Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-23 / 45. szám
1968. február SS, péntek 5 0H1I Tengeren túlra indul az „édesnemes“ Á leplombált, szállításra! kész paprikás zsákok fel- j irata: London. A magyar! paprika — és ebben nem kis része van a kalocsai üzemnek — hosszú évek óta világmárka. Színével versenyre kelhet ugyan a spanyoloké, de a zarnata egyedülálló. Anglián kívül Nyugat-Európa csaknem valamennyi államában, sőt Amerikában, Japánban és Ausztráliában is keresett cikk. A malom bíborszínű liszttel borított gépei még a tavalyi termést őrlik, de az üzem és a környékbeli tsz- ek vezetői már az 1968. évi termelés előkészítésén fáradoznak. Az idén az eddig beérkezett megrendelések szerint, tovább növekszik a kalocsai paprika exportja és ugyanakkor a hazai piacra is elegendő „édesnemes” jut. Emlékszünk még rá, hogy két évvel ezelőtt, részben a rossz áruterítés miatt, az időszakos hiánycikkek listáján szerepelt a magyar konyha nélkülözhetetlen ízesítője. Tavaly azonban már nem és ebben az évben még jobb lesz az ellátás — ígéri az üzem. Mint már említettük, az elmúlt hetekben az idei termelés előkészítése, a nyersanyag biztosítása volt a legfontosabb feladata a vállalat vezetőinek. A tsz- ekkel kötött szerződések zavartalan ellátást ígérnek. Nem kis része volt ebben az új árkonstrukciónak, amely lehetővé teszi, hogy az elsőosztályú paprikáért' zajlik majd a mezőgazdalényegesen magasabb árat J ság és a feldolgozó között fizessen a feldolgozó üzem | az ütemes termeléssel, Ez a szállítmány Angliába indul. Tavaly és ez év elején összesen több mint 17 ezer kilogramm fűszerpaprikát szállítanak a kalocsaiak Angliába. a mezőgazdaságnak, mint eddig Már a rendeltetési helyére került a vetőmag és a legtöbb gazdaságban esőpótló öntözéssel is elősegítik a jó termést. Remélhetőleg az idén kevesebb vita nyersanyagátvéteüel és minősítéssel kapcsolatban is, mint a korábbi években. A hazai és a külföldi kereslet maradéktalan kielégítése ugyanis megkívánja a szerződéses felek jó együttműködését. B. D. í, /t -jyt-Jéi ' fi- ' r,1 , Mindenhova eljut a szolgáltatás Néhány évvel ezelőtt —, különösen a kisebb községekben — igen nagy gondot jelentett az apróbb javítások, s a szolgáltató munkák ellátása. Sok helyen nem volt fodrász, szabó, kerékpár javító, műszerész, és a lakosság a sokszor fillérekbe kerülő javításokat csak a távoli városokba, vagy községekben tudta elvégeztetni. 1960-ban kezdődött meg a szolgáltatás „fehér folt- jai”-nak szervezet felszámolása. A hatóságok különböző kedvezményeket biztosítanak azóta is az iparengedélyt váltó szakembereknek és a lehetőség szerint minden segítséget megadnak nekik szakmájuk gyakorlásához. A járási KI ŐSZ szervezetek és a járási, valamint községi tanácsók állandóan figyelemmel kísérik a lakosság igényeit és ahol lehet, rövid időn belül intézkednek. Így „kapott” például a múlt év végén Akasztó ácsot és szobafestőt, Bácsbokod műszerészt, Jánoshalma tv- és rádiószerelőt, Borota kőművest, Kunpeszér és Kun- adacs pedig férfi és női fodrászt. Azokon a helyeken* ahol valamely szolgáltatásra nem jelentkezik olyan nagy igény, hogy azt valaki főfoglalkozásként vállalhatná, ott másodállásban igyekeznek szakembert foglalkoztatni. Ezek általában üzemi, vállalati dolgozók, akik munka után szabad idejükben végzik el a szakmájukba vágó javításokat. Megyénkben jelenleg 156 ilyen működési engedéllyel rendelkező szakmunkás áll a lakosság szolgálatára. A bajai járásban különösen sokat tesznek a fehér foltok megszüntetéséért, ugyanis a működési engedéllyel rendelkezők közül hatvananitt dolgoznak. A járási KIOSZ-szervezetek a helyi tanácsokkal karöltve fáradhatatlanul kutatják azokat a helybelieket, akiket szaktudásuk képessé tenne másodállás elvállalására. Nagy hiány mutatkozik még jelenleg is — minden intézkedés ellenére — az építőipari szakmákban, 'ezenkívül nincs elegendő kádár és bognár, de nagy szükség lenne több községben az autó- és motor-, valamint a vízvezeték- és gázszerelőre, O. L. Ostya-demokratizmus A demokratizmusról beszélgettünk. Egyik résztvevő — többek között — ilyen példát is felhozott. — A közvetlenség nem mindig egyenlő a demokratikus magatartással. Ismerek olyan tsz-elnököt, aki az úgynevezett parolázó típusba tartozik. Gyakran sürög-forog az emberek között, nem sajnálja a kézfogást senkitől, szívesen elcseveg ... De a közgyűlésen, s más tanácskozásokon mégiscsak az ő akarata érvényesül mindenben. Fején találta a szöget a vitapartner, amikor a „demokratizmusnak” ezt az oldalát így szemléltette. Mert gondolkozzunk csak. Valamennyiünknek van ilyen parolázó vezető ismerőse. Pontosan ebből a fajé tából, aki nem néz el az emberek fölött, nem teremt maga körül rideg válaszfalat, ismeri a kézfogás értékét, hatását, s tudja, az a pár pillanat, míg egy-egy csoport beosztottjával, tsz- ben — tagtársával, lekezel, nem elfecsérelt idő. Vérében van már, hogy egy kis tréfa, huzakodás a férfiakkal — huncutkodás a nőkkel —, jó hangulatot kelt. Az pedig mindenhogy emeli az emberek kedvét. A munkában is. Idáig nagyon is rendjén van minden. Még ezután is. ha ez a közvetlenség, paro- lázás, forgolódás nem csupán taktika. De olykor aprónak látszó jelek mutatják, hogy nem őszinte a közvetlenség, csak fél-msa-. becsülés van a barátságos modor mögött Milyen kis „jelekről’’ is van .szó? Például. Rájönnek a tagok, ho^y hónapokon át nem lehet hozzá eljutni személyes ügyeikben. Egyszerűen nem érhető el, mert bár mindig a területen fut-siet, . s jópofául cseve- részik itt is, ott is, ha valaki így szól: „De jó,'hogy itt van elnök elvtárs, volna egy ügyem. Arról van szó ..-- Az elnök nagyon közvetlenül, mosolyogva szakítja félbe, még a vállát is megveregeti, — Jó, jó, értein ... Majd ezt még megbeszéljük ... Mikor már nagyon ismerőssé válik a mondat, a tagok azért gondolkodni is kezdenek. Csakugyan olyan j ó ez a parolázó ember? Aztán az ilyennél — hasonlóképpen van ez nagy okth ä közösséget Ckészéa Normális ember, a szó szerinti értelemben ezt nem is igényli. De itt többről van szó... Mennyi tejet isznak a kecskemétiek? A KSH megyei adatokkal rendelkezik: eszerint 1966-ban a munkás-alkalmazotti családoknál 81,26, a paraszti családoknál 52,48 liter volt az egy fóré jutó tejfogyasztás. Máris hozzátehetjük: mindkettő alatta van az Európában az egyik legalacsonyabb hazai átlagnak is. Holott — mint az a televízió egyik hasonló témájú riportjából kiderült —, kontinensünk sok országában évi 250—300 liter között alakul az átlagfogyasztás. Becslések szerint a megyeszékhely tejfogyasztása nem jobb a Duna—Tisza közi átlagnál. Sőt... De erről még lesz szó. Hogy táplálkozásunkban milyen fontos szerepe van a tejnek és termékeinek, arról, nemrégiben lapunk Otthon rovatában is beszámoltunk. Kis létszámú tehenészetek A már említett tv-riport- ból megtudhattuk: 1967- ben majdnem 400 millió literrel adtak több tejeit az ország tehenei, mint az előző évben. De mi a helyzet a megyeszékhely környéki nagyüzemekben? Erről Magony Imre, a Kecskemét—Kiskunfélegyháza környéki tsz-szövetség tit- • kára tájékoztatott. — Körzetünkben, a két járásban és várasbám, 59 tsz rendelkezik tehenészettel. Ezeknek nem egészen a fele mondható viszonylag korszerűnek. Ez azt is jelenti, hogy ezekben már megközelítik a tehenenként! évi 3000 literes hozamot. Ez persze még mindig kevés. A nagyobb baj az, hogy a tehenészetek zömmel kis létszámúak, fejlesztésükkel eddig keveset ; törődtek a gazdaságok. Ezért is van az, hogy bár 1 a körzetünkben van a me- I gye tehénállományának I pontosan az egynegyede, a I tej hozamnak csak a 22 százalékát adjuk. Javulás remélhető attól az új rendelkezéstől, amely a tehenészet fejlesztéséhez ez évtől kezdve 70 százalékos állami támogatást nyújt. — Kapcsolatuk a tejipari vállalattal? — Szövetségünk gazdaságai jelentős részt vállalnak a főváros tejellátásából, ez számukra azonban nem jár előnyökkel, inkább hátrányokkal. A kis, korszerűtlen községi begyűjtőket a vállalat a gazdaságoknak adja át, hogy azoktól, úgymond, megszabaduljon. Az érdekeltség hiánya A kecskeméti tejüzem — amely a korszerű jelzőt legjobb esetben 30 évvel ezelőtt érdemelhette ki utoljára — jelenleg, a téli hónapokban naponta 35 i ezer literrel vesz át a két | város — Kecskemét és Kiskunfélegyháza — és a környező, valamint a kiskőrösi járás közelebbi gazdaságaiból. Ez a felhozatal j is a lehetséges kapacitás határán van. A tej nagyobb, 55 százalékos arányban, a háztájiból származik. — Kecskeméten az élelmiszer kisker-vállalat, valamint a fogyasztási szövetkezetek boltjainak naponta 15 ezer liter tejet adunk át — tájékoztat Fésűs Lajos, a tejüzem vezetője. — öt-hat évvel ezelőtt a megyeszékhely és Félegyháza együttesen sem igényelt többet napi tízezer liternél. Emelkedés tehát van. Csakhogy... Sóhaj da Ferenc, a kistker-vállalat igazgatója szerint ez roppant csekély. Kimutatásaik szerint naponta alig több mint 17 ezer liter tejet adnak el a megye négy városában (Kiskunhalas nem hozzá juk, hanem a Csongra megyei ellátási körzetbe tartozik.) Személyenként átlag napi 1,5—2 deci tej... Csa c ennyi kell a kecskeméti,* *- nék? A tejipari váll-üat érdekéit talán a fogyasztás növekedésében? Szavakban igen. Ám a nagyobb kelendőségnek együtt kellene járnia a felvásárlás növekedésével. Erre, az üzem. korszerűtlensége miatt, nincs lehetőség. De egyéb tendenciák is az érdekeltség hiányának irányába hatnak. A fuvardíjnak a termelőre hárítása — noha emellett felvásárlási áremelés is történt — maris a háztáji felhozatal csökkenését eredményezi. A tbc-mentes állománytól 30 filléres felárral veszik át a tejet, amit a termelő szeme láttára öntenek a többihez... Igen alacsony a tejtermékek! főleg a sajt és joghurt-félék választék ka. Taszító csárdák — Halló, 1102-es? Itt So- hajda Ferenc igazgató. — Tessék parancsolni. — Szíveskedjék megszámolni, hányféle sajtjuk van. — Igen, máris .. 1 Megvan ... Mindent egybevetve, húszféle. Alighanem kedvező napot fogtunk ki, mert az igazgató szerint egy-egy boltban átlag tíz-tizenöt féle sajt fordul elő. Persze, csak a nagyobb boltokat számítva. A kisker-vállalat 74 kecskeméti élelmiszerboltja közül 68 foglalkozik tej- és tejtermék árusításával. Van ezenkívül még két tejszak- üzlet és három tejcsárda. Ez utóbbiak száma kevés, s fölöttébb korszerűtlenek is. Némelyik inkább taszít, mint vonz. Javulás várható a Széchenyi téri új lakóház üzletsorának elkészültével, ahol egy nagy tej-! csárda is helyet kap. — Ha több termelőszövetkezet létesítene egy tejüzemet Kecskeméten, s bő választékkal állnának elő, szívesen közvetítenénk a termékeiket — mondja So- hajda Ferenc. Palack az ajtó előtt Nincs tudomásunk arról, hogy a tsz-eknek ilyen szándékuk lenne, bár nem ártana egy kissé nyugtalanítaniuk a tejipari vállalatot. Bár, mint leg-’ utóbb értesültünk, végre megmozdult a kecskeméti tejüzem építésének ügye: kiemelt beruházásként a jövő évtized első éveiben már üzemelhet. Az iskolatej árusításának gondja, egy kis rugalmassággal és jóakarattal, hamarább is megoldódhatna. Miért nem akad ennek is „gazdája”? Másik kérdés: Vajon már manapság is korszerűnek mondható-e a tej üvegbe történő palackozása, ami. az új üzem építésénél is terveznek? Nem lenne-e alkalmasabb mindjárt a műanyag-csomagolást meghonosítani? Talán megérjük még. hogy a tejet, a napiiapprű együtt, lakásunk ajtaja elé tegyék reggelente. Nem hinnénk, hogy ez utópisztikus ábránd. Sokkal inkább az egészségesebb táplálkozás sürgető igényét keli éraékelnünk. D, Épít a brigád Beváltották a kostájuk füsött reményeket Három évvel ezelőtt még állandóan ismétlődő gondot jelentett a Kunszentit] ikl ősi Községi Tanácsnak az építőipari munkák elvégeztetése. A magánkisiparosokkal, vagy ben érintő kérdésekben Is. „Ügy, úgy. Sok igazság van abban, amit mondasz... Majd még visszatérünk rá” hajtogatja ugyancsak nem egyszer agronómusnak, brigádvezetőnek éppúgy, mint mondjuk az ellenőrző bizottsági tagnak —, s aztán szép nyugodtan, parolázva, barátságosan megy egyes egyedül a saját feje után. A közgyűlésen is... Ez Csak amolyan ostyademokratizmus. Tetszetős formaságokba burkolt önteltség, kiskirálykodás, ba- sáskodás és ami mindezek árnyalataiba belefér — minden lapulhat mögötte. Mert az igazi emberség, közvetlenség sosem szorul ostyára. Ostyával csak azt szokták beadni, amit „amúgy” — látva — keserű szájízzel, s csak kénytelenségből fogadnának el az emberek. Xóth latyáq v w~------ - jr kt sz-szei kötött megállapodások nem minden esetben váltották valóra a vezető testület elképzeléseit. 1965 őszén elhatározták, hogy a költségvetési és községfejlesztési munkák elvégeztetésére házi építőbrigádot alakítanak. Február tizenharmadikán végrehajtó bizottsági ülésen értékelték a brigád eddigi tevékenységét. Megállapították, hogy a kollektívában nem csalódtak, a harmincegy tagú brigád beváltotta a hozzájuk fűzött reményeket. A megalakulás óta összesen 5 millió 351 ezer forint értékű munkát végeztek, és ez rendkívül nagy segítséget jelentett a tanács terveinek megvalósításában. Nem utolsósorban jelentős az, hogy a brigáddal végeztetett munka több mint 428 ezer forint megtakarítást eredményezett. A végrehajtó bizottság elismerését fejezte kiVass Lászlónak, a brigád lelki- ismeretes irányításáért, és elhatározta, hogy a munka még hatékonyabbá tétele érdekében egy. építész- technikust is alkalmaznak. *
