Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-02 / 52. szám

1968. március 2, szombat 3. oldal Készülődés a tavaszi ünnepi évfordulókra 'A dunaveesei Járásiban befejezéshez közelednek a KISZ-alapszervezetek tag­könyv cserével egybekötött gyűlései. Március elejéig a járás ezerhétszáz főnyi KISZ-tagsága kivétel nél­kül kézhez kapja új tag­könyvét. A fiatalok a For­radalmi Ifjúsági Napok rendezvényei keretében, a béke, a barátság, a szoli­daritás gondolata jegyében készülődnek a tavasszal sorra kerülő ünnepi évfor­dulókra. Március 15-én hatszáz dunaújvárosi fiatal utazik hajón Dunavecsére, hogy a helybeliekkel együtt részt vegyen a Petőfi-emlékmű koszorúzásán, utána közös kultúr- és sportműsorra kerül sor. Ugyanekkor a kumszentmiklósi gimnazis­ták is a járási székhelyre látogatnak. Április 4-én, május 1-én kívül április 23—24-én — a gyarmati if­júság napján — kerül sor a fiatalok nagyszabású de­monstrációjára. Kunszent- miklóson és Szabadszállá­son községi ifjúsági nagy­gyűlés lesz. A járás fiatal­jainak hagyományos talál­kozóiát ezúttal június 16- án Tasson tartják, ahová többek között vietnami fia­talokat hívnak meg, és a járásból több mint három-i ezer résztvevőt várnak. A járási, ifjúsági találko-j zó programjában szolida-4 ritási nagygyűlés, fővárosi művészek műsora, sport-*, és egyéb kulturális rendez­vények és tábortűz szere­pelnek. Első lépéseink a gazdaságirányítás új rendszerében Beszélgetés Erdősi Józseffel, a megyei pártbizottság titkárával A tapasztalatai a vasiparijai A Vasas Szakszervezet a hozzátartozó vállalatok­nál megvizsgálta a kollek­tív szerződéskötések ta­pasztalatait. A 154 válla­lat közül százhúsznál a múlt év végéig aláírták a szerződést, a többinél ja­nuárban és február első fe­lében került erre sor. A szerződéstervezetek vi­táiban sokféle formában érvényesült az üzemi de­mokrácia. A Csepel Mű­vekben például majdnem kétezren fejtették ki véle­ményüket a tervezetről, és 1550 javaslat hangzott el. A vállalatvezetőségek és a szakszervezeti tanácsok számos javaslatot figye­lembe vettek a végső szö­vegezéskor. A javaslatok kétharmadát azonban nem lehetett elfogadni, mert azok vagy a Munka Tör­vénykönyve rendelkezései­be ütköztek, vagy olyan anyagi kívánságokat tar­talmaztak, amelyeknek a vállalat nem tud eleget tenni. Olyan helyeken is kérték a 44 órás munka­hét bevezetését már ez év közepétől, ahol ennek fel­tételei még nincsenek meg. így is több helyen előfor­dult, hogy irreális, vagy a Munka Törvénykönyvének ellentmondó kollektív szer­ződést írtak alá. A Re­misben és Dimávag-ban például a felmondási időt illetően más jogokat adtak a vállalatnak, mint a dol­gozóknak. A 'szakszervezet állás­pontja szerint ott, ahol jogszabályokkal ellentéte­sek a kollektív szerződé­sek, vagy azok egyes ré­szei. a KGM-mel közösen kötelezni kell a vállalatot a módosításra. A mostani és a későbbi tapasztalatok felhasználásával úgy kell előkészíteni a következő kollektív szerződéseket, hogy a megfelelő segéd­anyagok, állásfoglalások, irányelvek legkésőbb au­gusztusban a vállalatok rendelkezésére álljanak. Mesterséges klímában Április elejére „érik be” a tiszakécskei Űj Élet Tsz- nek a felvételen látható üvegházi tápkockás salá­tája és karalábéja. Mind­két zöldségféléből félmilliót nevelnek az üveg alatti mes­terséges klímában. Balogh Gergely, a kertészeti telep munkása naponta többször is megöntözi a növényeket. Mint ismeretes, az MSZMP Központi Bizott­sága ez év február 8—9— 10-én kibővített ülést tar­tott, amelyen többek kö­zött az 1968-as népgazda­sági terv indulását is érté kelték. Néhány nappal ké­sőbb — február 17-én — a megyei pártbizottság is ki­bővített ülést tartott, ahol a Központi Bizottságéhoz hasonló napirendeket tár­gyalt és Bács-Kiskun me­gyei vonatkozásban hang­zott el tájékoztató gazda­sági kérdésekben. Felkeres­tük Erdősi József elvtár­sat, a megyei pártbizott­ság titkárát, s megkértük, hogy ismertesse olvasóink­kal milyen tapasztalatok gyűltek eddig össze az 1968. évi terveknek az új gazda­ságirányítási rendszerben történő megvalósításával kapcsolatban. — Hallhatnánk-e elő­zetesen az elmúlt évi eredményekről ? — Megyénkben a legfőbb célkitűzések közé tartozott tavaly a termelési tervek mennyiségi és minőségi mutatóinak teljesítése — kezdte válaszát Erdősi elv­társ. _■— Ezzel kívántuk mi­nél jobban megalapozni a gazdasági reformot. 1967- ben a megye szocialis­ta ipara 14,1 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. Ennek ie- lentőségét még csak növeli, hogy a termékek egynegye­dét exportálták a vállala­tok. örvendetes, hogy a ter­mékek értékesítésénél kü­lönösebb problémák nem je­lentkeztek. Ez azt jelzi, hogy a termelést szervező gazdasági vezetők messze­menően figyelembe vették a várható keresletet. Egy­két üzemnél volt csak ki­sebb az értékesítés, mint az árutermelés, ami természe­tesen a készáru készlet emelkedéséhez vezetett# A megyében a keresetek 2 százalékkal, az egész la­kosság bevételei 16 száza­lékkal növekedtek. Ez töb­bek között annak köszönhe­tő hogy a megyei iparfej­lesztési célkitűzések a har­madik ötéves terv előirány­zatai szerint valósultak meg. — A foglalkoztatott­ság 1967-ben 8 százalékkal emelkedett, az életszínvo­nal javulását jelzi az is. hogy a jelentős áruvásárlás mellett 4 százalékkal nőtt az OTP-takarékbetétállo- mány. Mg! — Ho^ryan sikerült az átállás az új gazdasá­gi mechanizmusra, milyen tapasztalatok vannak az ipar, az építőipar és a keres­kedelem területén? — Bár törekedtünk szé­les körű információ megszer­vezésére, az elmúlt alig két hónap csak részleges ta­pasztalatokat nyújthat a gazdasági mechanizmus re­formjának kezdeti eredmé­nyeiről. Az új gazdasági mechanizmust egy folya­matként kell felfogni, amelynek jelenleg csak egyes hatásait lehet megfi­gyelni. Ezekből általánosí­tásokat még korai lenne levonni. A Központi Bizottság no­vemberi határozatainak megfelelően tevékenysé­günk arra irányult, hogy az elfogadott elvek érvénye­süljenek és az eddig eltelt idő azt igazolja, hogy ezek az elvek helyesnek bizo­nyultak. A közben felme­rült problémák az új gaz­dasági mechanizmus beve­zetésének természetes ve­lejárói. A gazdasági veze­tők most a gyakorlatban is­merkednek az új körülmé­nyekkel. Nagyon helyesen törekednek a biztonságos tervezésre, a kalkulációk jó kidolgozására, a népgazda­sági, vállalati és fogyasztói érdekek szem előtt tartásá­ra. Az ipari termelés janu­árban csaknem azonos volt az 1967-es év első hónap­jáéval. A különbség, hogy az idén a késztermék vala­mivel kevesebb. Figyelem­be kell azonban venni: vál­lalataink gyártmányösszeté­tele olyan, hogy az általá­ban a termelésben, hosz- szabb átfutási időt igényel. Az elmúlt év végén töre­kedtek a minél nagyobb mennyiségű készáru előál­lítására, s ez januárban ;ermészetesen késztermék csökkenést okozott Néhány hét alatt azonban ismét a rendes kerékvágásba kerül a készárutermelés is. A lakosság hangulata a megyében kiegyensúlyozott, az áruellátás alapvetően ki­elégítő, s különösen az élel­miszerfronton jó a helyzet. Az áruellátásban mutatkoz­tak zavaró jelenségek is. Ezek nem objektív, inkább szubjektív jellegűek, éppen ezért nem tartós, csupán átmeneti jelenségek. Okai: a kis- és nagykereskede­lem, valamint a vállalatok közötti főként adminisztrá­ciós ellentétek. A nyugodt légkör kiala­kulását lehetővé tette az is —• hogy a korábbi rémhí­rekkel szemben — a megye vállalatainál a gazdasági re­form bevezetésével egyidő- ben nem volt létszámcsök­kentés. Sőt. A munkahe­lyek száma meghaladta a munkára jelentkezőket. Kü­lönösen építőipari dolgozók­ból, hegesztőkből, viílany- és gázszerelőkből mutatko­zik hiány. Megyénk építőipara 12 százalék termelésnöveke­dést irányoz elő. Bár a leg­fontosabb feladatokra jól 'elkészültek, az igények tel­jes kielégítését az építőka­pacitás hiánya okozza. Ép­pen ezért nagyon fontos minden szintű és jellegű 'Mtőioari tevékenység szer­vezettségének további javí­tása. Az építőipai' legfonto­sabb idei feladata a lakás- építési program terv sze­rinti megvalósítása. A vállalatok életében igen jelentős esemény a forgó­alapok rendezése, ami a hi­telállományban lényeges csökkentést idézett elő. A megnövekedett forgóalap lehetővé tette, a helyes készletgazdálkodást, a zök­kenőmentes termelést. Fo­lyamatban van az állóesz­közök újraértékelése, ame­lyek ezáltal — különösen *a régiek — a megfelelő ér­tékben kerülnek beárazás­ra. Ez némi értékcsökke­nést jelent, ám reálisabb alapot ad a vállalatok to­vábbfejlesztéséhez és a termeléshez. Az üzemek életében fon­tos esemény volt a kollek­tív szerződések megkötése, összesen 119 üzemben és egyéb gazdasági egységben történt meg ez az aktus, amely a megyében 75 ezer dolgozót érint. Most arra kell törekedni, hogy a kol­lektív szerződésben rögzí­tett jogok és kötelezettsé­gek érvényesüljenek, hi­szen ez egyik fontos alap­ja az üzemi demokrácia to­vábbfejlődésének. A lakosság készpénzbevé­tele januárban is egyenle­tesen növekedett. A mun­kások és alkalmazottak bér­ből származó bevétele az elmúlt év hasonló idősza­kához mérten 7,8 százalék­kal emelkedett, ami pénz­ben — csak az érintett ka­tegóriáknál — 13,4 millió forintot jelent. A kiskeres­kedelmi forgalom 7,6 szá­zalékkal nőtt, -ami valami­vel alacsonyabb az összla­kosság jövedelmének emel­kedésénél. A különbözetét azonban könnyű megtalál­ni, hiszen 55 millió forint­tal növekedett egy hónap alatt az OTP-takarékbetét- állomány. A kiskereskede­lemben egyébként kiemel­kedő volt a vegyesiparcik­kek forgalmának 14,6 szá­zalékos emelkedése, ami el­sősorban az árcsökkené­sekkel és a lakosság ko­rábbi tartalékának felhasz­nálásával függ össze. Igen sikeres volt a téli vásár, s a lakosság is jól járt, hi­szen á millió forintot taka­rított meg. — Mi a helyzet a mezőgazdaságban? — Az új gazdaságirányí­tási rendszerre való felké­szülést és áttérést illetően, hasonló mint a többi gazdasági ágakban. A szö­vetkezetekben lezajlottak a zárszámadó közgyűlések. Ezek legfőbb tapasztalata, hogy a pártszervezetek köz­reműködésével és irányítá­sával jól sikerültek az elő­készületek. A beszámolók tartalmilag színvonalasab­bak voltak, mint a koráb­bi években, s gazdaságpo­litikai és szövetkezetpoli­tikai szempontból előremu­tatónak bizonyultak. A tag­ság felszólalásaiból is a kö­zös gazdaság iránti maga­sabb fokú felelősségérzet sugárzott. Szövetkezeteinkben az utóbbi időben igen sok új tagot — főleg fiatalt vettek fel. Jórészük a családta­gokból, a szövetkezetbe visszatérőkből, kisebb ré­szük a korábban alkalma­zottként foglalkoztatottak­ból kerül ki. Űj vonás a termelőszövetkezetekben, hogy a szocialista munka­versenyben részt vevő bri­gádoknak nemcsak az er­kölcsi, hanem az anyagi megbecsülés is kijut. A mély­kúti Űj Élet Tsz-ben példá­ul 112 ezer, a dunaveesei Virágzóban 300 ezer, a tompái Kossuthban 500 ezer forint jutalomban részesül­tek a brigádok. Az elmúlt évben egyébként 260 bri­gád 4500 tagja vett részt a szocialista munkaverseny­ben. Kielégítő az idei felké­szülés is a mezőgazdaság­ban. Az őszi munkát a szö­vetkezetek többsége idejé­ben elvégezte, s az áttelelt gabonák átlaga közepes. A bevetett területek nagysá­ga as előirányzatnak meg­felelő, egyes termékfélesé­gekben meghaladja az elő­ző évit. Őszi búzából pél­dául 4500 holddal vetettek többet, mint tavaly. A szerződéskötéseknél már erőteljesebben érezhe­tő az új gazdasági mecha­nizmus. A megállapodások, a kölcsönös előnyök alap­ján jöttek létre. A felvá­sárló és feldolgozó válla­latok az érdekazonosság ér­vényesítése mellett töre­kedtek a termelés fejlesz­tését szolgáló juttatások megadására. A főbb cikk­féleségekből eddig a szer­ződések 52—105 százalékát kötötték meg, ami jóval magasabb az elmúlt év azo­nos időszakában létrejött megállapodások arányánál A szerződéskötések tovább­ra is folyamatban vannak, s érezhető, hogy az elmúlt évben hozott agrárpolitikai intézkedések kedvezően ha­tottak az árutermelési kedv növelésére. , Ugyanez tapasztalható az álattenyésztésben is. Az ál­lomány szarvasmarhából 14,9, sertésből 11,5, számos állatoknál 9,4 százalékkal emelkedett egy év alatt. Ez tovább javítja majd a lakosság húsellátását, s ter­mészetesen bővíti az ex­portlehetőségeket is. Előreláthatóan nem lesz hiány anyagokból, trakto­rokból, gabonakombáj­nokból, pótkocsikból. A szükségletet azonban az idén sem tudják még tel­jesen kielégíteni burgonya-, kukorica- és más speciális betakarítógépekből. Az el­látás zavartalannak mutat­kozik gumiabroncsokból, valamint hazai gépalkatré­szekből. A kereskedelem növényvédőszerekből is ki tudja elégíteni az igénye­ket. örvendetes, hogy mű­trágyából mintegy 10 szá­zalékkal kap többet a me­zőgazdaság, mint az elmúlt esztendőben. gH — Hogyan foglalha- tők össze röviden a további feladatok? — Az új gazdasági mö- chanizmust gyakorlatilag még csak ízlelgetjük, máris elmondható azonban, hogy a gazdaságirányítás új rend­szere fokozatosan stabilizá­lódik. Hogy ez milyen ütem­ben történik meg, az függ a gazdasági vezetők önál­ló törekvéseitől, rátermett­ségétől. Igen fontos, hogy a reformmal kapcsolatos je­lenségeket idejében érzékel­jék és helyesen reagáljanak azokra. Átmenetileg várha­tók különböző kisebb el­lentétek, ellentmondások, valamint bizonyos érdekek összeütközései. Ezek minél zökkenőmentesebb megol­dására jól fel kel készülni politikai, gazdasági vezető­inknek, intézkedéseikben támaszkodjanak a dolgozók széles rétegeire — fejezte be tájékoztatóját Erdősi elvtárs. Nagy Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents