Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-29 / 75. szám
Az országgyűlés ülése (Folytatát az 1. oldalról) gyűlés a következő tárgy- sorozatot fogadta el: 1. A szabálysértésekről szóló törvényjavaslat; t. A legfőbb ügyész beszámolója; 3. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója; 4. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása; 5. Az országyűlés ügyrendjének módosítása; 6. Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött a szabály- sértésekről szóló törvény- javaslat tárgyalása. Dr. Korom Mihály igazságügy- miniszter emelkedett szólásra, a tartotta meg expozéját. Dr. Korom Mihály beszéde A miniszter bevezetőben hangoztatta: — Jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy hazánkban rend és jogbiztonság uralkodik, társadalmi rendünk szilárd. Ebben jelentős szerepe van a jognak, illetve a jogszabály- alkotásnak. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa is megállapította, hogy a jog megfelelően tölti be a társadalmat szolgáló szerepét. — A jogszabály- sértésekről most beterjesztett törvény- javaslatot méltán sorolhatjuk majd fontos törvényeink közé — mondta a továbbiakban, majd megemlítette, hogy a magyar országgyűlés 90 évvel ezelőtt foglalkozott hasonló kérdéssel, amikor megalkotta az 1879. évi 40. törvényt a kihágásokról. Ez önmagában is Indokolná az új törvény megalkotásának szükségességét, de nyomósabb érv az, hogy megértek az új, korszerű szabályozás társadalmi feltételei. A törvényjavaslatot jellemezve a miniszter rámutatott, hogy a szabálysértések mostani rendezése két, egyidejűleg hatálybalépő jogszabállyal történik. Egyfelől törvénybe foglalják az általános szabályokat, ideértve az anyagi, jogi és eljárási rendelkezéseket. Az előbbiek töltik meg tartalommal a törvényjavaslat első két fejezetét. Az eljárási rendelkezések hat fejezetre tagolódnak. Végül a törvényjavaslatban helyet kapott az a viszonylag kis számú konkrét szabály- sértés, amely tartósabb ér- . vényű és így törvényesen szabályozható. Ezeknek a szabálysértéseknek a veszélyessége többnyire nagyobb az átlagosnál, egy részük esetenként elzárással is büntethető. Fontos elvi kérdés egyébként, hogy szabálysértés miatt elzárás büntetés lehetőségét csak az országgyűlés, illetve a későbbiekben a törvény mellett törvény erejű rendelet állapíthasson meg. Másfelől kormányrendelet határozza meg a többi szabálysértést (kivéve természetesen azokat, amelyek tanácsrendeleten alapulnak, s ezért csupán helyi jellegűek). A kormányrendeletbe felvett szabálysértéseket az jellemzi, hogy tényállásuk gyakrabban módosul. A törvényjavaslat általános jellemzéseként elmondotta még a miniszter, hogy a törvényjavaslat a pénzbírságot tekinti a szabály- sértés tipikus büntetésének. — A törvényjavaslat arra törekszik, hogy a szabályozás minél egységesebb, áttekinthetőbb és közérthetőbb legyen ne csak az elől járó hatóságok, hanem a jogban kevésbé jártas állampolgárok számára is. At tekinthetőségét elsősorban az biztosítja, hogy a két jagszabály paragrafusainak a száma együttvéve sem éri el a háromszázat — hangsúlyozta Korom Mihály. A továbbiakban arról beszélt a miniszter, hogy a törvényjavaslat nagy figyelmet fordít az állampolgárokat védő garanciákra is. Ilyen például az elévülés szabályozása, amely a cselekmény elkövetésétől számított hat hónap eltelte után kizárja a felelősségre- vonást Ezután részletesen ismertette a törvényjavaslat néhány fontos részét. Megemlítette, hogy — a helyszíni bírságolás kivételével — felemeli a pénzbírság alsó és felső határát A felső határ felemelése — háromezer forintról ötezer forintra — azokat a szabálysértéseket érinti, amelyeknek az elkövetői anyagi hasznot szereztek a szabálysértésből. Például: lopás, árdrágítás stb. — A törvényjavaslat le hetővé teszi a szabálysértési eljárás mellőzését, illetve megszüntetését, ha a íe gyelmi felelősségrevonás egymagában is megfelelően szolgálja a társadalom védelmét és a nevelés feladatát — Jelentős lépést tesz élőre a decentralizáció fokozására is a törvényjavaslat amikor a szabálysértési ügyek számottevő hányadának az intézését a községi tanácsok hatáskörébe utalja. Ez felel meg egyébként annak az elvnek, hogy minden ügyet lehetőleg ott intézzenek el, ahol az felmerül. — Az államigazgatási munka gyorsítása érdeké- j ben a törvényjavaslat szé- j les körben lehetővé teszi a szabálysértési ügynek tárgyaláson kívüli elintézését Ehhez mindössze két feltételt kíván meg, nevezetesen : azt, hogy a szabálysértés : tényállása tisztázott és a nevelő hatás tárgyalás nélkül is elérhető legyen. Fennmarad, sőt szélesedik a hely- színi bírságolás lehetősége. — A jelenleginél hatéko- J nyabb végrehajtási szabályokat állapít meg a törvényjavaslat. Feljogosítja ugyanis a szabálysértési hatóságot, hogy közvetlen letiltást bocsásson ki. Ha pedig erre nincs lehetőség a pénzbírságot — bizonyos kivételektől eltekintve — elzárásra kell átváltoztatni. — Végül a törvényjavaslat — de a kormányrendelet tervezete is — mesz- szemenően figyelembe veszi politikai-társadalmi életünk adottságait, fejlődési szintjét, s nem utolsósorban az új gazdaságirányítási rendszerrel való összefüggéseket Befejezésül a miniszter, a forradalmi munkás—paraszt kormány nevében kérte, hogy az országgyűlés a beterjesztett törvényjavaslatot tárgyalja meg, fogadja el és iktassa az ország törvényei közé. Dr. Korom Mihály után dr. Gonda Györgynek., a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnökének, a szabálysértésekről szóló törvényjavaslat előadójának adta meg a szót az országgyűlés elnöke. Bemutatjuk az anyavállalatot Dr. Gonda György beszéde Tisztelt Országgyűlés! — A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az előterjesztett törvénytervezetet két alkalommal tárgyalta és javasolja a kinyomatott és szétosztott módosításokkal együtt. — Az államigazgatási munka eredményességének előmozdítása ugyanúgy közérdek, mint a társadalmi együttélés szabályainak megtartása. Mégis kívánatosnak látszik ezt külön hangsúlyozni, mert talán nem eléggé általános ez a felfogás. A törvény alkalmazása, az államigazgatásnak a társadalom érdekében teljesített szolgálatából ered, hogy ez mennyire így van, erre vonatkozóan szeretnék néhány tényállásra hivatkozni. Elemi csapás esetén az időleges munkakötelezettség elmulasztása például olyan magatartás, amit nem lehet egyszerűen tudomásul venni. Akadnak, akiket bírsággal kell figyelmeztetni arra, hogy a közérdeket felismerjék, tudomásul vegyék. — Bizonyára nem kell különösebben hangsúlyozni a közegészségügyi szabálysértések esetében sem a közérdeket, mint ahogy a növényvédelem, vagy az állatbetegség elleni védekezés elmulasztásának is a szabálysértési eljárás a jogos következménye. Így van ez a vásárlók megkárosításával kapcsolatban. — Igen lényeges, hogy a törvény a községek hatáskörébe utal néhány jelentős szabálysértést és általában is megteremti a községi szabálysértési eljárás keretét. — Az eljárás során hozható intézkedések közül megemlítem, az ügyeknek figyelmeztetéssel történő befejezését. Ahol a kellő nevelő hatás így is elérhető, ott nem kell ennél messzebbre menni. A társadalmi érdeket és a nevelő hatást szolgálja az is, hogy a szabálysértési határozatot esetenként nyilvánosságra lehet hozni. Dr. Gonda György e szavakkal zárta beszédét: — A törvény szerkezete világos, szövege pontos, érthető. A jogi bizottság nevében nyugodt szívvel támogatjuk az előterjesztést és a törvénytervezetet a kiadott módosításokkal együtt elfogadásokra javasoljuk. Dr. Gonda György beszéde után az elnöklő Kállai Gyula bejelentette, hogy a törvényjavaslat vitájában eddig 14 képviselő jelentA Szerszám és Gépelem- Végül vendégel voltunk gyár nagyarányú — mint- a harmadik üzemnek — egy 140 millió forintos — Angyalföldön, a Reiter Fe- beruiházást indított Kecs- renc utcában a Forgácso- keméten. Két helyen — a ló Szerszám Gyárnak Szegedi úton és a Juhász Ebben az üzemben marók, utcában — építkeznek. A menetfúrók, dörzsárak és nagyvállalatnak egyébként fémfűrészek készülnek. Ee- öt gyára van Budapesten széljenek azonban helyet- és környékén. Fotoriporte- tünk inkább a képek, rünkkel felkerestünk kö- Nagy Ottó — Kovács János zülük hármat, hogy bemutassuk olvasóinknak, milyen családba is tartozik a kecskeméti gyáregység. Először a vállalat központjába mentünk, aholdr. Kalán Tibor műszaki igazgató fogadott bennünket. Lehetővé tette számunkra, hogy a Váczi úton a Szerszám és Gépelemgyár Acélárugyárában — ahol a magyar járműipar számára készülnek különböző szelepek — látogatást tegyünk. Mml Ezután Újpestre, a kecs- mM-Sbk !<eméti gyáregység anyagyárába mentünk, ahol a ””**111 TM! :ecskerné,'ihez hasonlóan g» iKip ugyancsak nagyarányú fyS*mlimitíépítkezések kezdődnek. A I rekonstrukció makettjét átva azonban meggyőződ- h ettünk arról is. hogy Izsák János czerplő laka- Kec'skeméten Bókkal na- izsák János szerelő laka- gyobb beruházás van fotós kipróbálja as MBK— lyamatban. mint az anya- 35-os típusú betonbontó gyárban. Az újpesti üzemkalapácsot. Ennek teljes ken egyébként hidraulikatrvártásá.t április 1-től a kat £yártanak a járműgyártását apnus i tói a ipar részére ezenkívül nagypontosságú mérési kökecskemen gyáregység ve- csavarszivattyúkat éspneu- vetelmények miatt állanszl át. matikus kéziszerszámokat dóan egyenletes hőmérséka fcarclrpmőK »rärwruwv készítenek. Itt értesültünk letet és páratartalmat blz- A ke«*emea gyáregység arról> hogy több termé_ ,osííaT,ak. T6th Géza mór6_ anyagyaraban is epitkez- k(jk teljes gyártását rövi- technikus marószerszámot nek. Címképünkön az új- desen átadják a kecske- mér be, rendkívül érzéA Forgácsoló Szerszám Gyár mérő szobájában a pesti üzem rekonstrukciójának makettje látható. méti gyáregységnek. kény berendezéssel. kezett felszólalásra, majd szünetet rendéit el. Szünet után az ország- gyűlés dr. Beresztóczy Miklós elnökletével megkezdte a törvényjavaslat vitáját. A vitában felszólalt Bartha János Hajdú-Bihar megyei, Pongrácz Imréné győri, dr. Fekszi István Szabolcs-Szatmár megyei, dr. Szokola Károlyné Somogy megyei, dr. Nezvál Ferenc Zala megyei, Újhelyi Sándorné Békés megyei képviselő. Ezután ebédszünet következett. Az ebédszünet után dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatódott a vita. Felszólalt dr. Mátay Pál Fejér megyei, Krasznai Károlyné Szolnok megyei, Sümegi János Nógrád megyei, dr. Bogodán János Veszprém megyei, Tóth Szilveszterné Csongrád megyei, Erdész Dezső Komárom megyei, dr. Révay Zoltán Győr megyei, Hegyi Jánosné Veszprém megyei képviselő. A vita befejezése után az országgyűlés a képviselők által javasolt módosításokkal együtt elfogadta az új szabálysértési törvényt. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órakor folytatja munkáját Robbanómotorokhoz készít szelepeket korszerű automata esztergagépen Smikulka Károly esztergályos. Három Ilyen egymás mellett álló gépen, amelyeket betten kezelnek, egy műszak alatt 5Go szelepet esztergálnak.
