Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-25 / 47. szám
Eredmények, feladatok a megye kulturális életében A párt megyei végrehajtó bizottsága a közelmúltban irányelveket fogadott el a megyében folyó kulturális tevékenység, a népművelési munka eredményesebb támogatása, fejlesztésének meggyorsítása céljából. A nagy fontosságú határozattal kapcsolatban néhány kérdést tettünk fel Borsodi György elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának. I KÉRDÉS: Milyen elgondolásokból indult ki a párt megyei végrehajtó bizottsága az irányelvek megfogalmazásakor? VÁLASZ: Értékeltük az elért eredményeket, jelenlegi helyzetűinket és igyekeztünk az adott körülmények, a kínálkozó lehetőségek szemügyrevételével körvonalazni a legfontosabb tennivalókat. Figyelembe kellett vennünk a gazdasági és társadalmi élet új jelenségeit, valamint megyénk bonyolult természeti-társadalmi adottságait, az ebből adódó művelődéspolitikai követelményeket. Az a meggyőződésünk, hogy a kulturális élet fellendítésének éppúgy alapvető föltétele, mint a gazdasági élét irányításának — a konkrét, helyi adottságokhoz, lehetőségekhez való alkalmazkodás. Nem akarjuk közös nevező alá sorolni a gazdaságot és a kultúrát, de azt mindenki tudja, hogy az anyagi élet, a gazdasági fejlődés döntő mértékben befolyásolja a kulturális ellátást. A tétel fordítva is áll: a köz- művelődés eredményei segítik a gazdasági élet fejlesztését Mint a fentiekből is kiderül, azt szeretnénk, ha a művelődéspolitika helyi célkitűzéseinek végrehajtásáért felelős szervek, a kulturális irányításban részt vevő szervezetek és intézmények — nem utolsósorban az alsóbb pártbizottságok maguk is hasonló vizsgálódásokat folytatnának és kidolgoznák saját elképzeléseiket, munkaterületük igényeit, kínálkozó lehetőségeit mesz- szemenően figyelembe véve. I KÉRDÉS: Milyen főbb gazdasági és politikai eredményekre támaszkodhat a népművelés? VÁLASZ: Az általunk vizsgált időszak az elmúlt hét esztendő volt Ügy vélem, túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy ez alatt történelmi jelentőségű változások zajlottak le megyénkben, jelentős fordulatnak voltak tanúi megyénk lakói. Az eredményeket, az • előrehaladást saját életkörülményeiken is lemérhették. Elegendő néhány tényt idéznünk az emlékezetbe. A Duna— Tisza közén az utóbbi néhány esztendőben gyors és eredményes iparosítás ment végbe. Nemcsak öt városunk — köztük a megyeszékhely — gazdagodott ipari létesítményekkel, hanem nagyközségeinkben is létrejött az ipar, ami új helyzetet teremtett — és a későbbiekben még inkább kibontakozik ennek a hatása. Mezőgazdaságunk fejlődését a termelőszövetkezeti mozgalom, a nagyüzemi gazdálkodás erőteljes és határozott körvonalú fellendülése jellemzi. Fal- vaink az utóbbi esztendőkben már jóval szélesebb horizontra tekinthetnek szét, mint korábban. Megnövekedtek a lakosság igényei, a szövetkezeti tagság megismerkedett a korszerű technika nyújtotta lehetőségekkel. Erre a növekvő társadalmi érdeklődésre építeniük kell népművelőinknek is. A mezőgazdaságban az új technika általánossá válása azzal is együtt jár, hogy a korábban hazulról elvágyódó, városi környezetet kereső fiatalság ottmarad a faluban, előnyösnek érzi jövője szempontjából a termelőszövetkezeti gazdálkodásban való részvételt. Így aztán az ifjú termelőszövetkezeti tagok nevelésének gondja is új és új feladatok elé állítja a népművelést. Az egységes falusi művelődési tervek ösz- szeállításakor nagyon árnyalatosán gondoskodni kell a falusi ifjúság művelésének, nemes és tartalmas szórakoztatásának megszervezéséről, öntevékenységének támogatásáról. I KÉRDÉS: Mik a kulturális élet fejlesztésének további perspektívái? VÁLASZ: Mindazokkal a körülményekkel, melyeket az előbbi kérdések kapcsán körvonalaztam, számot vetett a megyei párt-vb is az előbb említett irányelvek kidolgozása során. Egészen természetes tehát, hogy rendkívül jelentős összegekét fordítunk megyénkben a népművelés különböző céljaira, az intézmények fenntartására és fejlesztésére, sőt a művelődési igazgatás igyekszik a pénzügyi alapokat megteremteni az új és használható elgondolások, törekvések finanszírozására, a felnőtt nemzedékek és az ifjúság nevelésére, sok irányú kulturális érdeklődésének kielégítésére. Évente több mint 100 millió forintot költenek megyénkben közvetlenül népművelési célokra — nem számítva a különböző társadalmi szervek, szervezetek által művelődési célokra fordított egyéb kiadásokat. Csak néhány példa! Az elmúlt _ hét esztendőben húsz új, községi művelődési otthont adtak át rendeltetésének. Bővült a hosszabb ideje stagnáló múzeumi hálózat. Két új múzeum létesítése jelzi a fejlődés ütemének meggyorsulását. Országosan is jelentősnek mondható más megyékhez viszonyítva az az összeg melyet filmszínházaink fejlesztésére, bővítésére és felújítására fordítunk. Talán nem is kell külön emlékeztetnem rá, hogy a korszerű követelményeknek megfelelő széles vászonra való áttérés leggyorsabb ütemben és legkorábban Bács megyében indult el. Jelentős eredményeket mutathat fel könyvtárhálózatunk. Csak a legutóbbi időben 3t járási könyvtár korszerűsítésére került sor és sikeres törekvések vannak a városok külterületén és a tanyán élő népesség műveltséggel való ellátásának állandó és céltudatos fejlesztésére, Borsodi Györgynek, a megyei pártbizottság titkárának nyilatkozata Művelődési autók járják évek óta már a megye útjait. Es szívesen látott vendég a tanyavilágban a könyv, a film, az ismereteket gazdagító előadás, a jól összeválogatott szórakoztató és tanulságos művészeti műsor. Csak jelezni szeretném gazdag és világszerte ismert népművészetünk ugrásszerű fejlődését, az utóbbi évékben nagy előrehaladást felmutató honismereti mozgalom megjelenését, városainkban a klasszikus zene iránt érdeklődők tájborának ugrásszerű növekedését —, hogy csak néhány területét említsem a népművelési tevékenységnek. Az eredmények láttán megállapítható, hogy a népművelés általában kielégítően teljesíti feladatát. Jól felkészüli segítőtársakra lelt — falun és városon, a szétszórt tanyák között —, a néphez hű értelmiség soraiból. Ma már nemcsak a pedagógusok, hanem az orvosok, az agrárszakemberek egy része is áldozatkész munkásává vált a kultúrának, minden különösebb ösztönzés, biztatás nélkül is részt vállal a nép kulturális színvonala további emelésének feladataiból. Pedig nem kevés nehézséggel kell megbirkózni. Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy városainkban a népművelési intézmények elmaradtak a korszerű követelményektől — vagy éppen hiányoznak a megfelelő tárgyi feltételek. Pedig a megye öt városában él a lakosság egyharmada. A falusi népművelés intézményei jelenlegi állapotukban — s ehhez hozzájárult a művelődési házak tervezésének korábbi korszerűtlensége — csak nagy nehézségek árán tudják megoldani a lakosság kulturált szórakoztatását, szakmai nevelését, nagyon kevés alkalmas közülük a klubmozgalom kifejlesztésére. Emellett a felélénkült művészeti tevékenységnek, a kulturális tömegmozgalmaknak sem tudnak mindenütt helyet adni a művelődési házakban, a gyakran korszerűtlen, kis helyiségekkel rendelkező községi könyvtárakban. I KÉRDÉS: Milyen új törekvések tapasztalhatók a művészeti életben? VÁLASZ: A művészetek nevelő szerepe is erőteljesebb hangsúlyt kapott az utóbbi években. Nemcsak a korszerű hírközlő eszközök elterjedése, hanem a helyi népművelési munkások .tevékenysége is hozzájárult ahhoz, hogy az irodalomnak, a képzőművészeteknek, a filmnek és színháznak számos barátja van már megyeszerte. Anélkül, hogy részletesebben belemennénk a vidéki művészeti élet problémáinak taglalásába, örömmel kell megemlékeznünk egy szép eredményről. Megyei bizottságunk igen nagyra értékeli a Duna—Tisza köze irodalmi életének olyan eredményeit, mint Raffai Sarolta Egyszál magam című színművének bemuta- ása a Kecskeméti Katona József Színházban. A mű 1 itt született, mai életünk tár-1 sadalmi konfliktusait tárja fel. Tiszteletre méltó az a bátor, bíráló hang, mely- lyel a tehetséges fiatal írónő az élet árnyoldalaira is rámutat. Örömet okoz az is, hogy egy nemes és tiszta realizmus eszközeivel jelentkezik, olyan időszakban, amikor egyes irodalmi körökben az elidegenedésről, a művészeti eszközök totális megújításának szükségességéről, az absztrakcióról, a különböző nyugati „izmusokról” vitáznak szenvedélyesen. örvendetes kezdetnek tekinthető mindez, remélhető, hogy a megyében folyó irodalmi munka általános fellendülését is magával hozza Biztató jele ennek a Kiskunság című irodalmi folyóirat újjáéledése. Hasonló kezdeményezésekre igen nagy szükség van, hiszen irodalmi társaságaink, művészeti szövetségeink nevelő munkája, összefogó ereje még nem elég egyenletes, vagy hatásos. I KERDES: Melyek a legfontosabb feladatok a munkásosztály soraiban végzett kulturális és népművelési munkában? VÁLASZ: A megyei partbizottság határozata a feladatok körvonalazása kapcsán leszögezte, hogy a szocializmus teljes felépítésének, a szocialista gazdaság megteremtése mellett szerves része a társadalmi tudat átalakítása, a marxista eszmék terjesztése, a közoktatás, a tudomány és a kultúra különböző területein. Tovább nő tehát a jelentősége az emberek művelődését segítő, szocialista gondolkodásmódját, társadalmi magatartását formáló népművelő munkának. Kiemelkedő szerepe van a néptömegek tudatosságának a szocialista demokratizmus szélesítésében — vagy éppen a gazdaság- irányítás új rendszerének hatékony megvalósításában is. A tudományosan megalapozott ismeretekkel rendelkező, önállóan gondolkodni tudó és meggyőződésből cselekvő ember tetteiben realizálódik az a hatalmas folyamat, melyet a szocializmus építésének nevezünk. A gyors iparfejlődés következtében jelentős eltolódások, változások állottak be a megye munkásosztályának soraiban. A harmadik ötéves terv időszakában pedig még tovább emelkedik az ipari munkásság létszáma. Űj termelési ágazatok, energiabázisok jönnek létre. Épülő, vagy szervezés alatt álló üzemeinkben egyre inkább keresik a jól kvalifikált szakmunkást. Alapvető feladata tehát a népművelésnek a munkásosztály szakmai és kulturális nevelésében való részvétel. Nem lebecsülendő" napjainkban a szerepe a műszaki propagandának, a szakkönyveknek, a különböző tanfolyamoknak, vagy a magas szintű előadásos ismeretterjesztésnek, a komplex népművelés kor- s'^rű eszközeinek. Igazán ió* eredményeket csak ak- ■ or lehat elérni, ha a TIT, a MTESZ, az SZMT. tehát az ezzel hivatásszerűen I foglalkozó szervek, valamint a tanácsi népművelés — az eddigieknél egybe- hangoltabb tevékenységet folytat. Termelési célkitűzéseink megvalósításának döntő politikai ereje a munkás- osztály. Soraikban egyre szélesebb teret nyer a szocialista brigádmozgalom. Világos tehát, hogy a művelődés minden ágában sokoldalú támogatást érdemelnek a brigádok tagjai. Nemcsak kulturális természetű vállalásaik összeállításánál várnak a népművelés munkásaitól szakszerű útmutatást, hanem intézményes segítséget is kívánnak művelődési érdeklődésük kielégítésében, ösztönzést és szakértő vezetést szeretnének az öntevékeny művészeti mozgalmakban való részvételhez. A határozat foglalkozik a bejáró munkások jelentékeny tömegeinek művelődési problémáival is. Nemcsak a munkásszállások kulturáltabbá tétele elsőrendű fontosságú, hanem arra is gondot kell a jövőben fordítani, hogy szélesedjék az üzemi klubok hálózata, s a meglevő intézmények korszerűbb szolgáltatásokkal segítsék a munkásokat. Jó példának említi ilyen vonatkozásban a határozat a megyében működő vasutasklubokat. Jelentős létszámú munkásnő is tevékenykedik üzemeinkben, s számuk az ipar rohamos fejlődésével még tovább nő. Az ö nevelésüknek gondjai is a népművelés munkásait érintik, összehangolt programot kell kialakítani a peremkerületekben lakó munkások helyzetének javítására. Nem kerülhetnek ők sem hátrányosabb helyzetbe kulturális szolgáltatások (könyvtár, klub, film stb.) tekintetében, mint a városok központjában lakók. I KERDES: Melyek a falusi népművelés főbb tennivalói? VÁLASZ: Üj helyzetet teremtett a termelőszövetkezeti mozgalom erőteljes fejlődése a falvakban is. A kollektív gazdálkodás nagyobb lehetőségeket nyújtott a művelődésre, a sokszor évtizedes kulturális hiányok pótlására. A lehetőségeknek azonban társulniuk kell a differenciált és jól meghatározott tudatos segítséggel, hiszen a mező- gazdaságban dolgozók egy részének műveltségi színvonala még nem érte el a szükséges szintet, egyes rétegeknek az igényei is eléggé elmaradottak. Különösen nagy jelentősége van a felnőtt, oktatás tömegméretű fejlesztésének. A falusi művelődési intézmények egy része csak nehezen tud helyet adni ilyen kezdeményezéseknek. Elodázhatatlan egyes intézményeink fejlesztése. Olyan községekben például, ahol a termelőszövetkezet jelentős gazdasági tartalékokkal rendelkezik, termelési eredményei magas színvonalúak — mérlegelni lehetne, nem tudnak-e az ilyen kollektívák vállalkozni a falusi művelődési intézmények fenntartására, függetlenített népművelők számának növelésére. A tanyavilágban is elkerülhetetlen a régiek mellett újabb kulturális centrumok létrehozása. Az állami gazdaságok, üzemegységek és a termelőszövetkezetek anyagi erőforrásait az eddigieknél összehan- goltabban lehet és kell a jövőben ilyen célokra felhasználni. Emellett. természetesen az ország legnagyobb tanyavilágával rendelkező Bács megyében tovább kell fejleszteni a művelődési autók hálózatát. A jelenleg működő négy művelődési autó tevékenységi térképén még jócskán találhatók fehér foltok, s azoknak az eltüntetése újabb járművek beállítását tenné szükségessé. Csak utalnék rá, hogy jelentős tennivalókat sorol fel a határozat a világnézeti neveléssel kapcsolatban is. Hiszen a társadalmi tudat szocialista fejlődése a népművelés valamennyi ágának alapvető feladata. A bonyolult nemzetközi helyzet pedig azt hozza magával, hogy az erre hivatott tömegszervezetekkel, politikai testületekkel együtt a népművelés is rendszeresen választ adjon a maga sajátos nyelvén az emberek kérdéseire, járuljon hozzá a nemzetközi politikában való eltá- jékozódáshoz, segítse a közvélemény informálását, befolyását. Külön tanulmányt érdemelne — a Petőfi. Népe más vonatkozásban foglalkozott is ezzel — a szocialista hazafiság, az internacionalizmus táplálása, fejlesztésének módszertana a népművelés vonatkozásában. Sok téveszmét, a kispolgári szemlélet maradványait, vagy a nacionalizmus elavult eszmetöredékeit kell még kigyomlálni az emberek fejéből. I KERDES: Milyen követelményeket támaszt a népműveléssel szemben az új gazdasági mechanizmus? VÁLASZ: Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a gazdaságirányítás új rendszerének érvényre jutása után is rendelkezésre áll a művelődés fejlesztésére minden eddig is nyújtott anyagi lehetőség. A művelődésre szánt anyagi eszközök növelése a jövőben is elsősorban a gazdasági élet előrehaladásától függ. A szocializmus építésének újabb és újabb gazdasági sikerei nyomán lehet egyre többet fordítani a nép művelésére, a kulturális élet fejlesztésére. Biztosak vagyunk benne, hogy a gazdasági reform, a frissebb, korszerűbb irányítási eszmék a termelésben, a gazdasági élet. irányításában — kihatnak a népművelésre is. Az önálló kezdeményezés, a gazdasági élet alakulásának állandó figyelemmel kísérése — a felülről megszabott tervmutatók rendszerének felváltása a konstruktívabb és öntevékenységet kívánó gazdasági irányítással —, önállóbb gondolkodást, a helyi feltételek jobb ismeretét, s az azokra való erőteljesebb támaszkodást sugallja a népművelés egyes területein is. Tér és lehetőség nyílik tehát új, önálló művelődési módszerek kiformálására, az ilyen értelemben vett „új mechanizmus” kibontakoztatására a kulturális életben. Nagy feladatok várnak tehát a népművelés dolgozóira. Biztosak vagyunk abban, hogy a megyei párt- bizottság határozatában is körvonalazott nemes célok megvalósítása során számíthatunk a művelődés hivatásos és nem hivatásom munkásainak áldozatkész ségére. szakértelmére, lelkesedésére.
