Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-29 / 50. szám
1968. február 29. csütörtök HOZZÁSZÓLÁS A hazát Dürrenmatt egyik drámájának hőse, Romulus, így szól leányához: „Hazának mindig akkor nevezi magát az állam, amikor tömegmészárlásra készül.” Döbbenetes mondat! De mielőtt ellenkezés, felháborodás és harag jogos érzetével, egyértelműen elutasítanánk destruktívnak tetsző megállapítását, tegyünk mellé hasonló témakörből más idézeteket. A forradalmár Petőfi a pusztulás képét állítja a reformkor tétovázó nemesurai elé: „Az a hon, melyet őseink szereztek verítékökkel, a szívük vérivel, az a hon többé nincs meg, csak neve bolyong közöttünk, mint a temetőbül éjféli órán visszajött kísértet ...” (A nemzetgyűléshez) József Attila pedig, lírai bevezetés után, tapsikoló jázminok éles párhuzamában korának nemzeti nyomorát mutatja fel: „Ezernyi fajta népbetegség, szapora csecsemőhalál, árvaság, korai öregség, elmebaj, egyke és sivár bűn, öngyilkosság, lelki restség, mely hitetlen, csodára vár, nem elegendő, hogy kitessék: föl kéne szabadulni márt” (Hazám) Mindenekelőtt való feladatunk tanároknak, tanítóknak, hogy tisztázzuk tanulóinkkal a hazaszeretet fogalmát A haxasxerefet történeti kategória. Fejlődő, változó, alakuló — nem minden korra egységes, örökérvényű tartalommal! Sőt, osztálytársadalmakban egyidejűleg kétféle hazaszeretet-fogalom él egymás mellett, illetve egymással szemben. Egy „hivatalosan elfogadott”, zsarnok-uralmat igazoló, és egy másik, üldözött a szabadságért bármily áldozatra kész, igaz hazafiság. Tettek és eszmék megítélése csak dialektikusán, szeretni — és szolgálni összefüggésekben, az öszszes indítóok és körülmény ismeretében történhet. Dürrenmatt paradoxonét a látszatok ellen használja! Cinikus és képtelen? Csak figyelmeztető! Leleplezi az elnyomó osztályok hamis hazafogalmát. Romulus nevének jelzője a „nagy”, tulajdonképpen lealacsonyítás, kortársai | szemében, mert semmit sem tesz birodalma pusztulása ellen. Az utódok előtt, jellemileg, mégis naggyá válik. Nagyságát az adja, hogy felismerte, akkor tesz Rómának hazafias szolgálatot, ha elpusztítja, ha tudatosan szolgálja „romlását”, hogy hazug, gyenge, és népeket szolgaságba taszító világának romjain új nemzedékek új életére adjon lehetőséget. Az adott helyzetben Romulus passzivitása haladóbb vert seregének értelmetlen hősködésénél. Miért kesereg Kölcsey, Vörösmarty, s bizonyos fokig Petőfi is „régi dicsőségünk” elmúlásán? Bűntudat, önbírálat felkeltése által eljutni a szabadságvágyhoz, szabadságeszméhez, ez a célja a Himnusz, Zrínyi dala és Zrínyi második éneke sorainak. A XVIII. és XIX. század haladó magyar költői rámutatnak: a nemzetnek, ennek a nemzetnek el kell pusztulnia, hogy egy egészen másmilyen, megújult nemzet lépjen a helyére! Bs ma? Tanulóink többsége hajlamos lelkesedni múltbeli hőseink példáján. „Szívesen meghaltam volna én is Szigetvárnál, Rákóczi seregében, vagy Segesváron!” — mondják. El kell hinnünk, hogy ez a lelkesedés őszinte. De nem hagyhatjuk parlagon heverni! Napjaink hazaszeretete más áldozatokat kíván, más feladatok vállalását Elsősorban azt értessük meg fiataljainkkal, hogy a hazafiasság, mint érzelem, szükséges, de korántsem elégséges! Ha akarati cselekvéssé vált, mindennapjaink életigényévé, tetteink elbírálásának tényezőjévé, anélkül, hogy szükséges volna minduntalan felidézni — jó úton járunk. A hazaszeretet aktuális, „lebontott”, legfőbb ismérve: a kötelességteijesítés! Tanulók esetében lelkiismeretes, pontos, folyamatos elsajátítása az elméleti és gyakorlati tárgyaknak, választott hivatásukhoz. Nem azért tanulni, hogy a tanórán hármas, négyes vagy ötös érdemjegyet szerezzenek, hogy elérjenek egy elképzelt, kitűzött átlagot. Nem! Tanulni, egyszer s mindenkorra, hogy azt az ismeretet akár továbbtanulásuk során, akár későbbi munkahelyükön hasznosíthassák mások és maguk javára! Tanulni, de nem azzal a gondolattal ülve a könyv mellett: két hét múlva úgyis elfelejtem, kár a fáradságért... Tanulni Úgy, hogy ha egy-egy anyagrész nehezebb, több időt, elmélyültebb odaadást Igénylő, le tudjanak mondani a kalandfilm, vagy tv-krimi élvezetéről, néha-néha a ma öröméről — a holnap eredményeiért! Gimes Márta tanár Ortotay Gyula Kecskeméten Értelmiségi ankétot tartanak ma délelőtt 10 órai kezdettel a kecskeméti TIT- klubban szocialista művelődéspolitikánk időszerű kérdéseiről. Előadó: Or- tutay Gyula akadémikus, a TIT elnöke. Mi voltunk az úttörők Több helyi segítséget az iskolai gyakorlati foglalkozásnak TIZEDIK ÉVE folyik a megyében az úgynevezett politechnikai oktatás az általános iskolákban. Akkoriban országosan az élen jártunk a gyakorlati, oktatás bevezetésében, a legjobb módszerek kikísérletezésében. Vitathatatlanul jó eredményeket értek el iskoláink, helyes volt az a törekvés, hogy elsősorban a mezőgazdasági jellegű Bemutatás előtt Hacsaturján: „Spartacus” című zenéjére Seregi László készített balett-koreográfiát. Az új mű a Magyar Állami Operaházban májusban kerül bemutatásra. Képünkön: a szereplők közül Kun Zsuzsa, Fülöp Viktor és Sipeki Levente. (MTI foto — Keleti Éva felvétele.) oktatást szorgalmazták, megfelelően a megye adottságainak. Ma az általános iskolák felső tagozatos tanulóinak 76.7 százaléka, összesen 32 ezer iskolás vesz részt ebben a? oktatásban. A gyakorlati foglalkozás munkára nevel, alapvető technikai, termelési ismereteket nyújt, olyan jártasságot és képességeket fejleszt a tanulókban, amelyeknek később hasznát veszik a gyakorlati életben ás a termelő munkában. A cél összhangban van az iskolareform programjával, amely a korábbinál elevenebb kapcsolatot akar teremteni az élettel, s az iskolát nem csupán oktatási intézménynek tekinti, hanem a nevelés, a hivatásra való felkészítés fontos részének. A CV A KORT,ATI oktatás már az alsó tagozatban megkezdődik, afyol megtanítják a tanulókat a legegyszerűbb szerszámok kezelésére, építőszekrények segítségével fejlesztik konstruáló képességüket. A felső tagozatban a munka erre az alapra épül, de már némiképp szakosodik, és a későbbiekben is használható ismereteket nyújt. MINT EMLÍTETTÜK, nálunk a mezőgazdasági jellegű gyakorlati foglalkozás a legnépszerűbb. Ezt tanítják az iskolák 80 százalékában. A kezdeti eredmények után gátolta a további fejlődést és a gyakorlati oktatás szélesebb körű meghonosodását az alapvető feltételek hiánya. Nincs például elegendő gyakorlókért és még kevesebb a megfelelő. Részben távol vannak az iskoláktól, részben nincsenek bekerítve és ellátva szerszámokkal. vagy az öntözéshez szükséges eszközökkel. Az anyagi lehetőségek szűkös volt az oka annak is, hogy kevés helyen sikerült meghonosítani a kisállattenyésztést. Dicséretes, viszont az a törekvés az iskolák zömében, amely a belterjes zöldségtermesztés oktatását, valamint a szőlő- és gyümölcstermesztést helyezte középpontba. Országosan is dicséretesnek tartják a tájjelleggel összhangban levő kezdeményezéseket, amelyekre a legjobb példát Kiskőrös, Solt- vadkert, Csávoly és Miske iskolái szolgáltatták. A TOVÁBBI fejlődés elengedhetetlen feltétele a felszerelés bővítése, a gyakorló kertek, műhelyek létesítése. Ebben elsősorban a helyi szervekre hárul sok feladat. Baja a legjobb példa arra, hogy a gyakorlati oktatás céljainak megértése és az ennek megfelelő támogatás milyen kedvező helyzetet teremthet. Baján már nincsenek hiányok, az oktatás feltételei biztosítottak. A legtöbb tennivaló még Kiskunfélegyházán, valamint a kecskeméti és a kalocsai járásban vár a helyi tanácsokra és a művelődési szervekre. — Nem lehet.lázadás... A hátsó erőd :udvarban ... van egy páncélszekrény, amelynek hihetetlenül bonyolult kombinációs zára van... Nyolc betű és nyolc szám... A páncélszekrényben van a vízcsap ... Minden nap kétszer... egy órára... én magam kinyitom... Rajtam kívül egy tiszt ismeri... a kombinációt ... Ha az adjutánsom és én hirtelen meghalunk ... akkor huszonnégy órán belül... szomjan hal a helyőrség, és szomjan hal valamennyi rab... Mert az erődbe is innen vezet egy elágazó cső. — És hol van az adjutáns? — kérdezte Gardone kissé hökkenten. Delahay nyomban látta, hogy gyáva emberrel van dolga. — Én vagyok az utolsó tiszt az erődben — felelte. — Az adjutánsom tegnapelőtt meghalt. — Akkor mondd gyorsan... — kiáltott Gardone, elrémülve a gondolattól, hogy a beteg öregember minden pillanatban meghalhat, és magával viszi a sírba a vízcsap páncélszekrényének a nyitját. — Miután most két tiszt van, mert olyan állapotban vagyok, hogy helyettes parancsnokról is gondoskodnom kell, neked és Finleynek egyszerre mondom meg. Gardone nagyokat nyelt. Csak jönne már az az átkozott Finley! Hiszen ez a vén, beteg ember minden pillanatban meghalhat A kapitány nagy megkönnyebbülésére belépett Finley. — Kérlek, Finley, az őrnagy úr a kombinációs zárról akar közölni valamit... — Igen, igen..: — mondta Delahay, és lassan kiválasztott sovány, apró ujjaival egy szivart a tárcájából. Levágta gondosan a végét, és rágyújtott. Ebben a barnára sült, markáns arcú, szigorú szemű tisztben volt valami különös keménység. Az orrcimpái sokszor rezdültek meg a visszafojtott indulattól. — Ami az itteni viszonyokat illeti, a gyarmati hadsereg szemétjét küldik ide Aut-Taurirtba. Ezenfelül rabok... A létszámukat nem tudjuk. Közéjük vegyülni nem ajánlatos. A mérnököket valahogy megtűrik. — És nem lehet rendet teremteni? — Mi behajtjuk a rabokat az őserdőbe, de utánuk menni nem tudunk... — Gardone megremegett, mert az őrnagy felsóhajtott, tenyerével a mellét dörzsölte, és egy undorodó szájmozdulattal elnyomta a szivarját. — Az őserdőt nem hagyhatják el, mert egy órára való élelmük és ivóvizük sincs. Az ütat építeniük kell, különben nem kapnak enni meg .inni... De bemenni közéjük vizsgálatot folytatni... büntetni... lehetetlen. Én fáradt vagyok és gyönge. Nektek kell intézkedni. És mindig azt teszitek, amit akartok és amit jónak láttok. Idő és emberélet nem számít... Aki ide jött, ha rab, ha közlegény, ha kapitány, bevágta maga mögött az ajtót — mondta az őrnagy. Azután felírt valamit egy papírra. — Ezt nyomban meg kell tanulnotok ... Sehova sem szabad felírni... A kombináció titka jelenti a hatalmat... a helyőrség felett... Ha kiszivárog, ha megtudják ... akkor végeznek velünk ... Finley mindössze ránézett a lapra. Gardone sokáig járkált fel és alá, hogy megtanulja. De másnap csak Finley segítségével tudta kinyitni a vízcsapot... * Latouret kijelölte az őrséget, beosztotta az embereket szolgálattételre. , Ez volt a legrosszabb szolgálat. Az őserdei műút kezdeténél őrizni a rabokat... ötven ember teljes harci felszereléssel. Három szakasz, nyolc óránként váltja egymást. Elfoglalnak egy pozíciót a műút kezdeténél, a sivatag és az őserdő között, szemmel tartják a rabokat, és a parancsuk úgy szól: hogy a legcsekélyebb zavar esetén lőni. Űk vigyáznak, hogy a rabok nyolc küldöttje átvegye az ellátást és egyéb holmit. Ha nyolcnál több rab közeledik: lőni. Ha légionistát avval büntettek, hogy a rabok közé küldték, ez egyértelmű volt a halálos ítélettel, mert ha eltűnt a szem elől, a foglyok agyonverték. Ezt jól tudták itt a katonák, és ha valakit, mondjuk egy hét kényszermunkával büntettek, visszatartották az azonossági plakettjét. Ha lejárt a büntetése, akkor beírták a helyőrség naplójába, hogy az ilyen és ilyen számú közlegényt elhalálozás miatt torölték a század létszámából. Vonult az ötven ember. Az egyik hadnagy, Hillers, a rabok közé ment. Az útépítéshez hozták, műszaki tiszt volt. Delahay figyelmeztette, hogy legyen kedves a rabokhoz, és igyekezzék jóba lenni velük. Mert a mérnököt nem ölik meg. Arra szükség van az útépítéshez, de azért őt sem védheti meg más, mint a rabok jóindulata. A soros átadja a reggelit. Nyolc rab mogorván tolja el a kiskocsit, tisztelgés nincs. Ellenséges pillantások. (Folytatjuk)
