Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-02 / 52. szám
4. oldal 1968. március 2, szombat Szőlősgazdák a felső szinten V. Az igazi kiváltságosak Csupán egy bizonyosság mutatkozik a nemzedékváltásban: a jómódú gazdák gyermekei nem találhatók meg a közös telepítést művelő brigádokban. Legalábbis ilyennel nem találkozom. A közös művelés az egy- holdas, vagy annál kisebb szőlővel rendelkező gazdák, még inkább a gyermekeik kiváltsága. S úgy hiszem, itt nincs szükség idézőjel használatára: a kiváltság a szó teljes, eredeti jelentésében értendő. Ök az igazi kiváltságosok. S főleg ők lesznek! Mert figyelmet érdemel ez az adat is: a szakszövetkezeti tagság átlagos életkora 45, a közösben dolgozó szerződötteké 33 év. A nyereség elosztása Mindegyik gazdaságban a teljesítmény szerint kapják a bérüket. Ez alapján a majsai Jonatánban például tavaly a férfi dolgozók éves keresete átlag 20 —22 ezer, a nőké 17—18 ezer forint volt. Ez nagyjából hasonló a többi szak- szövetkezetben is. Ezenkívül jár a prémium és a nyereségrészesedés. Ez utóbbi a Jonatánban egyhavi keresetnek felél meg. E gazdaságban kimondottan csak az alkalmazottak részesednek a nyereségből. Más Szövetkezetekben is őket illeti a nyereség nagyobb hányada. Kelemen Sándor, a kiskőrösi Petőfi elnöke elmondja: volt néhány módosabb gazda, aki fordított arányt javasolt. Főleg nem is a közvetlen részesedésért, hanem abból a fondorlatos meggondolásból, hogy ezáltal alacsonyabb szinten tarthatják a napszámbéreket. Tervük persze megfeneklett a tagság ellenállásán. Kulturált körülmények Szervezett szakoktatás folyik mindegyik szövetkezetben. A célt, hogy évről évre ugyanazok gyökeresedjenek meg a brigádokban, mindinkább megközelítik. Néhány nagyabb szövetkezetben már valóságos törzsgárdája van az alkalmazottaknak. — Ezt a törekvést szolgálják a mind jobban tért hódító szocialista létesítmények is — teszi hozzá dr. Vedres Fefenc, a szövetség elnöke. — Kezdve ott, hogy a permetlétor- nyokba már eleve zuhanyozókat építettek be. Tisztálkodási lehetőség a pusztán. Étkezőhelyiséggel is ellátták már az ültetvényeket, bizonyos, hogy pár éven belül meghonosodik az üzemi étkeztetés. Több helyütt az alkalmazottalkat tehergépkocsival, vontatókikai szállítják ki a földekre és vissza. Tavaly csak a Jonatánban 150 ezer forintot fordítottak ilyen célokra. Hogy mindezekre rászolgálnak az alkalmazottak, azt a terméseredmények kellően bizonyítják: a termőre forduló szőlők 50 mázsát meghaladó átlaggal fizettek. Kétszeresét a tagsági terület átlagos hozamának. Előnyösebb feltéfelek A szőlővidéken a költségek mind nagyobb hányadát írják, képletesen és valóságosan is, az emberi munkaerő igénybevételének rovatába. Ebből pedig következik, hógy a napszámost foglalkozató gazdák egyre nehezebb helyzetbe kerülnek: mind magasabb bért kell fizetniük az alkalmi munkásnak. A közös máris előnyösebb feltételeket nyújt alkalmazottainak, mint a szövetkezét módos gazdája. Ki bírja tovább? A konok küzdelem, bár a felszín’ még keveset árul el, a mélyben máris zajlik. Nem lehet kétséges, hogy a harc a közös javára dől el. Ez közgazdaságilag teljesen nyilvánvaló, a jobb gépesítés, a nagyobb termőképesség nem teheti vitássá a jövőt. Másrészt a nagyobb mennyiségnek a piacon való megjelenésé az árak eséséhez vezet, amit a közös ültetvény könnyen elvisel, viszont a hagyományos művelésű parcella kidől a sóiból. A jelek máris mutatkoznak. Megélénkült a szőlők adás-vétele, s ez a tagsági területek dékoncentrálása irányába hat. Soltvadker- ten is mind kevesebben vállalják, hogy naponta személygépkocsival hordják át a napszámosokat Kiskunhalasról és Kecelről (Folytatjuk) flatvani Dániel Fába faragott sí Németh Ferenc újpesti otthona valóságos múzeum. A 74 éves öregifjú a sísport nagy kedvelője. Képünkön: Németh Ferenc a síelési stílusokat ábrázoló szobraival. (MTI-foto — Szebellédy Géza felvétele.) Az ügyész tollából: Az idegenforgalom árnyoldalai... Sxatócs-visxonyok Betértem az fmsz tisza- újfalui vegyesboltjába. Persze nem történt úgy egyből, hogy kinyitom az ajtót, aztán bent is vagyok. Szép számú fiatal, felnőtt sereglett ki az üzletből, mikor a lépcsőhöz értem. Aztán mégis belül kerültem. Elcsodálkoztam menten. Hol fért el az a sok ember, aki kiment — azokkal együtt, akik még ott álltak a hosz- szú pultnál? Rég láttam ilyen szűk boltocskát faluhelyen. Az áruk zsúfoltsága sem ideális. Enyhén szólva. Feltétlenül az egykori szatócsüzleteket juttatja az ember eszébe, ahol kenyér, sajt, petróleum, cipőpaszta, hagyma, lánc. ecet elkülönítve is olyari közelségben van egymással hogy minimum, illatot is cserélnek, kevernek. Ehhez hozzátéve, az eladótér kicsiny voltát kivált ilyen influenzás időbén, nem mernénk kezeskedni a higiénia biztonságáért. Egyetértettek ezzel a2 észrevétellel a községi tanácsházán is. Szabó József vb-elnök és Dávid Sándof- né vb-titkár egyaránt arról beszélt, hogy a község lakossága nehezen várja már a vegyesbolt korszerűsítését. Az fmsz ezt tervbe is vette de nem ártana valamivel gyorsabb tempó e megvalósításban. A tiszaújfaluiak ezt sürgetik a falu vezetőinél, akik mint a község gazdái joggal továbbítják ezt az igényt az fmsz illetékeseihez. S kérik, ha a nagyob- bításra, átalakításra sor kerül, ne feledkezzenek majd meg azt követően az áru- választék bővítéséről sem. Nem mindenki önellátó a községben, szívesen látnának boltjukban felvágottat, süteményt (cukrászkészítményt), több tejterméket, gyümölcsöt például maguk a tanácsi vezetők, alkalmazottak is. Bizonyára nem túlzott kívánság ez, hiszen — mint mondották — nem egy tanyai üzletben megtalálhatók mindezek. De a község lakóinak ugyancsak érdeke, s ez a legfontosabb — a nagyobb áruválaszték. Mert hogy csak egy körülményt említsünk még: piac csak Al- páron van, s ha közeli község is, mégis csak útra kell kelni, ha valaki piacra megy. 0) A NEMZETKÖZI kapcsolatok kedvező alakulásával évről évre nő az idegenforgalom. Sok külföldi fordul meg hazánkban üzleti ügyekben, vagy turistaként, pihenés és a magyar tájakkal való ismerkedés céljából. De fordítva is helytálló ez a megállapítás. hiszem a különböző külföldre szervezett társasutazások, vagy éppen rokoni látogatások révén — mint azt a hivatalos statisztikai adatok is tükrözik —-, nagy számban utaznak magyarok úgyszólván a világ mindem tájára. Ez a tény valamennyiünk számára örvendetes. A fellendülő idegenforgalomnak Van azonban egy árnyoldala is. Egyes külföldi és magyar állampolgárok az utazásokat, a rokoni és egyéb kapcsolatokat illetéktelen haszonszerzésre használják, jelentős kárt okozva ezáltal nép- gazd asá gunknak. JOGSZABÁLYAINK — a devizagazdálkodásról szóló 1950. évi 30-as és a vámjogról kiadott 1966. évi 2. sz. törvényerejű rendeletek az ezek végrehajtása tárgyában kiadott más jogszabályok — meghatározzák, hogy a külföldi vagy magyar állampolgárok a bel földi vagy külföldi fizetőeszközök fel- használása. árucikkek kivitele. behozatala terén milyen szabályokat kötelesek szem előtt tartani. Annak ellenére, hogv a külföldre utazók, illetve a hazánkba érkező külföldiek általában tisztában vannak a szabályokkal, mégis sokszor megsértik azokat. Természetesen ilyenkor a fe- lelősségrevonás nem marad el. Tanúsítiák ezt a szabálysértési és bírósági ügyek is... A Büntető Törvénykönyv é.s annak életbeléptetéséről rendelkező törvénvere- iü rendelet szerint bűntettet követ el az aki a devizagazdálkodásról szóló tpeszab^ivban meeállapí- tott valamely kötelezettséget vagy tilalmat megszegi, kijátsza. Megyénkben az ilyen ügyeket a Kecskeméti Járási Tanács V. B. pénzügyi osztálya intézi. Ez 3—4 évvel ezelőtt nem okozott komolyabb gondot, de az utóbbi időben, különösen 1967-ben eléggé megnövekedett a szabálysértések száma. Amíg pl. 1965-ben 34 ügyben kellett, eljárást lefolytatni. 1967-ben ez a szám több mint ötszörösére emelkedett. AZ ELKÖVETŐK leggyakrabban azzal sértették meg a jogszabályt, hogy külföldi állampolgároktól különböző cikkeket vásároltak. Ezek között első helyen szerepelt az or- kámkabát. a női szivacs- kosztüm. Az alkalmi vevők nem egy esetben megdöbbentek és úgy vélték, hogy a szabálysértési tárgyaláson alaptalanul zaklatlak őket. Pedig erről szó sem volt. Az 1950. évi 30- as tvr. ugyanis kimondja, hogy forintot külföldinek átadni nem lehet és ugyancsak nem szabad külföldről behozott árucikket a vámellenőrzés alól elvonni. Egy alkalmi vétellel tehát két szabáysértést is elkövet a „gyanútlan” vásárló. Ilyen eset fordult elő E. L. lakiteleki lakossal is, aki a múlt évben Szegeden egy jugoszláv állampolgártól ruházati cikkeket vásárolt 730 forintért. Vámszabálvsértés miatt 300 forintra, devizá-szabálysér- tés miatt 100 forintra büntették, de meg kellett fizetnie az áru belföldi értékértek 4ü százalékát is. mint vámot. Végül adiuk még hozzá a szakértői díjat. az utazási költségeket, amit szintén E. L. fizetett még. Vannak olyanok is, akik azt gondolják, ha nagyban folytatlak az üzelmeket, a hatóságok kevésbé figyelnek fel rá luk. Sajnos, erre is több példa volt már. Az e?vik kecskeméti intézménynél dr. G. K-né egész kiskereskedést nyitott a külföldről behozott és a vámellenőrzés alól elvont árukból. Női ruhaneműt, különböző készleteket. ceruzát stb. árult. Az üzletből nem csinált nagy titkot, s végül nagyszabású hálózatot alakított ki. G. K-né és néhány társa több tízezer forinttal károsította meg a népgazdaságot. A felelősségrevo- nás természetesen nem maradt el, azonban elejét lehetett volna venni az ügynek, ha a munkahelyi vezetők, a szakszervezet vagy maguk a munkatársak felfigyelnek az üzérkedőre. Sok kellemes élménnyel tár egy külföldi utazás Helyes ha minél többen élnek ezzel a lehetőséggel, de ne éljenek vissza vele. A népgazdaságnak fontos érdeke fűződik a tervszerű devizagazdálkodáshoz, a vámjoggal kapcsolatos szabályok maradéktalan betartásához. ÉPPEN EZÉRT a hatóságok a jövőben is következetesen fellépnek azok megsértőivel szemben. A cél elsősorban nem a fe- lelősségrevonás, hanem a törvénysértések megelőzése. Ebben — a hivatalos szerveken kívül — jelentős segítséget tudnak nyúitani a munkahelyi kollektívák azzal, ha időben felfigyelnek hasonló ie1ent'égekre. Dr. Bődogh János ügyész Azt hiszem, kezdjük túlzásba vinni azt a hajdani iskolai olvasókönyvekben divatos mondást, hogy: „Ne bántsd a madarat, óvd a fészkét is ..Annak idején én komolyan vettem. Ma már nagyon dühös vagyok, de csak a kecskeméti verebekre. Ezt az indulatot az a szemtelenség táplálja bennem, amit a verebek tanúsítanak megyénk székhelyén, a postával szemben levő fákon. Csodálkozom, hogy eddig senki sem vette észre őket, mint közegészségügyi tényezőket. Esténként ezernyi kis jószág gyűl össze a fákon, éktelen csi- ripeléssel verik fel a csendet és kacskaringós kitérőkre késztetik a járókelőket. A fák alatt már vastagon terül el a madártrágya, különösen az élelmiszerüzlet előtt vari belőle bőven és iszonyú bűzt árasztva megfertőzi a levegőt. Mindez talán nem ilyen tragikus, ha valahol a Tös- erdőben ütik fel a tanyájukat a verebek, de az élelmiszerbolt közvetlen bejáratánál, úgy gondolom, veszélyes. Szerintem éppen itt oá ideje, hogy félredobjuk az állatbaráti meggondolásokat és elriasszuk a csiripelő apróságokat a város közepéről, a bolt bejárata elöl, mielőtt komolyabb következményekkel jár, mielőtt fertőzést okoz, Hasonló orrfacsaró élményt azonban nemcsak Kecskeméten szerezhet az ember. Elegendő például, ha betér Kalocsán a gyorsbüfébe, amit némi iróniával gázkamrának is lehetne nevezni. Evek óta probléma ez, mert a bisztró szellőztetése nincs megoldva, füst és égett zsír szaga terjeng a szemüket dörzsölő kedves vendégek között de olyan töményen, hogy szinte csak tapogatózva lehet közieked-, ni a helyiségben. A kivitelező — és a műszaki átvevők is — a kezdet kezdetén tisztában voltak vele, hogy a szellőzés nincs megoldva és valamit tenni kellene. Most aztán évek óta összegyűlt tapasztalat áll a korábbi gyanú mögött és azt bizonyítja, hogy valóban nem jó ez így. Lehet, hogy az egészségré nem ártalmas az égett zsír szaga, de használni feltétlenül nem használ, főleg a gyorsbüfé hírnevének, ahol naponta több száz ember fordul meg. Persze lehet, hogy ezért „gyors” a büfé. Senki nem akar sokáig ott tartózkodni, igyekszik minél hamarabb kijutni a friss levegőre. — dorgál — Kiskunhalasról KIJEV— MOSZKVÁBA 1968. október 20-i indulással 7 napos különvonatot szervez a kiskunhalasi IB'JSZ utazási iroda és a Hazafias Népfront kiskunhalasi járási bizottsága. Részvételi díj: kb. 2230 Ft. költőpénz 25 rubel = 355 Ft. Jelentkezés: £ március 10-ig? ° Skoda és Csepel gépkocsikra, legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetőket, valamint univerzális autő- és motorszerelőt felveszünk. Jelentkezni lehet a Kecskeméti Községgazdálkodási Vállalat. Műkért 9. sz. alatti S irodájában. I
