Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-24 / 46. szám
1968. február 24, szombat 1 oldal Az ifjúsági termelési mozgalmak korszerűsítéséről tanácskozott a KISZ KB A Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága pénteken ülést tartott, amelyen részt vett Gáspár ■ Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, valamint dr. Trautmann Rezső építésügyi és városfejlesztési miniszter is. Az üzemi KISZ-szervczetek tevékenységét, továbbá a szocialista munkaverseny és az ifjúsági termelési mozgalmak szervezésével kapcsolatos feladatait tárgyalták meg. Az erre vonatkozó határozat tervezetét Ribánszki Róbert, a KISZ Központi Bizottságának titkára terjesztette elő. Egyebek között felhivta a KlSZ-szer- vezetek figyelmét: Tartsák számon a következő hetek, hónapok kezdeményezéseit, s a legjobbakat karolják föl, tegyék közkinccsé. A gazdasági mechanizmus reformjának bevezetése, a tökéletesebb munkaszervezési és irányítási módszerek széles körű alkalmazása után is helye lesz üzemeink életében a dolgozók szocialista munkaversenyének, az ifjúsági termelési mozgalmaknak. (MTI) Csaknem ötmillió dolgozó - 1970-ben Az Országos tervhivatal munkaerőmérleget készített, amely a harmadik ötéves terv hátralevő időszakára elemzi a munkaerőhelyzet várható tendenciáit, főbb jellemző vonásait. Ebben az időszakban válnak munkaképessé az 1953 —55 között született, nagy létszámú korosztályok. Számuk azonban nem sokkal nagyobb, mint a munkából kiöregedőké, így a munkaképes korcsoport aránya a lakosság számához viszonyítva az 1966. évi 60 százalékból 1970 végére csak 61 százalékra növekszik. Előreláthatólag 1970-ben 210 ezer emberrel foglalkoztatnak többet az országban, mint 1966-ban, s a dolgozók száma megközelíti majd az ötmilliót. (MTI) ha a pártoló tagnál, mint más új tagnál is a folyó évre előirt munkamennyiséget veszik alapul. Hogy mekkora ez a munka- mennyiség, azt jóváhagyott új alapszabály hiányában is. meg lehet állapítani a tsz egyéb szabályzataiból, tervéből, vagy a taggal kötött munkamegállapodásból. Ha az új tagok önhibájukon kívül nem tudják teljesíteni az előírt munkát. akkor a háztáji föld- használat szempontjából ugyanolyan elbírálás alá esnek, min t a hasonló helyzetben levő többi tsz-tag. Az ő esetükben is alkalmazni kell tehát azt a rendelkezést, hogy az öreg, rokkant, vagy tartósan munkaképtelen tsz-tagot a munkavégzéstől függetlenül megilleti a háztáji füld használatának joga. A földtörvény úgy intézkedik, hogy a kívülállók tulajdonában levő földek csak 1969. január elsejével kerülnek a szövetkezet tulajdonába. Ugyanennek a törvénynek. a személyi Sikeres vállalkozás Függönyfal Kavicskotrástól MÉRNÖK ismerősöm mostanában sűrűn megfordul a szolgáltatóház építkezésén. Mint a szorgalmas, jó diák tudja, hogy eredményesen vizsgázik, mégis szurkol egy kicsit. Az épületet ő tervezte és egy olyan megoldást is alkalmazott, ami ma még országszerte is ritkaságnak számít. Függönyfalnak hívják ezt az építészeti eljárást, s a laikus valahogy így fogalmazhatja meg a lényegét: az épület oldalfalait üvegből és alumíniumból szőtt csillogó, könnyű függönyként „ráakasztják” az épület szerkezetére. Ily módon e falak csak saját súlyukat tartják, alulról nincsenek alátámasztva. No, persze nem olyan egyszerű a dolog, mint ahogy az elmondottak után gondolná az ember. A tehetséges fiatal mérnöknek — saját bevallása szerint — tervezés közben kellett megtanulnia a függönyfal készítést. Azt sem szégyelli bevallani, hogy nem ment könnyen a dolog. Számtalan esetben kellett elutazni az építőanyagot gyártó vállalathoz, szakemberekkel konzultált, vitatkozott, amíg biztos nem lett a dolgában. VAJON MIÉRT vállalta az átlagon felüli fáradságot és az újjal mindig együttjáró kockázatot? Talán a megrendelő ragaszkodott a függönyfalas megoldáshoz? Nem. Igaz, hogy szép, modem épületet akart. De bizonyára elfogadta volna a tervet akkor is, ha hagyományos módszert választ a mérnök. Vajon a munkaadója ösztönözte arra fiatal barátunkat, hogy új utat keressen? Természetesen minden vállalat szívesen veszi — különösen érvényes ez a tervezőkre — ha a szakemberei nem csak rutinmunkát vállalnak. Az erkölcsi elismerés hiányára nem panaszkodhat mérnök ismerősöm sem. Megbecsült, sokat foglalkoztatott ember. Mégsem ezek a szempontok ösztönözték elsősorban arra, hogy többet, jobban próbáljon nyújtani a megszokottnál. Félek leírni az igazi indokot, mert közhely - lyé koptattuk anélkül, hogy túlságosan sűrűn találkoznánk vele; hivatásszeretet, a jóértelemben vett modern iránti rajongás vezette ismerősöm kezét a rajzasztalon. ö másképpen fogai mazta meg ugyanezt. „Aki nem tudja, vagy lustaságból nem akarja megújítani a tudását időről-időre, az előbb-utóbb lemondhat a szakember jelzőről.” SZÉPÉN harmonizál ez a gondolat azzal, amit Marx György is megfogalmaz az Űj Írás januári számában, a Gyorsuló idő című tanulmányában. Idézzük szó szerint: „A tudományos-technikai forradalom olyan kor küszöbére vitt, amelyben egy élet folyamán többször kellene fejet cserélni. Vállalni tudják-e a fiúk, hogy többször is kijárják azt az iskolát, amelyet apánknak csak egyszer, gyerek fővel kellett elvégezniük?” Ugyanebben a cikkben olvashatjuk azt is, hogy egy évtizeden belül elavul annak a tudásnak körülbelül a fele, amit a mérnökök az egyetemen tanultak. Nem könnyű együtt szárnyalni a gyorsuló idővel. Sokszor úgy tűnik nem is érdemes, mert lám X kolléga rutinnal, ügyeskedéssel pilanatnyilag többet keres és jobb állást tapos ki magának, mint az aki bátran űj utakat keres. Akad még olyan munkahely bőven, ahol egyenesen gyanús az „okoskodó” ember. Lehet, hogy a premizálási rendszer sem kedvez néha annak, aki több munkával ugyan, de olyat akar alkotni, amit nemcsak ma, hanem holnap, holnapután is jószíwel vállalhat. A FEJLŐDÉST azonban csak lassíthatják, de nem állíthatják meg a tunyák. Előbb-utóbb rá kell döbbenniük: a függönyfalat ál- modóké a jövő. Békés Dezső Termelőszövetkezet-közi gépjavító Bácshokodon Az elmúlt év szeptemberének közepéin vette át a három bácsbokodi termelőszövetkezet a Bajai Gép-, javító Állomás ottani telepét. — Nem volt könnyű dolgunk, mert jóformán csak. az épületeket kaptuk, meg hozzá egy-két ,gépet — emlékezik Wittman István, a tsz-közi gépjavító igazgatója. Gyorsan gondoskodtak felszerelésről, s rövidesen megkezdték a műhelyekben a munkát. Negyvenkét, alkalmazottal indult a vállalkozás és már több, mint százan vannak. Sőt berendeztek egy tanműhelyt is. Tizennyolc tanulójuk van. — Kell az utánpótlás, mert jelenleg is tíz szakemberünk hiányzik — magyarázza az igazgató. A gépjavító vállalkozás épületeit, berendezéseit a három termelőszövetkezet — az Ezüstkalász, a Szal- vai Mihály és az Új Otthon — egyenlő hozzájárulással vásárolta meg. Érdekessége ennek a tsz-közi létesítménynek, hogy nemcsak az erőgépek, s egyéb mechanikai berendezések javítását végzik itt, hanem minden egyéb más munkát. A kovácsokat és a bognárokat is itt foglalkozPuhl György szerelő a Zetor kormányszerkezetén dolgozik. A műhelyben 22 erőgép főjavítását végzik el tavaszig. tátják. Elég ha annyit em- bőven akad munka a megütünk meg, hogy a három terek számára. De nemközös gazdaságnak száz csak ezt végzik. A lakos- pár lova van. A patkolás- ság részére különböző ja- tól kezdve a kocsi javításig vitásokat is vállalnak. Ezért máris nagy népszerűsége van a vállalkozásnak. — Az elmúlt esztendőt 51 ezer forint nyereséggel zártuk. Elkészítettük az idei előtervet is. Körülbelül 4 és fél millió forint termelési értéket állítunk élő ebben az esztendőben. Bővítjük a telepet. Többek között egy gumi vulkanizáló üzemet is létesítünk. Tervezzük benzinkút létrehozását is, április 1-ére meg is nyitjuk, tsz-közi kezelésben. A lakosság nagyon igényli, hiszen egyre több a motorkerékpár- és gép kocsi tül a jdonos a községben — tájékoztat Wittman István. K. S. Kép a tanműhelyből. Konczár Oszkár oktató Patrik István harmadik éves tanulónak mutatja a szakma fogásait. a halastó építésig földtulajdonra vonatkozó nálatban kell meghagyni a rendelkezéseit azonban személyi tulajdonnak nem már 1968. január elsejétől minősülő, visszatartott házaikat mazni keli. Ezért, ha táji földet is, ha az nem a tsz-tagsági viszony 1968. gátolja a közös tábla kijanuár elseje után megszű- alakítását. Abban az esetnek (ide értve a pártoló ben, ha a tsz-nek nincs tagsági viszonyt is), új tag- háztáji célra állandósított sági viszony pedig nem .lön létre, 1968. december 31-ig, akkor a volt tag földtulajdona és személyi földhasználata az alábbiak szerint alakul: A közös használa tban levő föld mindenképpen ott is marad, kiadni nem lehet. Tulajdonosa 1968-ban földjáradékot vagy haszonbért kap utána, hiszen a föld csak 1969. január elsejével keiül a tsz tulajdonába. Addig, amíg a tagsági viszony nem szűnik meg, a személyi tulajdonban levő, háztájiként használt föld továbbra is megmarad ugyanabban a használatban. A zártkert rendezéséig, illetőleg az új zártkert kijelöléséig a földtörvény értelmében személyi hasztőrülete, vagy a személyi földhasználat valamilyen okból nem oldható meg ezen a területen, célszerű, ha a tsz a zártkertben, vagy hasonló jellegű területen jelöl ki földet személyi használatra. Ezáltal lehetőség nyílik arra is, hogy a helyben lakó volt pártoló tag földtulajdonos a közös használatban levő földjét, á mentesítési lehetőség mértékéig, elcserélhesse a tsz belterületi vagy zártkerti földjével. A pártoló tagok helyzetének ' rendezése meglehetősen bonyolult. Igen fontos, hogy, minden termelőszövetkezeti és községi vezetés körültekintően és méltányosan járjon el az ilyen ügyek intézésekor. G. P. Kecskemétről négy megyébe. A Földmunkát Gépesítő Vállalat 1966-ban főépítésvezetőségeit létesített Kecskeméten. Bács-Kiskun, Szolnok és Békés megye területén kezdtek munkához hatalmas földgépeikkel. Belvízlevezető csatornákat ástak, utakat építettek, halastavakat létesítettek, tereprendezéssel és talajjavítással elégítették .ki megrendelőik igényeit. Megyénkben többek között az ő nevükhöz fűződik az orgoványi belvízlevezető csatornarendszer építése, ahol 110 ezer köbméter földet mozgattak meg. Hasonló volt ehhez a tiszakécskei csatornaásás, itt 750 ezer forint veit a munkájuk értéke. Ök végezték el tavaly az AGRO- KER tereprendezését, de sok talajmunkájuk volt a városi strand építkezésénél is. 1967-ben 46 millió forintos tervüket 10 millió forint értékű munkával teljesítették túl. A 11 kotrógép, 9 db SZ—100-as dózer. 9 sakré- perláda, 3 úthenger, 16 dömper és 17 nyolctonnás tehergépkocsiból álló gépparkjukat az idén saját erőből tizenkét 5 és fél tonnás ZIL tehergépkocsival bővítették. Telepük fejlesztésére 5 millió forintot fordítottak. Január utolsó napjaiban adták át rendeltetésének az új korszerű ’ irodákat, javítóműhelyeket és raktárakat. A főépítésvezetőség erre az évre már több Rács megyei megrendelést kapott. Tovább folytatják az orgoványi csatornaépítést, Kecskeméten a szék tói strand bővítésénél pedig előreláthatólag 30 ezer köbméter földet mozgatnak meg. Helvécián az ál- I lami gazdaság részére via» * tároló-medencéket építenek. A tervek szerint ebben az évben főleg csatorna- és halastóépítéssel foglalkoznak, Szolnok megyében. Békésben pedig áprüisban kezdődik az Orosházi Üveggyár,bővítése, ennek földmunkáit is 12 millió forintért a kecskemétiek végük. Most kezdődött tárgyalás arról is, hogy elvállalják 20 kilométer gázvezeték lefektetéséhez szükséges csatorna ásását Gyulán és Békésen. Ezeken kívül most újabb megrendelő is jelentkezeti Három kotró, hat szképe és ^ tizenhat dömper feb ruár 20-án kezdte mer Pest megyében Kiskunlae házán a kavicskotrást é< szállítást, amit 8 millió fc rintért vállaltak két tér melősaövetkezettől, fi.ü
