Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-21 / 43. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! :letek felsalátát viszik XX11I. évf. 43. szám 1968. február 21. SZERDA Ara 80 fillér távra S zerettem volna megtudni, hogy mennyit szán a művelődésre az új tsz-törvény megjelenése után egy gazdag termelő- szövetkezet. De nem akarok az őszinte szóval visz- szaélni, ezért csak azt mondom el, amit hallottam, s azt nem, hogy ki mondta. Okuljanak vele együtt mások is. „Most már nincs előírva, hogy szociális és kulturális alapra a jövedelem két százalékát vagyunk kötelesek elkölteni. A nagyobbik részt eddig is a szociális kiadások tették ki, most azonban, hogy külön oktatási és kulturális alap létesült, bizony erre nem is terveztünk. Majd ha éppen úgy adódik, némi pénzt tudunk keríteni ilyen célra.” £ 3 hát nem érzik egyál- szükségét?” — kérdeztem. — „Érezzük, vagy nem érezzük” — mondta ismerősöm —, „a társadalom- biztosítás olyan ~ sokba kerül, hogy épp elég azt is kinyögni. Egyelőre fontosabb is mint a kultúra.” Í gy érvelt tovább és hiába próbáltam meggyőzni, hogy az embernek ma már nem—érik -be a tele hassal, jó ruhával, szép jövedelemmel, egyéb igényeik is vannak, amit összefoglalóan szelleminek szokás nevezni. A közös gazdaságok mindenkinél többet tehetnek a tagság ilyen irányú igényeinek kielégítéséért, Egyrészt, mert ők rendelkeznek az anyagi javakkal, másrészt pedig ők tudják leginkább hogy tag- jáik mit kívánnak, miben kell segíteni őket, mi iránt a legnagyobb az érdeklődés a kirándulástól a könyvtárfejlesztésig, a szakmunkásképzéstől a farsangi bálig. Az új tsz-törvénynek az a célja, hogy értelmes keretet adjon az önálló gazdálkodás számára. Ezért jóval kevesebb benne a kötöttség, ezért nem írja elő például pontosan, hogy a jövedelem hány százaléka legyen az oktatási és kulturális alap. De az önállóság növekedése feltételezi a felelősség növekedését is. Sokkal nagyobb felelősséggel tartoznak ezután a termelő- szövetkezetek vezetői, nem a felsőbb szerveknek, elsősorban, hanem tagságuknak. Tudniok kell, hogy a kollektíva összekovácsolására, szellemi igényeiknek táplálására, és nem utolsósorban a jövendő szakmunkásgeneráció oktatására fordított összegek idővel sokszorosan visszatérülnek. H ( osszú távon feltétlenül. azok járnak jobban, akik nem sajnálják rosszul értelmezett takarékoskodásból a pénzt az ilyen „szellemi beruházásokra.” M. E. Szerelést is vállalnak Megrendelők Európától Afrikáig Keresett a kecskeméti hidroglóbusz Holnap reggel — Becsben A Kecskeméti „Fémmunkás” termelésének a zömét az épületszerkezetek, nyílászárók adják, a hidroglóbusz üzem alig 10 százalékkal képviseltette magát az 1967. évi termelési értékben. A szerény mennyiség ellenére azonban igen fontos gyártmány a víztároló, hiszen keresett cikk külföldön is. Az elmúlt évben 81 hid- roglóbuszt gyártottak Kecskeméten, szovjet, csehszlovák, lengyel, jugoszláv, NDK és ghanai megrendelésre. Sikerrel szerepeltek az alumínium „hagymák” a Növi Sad-i, és barcelonai kiállításon is. Az üzem udvarán most is szállításra kész gömbszeletek, tartóoszlopok sorakoznak és — mint az üzem vezetőitől megtudtuk — továbbra sem csökken a külkereskedelem érdeklődése e gyártmány iránt. A NIKEX Külkereskedelmi Vállalat eddig körülbelül nyolcvan víztárolóra jelentette be az igényét. Üj vonása az export megállapodásoknak, hogy - — - ............... a vásárlók kívánságára a „Fémmunkás” vállalja a hidroglóbuszok felszerelését is. Utazó brigádot szerveztek e célra, jól képzett szakemberekből. A növekvő igények arra serkentik a kecskeméti üzemet, hogy szüntelenül fejlessze a hidroglóbuszgyártás műszaki színvonalát, javítsa tovább az áru minőségét. Tavaly új műhelybe költözhettek a szerelők, akik eddig munkájuk java részét télen-nyáron szabadban végezték. A glóbuszok tartóoszlopainak a körvarratait ma már nem kézi, hanem gépi hegesztéssel készítik. Szovjet gyártmányú automata hegesztőgépet vásároltak e célra. Mindössze néhány éve foglalkozik hidroglóbusz gyártással a „Fémmunkás” Vállalat Kecskeméti Gyára, külföldre pedig 1966-ban indult először víztároló. A rövid idő alatt elért fejlődés még sok jót Ígér. B. D. Helyi és országos pályázatok Kecskemét hatszázéves jubileumára A Nagy Lajos király állal kibocsátott oklevél tanúsága szerint 600 esztendeje város Kecskemét. A hajdan „Puszták metropolisának” nevezett település mindig fontos szerepet játszott hazánk történetében, valamint irodalmi és mu- [ vészeli életében. Kétszáz- | ötven esztendővel ezelőtt elöntéssel fenyegette a futóhomok a vidéket, amely ma Európa egyik legszebb gyümölcsöskertje. A föld megművelésében csakúgy, mint a szülőhely szereteté- ben kitűnő példát szolgáltattak ezzel a kecskeméti lakosok. A város múltja gazdag hagyományokban és még feltáratlan emlékekben. A jubileum jó alkalom lesz a múlt és a jelen jobb megismertetésére, i zésékre és a '-j derítésére is. Az ünnepélyes alkalom indította a városi tanácsot arra, hogy egész sor pályázatot írjon ki, amelyeken részben helyi kutatók, művészek, iskolások vehetnek részt; s azonkívül országos pályázatot is hirdetnek. Az országos irodalmi pályázaton versekkel és prózai művekkel lehet részt venni. A művek tartalmilag, vagy hangulatilag lehetőleg - kötődjenek Kecskeméthez. A magyar népoktatás 1Ö0 éves évfordulója és a 600 éves jubileum alkal- I mából kecskeméti vonat- ! kozású nevelés, oktatás, Kormányválság Kanadában OTTAWA (MTI) A kanadai alsóházban a képviselők hétfőn éjjel 84 szavazattal 82 ellenében elvétették a kormánynak egy, a jövedelemadók ötszázalékos emelésére beterjesztett törvényjavaslatát. Ezzel Lester Pearson liberális kormánya kisebbségbe került és kérdésessé vált további működése. A Liberális Párt szem- melláthatóan nem készült fel a szavazásra. Hétfő este az alsóházban nem volt jelen az éppen Jamaicában tartózkodó miniszter- elnök, de a kormány több tagja, sőt a párt több képviselője sem. A szavazás után Diefenbaker volt miniszterelnök a kormányt lemondásra szólította fel. Emlékezetes, hogy Diefenbaker is egy alsóházi szavazás következtében bukott meg 1963 február 5-én. Véres verekedés a török parlamentben ANKARA (TASZSZ) Botrányos verekedés zajlott le hétfőn a török parlament alsóházában az igazságpárti képviselők és az ellenzék egy kisebb csoportja között. A belügyminiszter tárcájának költség- vetési vitája alatt azzal találta megvádolni a Török Munkáspártot, hogy az külföldi utasításra „ellenzi a NATO-t”. Erre tört ki a verekedés. Az egyik igazságpárti képviselő — Hamit Fendoglu — pisztolya agyával súlyosan megsebesítette a fején Unusz Ko- csak képviselőt, akit kórházba kellett szállítani. Szintén kórházba kellett vinni Iszmail Dokuzoglut, a biztonsági szolgálat helyettes vezetőjét, aki a verekedés láttára szívrohamot kapott. A parlament takarító személyzete egész éjjel dolgozott a verekedés nyomainak eltávolításán. i I művekre írt ki pályázatot | a városi tanács. Több pályázatot írtak ki az iskolások részére. A középfokú és szakmunkás- képző iskolák tanulói egyénileg, vagy munkaközösségben pályázhatnak valamilyen helytörténeti munkával. A városi tanács az úttörő elnökséggel együtt hirdet pályázatot a pajtásoknak olyan dolgozat elkészítésére, amelynek témája: Kecskemét helye és szerepe a kulturális, politikai életben, vagy pedig Kecskemét gazdasági jelentősége, a szőlő- és gyü- mölcsnemesítők munkája. Az úttörők részére országos pályázatot is hirdetnek „Kecskemét a gyümölcs városa” és ..Kecskemét a magyar irodalomban” címmel. Az említetteken kívül további négy pályázatra készül kiírás. A képzőművészek Kecskemétet ábrázoló festménnyel, vagy szoborral pályázhatnak, a fotóművészek a „Sokarcú Kecskemét” című fényképkiállításra nevezhetnek be. Továbbá „Ilyennek látom Kecskemétet” címmel ifjúsági rajzpályázatot hirdet a tanács, az úttörők részére pedig gyűjtőpályázatot, amelyben különféle régi használati eszközökkel, tárgyi em1íkr'”~"V vehetnek részt. Ma reggel indítják útnak az első százezer fej a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti . nagy hajtatóházából. A primőrárut kamionokkal Bécsbe, s az osztrák főváros üzleteiben, piaci már holnap, csütörtökön reggel terítékre kerül. üvegházi saláta helyére uborkát és paradicsomot i delnek. Egyúttal azt is tanulmányozzák, hogy a három zöldségféle közül a korai termesztésben melyik a kifizetődőbb. (Pásztor Zoltán felvétele.) Növényvédelmi értekezlet és kiállítás a fővárosban Kedden, Budapesten a Technika Házában ■ megnyílt a tizennyolcadik növényvédelmi tudományos értekezlet. A Magyar Agrártudományi Egyesület és a Növényvédelmi Kutató Intézet rendezte háromnapos tanácskozáson 72 előadás hangzik el a mezőgazdaság növényvédelmének legfontosabb kutatási eredményeiről, problémáiról, a legújabb hazai és külföldi módszerek fel- használásáról. Dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes elnöki megnyitójában hangsúlyozta. hogy a FAO-ada- tok szerint a világ növény- termesztési hozamainak átlagosan eevharmadát viszik el a különböző kártevők. A gabonafélék vesztesége átlagosan a lehetséges évi hozamnak mintegy 35 százaléka. Európában 25 százalékot tesz ki a veszteségarány. Hazánkban a kémiai növényvédelem útján a korábbi kártételeket sikerült körülbelül a felére csökkenteni, de még így is elérik az évenkénti 5—6 milliárd forintot. Ma a zöldségfélék korszerű növényvédelmét tárgyalják meg. A növényvédelmi tudományos értekezlet keretében az Agrotröszt ■ reprezentatív növény védelifli kiállítást rendezett a Technika Házának kupolacsarnokában. A kiállítás egész időtartama alatt szaktanácsadók állnak a látogatók rendelkezésére. (MTI.)
