány sokkal hamarabb véget érne. A korai ágybafekvés másik előnve. hogy ritkább a szövődmény. a betegség kiújulása, gyorsabb a gyógyulás. A beteg saját érdeke is azt kívánja tehát, hogy ne „hős- ködjék”, feküdjék le, ha lázas, mert ezzel elkerülheti a komolyabb bajt. A beteget lehetőleg otthon is el kell különíteni a többi családtagtól. Ahol erre nincs mód. legalább azt kell elérni, hogy betegsége alatt ne érintkezzék kisgyermekkel, öregekkel, ne legyen velük közös helyiségben, mert a betegség főleg rájuk lehet veszedelmes. A beteghez hívjunk orSzáraz faltisztítás A kora tavasz még nem alkalmas a piszkos falak újrafestésére, a száraz faltisztítás azonban ebben az időszakban is elvégezhető. Az eljárást azonban kizárólag olyan falon alkalmazhatjuk, amelyről nem pereg le a festék, de még dörzsöléssel sem távolítható el róla. A vakolathiányos. zsírfoltos, salétromvirágos fallal természetesen ily módon nem sokat tehetünk, csupán a füsttel párosult portól tisztíthatjuk meg a falfelületet. A száraz faltisztításnak két módszere van: műanyagszivaccsal való le- dörzsölés, és az úgynevezett falradírozás. Mindkét eljárásnál először terítsünk papírt a padlóra, s csak azután kezdjünk hozzá a munkához. A falpolcokat, képeket vegyük le, a szögeket húzzuk ki. a bútorokat toljuk el az útból. A szivaccsal — lapjával a falfelülethez szorítva — a a mennyezettől a padlóig húzzunk párhuzamos csíkokat (a sávok fedjék egymást). A szivacsot kiszolgált nyeles súrolókefe, meszelő falapjára is felerősíthetjük, így kevesebb lesz a hajlongással járó fáradtság. A radírozási eljáráshoz masszát kell készítenünk. Anyaga: rozsliszt és rézgá- lic. Mérjük le a tisztítandó falfelület nagyságát, majd a falfelület minden négyzetméterére 2—3 deka rozslisztet és 1—2 gramm rézgálicot vásároljunk. A mindkét anyagból kimért mennyiséget forraljuk fel és főzzük össze, s amikor elkészült, hideg kövön gyúrjunk belőle földnedves gombócokat. A gombócokkal felülről lefelé haladva húzzuk a falra széles vízszintes sávokat. Minden húzás után gyúrjuk be a gombócba a rárakódott szeny- nyet. 3—4 óra alatt elkészülhetünk egy középméretű szobával. És avr nagyon lényeges, 1—2 évre megtakarítottuk a költséges festést és elmaradhat a festés utáni nagy- takarítás is. Csupán a \ „morzsalékot” kell össze- j sepernünk a padozatról. vost és tartsuk be az utasításait. Ne szedjünk feleslegesen gyógyszereket, mert megtörténhet, hogy amikor már valóban szükség lenne rájuk, hatástalanokká válnak. A beteg étrendje legyen könnyen emészthető, (tej. tejtermék, sovány ha- romfihús stb., C-vitamint tartalmazó nyers gyümölcs és zöldségfélék) ne terhelje meg a gyomrát zsíros ételekkel. Víz helyett adjunk a betegnek teát (kamilla, hársfa, csipkebogyó). A lázat naponta mérjük, mert csökkenése gyógyulást, az emelkedése, vagy tartóssága szövődményt jelezhet. A beteg zsebkendőbe tüsszentsen és köhögjön. Ne a kezét tartsa a szája elé, mert kézfogással, tárgyak érintésével a fertőzést továbbítja. Az evőeszközeit, poharait külön kell elmosogatni forró vízben, s a beteg mindig csak a saját evőeszközeit használja. A zsebkendőt mosáskor ki kell főzni. Tulajdonképpen ilyenkor a legjobb a papírzsebkendő használata, amely elégethető. A használt zsebkendő erősen fertőző lehet. Takarításkor ne verjünk port. Legjobb, ha nedves ruhával töröljük fel a be- tegszobá padozatát. Gyakran szellőztessünk, hogy a szoba kórokozókkal fertőzött levegőjét a külső, sokkal kevesebb kórokozót tartalmazó levegővel cseréljük ki. A zárt ablakú szoba levegője, amelyet a beteg hosszan fertőz, szellőzés nélkül, a legnagyobb fertőzési veszélyt jelentheti a családtagokra. Ne látogassunk járvány idején influenzás betegeket. Különösen a gyermekekre vonatkozik ez, akik azonnal sietnek meglátogatni kis pajtásaikat, ha hiányoznak az iskolából. A betegség, amely az első napokban nagyon fertőző, csak rövid ideig tart. Várjuk meg a gyógyulást. Néhány nappal semmit sem veszítünk a barátságból. A fegyelmezett, értelmes magatartás elősegítheti a járvány enyhülését, a meggondolatlanság viszont kiterjesztheti. Dr. K. L. Mit kell tudni a mirelit árukról ? A különböző mirelit árukat nemcsak azért kedvelik a háziasszonyok, mert elkészítésük általában rövid időt vesz igénybe, hanem magas tápértékük miatt is. A gyorsfagyasztott zöldség- és gyümölcsfélék például csaknem teljesen megőrzik C-vitamin tartalmukat. A gyorsfagyasztott áruk általában polietilén ta- sakban, vagy dobozba csomagolva kerülnek forgalomba. A celofánt a legkönnyebben úgy távolíthatjuk el, ha hideg vízfürdőbe tesszük az árut. A nem szirupos mirelit gyümölcsre még fagyos állapotban öntsük rá az általunk készített és lehűtött szirupot. így a gyümölcs természetes leve, íze megmarad és eredeti formáját is megtartja. A szirupos gyümölcsöket egyszerűen hagyjuk felengedni, és B. I. I tetszés szerint ízesítjük. Téves elképzelése a háziasszonyoknak, hogy a zöldségféle — borsó, bab. karfiol, vegyes főzelék stb. — annál puhább lesz, minél tovább főzzük. Forró, zubogó vízbe dobva — ez lehűti a vizet — várjuk meg, míg újra felforr és 8—10 percnél tovább ne főzzük. A sóskát, spenótot felmelegítés után habarjuk be. Az uborkasaláta úgy ma rád ropogósán, ha a vásárolt adagot hidegen helyezzük az elkészített ecetes lébe. A mirelit szilvásgombóc főzése hasonló a zöldségfélékhez. Forrás közben azonban fakanállal néhányszor keverjük meg. A készételeket felmelegítve azonnal tálalhatjuk. A színhúsból készült vagdalthúst felengedés után még összegyúrhatjuk egy kis zsemlyével vagy fehér kenyérrel, így megszaporodik és nem esik össze. HÉTFŐ: Burgonyaleves, tej- berizs reszelt csokoládéval, alma. KEDD: Köméiiymagoslev s töltött tojás, burgonyapür' savanyúság. SZERDA: Zöldborsóleve (mirelit) túrós- és lekvá os bukta. CSÜTÖRTÖK: Almaleves, rántott sertéskaraj rizibizi, sava n vúiág. PÉNTEK: Karfiolleves (mirelit), burgonyával, befőtt. SZOMBAT: Lebbencsleves, fej-láb pörkölt kelkáposztafőze lékkel cékla. VASÁRNAP: Zöldsé-leves, gombás csirke párolt rizzsel, körtebefőtt, mogyoróscsók. Eszterházy rostélyos ESZTERHÁZY ROSTÉLYOS: Hozzávalók: személyenként 16 dekás rostélyos, 8 deka zsír, 3 deka liszt 23—30 deka zöldség, egy fej vöröshagyma, fél citrom, 2—3 deci tejföl. A rostélyos szeleteket megveregetjük és miután megsóztuk hirtelen kisütjük. Egy lábarást készítünk, amelyre ráöntjük a levet, a külön elkészített, finom metéltre vágott főtt zöldséget, és beletesszük a rostélyosokat és 2—3 deci tejföllel puhára pároljuk. Citrommal ízesítjük. RIZIBIZI. Hozzávalók: 30 deka rizs, só, egy kis doboz bosban kevés zsíron pirított zsenge zöldborsó, kávéskanál- üdséges és hagymás lében nyi porcukor, melybe fél citromhéját is be- Bő, lobogó, forró vízben • .ágiunk, félpuhára pároljuk rizst 3 percig felfőzzük, majd m rostélyosokat. Ezután le- tésztaszűrőn keresztül leszűr- szűrjük Egy evőkanálnyi minden szem külön áll.) Egy lefedhető lábosban felhevítjük a zsírt vagy vajat és erre isszük a rizst, a rizsre ráütjük a párolt zöldborsót és szekeverjük vele. Egy kis jvai és cukorral megízesít- ■ik. Ha kevés lé van rajta jtoljuk. A rizibizit fedő alatt, Hőben puhára pároljuk. (Párolás alatt nem szabad keverni.) A kész rizibizit vízzel kiöblített formába rakjuk, azután melegített tálra kiborítva tálaljuk. MOGYORÓSCSÓK. Hozzávalók: 4 tojásfehérje, 14 deka darált mogyoró, 28 deka cukor, 2 tojásfehérje habja. Egy habüstben hidegen összekeverjük a 4 tojásfehérjét, 28 deka porcukorral, majd gőz fölé tesszük és állandó keverés közben kemény habbá verjük. Ha a tűzről levettük, addig keverjük, míg langyos lesz, akkor 14 deka darált mogyorót, majd 2 tojás keményre vert habiát ndink hoz"á. Vajazott. lisztezett tepsibe szaggatjuk ki forró víza levét és áttörjük, jük és leöblítjük. (A félig be mártott kanállal. Közepes! kanálnyi lisztből ha- megfőtt rizs nem ragad össze, sütőbe szárítjuk. * Új divatú férfiingek A férfi ingdávatról számot adó külföldi lapok szerint megszűnt a fehér szín egyeduralma! Alkalomra ugyan most is legelegánsabb a fehér, de ismét divatos szín a pasztell kék, a halvány zöld, a világos-hússzín. Az új divat szerint öltözködő férfiak alkalmi öltözékéhez szolid csíkozásé ingeket viselnek, sportos öltözékhez markáns csíkozásé akat. Vékony csikozású alkalmi ing, hosszított gallérral. (Külföldi modell.) Változott a gallér fazonja is: az eddigi 4—5 cm helyett a spioc 10—11 cm hosszú. A sportos ingek is hosszított spiccel készülnek legombolható megoldással. Alapanyagúik igen változatos, például sima egyszínű, vagy csíkos. kockás szövet. A ragasztott gallért változatlanul használják világszerte. Hazai tavaszi újdonság: műszálas sporting, merevített gallérral. Hanem a hosszú hajjal nálunk is baj lesz, ha divatba jön a magas inggallér. A legújabb divat szerint ugyanis a gallér 7—8 cm, vagyis jóval magasabb. mint a hagyományos és a magas ingnyak a lobogó sörények alatt nem érvényesül. Kísérletképpen kis szériában nálunk is készül férfiing hosszított spiccel, magas gallérral. Ha a vásárlóknak megtetszik az új fazonú ing, sokezres széria is készülhet belőle. Finomabb, vagy erőteljesebb csikozású ing viszont már kapható az üzletekben. Ami az alapanyagokat illeti, külföldön is aköny- nyen kezelhető szintetikus, vagy szintétikus szállal kevert anyagokat használják. Az élen még mindig a praktikus hurkolt, "f'rőz (levegőző) nylon áll, mivel ennél jobbat még nem tudtak előállítani. Ez az egyetlen anyag, amit nem kell vas"', -: s« gyorsan szárad.
