Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-13 / 36. szám

1968. február 13, kedd 3. oldal Már nemcsak alkatrészeket Életkörülményeink gyártanak a számokban Szép jövő előtt áll egyik legfiatalabb üzemünk Kecskemét legfiata­labb üzemei közé tartozik a Szerszám és Gépelemek Gyárának a telepe. Sokan nem is tudnak róla, hiszen a műhelyek, irodák a Fel­sőfokú Gépipari és Auto­matizálási Technikum épü­letei közé vannak ágyazva. A rövid múlt és a szolid elhelyezés azonban nem je­lenti azt, hogy kevésbé je­lentős munka folyik itt, mint a város többi üzemé­ben. A pneumatikus és hid­raulikus berendezések — amelyeknek a gyártása az üzem feladata — nélkülöz­hetetlenek csaknem vala­mennyi, de különösen a szerszám- és járműipar ré­szére. Az országos szükség­let ma még messze felül­múlja a gyártó kapacitást, az iparban felhasznált pneumatikus hidraulikák tekintélyes hányadát im­portáljuk. Tavaszra megszépül Kiskőrös (Tudósítónktól). Immár köztudott, hogy Kiskőrös az idén ünnepli újratele- pülésének 250. évforduló­ját. Elérkezett az ünnepi előkészületek finise. A sok szép rendezvény mellett, pontosabban ezeket meg­előzően, szorgos községren­dezési munkát kell elvé­gé ÄH"* 1st járási -székhelyen, melynek nyomán tavaszra -megszépül Kiskőrös. A .községrendezésre kü­lön amí^őnsá'^cft ' “szervez­tek. A bizottság munka­terve 16 pontban foglalja össze a legfontosabb tenni­valókat. A „Virágos Kis- kőrösért”~mozgalom célja, többek között, hogy min­denütt pótolják a hiányzó fasorokat, parkosítsák a há­zak előtti szabad területe­ket, s ahol lehet, virág­ágyakat ültessenek. Ligetet alakítanak ki a régi sport­pálya és a Temető tér te­rületén. Parkosítják a Luther teret, s itt állítják fel a szabadtéri színpadot. Kijelölik a szabadtéri köz­lekedési múzeum helyét és korszerűsítik a sportpályát is. A kecskeméti telep 1062 óta főleg alkatrészeket gyártott az anyavállalat ré­szére. Az idén először állít elő készterméket: a HE—20 típusú hidraulikus emelőt. (Szélesebb körben úgy is­mert, mint a Csepel teher­autók billenő szerkezete.) A késztermékgyártást az tette lehetővé, hogy az elmúlt években sikerült a kecske­méti telepen is felnevelni egy jól képzett szakmun­kás- és műszaki gárdát. A személyi feltételekhez ha­sonlóan jelentős azonban az is, hogy az év elején három nagy precázitású csiszológépet vásároltak. A He—20 típusú emelő —, amelyből körülbelül ez­ret gyártanak ebben az év­ben — megszületése nem az egyetlen jele az üzem gyors fejlődésének. A Sze­gedi út mentén jó ütemben halad a 111 millió forint értékű beruházás megvaló­sítása, s 1969 második fél évében már termel a va­donatúj üzem. Ugyanakkor a Juhász utcában, a Javító és Szolgáltató Vállalattól átvett műhelyekben is meg­kezdődött a termelés. Itt képezik ki azokat a fiata­lokat —, az idén 50, jövőre száz tanulót vesznek fel — akikkel a jelenlegi törzs- gárdát frissítik fel 1969- ben, azaz az új üzem mun­kába állásakor. Nagy szük­ség van a tervszerű után­pótlás-nevelésre. hiszen a jövőbeni feladatok megkí­vánják, hogy a mostani 180-ról legalább 800-ra nö­vekedjen a munkáslétszám. A beruházás megvalósulása után természetesen elköl­tözik szükségszállásáról a telep, átadja műhelyeit a szüntelenül terjeszkedő technikumnak. Szép munka a pneumati­kus, hidraulikus alkatré­szek, berendezések gyártá­sa. Az anyaghányad nem éri el a 28 százalékot sem, itt valóban az emberi ügyességen és a gépek pre­cizitásán múlik minden. Szép, de egyben nehéz is, ezért látott hozzá idejéko- rán a szakmunkásnevelés­hez, az új munkás gárda ki­alakításához a telep. 1969- től kezdődően már évente 160 millió forint értékű fél­kész- és késztermékeket ad­nak a népgazdaságnak. Jelentős hozzájárulás ez a már említett import csökkentéséhez, a jármű és szerszámgépgyártás fejlesz­téséhez. B. D. Ne idegenkedjünk a sta­tisztika számaitól: életünk változásait fejezik ki, meg­fellebbezhetetlen pontosság, gal és tárgyilagossággal Éppen ezért egyetlen tudo­mány sem létezhet nélkü­lük, alapjai a tájékozódás­nak, az információk gyűj­tésének. Tanulságos beszél­getést folytattunk mi is Kóczián Zoltánnal, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának ve­zetőjével, arról, hogy megye lakosságának életkö­rülményei miként alakul­tak az elmúlt évben, továb­bá: a gazdasági és társa­dalmi élet milyen, eddig kevésbé ismert területei felé vetik ki az adatfelmé­rések hálóit. — Milyen átrétegződéscket figyeltek meg a műit év során a megye aktiv kere sői körében? — Két évvel ezelőtt — ez az adat áll rendelkezé­sünkre —, 284 400 volt a keresők száma. Nos, ta­valy csak a megye szocia. lista ipara 3400 személlyel foglalkoztatott többet, mint azelőtt. Maga a növekedés üteme is nagyobb volt, több mint kétszerese a korábbi­nak. Arányaiban ez nyolc- százalékos növekedésnek mondható az országos hat- százalékossal szemben. A kereskedelem és a vendég Munkában a szocialista brigád Az ÉM Épületasztalosipari Vállalat kiskunhalasi gyár­egységében készülnek az or­szág építkezéseire a nyílás­záró szerkezetek. Az aszta­los műhelyben dolgozó Asz­talos János szocialista bri­gád 27 tagja a Szocialista műhely cím elnyerését tűz­te célul. Termelési jellegű vállalkozásaikon kívül fel­ajánlották, hogy az 19I9-es Tanácsköztársaság még élő veteránjainak segítenek ott­honukban különböző dol­gok megjavításában, s ezen­kívül egy árva gyermeket patronálnak. Képünkön: az Asztalos brigád tagjai — Móricz Imre brigádvezető, Tóth János, Takács Zsig- mond, Gábor Lajos és Fe­kete Károly asztalos hat- rámás ablak szerelését, il­letve összeállítását végzi. (Pásztor Zoltán felvétele) látás dolgozóinak száma mintegy 300-zal növeke­dett, ezen a területen öt és fél ezer dolgozót foglalkoz­tattak. Az állami gazdasá­gokban mintegy 200-zal dol­goztak többen, mint az elő­ző évben; összesen több mint 16 ezren. A tsz-tagság létszáma fogyott, a múlt év szeptember végéig a ko­rábbi 75 064-ről 74 439-re csökkent a gazdák száma. Az alkalmazottak számá­ban, az említett időpontig, viszont két és fél ezres nö­vekedés következett be. Az új tsz-törvény minden bi­zonnyal a taglétszám gya­rapodása felé billenti majd a mérleget. — Végeredményben tehát minden területen a foglal­koztatottság növekedésével számolhatunk. Honnan adó­dik a „tartalék”? — Főleg az újonnan munkába lépők köréből. De számottevő az elvándorlás csökkenése is; a múlt év­ben ez alig 400 volt, a ko­rábbi évek 1500—2000 el­vándorlójával szemben. — Ismerve a távlati fejlesz­tési terveket, a foglalkozta­tottság további gyarapodá­sával számolhatunk. Mit mutatnak ugyanakkor a né­pesedési adatok? A megyében tavaly 7700, az azelőttinél egy százalék­kal nagyobb, élveszületés történt. Ez pontosan 1500- zal több a halálozások szá­mánál. Az élveszületések 13,6 ezrelékes aránya azon­ban még mindig az orszá­gos, egyébként európai vi­szonylatban továbbra is a legalacsonyabb átlag alatt van. — Térjünk más témára: Mi a helyzet a keresetekkel? — A szocialista iparban két-, ezen belül az építő­iparban 12 százalékos volt a növekedés. Forintban ezek: 1574, illetve 1836 ha­vonta. Egészében hasonló az országos emelkedéshez, no­ha ott az építőipari bérek csak hat százalékkal növekedtek. A megyei ipa­ri kereset, az országos 1808 forintos átlaghoz képest, elég alacsony. A környező megyéké is magasabb a mi­énknél. — Mire költötte Jövedelmét a lakosság: — A megye kiskereske­delmi forgalma 156 és fél millió forint volt, 11 és fél százalékkal nagyobb az elő­ző évinél. Legintenzívebb volt az érdeklődés a tartós fogyasztási cikkek iránt. A személyi gyarapodásban az új gépkocsik vásárlása ve­zet, 82 millió forinttal. Utána következik a tele­vízió 44, a motorkerékpár 28, a kerékpár 24, a gáz­tűzhely 25, a hűtőszekrény 18, a mosógép és a rádió 15—15 milliós összeggel. — Es mennyivel épült több lakás? — Kereken 2600 lakás épült tavaly, 238-cal több, mint a korábbi évben. Megszűnt 520 lakás, így a megye lakásállománya va­lamivel több mint 184 ezer. Az új lakások 18 százalé­ka állami és szövetkezeti, 55 százaléka OTP-vei támo­gatott magánerős, 27 száza­léka pedig teljesen magán­erőből készült. Bár a leg­több lakás, 453 Kecskemé­ten épült, arányait tekint­ve még mindig itt a legke­vesebb. — Milyen újszerű felméré­sekre készülnek az idén? _— Törekvéseink sokolda­lúak. Foglalkozunk példá­ul a közös gazdaságok ipa­ri tevékenységének vizsgá­latával, figyelemmel kísér­jük a nem építőipari cégek építési munkáit. Ez évtől kezdve rendszeres ármegfi­gyeléseket végzünk;: szem­mel kísérjük a piacok ter­mény- és állatfelhozatalát. Kijelölt napon, kijelölt élelmiszert és ruháza'ti bol­tokban figyeljük még a ki­jelölt cikkek forgalmát. Több más, hasonló jellegű reprezentatív felmérést is végzünk. Nagyszabásúnak ígérkezik a megye csak­nem ezer háztartásának márciusban kezdődő, igen apró részletekre kiterjedő vizsgálata. Ezen belül kü­lön is megfigyeljük az újon­nan kereső fiatalok és az alacsony jövedelmű ház­tartások „költségvetését”. — Köszönjük az interjút és jó munkát kívánunk feladataik elvégzéséhez. H. D. rületén nagyarányú tiltako­zás támadt. Ez január 18— 21-e között általános tömeg­sztrájkká fejlődött.' Hazánk munkássága is csatlakozott a nagy mozgalomhoz. A Budapesten és az iparváro­sokban nagy méreteket öl­tött mozgalomnak Bács-Kis- kun megyében is támadt visszhangja. Január 20— 21- én a vasutasok és a MÁV javítóműhelyek dolgozói, valamint több kecskeméti üzem dolgozói hagyták ab­ba a munkát. A sztrájko­lok itt is — akárcsak az ország más részein — a Szovjet-Oroszországgal való azonnali békét és a de­mokratikus választójogot követelték. Sajnos, a januári nagy sztrájk nem érte el célját. A Szociáldemokrata Párt központi vezetősége január 22- én leállította a sztráj­kot, a kormány néhány semmitmondó ígérete fejé­ben kellett abbahagyni a nagy mozgalmat. Ez elége­detlenséget keltett Bács- Kiskun megyében is. Jól mutatta ezt a kecskeméti pártszervezet január 27-i gyűlése (melyet a magán- tisztviselők Kisfaludy utca 6. szám alatti helyiségében tartottak meg). Sok bíráló észrevétel hangzott e a pártközpont opportunista magatartásával szemben. A megválasztott helyi végre­hajtó bizottságban a párt balszámyának több képvi­selője is helyet kapott. (En­nek tagjai Szegedy Lajos, Bódy József, Szabó Lajos, Borsodi Imre, Váczi János, Szénási György és Baán József lettek.) Február folyamán is élénk volt a kecskeméti pártszervezet élete, több összejövetelen foglalkozott a tagság a politikai hely­zettel. Ugyancsak számos munkásmozgalmi gyűlés volt január—februárban Kiskunhalason és Kiskun­félegyházán is. Ezek közül a legjelentősebb a február 23-i félegyházi nőmunkás értekezlet volt. A Munkás- otthon nagytermét az asz- szonyok és lányok zsúfolá­sig megtöltötték. Müllerné pesti kiküldött és Szakács Istvánná, a helyi mozgalom vezetője beszédeikben egy­aránt támadták az imperia­lista háborút és reakció kormányát, a jelenlevő tö­meg lelkes helyeslése mel­lett. A munkásmozgalom akti­vitása megélénkítette a pol­gári demokratikus ellenzék tevékenységét is. Egyrészt megerősödött a Károlyi Mi­hály vezette „Függetlenségi és 48-as Párt” itteni szerve­zeteinek háborúellenes agi- tációja. Kecskeméten a mozgalom több összejöve­telt tartott január és feb­ruár folyamán, ezeken kö­vetelték a békét és a német szövetséggel való szakítást. Kiskunfélegyházán a füg­getlenségi pártszervezet feb­ruár 1-én a Bányai-féle pa­lotában nagyszabású társas vacsorát rendezett, melynek során a pohárköszöntőkben a békét éltették. Az össze­jövetel résztvevői távirati­lag üdvözölték elszánt há­borúellenes harcáért Káro­lyi Mihályt, valamint Pető Sándort, a kerület képvise­lőjét. Baján a függetlenségi pártszervezet január 23-án fejezte ki szolidaritását Ká­rolyival (aki ellen éppen azokban a napokban a re­akciós sajtó uszító kam­pányt kezdett). Másrészt fi­gyelemre méltó tevékenysé­get fejtett ki a megyében is a női egyenjogúságért küzdő „Feministák egye­sülete”. Kiskunhalason feb­ruár I7-én tartotta a helyi szervezet gyűlését. A városi közgyűlési terem ez alka­lommal megtelt nemcsak asszonyokkal és lányokkal, férfiak is szép számmal je­lentek meg. Kosáry Lolla budapesti kiküldött élesen lámadta a kormányzat há­borús politikáját. Hasonló összejövetel volt február 23-án Baján. Itt Szirmay Oszkárné fővárosi küldött és Reich Béláné, a helyi mozgalom elnöke adtak hangot a jelenlevők béke- vagyának. (Folytatjuk.) Mezőgazdasági könyvespolc Prohászka Ferenc: • SZŐLŐ A szőlőskertek tulajdono­sai egyformán jó szőlészek és borászok, s méltán büsz­kék vendégmarasztaló bo­rukra, vagy lugasukra. Szá­mukra a szőlő termesztése és a bor készítése elvá­laszthatatlan. Prohászka Ferenc ötlete tehát talál­kozott az olvasók, azaz a házikert-tulajdonosok igé­nyével, és a siker nem ma­radt el. Jelen könyve már a hetedik kiadás. A szerző könyvét első­sorban a szőlőt kisebb te­rületen termesztők részére írta, nem feledkezve meg a népszerű könyvek leg­fontosabb követelményéről: világos, egyszerű és szem­léltető. A tartalom három fő témakörről szól: a cse­mege- és a borszőlő ter­mesztéséről, valamint a borkezelésről, A szőlőterz ÉS BOR mesztési ismereteknek is nevezhető rész vázát a sző­lőfajták jellemzése, a sza­porítás, a tőkehiány pótlá­sának módjai, a telepítés, a termő szőlő nyitása, met­szése és növényvédelme, valamint a lugas nevelésé­nek tudnivalói alkotják. Csak ezt követően kerül sor a borkészítéssel kapcso­latos teendőkre, a szüretre, a must erjesztésére, a bor kezelésére és a bőrbetegsé­gek ismertetésére. A régi jól bevált módszerek mel­lett természetesen mindazok a korszerű eljárások is megtalálhatók, amelyekre ma már minden szőlőskert tulajdonosa kiváncsi. A könyvet végül részle tes szakirodalmi felsoroló egészíti ki. (Mezőgazdasági Kiadód

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents