Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-14 / 37. szám

4. oldal 1968. február 14, szerda Szegények vagy rászorulók A gyámügyi osztály ügyfelei — Kik azok a szegények, akikkel ezen az osztályon foglalkoznak? A kérdést Kecskemét vá­ros gyámügyi főelőadójá­nak, dr. Sahin Tóth István nak teszem fel. Kicsit fél­refordítja a fejét, mint amikor az ember nem tart­ja egész pontosnak az el­hangzott meghatározást. — Talán nem is ezzel a szóval jelölném őket — vo­nakodik — helyesebb, ha rászorulót mondunk... Eszembe jut: nemrég a szociálpolitikai csoportnál beszélgettünk arról, hogy a szegények másik rétegével itt, a gyámügyön törőd­nek. Most meg... Jó, le­gyenek rászorulók. De va­jon azért szorulnak egye­sek a társadalom segítségé­re, mert nem szegények? Ez az aggályoskodás a „sze­gény” szó használata miatt nem túlzott kissé? Azzal mindenki tisztában van, hogy másfajta ez a sze­génység, mint a múltban. Erről már szóltunk. Ha ezt a szót mondjuk ki bizonyos rétegek anyagi helyzetének minősítésére — ne lelkiis- meretfurdalást okozó vádat érezzen ebből a társadalom túlnyomó hányadát kitevő, rendezett anyagi viszonyok között élők tömege. Erre semmi ok nincs. Erőink gyarapodásához mérten tö­rekszünk arra, hogy a rá­szoruló szegények száma mind alacsonyabb legyen. Gondozottak * De a szegényekkel, akik még vannak, foglalkoznunk, kell. Hogy úgy mondjuk, közvélemény szinten is. Hogy időnként „felmérjük” helyzetük változását. Mert ezt figyelemmel kísérni kö­telességünk. Nemcsak azok­nak, akik ezt „hivatalból” teszik. Viszont, ha még precízebbek akarunk lenni, a későbbiekből kiderül, hogy a főelőadónak is iga­za van. Kik itt az ügyfe­lek? A gondnokság alá he­Szerkesztői üzenetek Nagy József, Jánoshalma: Van lehetőség rá, hogy vas­ipari szakmát tanuljon. Kéré­sével forduljon közveUenül a megyei tanács vb munkaügyi főelőadójához. Az Autóközle­kedési Tanintézetben közölték, hogy On Baján jelentkezhet hi- v atásos gépkocsivezetői tanfo­lyamra. „Kecskeméti asszonyok”: A részes művelésre fordított idő beszámít a munkarendben meg­állapított évi munkanapokba, amelyek teljesítése esetén jo­gosult a tsz-tag háztáji föld íasználatára. Csökkent munka- répességű termelőszövetkezeti tag esetében a munkát ará­nyosan csökkentett mértékben :el! megállapítani. Soós Sándor, Hetényegyházas A. 18,1966 (VI. 1.) Korm. sz. ren­delet értelmében a munkakép- elenségi járadékban részesülő ermelőszövetkezetl tag részére :saládi pótlék akkor jár, ha az lőző évben 120 munkaegységet eljesített. Nők esetében 80 munkaegység a követelmény, in a tsz Igazolása alapján mindössze 17 munkaegységet eljesített, Így családi pótlék olyósítására nem volt jogosult. \ jogtalanul felvett összeget 'Tért meg kell térítenie. H. K.-né, Kecskemét: Pana­mával megkerestük az üzem •akszervezetl bizottságát, mely - ügyet megvizsgálta. Az szb •ászából Idézzük: „A pana- ok csak abból következtek, -gy az illetékes csoportvezető rendet, a fegyelmet és a pon- 's munkát a legmesszebbme- tkig megköveteli. Emiatt elő- irdulhat nézeteltérés, ez azon- an az ipari tanulók továbbta- ulását és vizsgaeredményeit \em befolyásolja.'! lyezettek, az állami gondo­zásba vett fiatalok és a gyámügyi segélyesek. A két utóbbi kategóriát vegyük szemügyre. — Mikor vesznek gyere­ket állami gondozásba? — Anyagi, erkölcsi, egész­ségügyi okok játszhatnak közre — mutatja ujjain dr. Sahin Tóth István. — Sok a gyermek, megbetegedtek a szülők, nincs kereső, gyenge egészségi állapota miatt mégannyit se tud ha­zaadni a nagycsaládú se­gédmunkás ... Az erkölcsi okokról — alkoholizmus, erkölcstelen szülők — nem is kell bővebben szólni... És ha tbc-veszélyeztetés van. — Hány állami gondozott van, s mit jelent ez a gon­dozás? A múlt év végén 305 gondozottat tartottunk nyil­ván — mutat egy jelentést a főelőadó. A fiatalokat gyermek- és ifjúságvédő intézetekben helyezzük el, ahonnét nevelőszülőkhöz is kihelyeznek kicsinyeket.. Segélyezettek — Milyen a gyámügyi se­gély? Kik kapják? — Évente 30 ezer forin­tot fordít erre a célra a vá­ros. Tavaly 160 családnak juttattunk 281 melegítőt, ci­pőt. Főleg karácsonykor ke­rül erre sor, elsősorban az iskolák javaslatára. Csak sokgyermekes — ötön fe­lüli — családok jöhetnek szóba. Ezeknél legtöbb eset­ben csak az egyik szülő dolgozik, s az átlagkereset 1200—1300 forint. Hát bizony ennyiből a legeslegjobb beosztással sem tudna megélni mondjuk egy hatgyermekes család. Más oldalról is segít azonban az állam, a családi pótlékkal. Egy telefon, s az SZTK-ból pontosan közlik: 6 gyermek után — ipari dolgozónál 1190 forint, tsz-tagnál pedig 490 Ft ez az összeg. Apa, anya, hat gyermek: ahol nyolc szájnak kell enniva­ló, ruházat, tüzelő, ezekkel a pótlékokkal is nehéz az élet. — Százhatvan családot említett, Tóth elvtárs. Eny- nyi a rászoruló szegény Kecskeméten? — Igénylő, helyesebben jelentkező jóval több van — válaszolja — öt-hatszáz évente. Lehetőségeink azon­ban még korlátot szabnak. Ügyelnünk kell, hogy egy- egy következő évben más­más családok kapjanak se­gélyt Az alkohol! — Eddig úgy beszéltünk _ segélyezettekről, mint akik valamennyien önhibá­jukon kívül szegények. Nincsenek például alkoho­lista családfők, szülők, akik miatt... — Sajnos, sajnos.:: — erősíti a főelőadó. A rászo­rulók zöme rendes, becsü­letes dolgozó. De kaptunk jelentést olyan családról is, ahol még asztal és szék sem volt a lakásban, olyan mélyre zuhant a család. Mindkét szülő iszákos —és nyolc gyerek van,.. Volt eset, hogy más családtól a segélyt is megvontuk, mert a szülők a gyerekeknek adott ruhát, cipőt is elad­ták, s az árát megitták... Ilyenkor már a gyerekeket ki kell venni a szülői „gon­dozás” alól. ... Mint láttuk, ezen az osztályon is törődnek a sze­gények egy rétegével. A szociálpolitikai csoportnál 220 szociálisotthoni gondo­zottal (további 78 igénylő elhelyezésre vár) és mint­egy kétszáz, rendszeresen segélyezett idős emberrel foglalkoznak kötelességből és jó szívvel. Itt, a gyám­ügynél 305 gondozottnak és évente 150—200 családnak fogják a kezét, hogy az élet súlyos terheitől valamit át­vállaljanak, társadalmunk nevében. Az „igénylő” még itt is több, mint amennyi­nek segíteni tudunk... — Nagy számok ezek? A 75 ezernyi népességű Kecske­méten igazán nem nagyok. Persze, ezek a szegények csak a legrászorulóbbak, legelesettebbek. Nem keve­sen vannak, „szemérmes” szegények, kiskeresetűek, akikre például az üzemek kollektívái gondolnak... — Akiket munkahelyük na­gyobb jövedelmű dolgozói segítenek „titokban” vagy nyíltan ruhaneművel és egyébbel, mert érzik, hogy nekik könnyebb a nagyobb kereseteket egy-két gyerek mellett a magasabb igé­nyekhez is elporciózni... Ez nem vád, egyenlősdit senki nem akar... De a dolgokon elgondolkodni kö­telességünk ! Akkor gyor­sabban fogunk változtatni is ... a még nehezen élők helyzetén. Akik azért —ha nem is nagyon sokan — de számosán vannak még. Tóth István Olimpia után Rekord A címbeli meghatározás sportszemszögből is logi­kus, képünk azonban nem az idei mexikói előkészüle­tekről készült, hanem a csemegeszőlő elszaporításá- nak téli feladatairól — a Szőlészeti és Borászati Ku­tatóintézet lakiteleki üveg- házában. Tavaly az Olimpia nevű fajtából mintegy 80 ezret neveltek, az idén pe­dig a Rekord kerül sorra, előreláthatólag 130 ezer gyökeres vesszővel. A fel­vételen; a munkacsapat tagjai apró dugványokat vagdosnak ki a hajtásokból. (Pásztor Zoltán felvétele) Több mint 11 ezer hallgató a katonai előadásokon Ülést tartott a TIT hadtudományi szakosztálya Kedden délelőtt 10 óra­kor Kecskeméten, a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társulat székhazában ki­bővített ülést tartott a had­tudományi szakosztály. Horváth Elek őrnagy, a szakosztály titkára beszá­molójában elmondta, hogy az MSZMP Politikai Bi­zottsága határozatának vég­rehajtásában, amelyben a honvédelmi nevelő munka kiszélesítését tűzték ki cé­lul, sikeresen tevékenyke­dett a szakosztály. Ezt bi­zonyítja, hogy míg 1966- ban mindössze 3420-an vet­tek részt a katonapolitikai, technikai előadásokon, 1967-ben viszont már több mint 11 ezer hallgatója volt ezeknek a rendezvények­nek. A szakosztály szakcso­portjai Kiskőrösön, Kecs­keméten, Kiskunfélegyhá­zán és Baján működtek kü­lönösen jó eredménnyel. Az előadásoknak jó híre Világszerte emelkedik a tanulók száma A világ iskoláiban a ta­nulók száma 1950 és 1963 között 69 százalékkal emel­kedett. A növekedés az el­ső fokozatú iskolákban 57 százalék, a második foko­zatú iskolákban 110 száza­lék, a harmadik fokozatú iskolákban pedig 130 szá­zalék. Ugyanezen időszak­ban az afrikai oktatási in­tézményekben a tanulók száma 9 millió 328 ezerről 26 millió 205 ezerre ugrott tel. van, mert az előadók több­sége képzett, s a témákat sokoldalúan szemléltetik. A szakosztály kapcsolata jó a párt-, az állami és társa­dalmi szervekkel, s mun­kájuk során nagyon sok se­gítséget kaptak a megyei pártbizottságtól. Horváth Elek őrnagy ezután szerve­zeti kérdésekről szólt. A beszámoló után a szak­osztályvezetőséget egészí­tették ki a megjelentek, majd megválasztották a küldötteket az országos ér­tekezletre. Szolgáltatás megrendelésre A gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése után a vásárló, a fogyasz­tó, a javíttató teljes jog­gal elvárná, hogy érdeké­ben tevékenykedjenek a kereskedelem és a szolgál­tató vállalatok dolgozók Ez az igény annál is In­kább kívánatos, mert a re­form egyik fő célkitűzése a régi, s még ma is je­lentkező visszásság«*, gondok megszüntetése. S, hogy akadnak még olyan vállalatok, amelyek nem képesek lépést tartani az új, a jobb követelmények­kel, arra álljon itt egy egészen különleges példa. Egyik kecskeméti olva­sónk karambolos gépko­csiját kijavíttatta, s szó­ban megrendelte a kárpi- tozási munkát a Kecske­méti Szolgáltató. Javító és Vegyesipari Vállalat kár­pitos részlegénél. Az üz­let lebonyolításában nem talált kivetni valót, hi­szen — régi kereskedelmi gyakorlat szerint — a munka elvégzése után fi­zetett volna. Néhány nap telt el, amikor csodálkoz­va vett tudomásul egy szóbeli értesítést, mely szerint a munka elvégzé­séhez két példányos meg­rendelőt kell benyújtania. Igaz, hogy ezt, amikor a javítás elvégzését kérte, a vállalatnál nem igényel­ték. Nosza olvasónk meg­írta a megrendelőt, s hu­moros ember lévén utó­iratként megjegyezte: ha tudta volna, hogy ilyen bürokratikus az ügyinté­zés, másképpen járt vol­na el. Ezek után mindenki ar­ra gondolna, hogy a vál­lalat bocsánatot kér, eset­leg kimagyarázkodik a megrendelőnél, de nem ez történt! A vállalat a meg­rendelőt két példányban, piros tintával írt megjegy­zésekkel együtt elküldte olvasónk hivatali főnöké­nek. (?) Fegyelmi ügy emiatt ter­mészetesen nem történt, de olvasónk azon nyom­ban bejelentette: nem tart igényt a vállalat mun­kájára. Ez a szolgáltató válla­lat részéről< különlegesen elbírált eset némi magya­rázatra szorul. A vállalat úgy tűnik, megfeledkezett egy alapvető igazságról. Arról, hogy a megrendelő­ből élnek, az ő forintjaik­ból tartják fenn a műhe­lyüket. Ezen túl. ha ra­gaszkodnak írásos meg­rendelőhöz, miért nem ké­szíttetnek — sok más vál­lalathoz hasonlóan — elő­re nyomtatottat, amelyre a kívánt szolgáltatást rá­vezetnék? S végezetül: ha a vállalat így bánik el azokkal, akik pénzt, mun­kát visznek hozzá, a ve­zetők ne csodálkozzanak, ha egyre kevesebben fog­ják igénybe venni szolgál­tatásaikat, s baiban lesz­nek a tervteljesítéssel. Gémes Gábor Évente több mint egymillió francia és külföldi turista lépi át annak a mauzó­leumnak a köszö- bét, amelyben vö­rös, masszív porfír szarkofágban nyug- szár életében győ­Napóleont kicserélték állítja egy fiatal francia történész A részletes leírást tartalmazó feljegy­zések azonban meg­maradtak. szanak Napóleon zelmeinek tisztele- hamvai. A történészek De vajon Napóleon részletes leírása nyugszik-e az Inva- alapján ismerjük a lidusok Házában? császár utolsó pári- Ez a franciák szá­mára kérdésnek tűnik. Mégis, egy fiatal francia történész, Georges Restif de la Brétonne vetette fel, aki azt állítja, hogy Napóleon te­metése körül a tör­A fiatal történész ezeket a jegyzeteket kát, amelyekre sze- egybevetette a 20 rinte a történészek ev?,el korábban, Na- tére kezdtek építeni, eddig nem figyeltek P°}eon halala után, fel. Ezek az okmá- a í?™et':s1 }dejen ké­nyok lehetővé tét- szítéit feljegyzesek- ték neki, hogy szén- feeí‘ különbség zációs felfedezésre meghökkentő volt! szentségtörö jusson. A császáron 20 év­vel később más 1840. október 15- egyenruha volt, én az angolok meg- megváltoztak rend­engedték, hogy jelei, híres három- Szent Ilona szigetén szögletű kalapjának felnyissák Napóleon elhelyezése és sok sírját. Éjszaka né- egyéb részlet, hány szemtanú je­lenlétében emelték ki a koporsót, és mindössze két perc­zsi temetésének káp­rázatos ünnepségeit. Hamvait 1840-ben egy hajón szállítot­ták el Szent Ilona szigetéről, ahol a császár számkive­tésben élt. Hamvait aztán katonai rend­jeleivel együtt az ténelem legnagyobb Invalidusok Házá- szélhámossága ját- nak mauzóleumá- szódott le. A csá- ban temették el. Az szárt kicserélték... óriási szarkofágot átvitték a Diadalív alatt, amely akkorra már elkészült, s amelyet még a cső- az irattári anyago- pékét Georges Restif de la Brétonne az alábbi következte­i/HimuoäÄC /vet ukí u- , j . , re nyitották fel. Az *"reJu*: angolok megtiltot- lok- Cserélték Na póleont. Ha ez így van, akkor a francia Georges Restif de ták, hogy a kopor■ la Brétonne átta- sóról és tartalmáról császárhoz fűződő nulmányozta azokat rajzokat és fényké- rejtélyes titkok egy­készítsenek. gyei szaporodtak.

Next

/
Thumbnails
Contents