Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-21 / 68. szám

i. »Mal Í988. március Vi, csflfSrtSK' Cssnd a vieSsiami csatatereken Johnson kardcsörtető beszéde A dél-vietnami csatatere­ken kedden viszonylag el­csitultak a harcok, az egyet­len nagyobb szárazföldi ösz- szecsapás Saigontól nyolc kilométernyire délre zajlott le. A felszabadító hadsereg katonái automata fegyve­rekkel tűz alá vették a dél­vietnamiak állásait, ezek pedig tüzérségi és légi tá­mogatást kértek. Ötórás harc után a szabadsághar­cosok visszahúzódtak. Johnson elnök kedden beszédet mondott az ame­rikai külügyminisztérium­ban egy külpolitikai konfe­rencián, amelyen részt vet­tek a szélsőjobboldali ame­rikai légió tagjai is. Ez alkalommal az elnök ismé­telten kijelentette, hogy folytatni kívánja a harcot Vietnamban és hallgatói­nak megígérte, hogy az Egyesült Államok győzel­met arat. A New York Post egy keddi vezércikké­ben komoran jegyzi meg, hogy Johnson elnök meg­változtatta a vietnami há­borúval kapcsolatos állás­pontját azóta, hogy kije­lentette, „becsületes tár­gyalásokra” törekszik, mert most a háború megnyeré­séről beszél. Ha magáévá tette azt a fanatikus fel­fogást, hogy „harcol a vég­letekig”, ez csak nemzeti tragédia árnyékát vetheti előre — írja New York-i lap. Kongresszusi körök sze­rint most már majdnem végleges a Fehér Háznak az a döntése, hogy körülbe­lül 35 000 fővel emeli a dél-vietnami amerikai csa­patok eddig engedélyezett 525 000-es létszámát. A dél-vietnami kormány mobilizációs programjának végrehajtását is meg akar­ják gyorsítani és a közel­jövőben 65 000 újonccal nö­velik a fegyveres erők lét­számát. Eddig a dél-viet­nami hadsereg névleges lét­száma 821 000 fő volt. római értekezlet résztvevői KAIRÓ. (MTI) ..Egy magyar kormányfő A földközi-tengeri orszá- látogatása Franciaor­gok haladó pártjainak és I szagban’ címmel a France Francia hetilap Fock Jenő párizsi látogatásáról SSizonvtaisn híreit a kínai tartományokból Pekingben gyűlést tar­tottak a Mao Ce-tung esz­méit tanulmányozó akti­visták. Mint az Üj-Kína- h írügynökség közli, a gyű­lés résztvevői — a kínai hadsereg politikai akadé­miájának hallgatói — ta­nulmányozták Mao Ce- tungnak, a pártépítésre vonatkozó „legújabb uta­sításait”. A résztvevők ezen a gyűlésen is hevesen támadták a Liu Sao-csit a KKP Központi Bizottsá­ga elnökhelyettesét, a Kí­nai Népköztársaság elnö­két. A régi módszer sze­rint nem nevezték nevén Liu Sao-csit, egyszerűen McCarthy hajlandó Kennedyt támogatni McCarthy, folytatva vá­lasztási kampányát, ked­den a washingtoni Howard egyetemen mondott beszé­det a néger diákok előtt. A Howard egyetem az Egyesült Államok egyetlen olyan felsőoktatási intéz­ménye, amelyben többség­ben vannak a néger hall­gatók. McCarthy éles sza­vakkal bírálta a Johnson - kormányzatot, amely éven­te 30 milliárd dollárt költ a vietnami háború céljai­ra, ugyanakkor tovább nyirbálja az ország belső fejlesztésére, a többi kö­zött a négerek helyzetének javítására előirányzott ősz- szegeket. McCarthy a je­löltek személyével és esé­lyeivel foglalkozva kijelen­tette, hogy Robert Ken­nedyt fogja támogatni, amennyiben a demokrata párt jelölő gyűlése előtt kiderülné, hogy neki ma­gának nincsen reális esé­lye. Nelson Reckefeiler saj­tóértekezleten jelentette be, hogy a hét végén vég­legesen dönt arról, indul-e a köztársasági párt színei­ben a jelöltek között. Ha az indulás mellett dönt — s ennek valószínűségére félreérthetetlenül utalt — első ízben az oregoni pró­baválasztás listájára irat­kozik majd fel. „régi ellenforradalmámak” titulálták. A gyűlésen fel­szólalók egymással vetél­kedve magasztalták Mao Ce-tungot, „kormányos­nak”, „legvörösebb nap­nak”, „hatalmas géniusz­nak” nevezték őt. „Az új hatalmi szervek” nem kielégítő helyzetéről tanúskodik egy sor vidéki újság kényszerű beismeré­se. A kulturális forrada­lom ellenségei, irta nem­régen a Szinkujcsou-Pao, megtámadják a forradalmi bizottságokat. Csiangszi tartomány rádióállomása március 15-én közölte, hogy jóllehet a tartomány­ban mindössze két hónap­ja jöttek csak létre az új maoista hatalmi szervek, a kulturális forradalom el­lenségei máris kísérlete­ket tettek arra. hogy „pol­gárháborút indítsanak” és „feloszlassák a tartomá­nyi foradalmi bizottságot”. antiimperialista mozgal­mainak április 9-től 11-ig I tartó római értekezletén a 1 következő pártok és moz­galmak vesznek részt: az algériai FLN, a marokkói Népi Erők Nemzeti Unió­ja, a Ciprusi Akelpárt, a Marokkói Kommunista Párt, a Francia Szocialista Egységpárt. a Szíriái Baath Párt, a Francia Kommu­nista Párt. a Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szö­vetsége, az ASZÚ (EAK), a Spanyol Kommunista Párt, a Spanyolországi Front Szervezet. Portugá­lia Nemzeti Felszabadítási Frontja, a Görög Kommu­nist Párt, a görög EDA- párt, az Olasz Kommunis­ta Párt és a Proletár Egy­ség Olasz Szocialista Pártja. Nouvelle. az FKP hetilap­ja Fock Jenő fényképével illusztrált, teljes oldalt ki­tevő cikkben üdvözli a ma­gyar miniszterelnök küszö­bönálló párizsi látogatását. Ez a látogatás fontos dá­tumot jelez a magyar— francia kapcsolatok törté­netében — írja a francia hetilap. E kapcsolatok fej­lődését az utóbbi években számos kétoldalú gazdasá­gi, kulturális, műszaki és tudományos együttműködé­si egyezmény megkötése mutatta. Az új egyiptomi kormány Az átalakított egyiptomi kormány szerdán este megtartotta első miniszter- tanácsát A Kübbeh-palo- tában tartott ülésen Nasz- szer elnökölt. A hivatalos lap március 21-i dátum­mal közölni fogja az elnök rendeletét kormányalakí­tásáról. Eszerint a kabi­Nem végleges a valutaválság rendezése Engelhard Minerals jelentette H And Chemicals Corpora­tion, az Egyesült Államok egyik vezető fém- és vegy­ipari vállalata Newarkban a szabadpiacon 39,50 dol­lárt kért unciánként az aranyért. „Harmincöt év óta először történt meg, hogy az Egyesült Államok­ban más árat szabtak meg az aranynak, mint az un­ciánkénti 35 dollárt” — Jordániát veszély fenyegeti NEW YORK (MTI) Jordánia ENSZ-képvise- lője levélben hívta fel a Biztonsági Tanács elnöké­nek figyelmét arra az igen súlyos helyzetre, amely az Izrael részéről Jordánia ellen előkészített nagyará­nyú fegyveres támadás megtörténte esetén alakul­na ki. A jordániai levél Izrael támadó szándékai­nak bizonyítékául megem­líti Eskol izraeli minisz­terelnöknek és Dajan had­ügyminiszternek a közel­múltban a sajtó számára adott nyilatkozatait. Az ammani hatóságok — mint már jelentettük — kedden este nagyarányú izraeli csapatösszevonáso­kat jelentettek a jordániai tűzszüneti vonal mentén. a vállalat egyik vezetője. Couve de Murville fran­cia külügyminiszter ked­den este a washingtoni döntésről nyilatkozva ki­jelentette, hogy „semmi végleges” nem történt a nemzetközi valutaválság rendezésére. Kívánjuk, hogy a probléma úgy ol­dódjék meg, hogy abból ne származzék súlyos válság a világra nézve — jelen­tette ki a francia külügy­miniszter. netbe 14 új miniszter lé­pett be. A kormányfői tisztet Nasszer elnök tölti be. Egy miniszterelnök-he­lyettes van a kormány­ban, a korábbi négy he­lyett: Husszein el Safel, aki egyben vallásügyi mi­niszter is. Változatlanul betölti tisztét a főbb tár­cák közül a bel- és külügy, a had ügy és a gazdasági miniszter, az új miniszte­rek többsége szakminisz­ter. Zajat államtitkár, a kor­mány szóvivője, szerdai sajtóértekezletén nem volt hajlandó kommentálni a kormány átalakítását, de kairói megfigyelők szerint a három személyiség távo­zása azt jelenti, hogy az elnök nem értett egyet az általuk képviselt gazdasági politikai irányzattal. Ügy tudják, hogy a nyugati or­szágok tőkeberuházásainak ösztönzését, a gazdasági élet liberalizálását sürget­ték, és az Egyesült Álla­mokkal való kapcsolatok helyreállítását szorgalmaz­ták az amerikai (elterelek elfogadása alapján. ENSZ-kiadváhy az atomháborúról Az ENSZ titkársága ked­den húszoldalas füzetet tett közzé, azzal a céllal, hogy tájékoztassa a világközvé­leményt egy esetleges atomháború következmé­nyeiről és felhívja a fi­gyelmet arra, hogy az 4 francia külpolitika — ma De Gaulle tábornok külpoll- kor, nemkülönben a véres és tikai lépéseinek láttán az em- hiábavaló gyarmati háborúk so- bernek az jut az eszébe, hogy rán. zffk: politikai lépésekben — maga inflációját „exportálni” elöl, de ennek enrópal Jelleget mint a Közel-Kelet vagy Viet- képes és egyre olcsóbban jut kívánnak adni, s a bonni ame- nam dolgában — éppúgy, mint a nyugat-európai gyárak, vál- rikal befolyás ellensúlyozására a gazdasági együttműködés, a lalatok birtokába. A francia akarják felhasználni, technikai-tudományos kooperá- elnök az aranyalapra való visz- . . _ , , . „ cló terén. (A színes televíziótól szatérést sürgette, amikor a . * 7* ,„ a közös űrkutatási erőfesztté- Francia Bank páncélkamráiban Jészleteille.n sekig lehet sorolni számtalan már kb. 5 milliárd dollár érté­*“> SVÜU össze. «Akko- “"XrÄ De Gaulle kaipolitikal tévé- ^iiriTrdrÍdollár^"ettakb> kéP*elés valóban az amerikai kenységének fővonala, hogy VT ara^ f^ Imperialista törekvések vissza­milyen szemléletes példákkal De Gaulle már 1958-ban, ha- hazáját függetleníteni kívánja tatott párizsi kampány azóta sxorít*sát és valamennyi euró­szolgál a francia diplomácia tatomra kerülése után nyom- az USA politikai, katonai és ^ tart pat állam békés egymás mcl­annak a tételnek az igazolásá- ban kísérletet tett az angol- gazdasági hegemóniájának nyo- * lett élését, együttműködését ra, amely szerint a szocialista szász szövetségeseknél, hogy el- masztó terhétől. Nem hajlandó Nagy-Britanniaban, amely ma szolgálná, az „európai Európa” világrendszer léte nagyban fogadtassa egyenrangú társként elismerni a Washingtonban szoros és „különleges szövet- elvével egyetérthetünk. Termé- raegliatározza korunk világá- Franciaországot. Eisenhower és megformált igényt, hogy „az ségl viszonyban” áll az USA- szetesen a Szovjetuniónak és a nak alakulását. Ha nem volna McMillan akkor szinte nem is Egyesült Államok a „szabad val, de Gaulle tábornok az Német Demokratikus Köztársa- szocialista világrendszer, vajon válaszolt a francia igényre. De világ” vezető ereje, s így az amerikaiak „trójai falovát ve- ságnak is ott kell lennie ebben de Gaulle Franciaországa szem- Gaulle rendbe hozatta — per- amerikai kormány szabhatja 1* felfedezni. Azért sem hajlan- az „európai Európában”! (Itt be tudna-e, merne-e szegülni sze jellegzetesen tőkés mód- meg egyedül a követendő utat”, dó bebocsátanl az angolokat a kell megjegyeznünk, hogy a az amerikai imperializmussal, szerekkel — a francia pénz- Katonai téren elutasítja az Közös Piacra, ne hogy ajtajuk francia külpolitika bizonyos amelynek expanziója a francia ügyeket, előteremtette a pénz- „amerikai atomernyő” hamis az Egyesült Államok tőkései önellentmondásokba kerül, ami- nagytőke érdekeit veszélyezteti, ügyi lehetőségeket a nukleáris biztonságát, ehelyett „bármily vessék meg a labukat » hat kor az Odera—Neisse határt s amelynek agresszív jellege fegyverkezés megindítására, irányból jövő támadás” ellené- ország vámfalai által védett végérvényesnek ismeri el, Franciaország békéjét is koc- mert — szerinte — a XX. szá- ben a saját nukleáris fegyver- piacon. ugyanakkor mindeddig tartóz­kára teheti? zadban nem nagyhatalom az, zetére támaszkodva szervezi az angol csatlakozási kére- kodott a diplomáciai kapcsola­A francia elnök személy sze- amely nem rendelkezik „atom- meg védelmét. 1967 végén hang- lem elutasítása bizonyos fe- tok felvételétől a Német De­rbit nagy befolyással van kor- ütőerővel”, elfogadtatta a fran- zott el az azóta tragikus repü- szültséget teremtett Párizs és mokratikus Köztársasággal.) mányának külpolitikájára. A cia jobboldallal és a hadsereg- lőszerencsétlenség áldozatává az öt másik, „kis-európai” fő- A d tiTÜm diplomácia - így mondják Pá- gél a kilátástalan algériai há- lett Ailleret tábornok vezérkari város között, de a Közös Piac *.«««*,dozit v léoését (a rlzsban — de Gaulle tábornok ború befejezését, a mindezek főnök szájából a „bármely történetében nem ez az első ipt agresszió következe­számára „fenntartott terület”. A után nyert mozgási lehetőség- irányból jövő ...” meghatáro- eset arra, hogy de Gaulle kor- t elítélését a közel-kple- köztársasági elnök, aki emlék- gél hozzálátott külpolitikai el- zás: hihetetlen felhördülés fo- mánya és az „ötök” vitája a !fs «mnerialista manőverekkel iratai szerint már serdülő ko- képzeléseinek megvalósításához, gadta mind Amerikában, mind viszály méreteit öltötte. A vé- “^ rában egy bizonyos „Francia- Nem eredménytelenül. Fran- Nyugat-Németországban. Ho- gén még Bonn is belenyugo- értékelnünk Ewk sorába ország-eszményt” alakított ki ciaország 1968-ban inkább mi- gyan? Franciaország elképzel- dott abba, hogy nem tudja a ]1Ifínk tarthat «nie a kanrsnia­tudatában, minden eszközzel nősül független nagyhatalom- hetőnek tart egy - nyugati franciákat rávenni az angol vissza akarja szerezni vagy biz- nak, mint 1958-ban. Az impe- irányból jövő támadást? igény kielégítésére. A Kiesin- , szoci£ilsta országokkal, kö­tositani hazája nagyhatalmi rialista katonai koalícióból, a ger-kormany amugyls valame- hazánkkal £DDcn euró­rangját Ezen pedig sok csorba NATO-ból lényegében kivált, Párizs ki akar kerülni az lyest fel akarta melegíteni az ZU“UK nazanKKa1, tppcn euro esett Münchenben, 1938-ban bár — s ez az osztályérdekek amerikai gazdasági imperial^ «JES* eT J-W"«« csakúgy mint 1940-ben Fran- diktálta külpolitika Ismeretében mus fojtogmu szunuisuuui, s „megun u*m i«—uvugnuicui« köztársasáv ciaország hitlerista elözönlése nem ellentmondás — megma- védekezésnek a támadás esz- viszonyt, amelynek szerződéses Pranri.nr ni,rtAt , ideién, vagv a felszabadulást radt az Eszak-Atlantl Szövetség közét választotta. De Gaulle keretei 1963 óta a két ország 1-k,_ ¥ mellett ölesre a követő évtizedben, a Negyedik tagjának. Ugyanakkor jó kap- már 1965-ben offenzivába kez- kapcsolatainak gyors fejlődését köIcs5nBsen előnyős evümti'- Köztársaság meddő politikai csőlátókat teremtett a szocia- dett a dollár „világpénz” jelle- tették volna lehetővé. A mai * ... - „_vnttmókődá«Ve a» ölet harcai közepette, az Amerika- lista országokkal, elsősorban a ge ellen, rámutatván, hogy a Párizsban nem zárkóznak el a -mos területén tói való politikai, katonai és Szovjetunióval. E kapcsolatok dollár kiváltságos helyzetének francia—nyugatnémet együtt- »címeiéi. pénzügyi függőség kialakulása- sok vonatkozásban gyümölcsű- következményeként az USA a működés bizonyos fejlesztése Pálíy József I Szerződés tervezetéi atomfegyverek birtoklása csak felette relatív bizton­ságot nyújt azoknak az or­szágoknak, amelyeket csá­bít az a lehetőség, hogy belépjenek e fegyverek gyártóinak sorába. A 16 nyelven megjelenő mű kérdések és feleletek formájában világítja meg a problémát. A dokumentum adatai szerint az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió kö­zötti atomháború esetén az amerikai népesség 80—95 százaléka, a szovjet lakos­ság 75—90 százaléka pusz­tulhatna el. Bármely egy­millió lakosságú város egyharmada elpusztulna, ha egy megatonna erejű bomba robbanna területén. Az ENSZ-kiadvány rámu­tat, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok atom- fegyverkészlete komoly el­riasztó hatást képes bizto­sítani, azonban egy ha­gyományos eszközökkel vívott háború is atom­konfliktusba torkolhat. Atomfegyverek felhalmo­zása valamely területen atomtámadás célpontjává változtathatja a szóban forgó körzetet. A nemze­tek biztonságát nem lehet más módon biztosítani, mint az atomfegyver-kész­letek felszámolásával és e fegyverek betiltásával — mutat rá az ENSZ-kiad­vány. A közgyűlés hamarosan megvitatja az atomfegyve­rek elterjedésének meg- | akadályozására szolgáló

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents