Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-20 / 42. szám
IMS. február M. bed# 1 «Mal • I Üzemek falun A nagyközségek iparosítása sorozatunk újabb állomása ezúttal Kiskun - majsa. A 12 és fél »rer lakosú település határának mindössze 112 százalékán folytatnak munkaerő-igényesebb gazdálkodást, termelnek gyümölcsöt, szőlőt, zöldségféléket. A megyei pártbizottság és tanács igen nagy fontosságot tulajdonított e községben a foglalkoztatottsági gondok megoldásának. Erről nyilatkoztattok Papp Istvánt. Kiskunmaj^a tanácselnökét. Az eddigi fejlesztés megalapozott volt Községünk már lyezkcdés* válik lehetővé. koraibban kereskedelmi és kulturális központja, a legnagyobb települése volt a Kiskun félegyháza—Kiskunhalas közötti területnek — kezdte tájékoztatóját Papp elvtárs. — Szánk, Jász- szeoüásztá, Csólyo^jálos, Kömpöc, Zsana, Bodoglár lakossága ide hordta áruját, értékesíteni, itt vásárolt; sökan járták Majsána szórakozni és gimnáziumunkba iratkoztak be a környék továbbtanulni vágyó fiataljai. Iparról azonban alig beszélhettünk. Volt ugyan néhány ktsz és egy kisebb cipőüzem, de mindössze 140 munkást foglalkoztattak. 1060-ban. KisJeanmsjsénfll több mint kétezren jártak el dolgozni. A megyei és a járási pártbizottság, valamint a megyei tanács a városok mellett már ékkor napirendre tűzte községünk iparosítását. 1062-ben a volt malomépületbe telepítették a Bács-iKiskun megyei .Finommechanikai Vállalat üzemét A telep ez év január 1. óta Bács- Kiskun megyei Drótfonat- gvártó Vállalat néven önálló*-tett.' Ma "rtiáf hdrom- wázötvenen dolgoznak az üzemben és idei termelési tervük meghaladja az 54 millió forintot. Ugyancsak t062-ben települt ide a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat ü zeme, amely a budapesti Ozalid gyártól vette át a szí var kapapír és hüvely készítését. Négy évvel később a telep a Bács-Kós- kun megyei Csomagolóeszköz Gyártó Vállalat hatáskörébe került Jelenleg nyölevanan dolgoznak itt, 95 százalékuk női munkaerő. Szépen fejlődött a gépjavító állomás. Ma már 4500 négyzetméteres mühély- csamokuk is van, s az IKARUSZ Karosszéria és Járműgyár részére készítenek alkatrészeket s autó- buszjavítással is foglalkoznak. A háziipari szövetkezet bedolgozó rendszerben alkalmaz női munkaerőket, s a nők foglalkoztatását segíti a Kecskeméti, illetve Szegedi Konzervgyár idény jellegű nosztró telepe is. Községünk foglalkoztatottsági gondjai ezzel nem oldódtak meg. Még mindig több mint ezren járnak el máshová dolgoz- nin. Eimondhatom azonban, hogy a harmadik ötéves te ív végére nagyrészük mái- itthon talál munkát. A Drótfonat Gyártó Vállalat termékei iránt az igények — kül- és belföldön eevaránt — meghaladják a jelenlegi termelést. Az üzem kapacitásának további növelésével 1970-ben e’őrei áthatol a 2 már hétszáz munkást foglalkoztatnak. Még- ebben az évben úiabb üzemi építkezések kezdődnek a Csomagolö- eszközsyártó Vállalatnál. Itt. néhány év alatt újabb 120 asszony és leány eliieBiztatóan növekedik a gépjavító állomás munkája iránti érdeklődés, s a tervek szerint 1970-ben már 700 dolgozóra lesz itt is szükség ahhoz, hogy a járműipar igényeit kielégíthesJclentösen fejlődött a Vegyes és Építő-, valamint a Cipész Ktsz. Az elkövetkező években sem lesz megtorpanás, s a szövetkezeti ipar is legalább ötven új munkahelyet létesít. Köziben épül egy korszerű sütőüzem, amely bér sók munkást nem foglalkoztat majd, de lényegesen javítja a lakosság ellátását. Végül az elhelyezkedési lehetőségeiket bővíti az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt kiskunmagsai telepe és a közeli szántó olajmezőn folyó feltárások. Az iparosítás eddigi eredményei azt igazolják, hogy a megyei pártbizottság és tanács vidéki ipar- fejlesztési politikája megalapozott volt. A további célkitűzések is reálisak, s biztosak vagyunk abban, ,hogy Kjskunmajsa néhány ev alatt: jelentős iparral rendelkező másodvárossá fejlődik — fejezte be tájékoztatóját Papp István tanácselnök. N. O. Könnyű bútorok Hosszú évekig gátolta a bútoripar fejlődését, hogy külföldről kellett vásárolni a korszerű bútorok egyik fontos anyagát, a habszivacsot. Ma már a hazai műanyaggyárak is képesek jóminőségű poliuretán habot előállítani és egyre több ülő-, fekvőbútor párnázata készsül ebből a könnyű, rugalmas anyagból. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat Kecskeméti Gyáregységében például az idén már a bútorok 10—11 százalékánál alkalmazzák a habszivacsot. Képünkön: Elektromos ollóval szeletelik, szabják a habszivacs párnákat. Új stílus a pártmunkában Alpóron a községi párt- bizottság titkárával, Kollár Pál elvtárssal a pártmunka stílusának, módszereinek továbbfejlesztéséről beszélgettünk. Természetszerű, hogy szinte a harmadik mondatban előjött az új mechanizmus. Nem sokkal később említette a titkár. — Több elvtárssal találkoztam már, aki könyökére mutatva mondta: „Annyit hallottam már a gazdaság- irányítás új rendszeréről, hogy — itt jön ki.” Pedig™ S szólt Kollár elvtárs egyik gazdasági vezetőről, aki a mechanizmus tanfolyamról jövet vallott úgy a gazdasági vezetés önállóságáról, a személyes felelősségről, mintha ezentúl csak rajtuk állna minden ügy sikere. „Majd mi!... Ezután nem ügy lesz ám, hogy...” — Magától értetődő, hogy a párttitíkár vitába szállt vele, s rávezette annak megértésére, amit nem győzünk elégszer hangsúlyozni. A nagyobb önállóság a szocialista demokrácia kiterebélyesedését is magával hozza. A gazdasági vezetők sem a tervek, munkaprogramok összeállításánál, sem azok végrehajtásánál nem nélkülözhetik a vezetettek alkotó közreműködését, véleményeit, javaslatait — tehát beleszólásukat a közös ügyekbe. Korszerűbb vezetés Ennyi elég volt bevezetőnek ahhoz, hogy pár gondolatot kibontsunk a pártvezetés továbbfejlesztéséről, a pártmunka új vonásairól is. Később bekapcsolódott az eszmecserébe Magyar Imre elvtárs, a helyi Búzakalász Tsz alapszervezetének titkára is. — A tsz-tagság úgy nagy általánosságban megérti, mi is az új mechanizmus!, de még sok kérdésben. bizonytalan, konkrét választ vár. Miben és miért is kíván korszerűbb módszereket a pártvezetésben, pártmunkában a gazdaságirányítás új rendszere? Most már a gazdaságvezetés korszerűbb módszerei érvényesülnek; gazdasági eszközökkel, különböző anyagi és erkölcsi ösztönzőkkel történik az irányítás. Amellett megnövekedett önállósággal. Szükség- szerű, hogy ennek megfelelően fejlesszük tovább a pártvezetés, a pártmunka stílusát, módszereit is. A alpári pártbizottság munkájára vetítve jegyezte meg Kollár Pál elvtárs, hogy — egy területet véve példának, a Búzakalász Tsz-ét — már a múlt évben éltek a vezetés korszerűbb módszereivel. Mint más szervek vezetőinek, úgy a tsz elnökének beszámoltatása is ilyen szellemben történt. Az egységes pártvezetés nem gazdasági részletproblémákkal foglalkozott. Nem a kis szakmai hibákon, gyengeségeken lovagoltak, hanem a termelő- szövetkezet életének egészét befolyásoló témákra koncentráltak, mint amilyen például a munkafegyelem és a közös tulajdon iránti felelősség erősítése. A községi pártvezetés álláspontját, észrevételeit, segítő javaslatait a Búzakalász kommunistái vitték életközeibe a tsz-tagsághoz. így ma elmondhatta Magyar Imre alapszervezeti titkár, hogy a kézzel fogható eredmény már a nagy nyári-őszi munkák idején megmutatkozott. Ami azelőtt nem történt meg, tavaly mindennel, az őszi szántásokkal is, idejében végeztek. Hogy a közös védelme szívügye a tagság túlnyomó részének, sok-sok momentum bizonyítja. — Kezdve attól, hogy szívfájdalom nélkül lerámoltatnak szekérről, kíboríttatnak zsákból mindent, amit valaki „régi rossz szokásból” vett pártfogásba a közösből. Közgyűlésen adtak hangot helyeslésüknek az ilyen ellenőrzésekért, meg azért is, hogy ez vagy az a vezető nem száll le itt is, ott is egy üveg „baráti borra”. Megszűnt a község közepén levő borpincénél is az „egykulcsos” rendszer. A két kulcs bevezetése — hogy, hogy nem — hektoliterekkel volt máris mérhető. Önállóság, lehetőség, felelősség Milyen nagy, átfogó probléma megoldása köti le napjainkban a Búzakalász tagságának figyelmét? — Egyik ilyen: az új alapszabályt dolgozzák ki. — Közösen, a szövetkezet gazdáinak közreműködésével végezzük ezt is — hangsúlyozta Magyar elvtárs. Az, hogy a közösben, a részes, százalékos területeken kötelező munkanapok számáról, a fizetett szabadság mértékéről és feltételeiről vitatkoznak, dönte- nek, már az önállóság, a megnövekedett lehetőségek, ám ugyanakkor a vezetőkre, tagokra érvényes komoly felelősség velejárója, következménye. Figyeljük csak meg, mennyire az ember oldaláról közeli' tették meg ezt a fontos csoportügyet is. Férfiaknak 200, tízórás munkanapot írnak elő — ebből 50 a kő' zösben; nőknek 150-et — 30-at a közösben, nagycsa ládú anyánál, ahol kisgyerekek vannak, 100 napot állapítottak meg.., Nem puszta eszköz tehát a tsz-tag a termelésben, amit a fizetett szabadság feltételei is igazolnak. (Már a múlt évben is szép összegeket fizettek ki szabadságoltalak.) Aki 250 munkanapot letölt, 12 nap szabadság illeti meg. Aki már 150 napot teljesít is, 6 nap szabadság a jutalma. Éppoly nagy vívmány ez a jó pár vezetőségválasztást átvészelt tsz életében, mint a garantált munkabér, amelyre a kezdeti vonakodás után most már mindenki kedvet kapott. Az önállóság, a kezdeményezés széles lehetősége van abban a jövőt építő tervben, hogy az 1960—62- től elpusztult 400 hold szőlőt rekonstruálják. 1969-ben megkezdik a telepítést, és fokozatosan folytatják, miközben majd a meglevőt is felújítják. így áll helyre a tsz eredeti „profiljának” teljessége, hogy szőlő-, gyümölcstermelő és állattenyésztő legyen elsősorban. Konkrét irányítás — Sorolják ám a tagtár- sak, mit várnak tőlünk, vezetőktől — mondotta Magyar elvtárs. Kérdezik a miért ?-eket, a szőlőről, elmúlt évekről. Elvárják, hogy ne ismétlődjenek meg az egykori vezetés hibái. De mi is őszintén feltárjuk, mit várunk a tsz gazdáitól... A konkrét követelményekről beszélünk, mert ez is az új vezetési stílushoz tartozik. Nem általános jelszavakkal lehet már serkenteni az embereket — „többet, jobbat elvtársak”, Vagy „mi ennél sokkal többre vagyunk képesek, tagtársak” — hanem úgy, hogy a vezetőtől, a tagtól meghatározott tetteket várunk. Ehhez viszont a vezetőknek, jelen esetben a pártvezetésről van szó, alaposan ismerniök kell a helyzetet, a lehetőségeket magukban az emberekben, a technikai felkészültségben, és távolabbi terveinket T»Hi István Naponta egynél több traktor Á Kiskunhalasi Gépj.. vító Állomás egy éve az UE—28-as traktorok felüli tását végzi. A szakosocin; lehetővé tette a korsze nagyüzemi módszerek a1 kalmazását S hogy a v rakozási idő se jelentse kiesést a közös gazdasági; termelésében, a javítási- ■ leadott. erőgép helyett ugyanolyan típusú traktor, bocsátanak az igénylő rer. delkezésére. Tavaly decemberben to vább tökéletesedett a ha lasi gépjavító: görgős járatával gazdagodott a műhelyük. Ennek alkalmazásával megbízhatóbbá vált a szerelők munkájának ellenőrzése. Az ötletes berendezés forgó hengerein ugyanis egyhelyben jár az erőgép. Közben tüzetesen megvizsgálják a motor, az új alkatrészek működését, mintha csak a terepen rázkódó gépet figyelnék. A műhely dolgozói naponta valamivel több mint egy egész traktort, újítanak fel. Ebben az évben mintegy 50 elhasználódott erőgép teljes javítását végezték eL Az első negyedévben tovább bővül a traktorjavító szalag. Önműködő szalag- vontatót helyeznek üzemed, amelyet az állomás szakemberei terveztek. Jelente még a munkások mozdítja' előre a súlyos gépeket, a automatikus vontató fe: szerelésével viszont elé lesz erre egy gombnyom Ellenpélda — negatív előjellel Már a nyomdában volt a Tornázó varrónők című riportom, amikor ugyanarról a témáról negatív előjelű információt kaptam a Habselyem-, Kötöttárugyár Kecskeméti Üzeméből. Nézzük egy kicsit részletesebben a tényeket: a Habselyem-, Kötöttárugyár elődjénél, a Kecskeméti Ruhagyárnál hagyomány volt, hogy reggel 8 órakor és délután 6 órakor, tizenöt percre elcsendesedtek a varrógépek. Ezalatt ki-ki elfogyasztotta uzsonnáját, a dohányosok elszívtak egy cigarettát, mások megmozgatták az egyhangú munkában elgémberedett karjukat, lábukat. Néhány héttel ezelőtt a következő indokkal szüntették be a pihenőt: 1. A vállalat központi telepén nem „divat” a munkaközi szünet. Az új kollektív szerződésben sem szerepel. 2. Júliustól az egész vállalat át akar térni a 44 órás munkahétre. Ehhez azonban a kecskeméti gyáregységben 9 százalékkal növelni kell a termelékenységet. Ha 15 percet munkával töltik, ez önmagában is 3—4 százalékos termelékenység-növekedést eredményezhet. 3. Az újonnan épült kecskeméti üzem zsúfolt és ebédlője nincs. A pihenőt tehát csak a szűk folyosón szorongva tudnák eltölteni a munkásnők. 4. Enni ehet azért így ii mindenki, csak 0*2» szervezetten, hanem úgy, ahogy múmiája engedi. A 44 órás munkahét be vezetése tiszteletre méltó célkitűzés, régi vágya a varrónőknek. (Nyilván ez lebegett a szemük előtt, amikor a termelési tanácskozáson nem emeltek szót a munkaközi szünet betiltása ellen). A célt azonban — véleményem szerint — nem a legjobb úton kívánja megközelíteni a vezetőség. A szalagrendszerben dolgozó var- rónők idegrendszere alaposan meg van terhelve. A monoton, az órákon át végzett egyhangú munka erŐ6 fáradtságot okoz, betegségek forrása lehet. _A kecskeméti gyáregységben is igen magas. 8 százalék volt a táppénzesek aránya tavaly. Vajon emelkedik-e még tovább, ha a munka pszicho lógusok .javaslataival, s az országosan egyre nagyobb tért hódító módszerekkel ellentétben, a munkaked- vet megújító pihenéstől is megfosztják a muokásnő- ket? És vajon emelkedik - a termelékenység, ha szentül nem szervezetten, hanem össze-vissza hagyja' abba a munkát hosszab' rövidebb időre? Sajnálatos, hogy az v' üzem zsúfolt, nincs ellj; va szociális helyiségekké’ De az étkezde hiány' nem lehet oly módon me szüntetni, hogy ezentúl munkásnő a gépük meli költik el tízóraijukat. B- D.
