Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-17 / 65. szám

Az első, igazán sikeres Lehár-operett A mosoly országa (vagy a bemutatón annak idején viselt első cí­me alapján: A sárga ka­bát), mindenképpen rászol­gál az elismerésre, hiszen a klasszikus operetthagyo­mányokhoz igyekezett iga­zodni zenei szerkesztésében, gondolatmenetében, de nem mondható szabványos „mé­retre készült” operettnek, hiszen hiányzik a meséből a legfőbb, az áthághatat­lannak tudott sablon, a happy end. Néhány betét­szám kivételével a zenei anyagon az ebből adódó visszafogott szomorúság ér­ződik, komoly témájúak, a legnagyobb sikerű szólószá­Í mok is) A „Vágyom egy nő után” sJTnté önállósította magát, mindent elsöprő si­kert aratott és arat ma is Grönlandtól le egészen a Fokföldig. A történetből nem hiányzik a drámai fe­szültség, a humor, s ha nem is vesszük komolyan egyéb­ként rég elavult mondani­valóját, de mint kedves „mesét” eltűrjük, elfogad­juk a szép muzsika kedvé­ért. És főleg azért, mert A 1 mosoly országa felújítana I mindig szép és igényes fel- I adatot jelentett az operett- / qevüttesek számára. Egy kicsit le tudták mérni ilyen alkalommal saját képessé­geik határait, fejlődésük eredményeit. A kecskeméti felújítás méltó a mű értékeihez. A zenei megformálás magas­fokú igényessége, az ope­rettegyüttes egységes játék­stílusra való sikeres törck­A MOSOLY ORSZÁGA Lehár operettjének felújítása a kecskeméti színházban vése, a ragyogóan látványos megjelenítés, egy operai előadás illúzióját kelti. Er­ről a törekvésről árulkodik az is, hogy Szu Csöng sze­repére Megyesí Pált, a jói ismert operaénekest szer­ződtette a színház. Értékes, a megvalósítás technikáját tekintve kifogástalan a tánckar munkája. Borbíró Andrea nagyszerűen sike­rült koreográfiái ötleteit a táncosok ízléssel, szép össz­munkával valósították meg. Nagy része van a siker­ben a nagyvonalú, igazán európai színvonalú színpad­képeknek, melyek Borosa István tervei alapján ké­szültek. Ám csak a legtel­jesebb elismerés hangján lehet beszélni a zenekarról, amely létszámban alaposan kiegészülve, egységes, szár- nyalóan szép hangzással és jó technikával szolgálta az előadás sikerét — Kerny Kálmán vezényletével. Az előadás legnagyobb erőssége kétségkívül Gyólay Viktória árnyalatokban gaz­dag, a kitűnő Lehár-mu- zsikát magas színvonalon tolmácsoló játéka. Igazi, várbeli operettstílust képvi­sel, s ezzel lényegében az előadás egységes hangulati tartalmát is kiemelte. Me- gyesi Pállal együtt döntő szerepe volt abban, hogy a zene belső, drámai értékei felszínre kerüljenek. Külö­nösen a kettősök magas színvonalú kidolgozása és tolmácsolása emelkedik ki produkciójukból. Gyólay Viktóriának egyébként nem volt könnyű dolga a játék alaphangjának megadása szempontjából, hiszen a döntő zenei részeknél szá­molnia kellett azzal, hogy partnere nem a kialakult operettszínjátszási hagyo­mányokhoz igazodik, in­kább az operai mozgáskul­túra elemeit alkalmazza. Az egyensúly szerencsére mégsem bomlott föl, min­denkit kárpótolt a dallamok értékekben gazdag, érzék­letes tolmácsolása. Megyesi Pál kulturált hangja, pom­pás énektechnikája, rutl- ios előadói stílusa a kivé­telesen jó produkciók sorá- ia emeli az előadást még akkor is, ha egyébként szí­nészi játékával nem tudott beleilleszkedni az együttes már hosszabb ideje kiala­kult, egységes stílusába. Kellemes színfoltja volt az előadásnak Károlyi Má­ria játéka, Mi, a kínai lány szerepében. Kedves közvet­lenséggel tolmácsolta da­lait, jól érzékeltette a sze­rep szívhez szólóan naiv humorát. Ideális partnere volt Sas József, aki a hu­szárkapitány egyébként nem túlságosan jelentékeny sze­repéből igazi telitalálattal formált egyéni stílusú ala­kítást. Komlós József a főeunuch szerepét kitűnően egyénitette, alakítása mesz- sze elkerülte a konvencio­nális operettszabványokat. Szalma Sándor nagy önfe­gyelemmel, sallangmentes játékkkal elevenítette meg Csang kegyelmes úr nem túlzottan rokonszenves alakját. Az epizódisták so­rából kitűnt Benkóczi Zol­tán szép énekével. Udvaros Béla rendezői munkája a szokványos ope­rettfelújításoknak magasan fölibe emelte A mosoly or­szága előadását. A jelene­tek elegáns szervezésével, a szöveg hangulatához igazo­dó színpadképek megkom- ponálásával nehéz feladato­kat oldott meg fölényes biz­tonsággal, gondos munká­val. Voltak idők az idei évad során, amikor a színház ba­rátai némi aggodalommal figyelték a művészeti mun­ka alakulását. A mosoly or­szága azonban újabb bizo­nyítékot adott arra. hogy kisebb zökkenők ellenére, az egymást követő bemuta­tók felfelé haladó lépcsőso­rán régi sikereinek magas­latára jutott el színházunk. Csáky Lajos Á szocialista hazafiság és a helyi munkásmozgalom emlékei NÉHÁNY gondolattal kívánok kapcsolódni a Pe­tőfi Népe hasábjain folyó, s a szocialista hazafisággal kapcsolatos fejtegetésekhez. Napjainkban fokozódik a világgazdaság integráló­dásának objektív folyamata. Ennek következménye­ként növekszik, erősödik a világtörténelem leghala­dóbb osztályának nemzetközi összefogása: a proletár nemzetköziség és a szocialista internacionalizmus. Ugyanakkor mind a szocialista, mind a kapitalista államokban fokozódnak az erőfeszítések a saját nem­zeti múlt és jellem megismerésére és megszerettetésé­re. Még a régi, nagy nemzetté válásukat már jó ide­je befejezett népeknél sem figyelhető meg, hogy a ha­zához való ragaszkodás intenzitása, a nemzet múlt­jának, jelen szerepének, jelen tőségének tudata ha- nyatlana. Épp ellenkező folyamatnak vagyunk tanúi: elég csak Franciaországra utalni, vagy a szocialista országoknak az igazi nemzeti múltat birtokba venni akaró mozgalmaira. A szocialista hazafiság fontosságát és tartalmát hangsúlyozza pártunk IX. kongresszusának határoza­ta, amikor kimondja, hogy „a szocialista hazafiság fontos szerepet játszik a nemzeti egység megteremté­sében, a világnézetileg ma még eltérő felfogást valló* de az új társadalom célkitűzéseit elfogadó emberek törekvéseinek összefogásában. Magában foglal minden igazi értéket, melyet évszázadok során a magyar nép teremtett, de nem táplálkozhat kizárólag a múlt for­rásaiból. Szocialista vívmányaink joggal tölthetnek el bennünket nemzeti büszkeséggel. A több mint huszon­egy éves harc és munka nagyszerű eredménye és a cél, a szocialista magyar nemzet felvirágoztatása adja mai hazafiságunk igazi tartalmát.” Voltaképpen a lakosság szocialista és kommunista nevelése számára minden régi és új Igazi érték kö­zül legfontosabbak a munkásság által teremtett gaz­dasági, politikai, ideológiai értékek. A magyar mun­kásosztály és forradalmi élcsapata, a kommunista párt, mint a társadalmi haladás legkövetkezetesebb harcosa, az elnyomás minden formája ellen harcolva egyben a szülőföld igazi hazájává válásának történeti feltételeit is igyekezett megteremteni. Maid azzal, hogy a felszabadulás után végleg megragadta a po­litikai hatalmat, megkezdődött hazánk és dolgozó né­pünk igazi története. Az évekkel ezelőtt kibontakozott honismereti moz­galom, de kiváltképp annak egyik fő ága, a helyi szo­cialista hagyományok és munkásmozgalmi emlék- anyagok gyűjtésére, megismerésére, feldolgozására irá­nyuló mozgalom — történelmünk egyetemes birtokba­vételét segíti. A MEGYÉNKBEN működő mintegy félszáz, a helyi munkásmozgalmi hagyományok tárgyi és dokümentá- lis emlékeit gyűjtő és feldolgozó kutató fölöttébb so­kat tehet azért, hogy egyre inkább megvalósuljon a munkásmozgalom történetének szerves és méltó be­építése a szocialista nemzeti tudatba, A helyi munkás- mozgalom történetének eseménye5 és harcosai is az igazi szocialista hazaszeretet számtalan kimagasló pél­dáját kínálják megyénk propagandistáinak és pedagó­gusainak. Szükség van a felemelő példákra. A hazafias neve­lés ugyanis a lehetőségekhez viszonyítva ma még sok kívánni valót hagy maga után mind tartalmilag, mind módszertanilag. A forradalmi munkásmozgalom leg­kiemelkedőbb eseményeiről és alakjairól dolgozó né­pünk keveset tud. Még az iskoláskorú ifjúság is. És az, amit tud, nem elég alkalmas arra, hogy olyan emóciókait váltson ki belőle, mint amilyenekre szük­ség lenne szocialista emberré válásához. Még mindig csak a főleg verbális eszközök régen ismert fajtáit: a magyarázatot, a leírást, az elbeszélést alkalmazzák. Ezért hangsúlyozom, hogy a helyi munkásmozgalom emlékei új, a propagandában és közoktatásban eddig még kiaknázatlan lehetőségeket kínálnak. Közvetlen élményt, a meggyőzés és szemléltetés hatásos módjait. A HELYI munkásmozgalmi események és személyi­ségek emlékeinek a hazafias nevelésben való pedagó­giai félhasználása hatékonyabbá, meggyőzőbbé, s így eredményesebbé teszi a szocialista hazafias nevelést. Békevári Sándor Vadász Ferenc: Megáll a szél MAI MAGYAR irodalmunkban különösen a fiatal olvasó olyan hősöket keres, akiknek életérzéseiben a magáéra ismer, akiknek küzdelmeivel, céljaival azonosulni tud. Vadász Ferenc Megáll a szél című most megjelent regénye meleg fogadtatásának első­sorban ez a titka. Az ismert publicista új regényé­nek központi alakja a huszonnyolc éves Szórád János. Kőfaragósegédből, a forradalmi harcokban tanúsított helytállása és gazdag élettapasztalata alapján lett a felszabadulás után egy magyar kisváros kommunista párttitkára. Egyszerű, őszinte ember, az eszme oda­adó, szerény katonája. Élete nyílt lap az „övéi” előtt. Volt idő, amikor a pozitív hős megformálására tett írói erőfeszítés valószínűtlenül tökéletes típust terem­tett. Vadász Ferenc regényhöse tévedni is tud, ké­telkedni is mer, szeretni, szívére hallgatni is elég merész. A PÁRTTITKÁR szerelmes egy fiatal lányba, aki származása szerint osztályidegen. „Olyan — mondja az író —, aki akkor, amikor az övéi voltak fölül, még gyerek volt... Gyerekszobás úrilány. Tényleg nincs okom és jogom hinni a megváltozásában? — kérdezi önmagát, — Egy egész ország lakosságának többségé• II>ODf\LO/Vl ! Polner Zoltán: Rapszódia Hangos szívveréssel a sorsotoknál s az arcotoknál lázas örömmel gyönyörködöm, amint a füveket kivilágítja a szél mert az arcotokról ráismerek a történelemre s a kezetekről az engesztelő honfoglalásra. A gáztartályok palaszürke dombjai között s a homokba vésett dűlőkön együtt jöttem veletek Dózsa országló táborából. Mindvégig egy véres homlokú zászló s egy tüzes kard alatt. Énekeltetek, pedig zokogni kellett volna csak. Hazám, dicsőség a hűségeseknek akik megkötődjek a forgószélben s akik ezt a futóhomok kis országot hitükkel megkötötték és dicsőség, hogy érthető szavuk az egyetlen törvény, amely egymáshoz békített egy biztos közösséget. Hangos szívveréssel a sorsotoknál s az arcotoknál lázas örömmel értetek minden szolgálat kevés. Szavatok igaza mint kürt riad s mint zászló a szélben. Idáig eljutni volt nehéz. Eredj csak! Kibomlő öröm biztat: innen már hazaérsz. Rudnay Gábor: TAVASZVÁRÁS Agancsukat felnyújtva szimatolnak a fák, kalapot lenget a gomba, harkályok táviratoznak, futószőnyeg az út, a ráncokat is kisimítja a szél, gyere, Kati, mi leszünk a fogadó bizottság: pitypang-ejtőernyőn érkezik a tavasz. Sass Ervin: Parasztlány ahogy ott ül szép kévéi yen csillag nem függ úgy az égen a szemében ingaóra tiktakkolva int a jóra a föld barna • bőre barna a világot kezén tartja ről feltételezzük, hogy habozás nélkül, sőt, lelkese­déssel követ minket, pedig ez az ország nemrég a fasizmus egyik fellegvárának számított. Az egyének­ben pedig — akikre a mi személyiségünk közvetlenül is kell, hogy hasson — ennyire nem bízhatunk?” Ahány esemény, annyi konfliktus: viták, gyanúsí­tások, mámoros öröm egy-egy politikai siker nyo­mán, intrikák, alakoskodások, sok belső vívódás, bot­lás és felemelkedés. SZÓRÁD JÁNOS múltja: sok-sok önfeláldozó küz­delem. Jelene: az igazságba vetett hit, a hűség, a tántoríthatatlan meggyőződéstől fűtött közéleti tevé­kenység. Joggal bízik abban, hogy becsülete kikezd­hetetlen, s érthető, ha a lélektelen kisszerűség, a for­radalom szellemétől merőben idegen megnyilvánulá­sok mind gyakoribb ismétlődése keserűséggel töl­tik el. Az idő — 1948 — a fordulat éve. Nagy eredmények, reményt keltő, győzelmeket ígérő kezdeményezések, lelkesedés, áldozatkészség, — ezek legfőbb jellemzői azoknak a hónapoknak, melyekben a regény izgal­mas és fordulatos cselekménye zajlik. S közben — miként Szórád János —, a regény olvasója is döb­benten érzi, hogy valami ijesztő fülledtség kezd sűrű­södni a kisváros fölött, lassan megáll a szél... VÁLASZTÉKOS írói eszközökkel, minden bőbe­szédűségtől mentesen, magával sodró érdekességgel ábrázolja Vadász Ferenc a forrongó, átalakulóban levő város és a környék életét, hitelesen, a maguk sokféleségében vonultatja fel történetének szereplőit. L. L. E.

Next

/
Thumbnails
Contents