Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-13 / 36. szám
4. oldal 1968. február 13, kedd Banane? c Háromezer éves város Hírős város az aafödön Kecskemét, Ott születtem, annak őszöm könyerét. A búzáját magyar embör vetötte, Kakastéjje szép monyecske sütötte. Í gy dalolt zsenge diákkora és színész- kedése helyéről a költő több mint száz évvel ezelőtt. Mert Kecskemét már akkor is „hírős” volt, amikor Petőfi benne járt Nem is új sütetű volt a „hírös”- sége, hiszen a költő már mint közhasználatú jelzőt használja városunk jellemzésére ezt a kifejezést. Bizony Petőfi idejében is régi volt már a „hírős város”. Hogy milyen régi? A róla emlékező öreg okiratok hatszáz évnyi múltról adnak bizonyos tanúságot. Ennek megünneplésére készülődik a város ebben az esztendőben. Az okiratokon kívül vannak más tanúi is Kecskemét múltjának. A történelemnek ezek a föld alól fölbukkant néma tanúi azt bizonygatják, hogy Kecskemét és közvetlen környéke legalább háromezer éve lakott hely, de nem valószínű, hogy mind a három évezreden keresztül városjellegű volt. D e lássuk a háromezer év tanúit! A régi Kecskemét szélére esett a mai Czollner — más néven Kistemplom tér. A város széléhez illendően a téren temető terült el. Ennek a temetőnek emlékét őrzi a Csongrádi utcáról a térre vezető Ötemető utca. Ez az elnevezés is a hely régiségére utal. 1907-ben Kada Elek, a város akkori polgármestere, a téren már álló emeletes iskolaépület előtt még mindig látható régi sírok kiürítésére adott ki rendelkezést. A munka folyt, sok kíváncsiskodó ácsorgott mindig a munkában levő sírok környékén. Egy napon aztán az egyik munkás alatt, aki egy már kiürített sír fenekén foglalatoskodott, beszakadt a föld. A munkás, kimondhatatlan rémületére, egy, a kiürített sír alatt levő üregbe esett. Hívatták a polgármestert, az meg a szakértő kutatókat. Megállapították, hogy a több százéves újabbkori temető alatt bronzkori népek urna- temetője van. A z ásatások igazolták a kezdeti megállapítást. Temetkezési urnák és azokkal együtt bronztárgyak és kerámiák kerültek elő. A leletek arról tanúskodtak, abban az időben — i. e. mintegy ezer évvel — fejlettebb kultúrájú nép tartotta megszállva ezt a vidéket. Az urnák és egyéb holmik a kecskeméti múzeumban nyertek elhelyezést. A gyűjteménynek olyan híre volt, hogy tanulmányozására messzi országokból idelátogattak a világ legnevesebb történettudósai. Sajnos, a fasiszták által felidézett háború során, egyebeken kívül a múzeumnak ez a gyűjteménye is veszendőbe ment. Majdnem egy évezredet kell átugranunk az újabb tanúbizonyságig. A Széktó közelében állott téglagyár a Kunszentmiklósi út mellékéről ásatta a téglagyároshoz szükséges agyagot. Ezen a tájon agyagbányá- szás közben jazyg-szarmata időkből származó emlékeket tártak fel. A jazyg, akár a magyar, keletről idevándorolt nép volt. A szarmata szintén keleti faj: török—iráni. I. e. mintegy száz évvel tanyázhattak itt. Ptolomeus Claudius ókori történetíró ír róluk i. sz. a II. században. A jazyg- szarmata népnek ezen a helyen lett volna a fővárosa is, amelyet a történet- írás Partiscum néven örökített meg. R£ atona József is Így említi szülővárosát Bánk bán-jának „szabados Kecskemét mezővárassa nemes Főbírája és Tanácsához” intézett ajánlásában: Hol hazánk egyik legelső vára, ősz Partiscum álla... A Partiscum nevet városunk feledhetetlen történetírója is elfogadja, ha nem is teljes bizonyossággal. A rendelkezésére állott valamennyi forrás mérlegelése után azt a következtetést vonja le: „mikép a Szármata Jászok kétezer év előtti Partisku- ma legnagyobb hihetőség szerint, valóban a mai Kecskemét város helyén állott légyen. Hogy az ezen a területen lakott bronzkori népek melyik népfajhoz tartoztak, nehéz volna vitathatatlanul eldönteni, de kétségtelen, hogy a jazyg-szarmata korszaktól kezdve, tehát több mint kétezer éve mindig laktak itt a magyarokkal közelebbről, vagy távolabbról rokon, keletről ideszármazott népek, ha idők múltával le is tűntek a történelem színpadáról. De más rokon népek is megelőzték itt a magyarokat. A IV. században Attila birodalmához tartozott a Duna—Tisza köze. Az V —VII. sz. között az avarok laktak itt. Bizonyíték az a két avar sír, amely 1930- ban a Piarista Gimnázium építésekor a mostani talajszintnél 2,70 méterrel mélyebbről került napvilágra. U onfoglalás kori leie* * tőkre már bőségesebben bukkantak. 1911- ben a mostani Katona József Gimnázium építése idején ezen a környéken 22 honfoglalás kori sírt taták föl. A pedagógus gyermekek nevelőintézete telkén szintén kerültek elő évezredünk első századaiból származó maradványok. Mindez arra mutat, hogy az ezerszáz évvel ezelőtt beköltöző magyarok, ha elnyomott sorban is, találhattak itt rokonokat. Ettől az időtől kezdve Kecskemét századokon át az uralkodó fejedelem, később a király közvetlen birtokához tartozott. Udvari vadászok, pásztorok és mesteremberek laktak itt. Kiváltságos helyzetük volt a többi jobbágyokéval szemben. Nem feudális föl- desuraknak adóztak és robotoltak, hanem közvetlenül az uralkodó udvartartásának teljesítettek szolgáltatásokat. D e itt már mondanivalónk a város nem föld alól előkerült, néma, hanem egyéb emlékei felé fordul, amelyekről majd később ejtünk szót. Joós Ferenc Kedvezőbb a takarékbetét-állományok alakulása Takarékossági verseny — községek között Régi igazság, hogy a takarékos ember élete rendezettebb, kiegyensúlyozottabb. A takarékosság mind az egyén, mind a népgazdaság számára hasznos. Természetes tehát, hogy ennek gondolata mind szélesebb körben terjedt évek során hazánkban, megyénkben. Hogy csak egyetlen példát, a múlt évi megyei eredményt említsük: az első félévben több mint 70 milliós volt a betétállomány emelkedése. Ez ugyan fokozatosan csökkent a második félévben — benne volt ebben az új mechanizmus érkezésével kapcsolatos várakozástól kezdve, a rémhírek visszatartó hatásáig sok hangulati összetevő —, de a megtorpanás csak átmenetileg mutatkozott. Mint a megyei tanács takarékossági albizottságának egyik tájékoztatójából olvashatjuk, az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével kialakított árak pozitív hatásaként „megnyugvás következett be és ezzel egyidejűleg már január 2-től kezdődően megfelelő a takarékbetét-állományok alakulása, sőt kedvezőbb, mint az előző év hasonló időszakában”. Vajon spontán — a maga útjára hagyva hódít a takarékossági mozgalom? Nem. Ha lehet így kifejezni, „gazdája” az ezzel kapcsolatos propagandának az említett albizottság mellett a Hazafias Népfront, s magától értetődően az OTP is. De velük korántsem zárul be a sor, hiszen a takarékosság gondolatának népszerűsítésében igen komoly szerepet visz a nőtanács, a KISZ, s az MHSZ is. A sok közül egy olyan területre emlékeztetünk csupán, amelyen — mondhatjuk nyugodtan — átütő sikerekhez segített a takarékosság. Gondoljunk a Hazafias Népfront és az OTP igen hasznos együttműködésére az egyéni építkezések szervezésében, s az ezeket előrevivő céltakaréGépkocsiyezetés — lábbal Egy német villanyszerelő erősáramú baleset következtében mindkét karját elveszítette. Munkatársaival olyan elektronikus vezérlő- berendezést szerkesztett, amely megoldja a lábbal történő gépkocsivezetés problémáját. A bal láb működteti az önindítót és végzi a kormányzást, a jobb láb pedig a gázpedált, a féket, a dudát stb. A mann- heimi közlekedésrendészeti hatóság miután a rokkant a legsűrűbb forgalomban letette a vizsgát — ideiglenes jogosítványt adott ki. Fél évig nem volt szabad 80 km/óránál nagyobb sebességgel hajtania, nem közlekedhetett az Autobah- non. A fél év alatt a rokkant 12 ezer km-t tett meg kocsijával, s alpesi hágókon átkelve, Olaszországot is megjárta. A második vizsga letételénél a szakértők megállapították, hogy olyan biztosan vezet és reflexei olyan hibátlanul működnek, mint egy egészséges vezetőnek. A vezérlő mechanizmust mind műszaki, mind orvosi szempontból jóváhagyták. kosság érdekében kifejtett felvilágosító munkában. Ezer és ezer, új lakáshoz jutott család boldogsága tanúsítja, érdemes takarékoskodni, hiszen a takarékpénztáron keresztül az állami támogatás is közelebb, hamarabb éri a takarékos embert . A meggyőzés, a takarékos életszemléletre való nevelés sokféle módszerével, eszközével találkozhattunk az elmúlt esztendőben is. A mozgalom további sikereit biztosítják a Hazafias Népfront, a takarékos- sági albizottságok, az OTP idei — szoros együttműködésre épülő — programjai. A népfront és az OTP ezután is fontos feladatának tartja a lakásépítkezéseket elősegítő takarékosságra való ösztönzést. A mozgalom felélénkítését célozza a megyei takarékossági albizottságnak az a javaslata, hogy a megyei tanács vb — éppen az elmúlt évek jó tapasztalatain okulva — ebben az esztendőben újítsa fel a tavaly elmaradt takarékossági versenyt Tűzzön ki _ a győztes községek részére több tízezer forint értékű jutalmat, melyet azok a helyi sportélet fejlesztésére fordíthatnak. Só hull a talajra Már a tavaszi napraforgóvetés alá készítik elő a talajt a jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezet kéles- balmi határrészein. S hogy az előkészítés alaposabb a talajerő-utánpótlás korszerűbb, a termés pedig gazdagabb legyen, nagy adag pétisót szórnak a forgatás alá. •'.VV.W>V^.V, A szerkesztőség postájából Ne ráfizetéssel Termelőszövetkezetünk tagságának zsebéből több mint 800 ezer forintot vett ki a belvíz. Ez ellen — mint erről legutóbbi pártnapunkon is beszéltünk — csatornázással küzdünk a jövőben. A veszteség ellenére sem vártuk ölbe tett kezekkel, mi terem a mi homokos talajunkon. Ügy termeltünk, s folytattunk állattenyésztést —, hogy ráfizetéssel ne zárjon a szövetkezet, a munkánknak legyen értelme. Így foglalkoztunk szép eredményekkel hízópulyka-neveléssel, pulykatojás-eladással, paprika- és paradicsom-termesztéssel. Több mint 108 ezer tojást és 5500 hízópulykát adott el a tsz. Jól jövedelmezett a juhtenyésztés is, hiszen 80 százalékos volt a bárányszaporulat. A tagság a vezetőséggel egyetértésben döntött úgy, hogy továbbra is ki kell aknázni ezeket a jó jövedelemforrásokat. — Ökrös János, Balotaszállás, Aranyhomok Tsz. Mcqy a söprű — vándorútra Ide, a bajaszentjánosi vegyesboltba egy éve nem szállítottak söprűt. Tőlünk 2 kilométerre van a város, s ha oda megyek, mert megtudom, hogy van söprű, rég kiosztják, mire beérek. Itt a boltban azt javasolták, vegyek porszívót. Erre már a Ludas Matyi szerkesztőségéhez fordultam a kérdéssel: miért vegyek porszívógépet, amikor még szőnyeg sincs a szobámban. Erre a Ludas Matyi: 1. Elküldte levelemet a megyei tanácshoz; 2. a megyei tanács telefonon értesítette az itteni városi tanács oktatási osztályát; 3. ez pedig a Finomposztó Vállalatot; 4. amelynek titkárságáról férjemnek telefonáltak le; 5. menjen a felesége a városi tanács oktatási osztályához, kap söprűt... Elmentem, egész nyélig becsomagolva megkaptam a söprűt. Boldogan vittem haza ... Pahor Lajosné, Bajaszentjános, Vajas sor 6. (A szerk. kérdezi: Mit fog szólni majd a kereskedelmi osztály, ha egy szép napon náluk jelentkezik valaki mondjuk, egyetemi felvételi vizsgára?) Fizessem meg a vonatot is, ha utazni akarok? Bácsbokodon, Bácsborsó- don — jómagámmal együtt több száz propán-butángáz fogyasztó van. A csere Bácsalmáson és Baján történt. A gázellenőrzés alkalmával közölték, hogy a jövőben ezt Bácsbokodon, az Általános és Fogyasztási Értékesítő Szövetkezet telepén fogják végezni, és a kartonokat ide teszik át. Sajnos, korai volt az öröm. A szövetkezet tudomásunkra hozta, hogy csak annak cserélik ki a palackját, aki 100 forint értékű részjegyet vásárol, — és a kartont ő k kérik át. Az indok rövid: kénytelenek voltak cseretelep irodát és raktárt építeni. Sokunknak van már részjegyünk, de ez nem érvényes, csak akkor, ha még 100 forinttal hozzájárulunk. Kérdezem: ha a TÜZÉP- telepen fát, szenet, a presz- szóban feketét, az áruházban tévét akarok vásárolni, vagy a MÁV-nál utazni kívánok — köteles vagyok előbb ezek létesítményeit megvenni? N. N. Bácsbokod. (A nevet a levélíró kérelmére nem írtuk ki.) Már most! Közeleg a tavasz, s azzal a növényi kártevők is életre kelnek. A múlt őszön különösen elszaporodtak az amerikai szövőlepkék herr . nyoi. Pár éve még csak az országutakon levő gpprfák leveleit rágták le, de most már szinte minden fajta fa lombozata jó nekik. Még a keserű diólevelet is megrágják. Óriási kárt tehetnek a gyümölcsösökbenl Jó lenne, ha kisebb szakcikkek már most tájékoztatnák a lakosságot a megelőzésről, védekezésről. Ha én felvilágosítást kérek a tanács megfelelő osztályán, szívesen megadják. De én csak egy ember vagyok. Az újság ezreknek szól. — Funk Árpád, Kiskunhalas. Véres víz Mint bennszülött kecskeméti és nyugdíjas, sokat sétálok városunkban. — Ugyanennyiszer gondolok a KÖJAL-ra, a városi orvosra, a köztisztasági vállalatra. Eléggé megismertem hazánk más városait is, Így van módom összehasonlításra. Miskolc után kevés szemete- sebb nagyvárosunk van, mint Kecskemét. Két-hároméves megfigyelésem, hogy belterületen, a körutakon belül is elfl- szerettel öntik a szennyvizet az utcára, és szemétlerakodónak használják a közterületet. A következő utcák bűzlenek a szennyvíztől: Horváth Döme, Fűzfa, Vacsi, Fehér, Katona József, Vak Bottyán, Holló, Hosz- szú és több más út, utca. Most, disznővágások idején látványnak sem felemelő a véres, mocskos lé. Pedig ilyenben volt részem ugyancsak tucatnyi utcában. Lassú a válogatottan tarka „maszek” szemetes edények, de a „hivatalos” kukák kiürítése Is. Napokon át diszlenek tartalmukkal az útszegélyen. Nem egyszer hidegrázó „élmény”, mikor a Bercsényi utcai egészségügyi intézmény bejáratánál legyek hada dong a teli kuka körül... A 600 éves évforduló köztisztaságra is kötelez. Kecskeméti nyugdíjas. OKD