Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-30 / 76. szám

% dum 1988. márcfns 38, szoníbaf Megyei tanácskozás — ZSÚFOLT nézőtér előtt nagy sikerrel tartotta meg kulturális szemléjét a Kecskeméti Béke téri Ál­talános Iskola 3602. íz. Ka­tona József Úttörőcsapata. A Katona József Gimná­ziumban lezajlott előadá­son az úttörők mellett a kisdobosok t* megérdemelt tapsvihart arattak. Kovács Ede csapatkrónikás • = A KISZ fiatalok tran­zisztoros akciója, amelyet a* agresszorok ellen harco­ló vietnami szabadsághar­cosok megsegítésére indítot­tak, élénk visszhangot vál­tott ki a bajai József Attila Úttörőcsapatban is. A pajtá­sok megtakarított forintjaik­ul egy-egy füzet árának megfelelő összeggel, a neve- '5k pedig személyenként 10 orinttal csatlakoztak az or­szágos akcióhoz. A 172 525— X—95. csekkszámlára fize­tendő összeg iskolánkban is »aprói napra emelkedik... Schádt Júlia tudósító. Baja Gyalog u. 17. • O Üttörflcsapatunk ha­gyományos honvédelmi ver­senyét az idén a Tanács- köztársaság kikiáltásának évfordulóján rendeztük meg. A nagyszabású vetélkedőn csaknem háromszáz solti és kissolti pajtás vett részt, s a győztesek, a helyezettek oklevelet és jelvényt kan­ták. örvendetes, hogy a verseny élményeinek hatá­séra több úttörő kérte fel­vételét az MHSZ lövész­klubjának légpuska szak­osztályába. Már elkezdőd­tek előkészületek az iskolai légpuskás felszabadulási emlékverseny megrendezé­sére. rszekas Béla Iskola-Igazgató Bolt • — AZ UTÓBBI hetek eseményteljes napjainak epizódjai közül számomra a kiskőrösi járási történe­lem-vetélkedő volt a leg­emlékezetesebb — Írja Ku- tyifa Ilona Kiskőrösről. — Sikerült kivívnom az első­séget és ezzel a jogot a me­gyei versenyen való részvé­telre. Iskolánk irodalmi színpadának legutóbbi ösz- szejövetelén Janus Panno- niusról, Balassi Bálintról, Tinódy Lantos Sebestyén­ről. Zrínyi Miklósról be­szélgettünk, s részt vett a színpad a csapat kulturális bemutatóján. A sikeres sze­replés érdekében nagyon sokat tett Adám Károlyné tanárnő is. — NÉPHADSEREGÜNK két repülős tisztjét hívta meg élménybeszámolóra a napokban a Kecskeméti Le- ninvárosi Általános Iskola Trencsényí József Úttörő­csapata. A vendégek a nyol­cadik osztályos lövészszak­köri tagok előtt ismertették a repülés, a repülőgépek történetét, majd érdekes oktatófilmeket mutattak be. Jakucs Gábor szakkörvezető tanár és az úttörőhallgató­ság a pilótákat újabb él­ménybeszámolóra is meg­hívta. Szabó Irén, tudósító — Vidám, táncos délutánt rendeztek Soltvadkerten a 928. sz. Petőfi Sándor Út­törőcsapat pajtásai — írja ötletes rajzokkal illusztrált tudósításában Havasi Ibo­lya úttörőriporter. — Sas­vári Ede. a Soltvadkert— Szarvaskúti 547. sz. Kos­suth Lajos Úttörőcsapat vezetője ugyancsak jól si­került farsangi rendezvény­ről tudósít, majd a továb­biakban az úttörők legutób­bi színházi élményeiről ad hírt. A felsőtagozatos ta­nulók ugyanis a budapesti Thália Színházban Petőfi Sándor: Tigris és hiéna cí­mű drámáját tekintették meg, majd budapesti kör­sétát tettek. « — A VBrBs Zászló hőseinek útján mozgalom keretében le­bonyolított Auróra-akció prog­ramját maradéktalanul teljesí­tették a pajtások — állapította meg a Bácsalmási 3578. sz. II. Rákóczi Ferenc Úttörőcsapat vezetősége, legutóbbi ülésén. Sok értékes emléktárgyat ősz szegyüjtöttek, ezek egy részét elküldték a szovjet pionírok­nak, a többit a csapat múzeu­mában helyezték el. Az Auró­ra-akció legjobbjainak nevét bejegyezték a csapat arany- könyvébe, s ezenkívül köny­vet, Jelvényt kaptak jutalmul. A csapat honismereti szakköre és a nyolcadikos pajtások a spanyol polgárháborúban har­coló Thököly János elvtársat hívták meg élménybeszámoló­ra. A kedves vendég elmondta, hogy Zalka Máté parancsnok­sága alatt harcolt. Az élmény- beszámolót magnón Is megörö­kítettük, aminek alapján pá­lyázat formájában dolgozzuk fel Thököly János emlékeit. A legsikerültebb pályaművek szer­zőit megjutalmazza a csapatve­zetőség. Molnár János tanár és Szuhai Zsolt őrsvezető • 0 Szerkesztői üzenet. Hartmann József, Helvécia, Csóka-sor I. kér. 2. sz. Az 1848-as márciusi esemé­nyekről írt dolgozatodat megkaptuk, Írásod sikerült, javasoljuk, hogy továbbra is foglalkozz szorgalmasan népünk forradalmi öröksé­gének epizódjaival, törté­netével. Sasvári Ede csapatvezető, Soltvadkert—Szarvaskőt A tudósításhoz mellékelt fény­képeket köszönjük, közlé­sükre azonban helyszűke miatt nem vállalkozhatunk. a mezőgazdasági munkaversenyről Az MSZMP megyei bi­zottsága és a Petőfi Népe szerkesztőségének kezde­ményezésére pénteken an­kétet rendeztek több mint 80 résztvevővel a mezőgaz­daságban folyó szocialista munkaverseny helyzetéről és továbbfejlesztéséről a mélykúti Üj Elet Termelő- szövetkezetben. A tanácsko­záson jelen volt dr. Matos László, az MSZMP megyei bizottságának mezőgazda- sági osztályvezetője, Oláh György, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Lajtai Vera, a Pártélet cmű párt folyóirat főszerkesztője. Részt vettek a megbeszélé­sen a városi, járási párt- bizottságok titkárai, a ter­melőszövetkezetek területi szövetségének vezetői,' a mezőgazdasági nagyüzemek vezető szakemberei és szá­mos szocialista brigádve­zető. A Petőfi Népe szer­kesztőségét Csáky Lajos fő­szerkesztő-helyettes és Ke­reskedő Sándor mezőgazda- sági rovatvezető képviselte. A megjelenteket Kazinczi Mihály, a vendéglátó ter­melőszövetkezet elnöke üd­vözölte, majd dr. Matos László tartott vitaindító előadást Elemezte az el­múlt évi mezőgazdasági verseny eredményeit és a további tennivalókat A tanácskozáson élénk vita alakult ki íőként arról, miképp lehetne gazdagítani a mezőgazdasági munka­versenyben kialakult eddigi módszereket A tanácskozáson részt vevő termelőszövetkezetek közül a mélykúti Űj Élet, a tompái Kossuth, valamint a három hartai közös gaz­daság írásbeli előterjesztést készített a szocialista mun­kaverseny tapasztalatairól. Hasonlóképpen a megyei Népművelési Tanácsadó szintén készített ebből az alkalomból egy kiadványt a munkaverseny eddigi eredményeiről és a továb­bi feladatokról. Ezeket az írásbeli anyagokat vala­mennyi résztvevő megkapta és tanulmányozhatta. Új raktári avattak az AKÖV-nél Tegnap Kecskeméten, a 9-es számú AKÖV központi telepén új — a darabárus szállítások céljait szolgáló — raktárt avattak. A léte­sítmény átadásánál jelen volt Zahumenszky József, a KPM Autóközlekedési fő­osztályának vezérigazgató­helyettese, Varga György, a KPM Közlekedési főosztá­lyának vezetője, dr. Benkő László, az AKÖV darabárus osztályának vezetője, Med­ve János, a KPM Autóköz­lekedési főosztályának cso­portvezetője, Erdélyi Ignác, a kecskeméti városi párt- bizottság első titkára. Sohajda József, a 9-es számú AKÖV igazgatója avatóbeszédében elmondot­ta, hogy a tavaly április 1-én indított darabárus já-> rátok ma már 139 helységet szolgálnak ki. A darabárus szolgáltatá­sok színvonalának további növelése érdekében építtet­te a vállalat másfél millió forintos költséggel a most átadott raktárt A megye lakossága igen megkedvelte a háztól házig járó szállí­tási formát ezért a jövő­ben Baján, Kalocsán, Kis­kunfélegyházán és Kislijn- halason is szándékosaink hasonló raktárakat építeni, a jobb kiszolgálás érdeké­ben. Ezután Zahumenszky Jó­zsef vezérigazgató-helyettes szólt a 9-es számú AKÖV vezetőihez és dolgozóihoz. Hangsúlyozta, hogy a kecs­keméti vállalat dolgozói az ellök között ismerték fel az autóközlekedési vállala­tok között a darabárus for­galom jelentőségét. N. O. Vizsgaelöadás Bruck János, a Színház­éi Filmművészeti Főiskola ötödéves színházrendező­szakos hallgatója vizsgafel­adatként rendezte az Ódry Színpadon Alfréd Jarry: „Übü király, avagy a len­gyelek" című drámáját. Ké­pünkön: Jelenet a darab­ból. (MTI-foto — Petrovfts László felvétele.) Országos víztérkép Meddig él egy kát? — Fúrások meglepetésekkel Hazánkéit úgy ismerik Európában, mint a bővizű országok egyikét. Miként is állunk vizeinkkel? Er­ről beszélgetett munkatár­sunk az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkutató és Fúróvállalat szakemberei­vel, akik elmondották, hogy — amint ezt a geoló­giai térképek is bizonyít­ják — országszerte való­ban bőséges mennyiségű iható és nagy mennyiségű ipari víz találgató — ki­véve két vízszegény me­gyét: Borsodot és Nógrá- dot — A víz utáni kutatás gyakran meglepetésekkel is szolgál. Előfordult, hogy vi­zet kerestünk, és olajfor­rásokra bukkantunk. A másik eset viszont az, hogy olaj után kutatnak, és he­lyette hévíz, vagy kitűnő ivóvíz jön felszínre. Mon­dani sem kell, hogy válla­latunk túl a fúrásokon, a mélyvízi és termálkutak karbantartásával is foglal­kozik. Hiszen egy-egy mélyfúrású kút élettarta­ma általában 20—25 esz­tendő Persze kellő kar­bantartás hiánya esetén, vagy más okok miatt előbb is felmondhatja a szolgá­latot. Ezért szükséges te­hát a karbantartás, a rendszeres ellenőrzés. — A termálvíz feltárá­sának ma már a mezőgaz­daság szempontjából is nagy jelentősége van. Hi­szen ezek a kutak ellát­hatják a mezőgazdasági üzemeket, azok hajtatóhá­zait, s más melegvízigényes vállalkozásait. Egyetlen példa: Szegeden a Haladás Termelőszövetkezet éven­ként fűtésre 700 ezer fo­rintot költött, s amióta hévkútjai vannak, sokkal olcsóbban oldja meg a fű­tést, nem beszélve arról, hogy 10 ezer négyzetmé­terrel növelték az üveg­házak területét, s hamaro­san újabb 10 ezer négy­zetméterrel bővítik hajta­tóházaik területét is. Az idén is nagyobb ará­nyú kútfúrásokat végeznek országszerte. összesen mintegy 145 mélyfúrású kutat készítenek el 1068- ban. A mélyfúrású kút a jó ivóvíz alapja, amely mint ismeretes, világszer­te problémát jelent. Az elmúlt 100 év alatt 40 ezer mélyfúrásos kút ké­szült Magyarországon, de még legalább ugyanennyi­re van szükség ahhoz, hogy az ország minden lakosa egészséges ivóvízzel legyen ellátva. Említésre érdemes a tavalyi, 1967-es eszten­dő. amikor 279 mélyfúrá­sos kutat tártunk fel, kö­zülük 17 termálvizet ad. — Vállalatunknak a ha­zai vízszükséglet kielégíté­sén túl nemzetközi köte­lezettségei is vannak — mondották a Vízügyi Fő­igazgatóság szakemberei például az NDK-ban, Cseh­szlovákiában, Szíriában és más országokban is vég­zünk vízfeltárásokat. Cé­lunk azonban, az hogy be­látható időn belül megold­juk a hazai városok és a fal­vak jó ivóvízellátását és ez nem is kis feladat, hi­szen a kultúra terjedésé­vel, a megnövekedett hi­giéniai követelmények kö­vetkeztében egyre több jó minőségű vizet kell bizto­sítanunk. Z«. L. Vödörtől a gépkocsifecskendőig — Hogyan lesz valakiből önkéntes tűzoltó? — kér­deztem Helvédl János ön­kéntes tűzoltó századost, aki 48 éve tagja, s több mint 33 éve parancsnoka az 1870-ben alakult keceli ön­kéntes tűzoltótestületnek. — Könnyű a válasz — mondta. — Apám, nagy­apám is önkéntes tűzoltó volt, öröklődött a család­ban. A testület a múlt század végén alakult meg. Az első — feljegyzett — tűzeset 1870. márciusában történt. A nagy szél miatt egyszer­re három ház leégett. Ez az eset ösztönözte a falu fő­jegyzőjét: Posgay Mórt, hogy az iparosokból tűzoltó csapatot szervezzen. Akkor tizenkét iparos vigyázta mankófecskendővel, vöd­rökkel, szikracsapóval Ke­cel 745 lakóházának tűz­biztonságát. Az első kocsifecskendőt 1872-ben vásárolták, ame­lyet a felszabadulás utáni Csólyospálos a fejlődés útján (Tudósítónktól.) Csólyos­pálos lakóinak száma alig haladja meg a két és fél ez­ret. A múlt évben teljesí­tett személyenkénti 115 fo­rint értékű társadalmi mun­ka arra enged következtet­ni, hogy a helybeliek szere­tik községüket. Tavaly nagyon lekötötte erejüke a vízvezetékhálózat bővítése. Több mint egy­millió forintba került az újabb, három és fél kilo­méteres vízvezeték, de elér­ték, hogy teljesen kielégí­tették az igényeket. Továb­bi bővítésre a közeli évek­ben nem lesz szükség. Villanyhalózatra 178 ezer forintot költöttek 1967-ben, I s a főutcán városias neo­nok világítanak. A dűlő- utak javításához 153 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá ala­kosság. Ez évi terveik között sze­repel két új tanterem és szertár építése mintegy 800 ezer forintos költséggel. A felsőpálosi iskolához elve­zetik a villanyt, erre a cél­ra százezer forintot áldoz­nak Ugyanennyit szántak a község járdáinak építésére is. Csólyospálos a járás egyik legvizesebb községe volt. A belvíz levezetése állandóan napirenden van, jelenleg 200 ezer forintot irányoztak elő e fontos feladatra. években cseréltek ki egy percenként 800 liter telje­sítményű gépkocsi- és egy percenként 400 liter ada- golású kismotorfecsken- dőre. A testület létszáma is jelentősen megnőtt. Je­lenleg 172 felnőtt és 124 if­júsági önkéntes tűzoltó van a községben, s kívülük még ipari tűzoltók is mű­ködnek: A ktsz-nél har­mincegyen, a tőzegbánya vállalatnál harmincötén, a faipari vállalatnál pedig ti- zenketten. A szertár melletti tágas kultúrterem falát beborít­ják a tűzoltóversenyeken el­ért sikerekről tanúskodó oklevelek. Az első versenyt egy rajjal, 1922-ben nyerték meg a kecellek. Azóta min­den évben több rajjal sze­repelnek. Tavaly például 13 raj vett részt a járási tűz­oltó versenyen, s négy első helyezést szereztek. A 71 éves Helvédi János joggal élvezhetné már a nyugdíj nyújtotta pihenést, mégsem teszi. Nagy szere­tettel, hozzáértéssel neveli a fiatalokat, naponta 4 órát tölt a szertárban, és segéd­kezik minden tűzesetnél, — Még két évig szeret­nék aktívan dolgozni. Ad­dig, amíg a testület száz­éves, s tűzoltói munkálatom 50 éves jubileumát meg nem ünnepeljük. Azután nyugalomba vonulok... Addig és még hosszú ide­ig erőt. jó egészséget kívá­nunk Helvédi János bácsi­nak és a keceli önkéntes tűzoltótestület valameny- nyi tagjának. Gémes Gábor N y árf atelepítés A bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezet 106 holdon telepít a homokte­rületek hasznosítására cel­lulóznyárfát. A telepítést ültetvényszerűén végzik és fasorok között takar­mányféléket termesztenek.

Next

/
Thumbnails
Contents