Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-30 / 76. szám
IMS. március SO. szombat 5. oNM Befejezte ülésszakát az országgyűlés Vasasok a textilüzemben (Folytatás az 1. oldalról) ügyeknek mindössze fél százalékában került sor törvényességi óvás emelésére — mondotta, majd kijelentette: — Népünk szocialista tu- datának, társadalmi rendünkhöz való hűségének leghatározottabb kifejezője, hogy államrendvédelmi törvényeink megtartása az utóbbi időben nem sok munkát adott a bíróságoknak. A továbbiakban arról beszélt dr. Szalay József, hogy a magánvádas büntető ügyek területén bizonyos túltengés tapasztalható. Az ilyen jellegű ügyek egy részének rendezésére a bíróságokon, kívüli, más helyes megoldást kell keresni — hangsúlyozta, majd így folytatta beszédét: — Fokozott gondot fordít a Legfelsőbb Bíróság a társadalmi tulajdon és a magánszemélyek munkával szerzett vagyonának védelmére. Mindezek jogvédelme a termelés és a termelési kedv fokozását szolgálja. Beszéde további részében arról szólt, hogy a Legfelsőbb Bíróság elvi irányítást adott a jogalkalmazásnak a véglegesen elromlott házasságok felbontására irányuló perek, a házastársi tartás iránti perek, a nagykorú gyermek- és szülőtartási perek eldöntésénél követendő szempontokra. — Ügy véljük, mind nagyobb teret kell engedni annak, hogy a felek a kiskorú gyermek, vagy gyermekek tartását nem veszélyeztető módon — egyes- séggel maguk rendezhessék a tartás kérdéseit Időszerű annak felvetése, nem lenne-e indokolt megkezdeni a társadalmi-gazdasági viszonyainkhoz jobban igazodó új családjogi törvény tervezetének a kidolgozását — hangoztatta. Dr. Szalay József nagy tapssal jutalmazott beszéde után az elnök szünetet rendelt el. Szünet után dr. Beresztóczy Miklós elnökletével a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója feletti vitával folytatódott az ülés. Felszólalt a vitában Benkei András belügyminiszter, s a Belügyminisztérium, a bűnüldöző szervek munkájával foglalkozott. A képviselők soraiból elsőként Nánási László Szolnok megyei, majd Kovács Istvánná Pest megyei, Katona Sándor Csongrád megyei, Te- rényi Józsefné Borsod megyei képviselő emelkedett szólásra. Ezután ebédszünet következett. Szünet után dr. Korom Mihály igazságügyminiszter volt az első felszólaló, majd Iván Istvánná Báes- Kiskun megye képviselője fejtette ki véleményét az elhangzott beszámolókkal kapcsolatban. Iván Istyáimé felszólalása Megyénk 11-es számú választókerületének képviselője, s egyben az ország- gyűlési képviselők Bács- Kiskun megy« csoportjának vezetője felszólalásénak elején utalt rá, hogy mindkét beszámoló téziseit időben kézhez kapták, s azok ismeretében az országgyűlési képviselőknek módjukban állt áttekinteni választókerületeikben az ügyészségek, bíróságok munkáját, azzal összefüggésben pedig a választó- polgárok erkölcsi, morális magatartását, a közbiztonság, a törvényesség helyzetét. Majd a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolójával, s ezen belül a bűnözés csökkenését bizonyító adatokkal kapcsolatban megállapította: — E csökkenő tendencia szoros összefüggésben van a lakosság növekvő öntudatával, a falu új közösségi rendjének szilárdulá- sával, eredménye a társadalmi szervek nevelő, tudatformáló tevékenységének, s nem kevésbé az ügyészségek, bíróságok eredményes munkájának. A továbbiakban hivatkozva a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolójában külön fejezetként elhangzott, s a családi közösség erősítésével összefüggő kérdésekre, így folytatta: — A megromlott házasságok meglehetősen nagy számára vonatkozó megállapítás egybeesik a mi tapasztalatainkkal is. A megye bíróságai 1966ban 1526, 1967-ben 1544 házassági bontópert tárgyaltak. Ez az összes polgári perek 15,4 százalékának felel meg. Jelentős a családjogi vonatkozású ügyek között a házasságból született gyermek tartása iránti perek száma is, ami az összes perek 16,3 százalékát képezte 1967-ben. Ezek a puszta tények, a számoknál i6 jelentősebb azonban a társadalomra gyakorolt hatásuk. A családi élet ugyanis elválaszthatatlan a társadalom életétől, a kettő kölcsönösen hat egymásra. Ha a gyermek helyes nevelést kap a családban, úgy a további erkölcsi nevelésétől is több siker várható, mert a gyermekkori élmények a legerősebbek, legmaradandóbbak. Az is figyelmet érdemlő tény, hogy a fiatalkorúak bűnözését előidéző körülmények között meghatározó szerepe van a nevelési hiányosságoknak. — Nem vagyok híve a házassági kötelék mindenáron való fenntartásának — folytatta Iván Istvánná. — Magam is azok véleményét osztom, akik azt vallják: Ha az érzelmi kapcsolatok megszűntek, a harmónia megbomlott, sem az egyén, sem a társadalom érdekében nem szabad fenntartani a házasságot. Azt sem szabad elfelednünk azonban, hogy minden válásból sérült emberek, különösen sérült, beteg lelkű gyermekek kerülnek ki. Az őértük érzett felelősségből is küzde- nünk kell a válások ellen. A legtöbbet e küzdelemben a szülők tehetik. S ha mégis válásra került sor, úgy vélem, mások okulására hasznos lenne, ha a bírói ítéletek az eddiginél is nyomatékosabban juttatnák kifejezésre a társadalom rosszallását azzal a házastárssal szemben, aki szembeszegül a joggal és erkölcsi normákkal, s akinek az erkölcsi magatartása szolgált alapul a házasság végleges megromlására. Olyan esetekben, amikor az italozási szenvedély, vagy esetleg a munkahelyen tapasztalható laza erkölcsi légkör vezetett a házasság megromlásához, célszerű lenne a bontóper befejezése után bírói jelzéssel élni a munkahelyre, felhívni a figyelmet a kifogásolt körülményekre. Jelenleg a bíróságok nemigen élnek ezzel a lehetőséggel. Annak fejtegetése után, hogy a válások legsúlyosabb következményét a gyermek érzi, viseli, így folytatta Iván Istvánná: — Ha már a családi élet felbomlott, a gyermek közös nevelése nem biztosítható, arra kell törekedni, hogy a különváló szülők közül az nevelje tovább a gyermekeket, aki erre alkalmasabb. Csak helyeselni lehet azt a gyakorlatot, amely nem tekinti döntő jelentőségűnek a gyermekelhelyezés szempontjából a gyermek életkorát és nemét, hanem az egyéb szempontokat is együtt vizsgálja. Társadalmi szempontból igen fontosnak tartom annak vizsgálatát, hogy a szülő erkölcsi szempontból al- kalmas-e a gyermek nevelésére. Megítélésem szerint azonban a szülők világnézete, egyénisége, munkahelyi magatartása, a gyér mekhez való ragaszkodása és egyéb személyi és tárgyi feltételek együttes vizsgálata döntheti el megnyugtatóan, hogy a gyermek nevelésére melyik szülő nyerjen feljogosítást Számos esetbe® ' sajnos, a legjobb ítélet sem hoz megnyugtató megoldást, mert a válás kimondása után az arra illetékesek nem szereznek érvényt a bíróság ítéletének. Az elvált szülők továbbra is együtt laknak, a leglehetetlenebb helyzetek következnek be, amelyeknek a gyermek erkölcsi fejlődésére van legsúlyosabb hatásuk. Szükségesnek tartom felhívni a tanácsok figyelmét, hogy az eddiginél következetesebben szerezzenek érvényt — a gyermekek és a társadalom érdekében — a bírói ítéleteknek. A továbbiakban ugyancsak a családjogi kérdések témakörében, a gyermekeknek szüleik iránti felelősségéről, nevezetesen a szülőtartási perek tapasztalatairól szólt Iván Istvánné. Elöljáróban méltatta szocialista társadalmunknak a munkában megfáradt, idős emberekről való gondoskodását, s azt, hogy az idei költségvetésben 8 milliárd 780 millió forintot tesz ki a kifizetésre irányuló nyugdíjak összege. Majd ezeket mondta: — Vannak olyan idős emberek, akik valamilyen ok miatt kívül esnek a nyugdíjra jogosultak körén, vagy nagyon alacsony ösz- szegű. néhány száz forintos nyugdíjat kapnak. Ezek többségéről is a társadalom gondoskodik a szociális otthonokban. Csak Bács megye 12 szociális otthonának fenntartási költsége 16 millió 543 ezer forint volt tavaly. A hosszú neonfényes munkateremben zümmögő varrógépek közül az egyik hirtelen elhallgat Klór An- talné gomblyukazó hiába próbálja jobb belátásra bírni, makacsul ellenáll minden indítási kísérletnek. A fiatalasszony mérgelődik, mert a szalag munkáját akadályozza a kényszerpihenő. Néhány perc múlva már szakavatott mozdulattal „turkál” a gépben Somogyi István műszerész. — Ne féljen — biztatja az aggódó varrónőt —, mindjárt kicserélem ezt az alkatrész^ s dolgozhat tovább. Tamcsu Sándorral, a Szegedi Ruhagyár bácsalmási üzemének vezetőjével vagyunk néma szemtanúi ennek a kis jelenetnek. — Karbantartóink minden elismerést megérdemelnek — mondja elégedetten. — A Lenin-brigád hatvankettőben, az üzem létrejötte után két hónappal már elhatározta, hogy megszerzi a szocialista címet Március tizenötödikén már hatodszor ítélte nekik ezt a kitüntetést a termelési tanácskozás. Most a szocialista műhely cím elnyerését tűzték célul maguk elé. A műszerészek gondosan tisztántartott műhelyében találkoztunk Lassú János brigádvezetővel. Sevarac Istvánnak, a kollektíva fiatal tagjának munkáját ellenőrizte. — Rólunk akar fmif — kérdezte csodálkozva. — Nem tettünk mi semmi különöset, csak azt nem felejtjük él egy pillanatra sem, hogy a mi munkánktól is függ az üzem terv- teljesítése. Kétszázhatvan különböző varrógép karbantartása és a kisebb hibák gyors javítása a feladatunk. Villanyszerelőink az áramellátás zavartalanságát biztosítják és a villanymotorok üzemképességén őrködnek. — A szocialista cím elnyerésének nemcsak szakmai feltételei vannak — emlékeztetem Lassú Jánost arra, amiről még nem beszéltünk. — Természetesen nagy gondot fordítunk a tanulásra is — mondja. — A brigád minden tagja részt vesz a politikai oktatásban, sőt ketten a marxista—leninista középiskolában tanulnak. Az idén megszervezzük a szakmai továbbképzést és sokat foglalkozunk majd a három új ipari tanulónk oktatásával és nevelésével. — A két műszak miatt a közös kirándulások és más rendezvények szervezése nehézkes. Az ősszel az üzemi brigádok közötti szellemi vetélkedőt mi nyertük. Most májusban a mi kollektívánk rendez ilyet, különböző hasznos tudnivalók ismeretéről adnak számot a résztvevők. Már megkezdtük a kérdések összeállítását a Munka Törvénykönyvéből, a kollektív szerződésből és a munka-; védelmi szabályokból. A brigádvezetőt elhívják,’ Tamcsu Sándor mond még néhány szót a vasasokról* — A brigád sokat foglak kozik a gyár újitási fel-' adattervével is. Lassú János például tavaly egy ügyes kis szerkezetet konst« ruált, amellyel megvalósítható az alátétgombbal való való gombfelvarrás. Az újítást bevezettük, évente 32 ezer forint megtakarítást eredményez. Társaival most a patent felvarrás gépesítésén fáradozik. Azt hiszem,’ hamarosan megtalálják a megoldást. Eddig még minden elhatározásukat valóra váltották... Opauszky László A magukra maradt öregekkel való törődés szép példája a megyében a 19 öregek napközi otthona, ahol meleg ebédet kapnak, kulturált körülmények között tölthetik el napjaikat az idős emberek. Nem kevés tehát a szocialista társadalmunk erőfeszítése. De vajon csak a társadalomnak, a szocialista államnak vannak kötelességei? Tudja mindenki, hogy nem. Azok is tudják, akik elfeledkeznek gyermeki kötelességükről és azért nem gondoskodnak megfelelően idős szüléikről. Indokoltnak és társadalmilag, emberileg egyaránt igazságosnak tartom, hogy a magukról megfeledkezett, legelemibb kötelességüket elmulasztó gyermekeket szükség esetén hatósági eszközökkel, az eddiginél is következetesebben kötelezzék szüléikről való gondoskodásra. Megyénk országgyűlési képviselője végezetül a Legfelsőbb Bíróság elnökének az 1952-ben alkotott családjogi törvénnyel kapcsolatos megállapításához csatlakozva elmondotta: A Bács megyei tapasztalatok is azt mutatják, hogy a társadalmi életünkben végbement változások, a társadalom jelenlegi politikai, erkölcsi, gazdasági helyzete is indokolttá teszi az új családjogi törvény kidolgozásának megkezdését. A továbbiakban Szerecz László Somogy megyei, Klujber László Fejér megyei, Gazsó Sándor Zala megyei, dr. Szabó József Baranya megyei, Lehel Ferenc Vas megyei, dr. Marton Zoltán budapesti, Mraz Tibor Borsód megyei képviselők szólaltak fel. Ezután a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke válaszolt a vitában elhangzottakra, s az országgyűlés elfogadta a beszámolókat. A nyugállományba vonuló dr. Szalay József helyett dr. Szakács Ödönt választották a Legfelsőbb Bíróság új elnökévé. Végezetül az interpellációk hangzottak el és az orszáegvűlés befejezte munkáját Bővül a kertészet A tervkészítésnek, illetve az elképzelések finomításának napjai követik egymást a termelőszövetkezetekben. Hogyan lehet gazdaságosabban termelni, növelni a közös bevételeit? A bajai Micsurin Tsz például az idén jelentősen bővíti kertészetét. Ebben az évben 6 millió forint bevételt vár ettől az ágazatámőröket hajtatnak bennük.' Ebben az esztendőben elkészül a nagy üvegházuk is, amelynek a vázát már ösz- szehegesztették. Az elmúlt év szőlőből származó — 900 ezer forintos — bevételének a kétszeresére számítanak. Őszre ugyanis termőre fordul újabb 62 hold telepítő? sük. A napos, melegedő tavaszi időre vártak ezek a cserepekben élőhajtatott paprikapalánták a szövetkezet kertészeti telepén. Rövidesen termést hoznak, amit primőrként a boltokban, illetve a tsz standján árusítanak. A képen: Huber Ferencné ritkítja a hatvani fűszer- paprika már bimbókat hozott palántáit. tói, a tavalyinál kétmillióval többet. Jelentős összegeket fordítottak beruházásra, s így jelenleg már 90 hollandi ágyat hasznosítanak. További tíz most épül. 170 holdra elegendő paprika-, paradicsom- és dinnyepalántát nevelnek itt. Ezenkívül korai priTávlati terveik között szerepel a növénytermesztés fokozottabb gépesítése, amit egyebek közt a tagok magas — 58 év — átlagos életkora is sürget. Beszereztek már 26 erőgépet, két SZK—4-es kombájnt, valamint növényvédő és vegy- szerező gépeket.
