Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-01 / 26. szám

4. oldal 1968. február 1, csütörtök Áll a malom — forog a vitorlája Éjből forog a Dankó Pisla nótájából országszerte hí­ressé vált dorozsmai szélmalom vitorlája. A Dél-Alföld legrégibb ipari műemléke az 1820-as években épült, s most a községi tanács — a Műemlékvédelmi Felügyelő­ség anyagi támogatásával — helyreállította. (MTI Foto — Tóth Béla felvétele.) Hatmillió liternyi bor, tízezer liter pálinka a pincék mélyén Az első év után A vám- és pénzügyőrség megyei parancsnokságán ezekben a napokban össze­sítik az elmúlt év eredmé­nyeit, s állítják össze azo­kat a statisztikai adatokat, amelyek számszerűen mu­tatják: milyen tevékenysé­get fejtettek ki.- Sikerült néhány jellemző adatat máris megtudnunk, ame­lyek minden kétséget kizá­róan bizonyítják, hogy me­gyénkben tekintélyes szám­ban akadnak még olyan bortermelők, akik igyekez­nek a szabályok és előírá­sok kijátszásával mellékjö­vedelemre szert tenni. A múlt esztendőben jó közepes termést hoztak a szőlők, s ezért a felmérés-r re alaposan felkészült a vám- és pénzügyőrség sze­mélyi állománya. Az év végéig nem kevesebb, mint 5 994 700 liter adózás alól elvont (rejtett és be nem jelentett) bort derítettek fel, s ezzel 27 210 644 forint adót biztosítottak az ál­lam számára. A kimuta­tásokból az is kiderült, hogy az említett mennyi­ségből a legtöbb bort Kis­kőrösön és környékén ta­lálták meg. ugyanis avám- és pénzügyőrség kiskőrösi szakaszának személyi állo­mánya 1 945 100 liter adó­zás alól elvont bort talált a termelőknél. Rendkívül nagy számban fordult elő a tiltott pálin­kafőzés is. A vám- és pénz­ügyőrség az ellenőrzések során a megyében összesen 10132 liter tilosán főzött pálinkát talált. Ezenkívül 377 olyan pálinkafőző ké­szüléket koboztak el, ame­lyekről hiányzott az „álla­mi jóváhagyás”. A tilos pá­linkafőzésben is Kiskőrös vezet, ugyanis ott 148, Kecskeméten pedig 75 ké­szüléket foglaltak le. E nagy számok ellenére — tudtuk meg — csökkent a pálinkafőzők száma, de a kifőzött mennyiség az elő­ző évinek éppen a duplá­jára emelkedett. A vám- és pénzügyőrség összesen 139 bűntettről, s 3552 szabálysértésiről rán­totta le a leplet. S, hogy nem eredménytelenül dol­goztak, azt bizonyítja: 5 337 534 forint eltitkolt adókárt tudtak megállapí­tani. Érdekes, hogy a 139 bűntettből 82 devizabüntett, amelyből 66-ot külföldi ál­lampolgárok követtek el. E bűncselekmények felderíté­sét indokolja az is, hogy egy év alatt 252 557 forin­tot kitevő magyar bankje­gyet foglaltak le a csem­pészektől. A határátlépő ál­lomások forgalma is növe­kedett a múlt esztendőben. Sajnos, ezzel egyidejűleg a vámbűntettek száma is. A 33 vámtoűntett elkövetői 490 993 forinttal akarták megkárosítani az államot. A kimutatások arról tanús­kodnak, hogy a vámszabá­lyok megsértői a leggyak­rabban kakaót, tiszta szeszt és szi vacskosztü möt akar­nak az országba becsem­Ma adják át a Szánkon Ma, a Hazafias Népfront községi bizottságának újjá­választó ülésén adja át ün­nepélyesen az Országos Kő­olaj és Gázipari Tröszt Szánk lakosságának a föld- gázvezetéket. Négy kilométer hosszú a község területén húzódó belső hálózat, amelyet tel­jesen ingyen kapott az olaj­ipartól. Eddig 150 család jelentette be igényét a föld­gázra, s megkezdődött a lakások bekötése. Eddig tíz otthonba jutott el az olcsó Nem volt mentes a gondoktól, mégis ered­ményesnek mondható Kecs­kemét életében a városi ta­nács újjáválasztása óta el­telt esztendő. A megyeszék­hely tanácsa körültekintő gondossággal igyekezett teljesíteni a ráháruló fel­adatokat. Még ha külsősé­geiben gyakran az elha­nyagoltság képét mutatja is a város. Ez a probléma a testü­letnek csaknem minden ülésén szerepelt. S bár­mennyire bosszantó a ,,'he- gyek-völgyek”, a város fel­túrt utcáinak a látványa, legalább annyira örömteli is. Mert napjainkban már csaknem kétezer háztartás­ban ismerik a földgáztü­zelés előnyeit. A hálózat- fektetésnek az úttestbontás volt az egyik ára. Való igaz, hogy ez a munka le­hetett volna sokkalta jobb, szervezettebb is. de hozzá­tartozik: ez nem a tanács szándékán múlott Bontják az utakat más városrészeken is. Átmene­tileg sok a kényelmetlen­séggel, s ugyancsak bosz- szúsággal járó munka. Ám azzal a reménnyel biztat, hogy a nyáron az eddiginél lényegesen zökkenőmente- sebb lesz az átmenő forga­lom. Tény, hogy nincs minden rendben a köztisztasággal, sajnos, a szemétszállítás néha akadozik. Lakás is kellene legalább annyi, mint amennyi a meglevő összes állami kiutalt. Szük­ség lenne néhány iskolára, legalább ötszáz személyes szociális otthonra és a ta­nyai felsőtagozatos gyere­kek számára kétszáz sze­mélyes hétközi kollégium­ra. És még számtalan gon­dot, jogos igényt lehetne felsorolni. Ezek ügyében rendszeres a tanács és a lakosság kapcsolata. Erről tanúskodik, hogy a múlt évben mintegy két­ezer választó kereste meg tanácsunk tagjait és osz­totta meg velük gondját, baját. Vagy éppenséggel adott megbízást, miszerint a tanács soron következő ülésén tolmácsolja a kö­szönetét az út, járda, víz-, villanyvezeték és boltok megépítéséért. Mert ilyen példa is akadt számtalan. Tény, hogy az igények mindig nagyobbak, mint amire a lehetőségeinkből futja. A megye legnagyobb városára éppúgy áll ez, mint — tapasztalatból tu­dom — a legkisebb falu­jára. Egy azonban biztos: a lakosság igényességének rendszeres növekedése jó hajtóereje városunk fej­lődésének. A városi tanács százöt tagú testületé igyekszik is szolgálni ezeket az igénye­ket. Csakhogy nem jut annyi millió forint a költ­ségvetésünkbe, mint ameny- nyi jogos igényt annak vi­tája felvet. Ez utóbbi ugyanis általában az anya­gi lehetőségeink kétszeresé- .re rúg. így volt ez a tava­lyi hat tanácsülésen is, amelyeken 12 napirendi té­mát tárgyaltunk. A tanács­tagok megjelenése átlago­san 90 százalékos volt, és a vitákban hetvenen szó­laltak fel. Az inteirpellációs jog gyakorlásában pedig negyvenkilencen vettek részt eddig. Az ülések tar­talmasán, parlamentárisán, előremutatóan zajlottak, ahol nem hiányzott a vi­ta és a jogos kritika sem. A napirendre tűzött kér­dések közű 1 nem egy hosz- szú évekre meghatározta a város fejlesztésének irá­nyát, feladatait. Például az általános, és a városköz­pont részletes rendezési terve, a tanyákérdés, a je­lölőgyűléseken tett javasla­tok megvalósítása. S leg­alább ilyen rangot ért el az ifjúság helyzetével kap­csolatos napirend. A határozatok megvalósí­tása ez eddiginél is job­ban igényli a szocialista várospolitika hatékonyabb alkalmazását. A tanácstagi beszámolókon — amelye­ket százan tartottak meg —. ezért adtunk számot a végzett munka mellett az elhatározott feladatokról is. Néhány körzetet kivéve — Mire készülnek? — érdeklődöm a mestertől. Megszoktuk, hogy keze alatt csak a Petőfi Népe oldalmatricáit lássuk. — Első, újszerű próbál­kozásunk ez ebben a nyom­dában — mondja. — Köny­veket eddig csak lapos- gépeken nyomtunk. Ezután rotációsgépen is. — Mi lesz az első ilyen könyv? — intek egy oldal kefelevonatára, amelynek sarka kilátszik egy matri­ca alól. Kihúzza. Olvasom. Éppen a belső címlap. Illyés Gyu­la — Puszták népe című híres műve készül, 45 ezer példányban. A Szépirodal­mi Könyvkiadó adja ki a Diákkönyvtár sorozatban. — Lesz még több is? ' — Száz tonnányit nyo­munk a megrendelőknek. Ügy tudom, a diákok kö­telező olvasmányai jelen­nek meg ebben a sorozat­ban, ilyen csinos kis for­mátumban. A nyomda megint lépett egyet előre... (t) a beszámolók iránt megfe­lelő volt az érdeklődés. A résztvevők száma több mint megkétszereződött az egy évvel korábbihoz ké­pest. És mintegy hétszázan nyilvánítottak véleményt. Sokan a már többször is szóvá tett problémák meg­oldását sürgették. A titkár­ság az eddigi gyakorlatnak megfelelően eljuttatja eze­ket a jelzéseket az illeté­kes szakosztályokhoz, hogy a lehetőségek szerint ter­vezzék meg azok megvaló­sítását. Az év folyamán a város lakosságának jelentős ré­sze került kapcsolatba a tanácstagokkal és az appa­rátussal. A közéleti tevé­kenység és aktivitás azon­ban fejlődhetett volna gyorsabban is. Ez ugyanis a megoldandó feladatokkal korántsem mondható ará­nyosnak. Magasabb lehe­tett volna például a város- fejlesztést szolgáló társa­dalmi munka aránya — bár elért eredményeink e tekintetben sem lebecsü­lendők. S a lehetőségek er­re továbbra is. városunk fennállásának 600. évében pedig különösen adottak. Van tennivalónk bőven, lesz mit megvalósí­tani, amire ezúton is fel­hívunk minden kecskemé­tit. Annál is inkább, mert a testület és az apparátus erejét messze felülmúlják azok a szép programok, melyek valáraváltására tö­rekszünk. Kiskunság-ankét a megyeszékhelyen A megye irodalmi, mű­vészeti és tudományos ki­adványának második szá­ma a napokban jelent meg. Ebből az alkalomból an- •kétot rendezett kedden es­te a Kiskunság szerkesztő bizottsága Kecskeméten, a Hazafias Népfront helyisé­gében. Az ankéton igen sokan megjelentek a Kis­kunság szerzői gárdájának tagjai közül, s eljött szá­mos érdeklődő is. A megyei pártbizottságot Gyóni La­jos, a propaganda és mű­velődési osztály vezetője képviselte. Kristó Nagy István iro­dalomtörténész, a Magvető Kiadó szerkesztője tartott részletes elemzést a Kis­kunság eddigi számairól és a szerkesztő bizottsághoz beérkezett munkákról. Hangsúlyozta, hogy a Kis­kunság a hasonló jellegű kiadványok között az or­szágos élvonalban foglal helyet. Nemcsak azért, mert színvonalas alkotói munka tükre, hanem azért is, mert figyelemmel kíséri a megye társadalmi, gazda­sági és politikai életében végbement változásokat, hozzáértően foglalkozik a haladó hagyományokkal. A helyi élet problémáit or­szágos figyelmet érdemlő módon tárgyalják a szer­zők, s ezzel elkerülik a szűk látókörű, provinciális szemlélet veszélyeit. A következőkben dr. Zol­tán Zoltán szólalt fel a Kiskunság alkotógárdája nevében, majd Varga Mi­hály, a kiadvány szerkesz­pésznd. Gémes Gábor A Puszták népe — rotációson Egy masszív présgépnél foglalatoskodik a megyei nyomda kecskeméti üzemé­ben Pintér Gyula rotációs gépmester. Egyre-másra sorakoznak munkaasztalán a kis alakú, kék matrica­lemezek. földgázvezetéket fűtőanyag, a tanácsházán, tsz-irodán és kultúrházon kívül. Kizárólag a belső mun- kólotokért és a fűtőteste­kért kell fizetniük a lakók­nak. A százötven család közül körülbelül ötvennek fürdőszobája is van. Iliivel a vízmű létrehozása még folyamatban van az a fur­csa helyzet állt elő, hogy hamarabb kapnak földgáz­fűtést a fürdőszobájukba, mint vizet. B. D. Horváth Ignác vb-titkár tője beszélt a jövő tervei­ről. Sok kecskeméti kérdési: Fürd ünk, vagy nem íürdünk? Több olvasónk keresett meg bennünket levéllel, vagy személyesen, sőt egyikük tanácstagja útján, hogy elmondja panaszát a december 31-én bezárt kecskeméti tisztasági für­dővel kapcsolatban; illet­ve, hogy tájékoztatást kér­jen a jövőt illetően. A fürdő bezárását követő na­pokban röviden megírtuk, hogy — az Észak-Bács me­gyei Vízmű Vállalat véle­ménye szerint — miért volt szükség erre az intéz­kedésre. Most kissé bő­vebben tájékoztatjuk olva­sóinkat a vízmű, illetve a városi tanács vb állás­pontjáról, Benkó Ferenc, a vízmű igazgatója: — Mi éven­ként bérleti szerződést kö­töttünk a Szolgáltató és Vegyesipari Vállalattal a fürdő üzemben tartására. A vállalat működtette a ka­zánt, s így volt meleg víz a kádakban, amelyeket a mi dolgozóink tartottak rendben, fogadták a ven­dégeket, szedték be a díja­kat. A szolgáltató a múlt év decemberében felmond­ta a szerződést, illetve nem járult hozzá az 1968- ra történő megújításához, azzal az indokkal, hogy ja­nuár elsejével megszünte­ti az ott működő tisztító­üzemet, s a kazánházat sem hallandó a fürdő ked­véért használni. Nekünk egyetlen megoldás kínál­kozott volna: átvesszük a rendkívül rossz állapotban levő kazánt, fűtőket állí­tunk be és nagy ráfizetés­sel működtetjük a tiszta­sági fürdőt addig, amíg as új fedett uszoda meg nem nyílik. Ez legjobb esetben május elsejére várható. Erre nem vállalkozhat a vízmű, hiszen nagyon sok­ba kerülne... Fehér Sándor, a városi tanács vb elnökhelyettese: — December közepén, végrehajtó bizottságunk határozatának megfelelően felszólítottuk az Észak- Bács megyei Vízmű Vál­lalatot, hogy a kecskeméti tisztasági fürdőt tartsa nyitva az új fedett uszo­da megnyitásáig, még ak­kor is, ha a működtetés nem gazdaságos. Erre a lakosság egy részének szüksége van, hiszen a vá­rosban sok családnak nincs még fiirdőszobáia, s a tisztálkodási lehetőséget meg kell teremteni, illetve biztosítani kell. A határo­zatot megküldtük a víz­műnek is. Onnan azonban a mai napig (január 23) nem kaptunk semmiféle választ, magyarázatot. A város vezetőinek föltett szándéka, hogy újra üzem­be helyezze a tisztasági fürdőt, amely valóban el­avult, korszerűtlen, de a semminél feltétlenül töb­bet ér. A napokban hely­színi szemlét tartunk a fürdőnél, megnézzük mit szükséges tenni ahhoz, hogy továbbra is nyitva tartson. Várjuk a további fejle­ményeké' ReméHük, ha­marosan arról tájékoztat­hatjuk olvasójukat, hogy a tisztasági fürdő ismét fogadja vendégeit. Gál Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents