Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-20 / 42. szám
4. »Mal 1968. február 20, kedd Kaszap táltos kútja A tanácsháza dísztermének falait ékesítő Székely r\ Bertalan freskók egyike a pusztaszeri vérszerzö- lés jelenetét örökíti meg. Ez a színpompás kép jelzi, .ogy Pusztaszer egykor Kecskemét nagykiterjedésű birtokaihoz tartozott. Egy kötetre való adatot írt erről a áros hűséges történetírója, Hornyik János. De jelzi azt i, hogy Kecskemétnek valami szorosabb kapcsolata lestett Árpád fejedelemmel, akinek páncélos szobor- u lakja a tanácsháza legmagasabb pontján, az árkádos bejárat és a díszterem fölötti falcsúcson őrködik a vá- ,os és népe nyugalmán. Az öregek révén szájról szájra szálló hagyomány szent ugyanis a honfoglalást követő nagy földosztáskor — arait csak ezer év után, napjainkban követett egy másik — ez a környék Árpád törzsének jutott. Mégpedig nemcsak a mostani közvetlen idetartozó vidék, hanem keresztül az egész Duna—Tisza köze, a Csepel-sziget déli részén fekvő Makádtól Nagykőrösön, Alpáron át egészen a Tiszáig, délre és északra is hozzákanyaritva, ami dukál. N em szándékozom a lovon, nyergen, kantáron földet, vizet, füvet cserélő bolgár vezér esetét feleleveníteni, sem azt, hogy ez a csere milyen véres csatára vezetett, beszélnek arról eleget az alpári templomdombból ma is elöpergö csontok, koponyák. Inkább a harcokat követő békésebb napokról ejtenék szót. Amint mondtam, az osztozás után itt tanyázott le a fejedelem népe. A letelepedettek úgy vélték, hogy számukra nem sok jót hozott a földosztó nyílhúzás. Akárhogy nézték a helyzetüket, minden mutatta, hogy a rö- v-debbet húzták. Mindenfelé sívó homok. Víz sehol. Zúgolódtak, hogy mind maguknak, mind lovaiknak és egyéb jószágaiknak szomjan kell elveszniük ebben a sivatagban. A zúgolódás egyre hangosabbra fordult. Árpád vezér is tudomást szerzett róla, de honnan szerezzen vizet, Sátrába kérette öreg tanácsadóját, a százesztendős Kaszap táltost, segítene a bajon. Mondanom sem kell talán, hogy ennek a vén pogány papnak semmi köze sem volt a székesfehérvári, csodatevő hírbe keveredett Kaszap Istvánhoz, még rokonságban sem lehetett vele, mint ahogy nem volt kapcsolata a XVIII. század végén s a XIX. század elején élt Kaszap kántornak sem, akiiek furcsa éneklési módját kaszapolásnak nevezte a kecskeméti nép. Árpád Kaszap-ja meghallván mi a ij, elkérte a fejedelemtől azt a kardot, amit annyi "seggel forgatott a honszerzö csatákban. Reszkető ■■ébe fogta a nehéz harciszerszámot és így szólt: — Eddig vér hullott a nyomában, most vizet fakaszJ eszúrta a kardot a homokba és abból bővizű for-, “rás fakadt. Megízlelték a szomjas emberek ési ' >, friss italnak találták. A forrást Kaszap kútjának, ’> kútjának, vizét meg vizek vizének, a mi borunktisztelték. j volt-e? Ki tudná ma már megmondani. Írásbeli ■ ma nincs a kút régi történetének, Kada Eleknek, a os múltjának szeretetéről tanúskodó írásokat költő gármesternek idejében kezd erősödni a legenda. A ősi Dalárda ötvenéves jubileumára kiadott emlék- yvben is megemlítik 1909-ben — tehát jóval a Ka- ~ P István-i idők előtt —. hogy az író-polgármester ltötte-e, vagy más, mindegy ma már. De az tény, ■ jy több feldolgozás révén belekerült az irodalomba. Es mi a valóság a legenda mögött? A kútnak ma iár csak a helye van meg. Ehhez a helyhez a piactól a elsőfokú óvónőképző előtt elhaladó Kaszap utca vezet. Ennek az utcának a tengelyében a Bethlen körútnak a távolsági autóbusz állomás felé eső oldalán volt nem a forrás, hanem az a bővizű, ostorhúzós szivattyúskút. amelyet valóban Kaszap-kút néven emlegettek. Húzóját ezüstösre koptatták a vízért idejáró környékbeli lakosok, mert azon a vízvezeték nélküli régi Kecskeméten ritkaság, hogy ne mondjam, áldás volt a jó ivóvizű kút. De ittak a vizéből éppen ezért a távolabb lakók, sőt a vidékről idelátogató szemrevalóbb legényekkel is meg- ízleltétték a csodaitalt a messze földön szépségükről híres kecskeméti lányok. Mert a hagyomány szerint csoda hatása volt a kút vizének. Egy kis verses mondóka is volt róla, hogy Ki a Kaszap vizét issza, Szíve vágyik ide vissza. Az 1940-es években még üzemben volt a nevezetes húzós kút. Hatszögletű magas téglaház zárta körül a kút szerkezetét, csak a húzónyél és a cső állt ki a falból. Még akkor is élt a hiedelem, hogy akár idevalósi, akár degen csak egyszer ivott a vizéből, s utána bármi mesz- ze is sodorta a sorsa, a Kaszap vizére mindig visszavágott. A vízvezeték előtti korban volt is valami alapja inek a feltételezésnek. Hiszen alig volt iható vizű útja a városnak. A Kaszap-kúton kívül a Klapka utóban a Pisze doktor kútját és a Budai kutat emlegették ginkább ilyenekül. A Pisze doktor kútja régen nincs eg. De a Budai kút, a Jókai utcai gyógyszertár előtti :s téren még ma is fungál. Ám a jellegzetes kecskeméti antákkal vízreváróknak sorbanállása itt is megszűnt, edig milyen nagyszerű újságpótló hírterjesztés folyt i jó vizű kutak körül a sorbanállók között! A felszabadulás óta évről évre bővülő és modernize zálódó vízhálózatunk feleslegessé tette a kutak esználatát. Kaszap táltos kútjának is legendája él már 'upán és egy utcanév őrzi az emlékét. Elmerenghetünk legendán de ugyanakkor megelégedéssel és hálával ondolunk azokra, akiknek munkája a vízvezeték meg- nítésével feleslegessé tette kútjainkat, köztük az ősz Kaszap táltos kútját isi Joós Ferenc Szakszerűbb munka, hatékonyabb vizsgálatok A NEB múlt évi tevékenységéről Akik közelebbről ismerik a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság munkáját, azoknak egyöntetű véleményük, hogy az utóbbi években átfogóbbá. tartalmasabbá és elemzőbbé vált az ellenőrző tevékenység, a tájékozódás. Különösen az elmúlt esztendőre vonatkozik ez a megállapítás. A megvizsgált ipari üzemek, a termelőszövetkezetek és egyéb gazdálkodó, vagy kereskedelmi egységek vezetői, dolgozói jól hasznosítható tanácsokat kaptak az összefoglaló jelentésekből, a nagy szakmai tapasztalattal rendelkező népi ellenőröktől. Például arra vonatkozóan, hogy az új gazdaságirányításiban mit kell tenni a gazdálkodás szintjének emelése, az üzemi demokrácia kiszélesítése és — tsz-ek esetében — a vállalatszerű gazdálkodásra való felkészülés érdekében. A múlt év ugyanis a NEB- nél az új mechanizmusra való fokozatos áttérés jegyében telt el. ez a szempont határozta meg munkájukat, a vizsgálati témaköröket. Hogyan tettek ennek eleget? önmagában máraz a tény Is dicséretes, hogy a NEB? múlt évi témavizsgálatai valamennyi nép- gazdasági ágra kiterjedtek a megyében. Ennek a feladatnak alapos és előremutató elvégzése megkívánta, hogy a hálózatot közgazdászokkal, mezőgazdász és műszaki szakem37 százaléka, a megyei NEB tagjainak pedig 100 százaléka rendelkezik egyetemi, főiskolai végzettséggel. A sokrétű feladatot csak szeles körű társadalmi bázisra, az aktivistákra támaszkodva tudták megoldani. Msgyénk sí községében működik népi ellenőrzési csoport, összesen 741 munkatárssal. Jó a kapcsolata a NEB-nek a párt- szervezetekkel. tanácsokkal, ügyészséggel, rendőrséggel, a nőtanáccsal, a KISZ-szel, a tsz-szövetsé- gekkel. üzemekkel stb. Ennek döntő jelentősége volt abból a szempontból, hogy tavaly negyven témavizsgálatot folytattak le 619 egységnél, s a munkában 1186 népi ellenőr vett részt. Az ellenőrzés hatékonyságának fokozása érdekében 1967-ben 18 ankétot tartattak a megyében mintegy 600 személy részvételével. Akadt arra is példa, hogy egy vizsgálat megállapításait az érintett tsz közgyűlésén tárgyalták meg. Tanács-, illetve tanács vb-ülésen számoltak be a népi ellenőrök a tsz- ek vagyonvédelméről, a belvízrendezés problémájáról, a személyszállítás helyzetéről, a tsz-ek és ipari vállalatok polgárjogi tevékenységéről és így tovább. Ez a módszer lehetőséget adott rá. hogy egy-egy gazdasági terület vonatkozásában közös szemlélet alakuljon ki a felügyeleti szerveknél. aránt a lakosság panaszainak, illetve bejelentéseinek intézésére. A bizalom jele, hogy 1967-ben 170 közérdekű bejelentés és 121 panasz érkezett. Ennek mintegy 60 százalékát saját hatáskörben vizsgálta ki, illetve intézte el a népi ellenőrzés. A bejelentések nyomán 13 személy ellen kezdeményeztek büntetőeljárást, 39 személy ellen javasolták a fegyelmi eljárás lefolytatását. Döntő többségben helytállónak bizonyultak a bejelentések, ami a lakosság közügyek iránti, fokozottabb féléLős- Qécét bizonyítja. Most , hogy megalakulásának tizedik évfordulóját ünnepli a népi ellenőrzés — ha voltak is kezdeti nehézségek — elmondhatjuk: hivatása magaslatán áll, jól teljesíti azokat a feladatokat, amelyek elé a kormány, a párt, a fejlődő, rohamosan haladó élet állítja. G. S. A vb napirendjén Szolgáltatások A Bajai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága nemrég tárgyalta meg a járás ipari ellátottságáról szóló beszámolót Megállapította, hogy a kisipari jellegű szolgáltatások bizonyos növekedése tapasztalható ugyan, de ez az előrehaladás nem elégíti ki az igényeket. A végrehajtó bizottság felkérte a ktsz-ek vezetőségét, hogy törekedjenek a tv, rádió, különféle háztartási gépek javító szolgáltatásának szélesítésére. Szorgalmazzák műszaki fejlesztési terveik megvalósítását, és különösen az építőiparban fordítsanak nagyobb gondot a gépesítésre, a fejlettebb munkamódszerek bevezetésére. Ugyanekkor a járás fogyasztási és értékesítő szövetkezeteinek vezetőit is felhívta újfajta szolgáltatások kezdeményezésére. berekkel erősítsék meg. A szakszerűség biztosítéka, hogy a járási NEB-tagok Nagy gondot fordított a múlt évben is a NEB megyei és járási szinten egyA szerkesztőség postájából Sorsdöntő változások Géderlak történetében sorsdöntő változást jelentett, amikor a zárszámadó közgyűlés beszámolója nem a túlfizetéseket, hanem a további járandóságokat ismertette. A tervezett 60 forint munkanormánkénti összeg kifizetésre került. A tervszámoktól csak igen csekély eltérés tapasztalható. Az egyik gyűlés, amelyen a tsz vezetőségi tagokon kívül részt vettek a községi vezetők is, a jövedelemelosztás új formáját vitatta meg. Üjabb változtatást nem alkalmaz a vezetőség az idén. Nem tervez többet a munkanormánkénti 60 forintnál a folyó évben sem. Igényli azonban az összefogást, hogy a nagyobb önállóság reményében az újabb tervfeladatokat is teljesíteni tudja. Nagyon megfontolva tárgyalt a vezetőség a szükséges gazdasági intézkedésekről, az erő- és munkagépek beszerzéséről, a géppark felújításáról. Szükségesnek tartja a gabona- kombájn, traktor és pótkocsi, Orkán és járvasiló- zó, trágyaszóró és markoló, valamint egyéb kisebb gépek beszerzését, de csak a pénzügyileg biztosított keretek között. A növénytermesztésben a százalékos művelésre már elvállalt területek kerülnek a tervbe. Tóth József pártvezetőségi tag. fejlődik telepünk A megyei Nyomdavállalat vidéki telepeinek korszerűsítését, fejlesztését nem egyszer a szűk helyiségviszonyok akadályozzák. Baján, a mi telepünkön Is ez tapasztalható. Mivel kicsi a papírraktárunk — az öltöző, mosdó is Itt van — ezért ebben a helyiségben galériát építtetett igazgatóságunk. Most jobban elférünk. A városi tanács is kijelölte már nyomdánk új helyiségét. A közeljövőben egy szedő- és egy önberakó géppel gyarapodik telepünk. így gyorsabban tudjuk ellátni Baja és a járás üzemelt, intézményeit különféle nyomtatványokkal. — Pechtler Ferenc, Baja. Városunkért A pénzügyi és városfejlesztési állandó bizottság első féléves munkaprogramjából ismertetek néhányat Mivel most folynak a vízmű és csatornázás munkálatai, szükséges a gondozással, fenntartással foglalkozó vízműtársulat létrehozása. Ezért a bizottság néhány tagja — tapasztalatszerzésre Szekszárdra utazik. A bizottság célul tűzte ki a főútvonalon levő lakóházak szemléjét, felülvizsgálatát. Az illetékes tanácstagok közreműködésével tesznek javaslatot a városképi, esztétikai szempontból szükséges javításokra, karbantartásra. Foglalkozunk az autóbuszállomás végleges elhelyezését javasló előterjesztés megszerkesztésével. A jelenlegi állapot nem kielégítő, ezért szükséges a változtatás. Kidolgozunk egy fürdővárosprogramot is, és azt jóváhagyásra a vb, illetve a tanácsülés elé terjesztjük. Mindezek mellett — természetesen — a társadalmi munkák szervezése is hagyományos feladatunk. — Szinnai Gyula, Baja. ’ Unalmas már Szerény — és költőisége mellett is prózai kérdéssel kezdem levelemet. (Elképzelhető ugyanis, hogy választ sem kapok.) Vajon meddig fogjuk még dagasztani a sarat, iskolába — a Katona József Gimnáziumba menet? Nekem, s néhány száz diáktársamnak lassan kezd unalmassá válni a napi félórás cipőtisztítás. Ez is csak a leggyengébben kapaszkodó anyaföldet távolítja el a disznóbőrről. •. A magam részéről őszintén örülök, hogy ügyetlen csúszkálásommal örömet szerzek pár útépítőnek. Akik nem elégednek meg a város határáig is elhaiiatszó mc«olvassa! hanem rendkívül „szellemes” megejgyzéseikkel is szórakoztatják a szerencsétlen járókelőket. Jóllehet, egyszer, s másszor egy légiós őrmester is idegösszeroppanást kapna, mi egy darabig még b riuk. Volt alkalmunk merredződni. Sajnos. — Monostory Tamás, Kecskemét, Katona J« G. IV« o. első lépései A megszokott autótípusok, a „Volga”, a „Moszk vics”, a „Zaporozsec” mellett az új autó mintha túlságosan kicsi lenne. De ez az érzés eloszlik mihelyt az ember kinyitja az „eltolható” ajtót és beül a kocsiba. Utastere tágas, és a széles, hajlított szélvédőüveg nagyszerű kitekintést biztosít a vezető számára. Mivel a tervezők úgy vélekedtek, hogy a divat nem tart örökké, ennél a változatnál állapodtak meg. Ami a vezető biztonságát illeti, amelyre olyan gyakran hivatkoznak a hasonló típusú autók ellenzői, a következőket mondja J. Dolma- tovszkij mérnök, a , Mak- szi” egyik tervezője: — A baleseti veszély csökkenéséhez hozzáiárul a sofőr jobb kitekintési lehetősége, az autó mozgékonysága, és egy pszichológiai tényező is. A vezető látását nem zavarja a motor és a radiátor „pajzsa”, amelyeket az ismert autótípusoknál az előrenyúló motorfedél alatt helyeznek el — s így nagyobb figyelmet fordíthat a kormányra. A „Zaporozsec”-ből átvett 30 lóerős motort ezért az autó hátsó részébe tettük. A „Makszi” térmérete kisebb, mint az új „Zaporozsec”-é, de poggyásztere legalább háromszorosa annak. A „Makszi”-t (képünkön) egyelőre még csak a próbapályán láthatjuk*
