Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-16 / 12. szám
1. oldal 1968. január I«, kedd Termény, piac, vásárlók A zöldséggyümöcsellátás múlt évi tapasztalatai FOLYAMATOS feladata a NEB-nek a fogyasztói árak alakulásának figyelemmel kísérése, az erre ható termelői és kereskedelmi tényezők elemzése. 1 Leninváros kályhája Nem akarjuk elkiabálni a dolgot, de ezen a télen még nem következett be nagyobb zökkenő a kecskeméti Leninváros távfűtésében, pedig a szezon megindulása óta ki kellett javítani a kazánokat és nemrégiben a hőközpont berendezéseit is. Dicséret illeti a DÁV és az Ingatlankezelő Vállalat dolgozóit azért, hogy e javításokat gyorsan elvégezték és a sok záz leninvárosi család jóformán csak az újságból értesült a kisebb-nagyobb hibákról. Különösen nagy szükség van a folyamatos hőenergia szolgáltatásra mostanában, hiszen reggelente jóval mínusz 10 fok alá száll a hőmérő higanyszála. Füvesi Gyula — képünkön — a távfűtési csoport egyik dolgozója, elégedetten nézi a hőközpont műszereit, mert a mutatók azt jelzik, hogy jól működik a Leninváros óriási kályhája. B. D. Az árfigyelői hálózatot a múlt évben jelentősen kiszélesítette a népi ellenőrzés, valamennyi járásban és több községben vevőan- kétot rendeztek. Ezeken sok háziasszony mondta él követlen tapasztalatát a kereskedelemről, egy-egy ágáról: hiánycikkekről, áraikról, minőségről stb. E vélemények birtokában legutóbb a NEB széles körű vizsgálatot végzett, amelynek most a zöldséggyümölcs termesztésével, forgalmazásával összefüggő néhány megállapítást ismertetjük. Tavaly a megye termelőszövetkezeteinek többsége mór eljutott a gazdálkodásnak arra a szintjére, hogy nagyüzemi módon foglalkozhatott a zöldségfélék termesztéséveL Mégis voltak ellátása fogyatékosságok. Több árucikkből — burgonya, fejeskáposzta, karfiol, főzőtök — a vártnál alacsonyabb volt a termésátlag, ami a kedvezőtlen időjárással van összefüggésben. De mivel ebben az évben is előfordulhat ilyesmi, jobban kell megszervezni a konyhakerti növények öntözését, s ezáltal ellensúlyozni lehet az időjárás káros hatásait. AZ ALACSONYABB termés következményeként emelkedtek a szabadpiaci árak. A keceli Kinizsi Szakszövetkezet ebből kiindulva a leszerződött 2000 mázsa burgonyából csak 244 mázsát adott át a MÉK-netk. a többit a szabad piacon értékesítette — magasabb áron. Hasonlóan járt él a katymári Vörös Csillag Termelőszövetkezet is. Kiszámították, hogy a M ÉK-nek eladott 40 mázsa dinnyéből csak 2400 forint hasznuk lesz, de ha ugyanezt a mennyiséget Pécsen értékesítik, tiszta bevételük meghaladja a 6000 forintot Megállapította a népi ellenőrzés azt is, hogy a megyében levő 35 MEK-szak- üzlet — amelyeknek első rendű feladata a lakosság zöldség, gyümölcsellátása volna — sok olyan cikket is árusít, ami nem tartozik a profiljába (bor, sör, babkávé, tej, tészta stb.). Ugyanakkor több városban és községben a zöldségfélékből nincs elég, a minőség silány, s előfordul, hogy elsőosztályú áruként elfogadhatatlan. cikkeket hoztak forgalomba. ÁLMÁBÓL például a múlt évben rendkívül jó termés volt Ez azonban alig mutatkozott meg az árakban, minőségi választékban pedig talán még rosszabb volt a helyzet. Baján például a 22. számú boltban az elsőosztályú almáról az eladónak is az volt a véleménye, hogy az legfeljebb harmad-, negyedosztályú lehetne. Érthető, ha a termelőszö- vetekezetek áruikért magasabb árat igyekeznek kapni, s ha erre nincs kilátás a szövetkezeti felvásárló telepeken, elviszik szabad piacra, a megyén kívül eső városokba, községekbe, vagy Budapestre. A LAKOSSÁG minőségi és mennyiségi panaszait, jogos kifogásait csakis a termelők és a felvásárlók közötti jó összhang megteremtésével lehet megszüntetni, s ehhez az igények állandó és pontos figyelemmel kísérése, valamint jó és árban is elfogadható zöldség-, gyümölcsfélékre van szükség. G. S. Kecskemét szegényei Nemcsak hivatalból — szívből is törődnek velük Vannak szegény emberek Kecskeméten? Vannak. Nemcsak itt, máshol is. De mennyiben más szegénység ez, mint amilyen múltbeli élményeink alapján él bennünk. Régen — ezen senki sem vitatkozik — összehasonlíthatatlanul több volt a szegény ember. Miért beszéltek volna rólunk Európa népei úgy, mint a „hárommillió koldus országáról” —, ha ez nem így igaz? A hárommillióban ugyancsak milliós „nagy ságrenddel” szerepeltek azok a szegények, akik azért tengődtek örökös létbizonytalanságban, mert hiába vitték piacra munkaerejüket. Akárhogy szerettek volna, nem tudtak dolgozni. A tőkés rend urai számára külön profit pré- selődött a munkanélküliek „tartalékserege” révén. Ma ilyen szegények nincsenek nálunk. Aki dolgozik, létbizonytalanság nem fenyegeti. Akikből pedig már kiszívta az erőt a munka, nyugdíjat kapnak. Ez még nem olyan vastag, de anyagi felemelkedésünkhöz mérten egyre növekszik. Államunk gondoskodott már nemcsak az alacsony nyugdíjak felemeléséről, hanem a nyugdíjjo- gosultak körének kiterjesztéséről is — említsük a tsz- nyugdíj törvényt. . De vannak szegények. Akik már nem tudnak dolgozni, s hozzátartozóik sincsenek, vagy csak távoliak, akikre nem számíthatnak. Megrokkantak, elesettek, akiknek a helyzete reménytelen lenne... De a szocialista társadalom ereje őket is segíti talpon maradni. Akiknek úgy alakult élete Tanyai kulturális albizottság alakult Jóformán „hangtalanul” — egészen a múlt év végén — alakult meg a megyei tanács vb Művelődési Állandó Bizottságának tanyai kulturális albizottsága. Elnöke: K. Ar építésügyi és városfejlesztési miniszter rendelete a területfelhasználás engedélyezési eljárásáról Az építésügyi és város- fejlesztési miniszter új rendeletet hozott a területfelhasználás engedélyezési eljárásáról. Ennek megfelelőien területfelh as ználásd engedély szükséges az állami gazdálkodó szervek, vállalatok. költségvetési szervek, szövetkezetek, vízgaz- lálkodási társulatok és ársadalml szervezetek te- ületigényévél járó beruhá- ■ásainak elhelyezéséhez. Nem kell kérni ilyen engedélyt az úgynevezett kapun belüli beruházásra. Az új rendelet lényegeden egyszerűsíti és gyorsít- a az engedélyezési eljárást. \ korabeli rendelkezések- ől eltérően csak egy szervezet, a tanácsi építési ha- óság dönt a területfelhasz- aúlási engedély kiadásáról. A közreműködő szakhatóságok körét szűkítették. A rendelet kötelezi a szakhatóságokat, hogy rövid határidőn belül közöljék véleményüket, ha nem nyilatkoznak a határidőn belük akkor hallgatásuk egyetértésnek minősül. Az új rendelet a kihirdetéssel lépett hatályba, s a korábban kiadott jogerős területfelhasználási engedély — a benne megjelölt időtartamra — továbbra is érvényes marad. (MTI) Szabó Sándor, az izsáki Sárfehér Tsz elnöke, titkára: Kovács Pál, a megyei könyvtár igazgatóhelyettese. A titkártól kérdeztük meg, milyen célkitűzésekkel lát munkához ez a bizottság? — A tanyai lakosság kulturális igényeinek kielégítése tartós feladat — mondotta. Ez teszi szükségessé, hogy a fontos munka tartalmi színvonalának emeléséhez kapjunk egy megbízható áttekintést — hogyan állunk jelenleg — és erre építve .vizsgáljuk a további lehetőségeket. Bizottságunk még nagyon fiatal ahhoz, hogy már részletekbe menően kidolgozott akcióprogrammal rendelkeznénk. Tervesünk kérdőíves felmérést több tanyai településen arra vonatkozólag, hogy milyen a kinti emberek kulturális tájékozottsága; milyen eszközökkel bőKőkemény mézeskocka Egyik olvasónk felkeresett és beszélgetés közben az asztalra tett egy celofánzacskót, amelyben ínycsiklandóan sorakoztak a fehéres-barna mézeskoc- kák. Kínálásnak vettem, s már nyúltam is utána, amikor látogatóm elhúzta előlem a stanic- lit. Nagyon furcsán nézhettem rá, mert engesztelő hangon elkezdte magyarázni a „csemege” történetét. — Tegnap este a Gáspár András utcai 1108-as önkiszolgáló boltban jártam, s szemembe tűnt ez a sütemény. Vásároltam egy csomaggal és csak odahaza, az első ,.fogtörő” falat után vettem szemügyre a csomag minőségi „bizonyítványát”. A papír szerint az általam vásárolt élelmiszer szavatossági ideje december 1-én lejárt ... Kedvet kaptam, s én is elmentem a boltba. A polcon szép rendben sorakoztak a mé- zeskocka zacskói, rajtuk: „Szavatossági idő 30 nap, készült, 1967. október 31-én”. A történtek után jogos a kérdés: A másfél hónap óta fogyasztásra alkalmatlan áru nem ötlött sem az üzlet, sem pedig az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat leltározást végző, dolgozóinak a szemébe? P» G. vítik ismereteiket — könyv, film, rádió, tv, sajtó, tanfolyam, előadások hallgatása stb. Megkérdezzük, mit olvasnak szívesen, mi a véleményük a könyvtárról, tag- jai-e annak, járnak-e művelődési otthonba, annak milyen rendezvényei érdeklik, milyen szakmai képzésben vesznek részt? Kérjük javaslataikat a népművelési munka színvonalának emeléséhez is. A vizsgálat másik irányának jelentős területeként szólt Kovács Pál a községi, városi művelődési otthonok, a járási és községi könyvtárak gyakorlati tevékenységéről, mellyel a tanyai tsz-klubokat, külterületi egységeket segítik. Ugyancsak az eddiginél több lehetőségét keresik annak, hogyan növeljék — egy-egy mozielőadáshoz kapcsolódó tömör, magvas tájékoztatással, hasonlóan pl.: a tv színházi jegyzeteihez — a tanyaiak készségét, az igazi művészi alkotások befogadására... Esek az indulási terv fő vonalai. Bízunk benne, hogy a népművelési tanácsadók, a művelődési autók könyvtárosai, a Moziüzemi Vállalat lelkes kultúrmunkásai, a népművelési felügyelők, pedagógusok, s mindazok, akiknek szívügye a tanyavilág művelődési élete — — sok új ötlettel, színes gyakorlati munkával segítik az új bizottság programjának gazdagítását, megvalósítását, j sora, hogy nyugdíjuk sincs... Vagy nagyon csekély, s ők maguk annyira tnegtörtek, magukra maradottak, hogy a közösség támogatása nélkül az útfélre kerülnének. A szociális otthon Róluk gondoskodunk a szociális otthonok hálózatán és a szociális segélyezésen keresztül. Egyszerű táblácska jelzi a kecskeméti tanácsháza első emeletén azt a szobát, ahol „hivatalból” törődnek velük. „Szociálpolitikai csoport.” Halász Erzsébet főelőadó és Egri Béla előadó foglalkozik jelenleg — sok más elfoglaltsága mellett — a megyeszékhely szegényeivel. Halk szavú, szelíd mosolyú ember a főelőadónő. ö tájékoztat, hogy például a szociális otthon fenntartására 2 millió 838 ezer forintot fordítottunk az elmúlt évben. Nem kevés, de több is elkelne, hiszen nemcsak a város, hanem a járás magányos, beteg, rokkant öregeinek otthona is ez. A 220 hely betöltött, s jogos igény van további 78-ra. De nincs hol helyet adni. — Több is lenne ez — veti közbe Halász Erzsébet —, de éppen lehetőségeink korlátozottsága miatt erősen „megszűrjük” a jelentkezőket. Ha egyedülálló is valaki, rászorulna a gondozásra —, de ha egy kis nyugdíja van. egyelőre kiszorul a sorból. — Mennyit fordítunk egy gondozottra havonta? — Ezerkétszáz forintot... Aki bent van, nagyon-na- gyon rászorult. Nálunk nem találnának olyan gondozottat, amilyenekről — más intézeteknél utánanézve — időnként írnak a lapok; tehetős, vagy egyenesen jómódú hozzátartozója egynek sincs. — Mennyinek vannak mégis rokonai? — Mintegy 25 százalékának, de azok is egész távoliak, unokák — vagy egykori ismerősök, akik nem felejtették el őket. — Tehát még látogatót is kapnak... És a többiek? — Néhány év óta üzemi patronálói vannak egy-egy szobának — pl. a lakatos- ipariból, konzervgyárból, baromfifeldolgozóból, cipőgyárból. Annyira szoros már a barátság, hogy szá- montartják, melyik öregnek mikor van névnapja, születésnapja, s akkor is eljönnek, ajándékkal kedveskednek. — Tudjuk, nem egy szociális otthonban még olyan a helyzet, hogy az ápolásra szoruló gondozottak együtt laknak a rokkantakkal, betegekkel. Itt? — Nálunk külön lakik a 100 beteg és külön a 120 általános otthoni gondozott. Időszerű lenne: új intésettípus — Szó volt arról, hogy „sorbanállás” itt is van. Később nem egy olyan nyugdíjas is lesz, aki teljesen egyedülálló, ápolásra szorul. Számuk csak több lesz... Aztán jelentkeznének olyanok gondozásra, akiknek van eltartásukra kötelezett hozzátartozójuk, de — moridjuk — férj, feleség dolgozik, képtelenek napközben is ápolni, kezelni az öreg szülőket A „szakmán belül’* nincs szó arról, hogy a szociális otthonok rendszerében a bővítés, korszerűsítés mellett új intézettípus kialakításán gondolkodnak? — térünk a témakör új fejezetére. Halász Erzsébet előre bólintgat. — Igen, igen. Foglalkoznak valami új intézettípussal, mint amilyen a budafoki öregek háza is, amiről a Petőfi Népében is jelent meg cikk .:. Ezek lennének alkalmasak arra, hogy az említett kategóriába tartozó öregeknek — anyagi helyzetüknek megfelelően — differenciált színvonalon biztosítanák életkörülményeiket... Ez még csak elképzelés, hogy mikor, hol lesz mód ilyen otthonok építésére —, a jövő, illetve anyagi erőink döntik el... A segélyezettek A szegények kétszáz főnyi rétegét teszik ki a rendszeresen segélyezettek. Ök azok, akik a városban erre, arra, apró földes zugokban, udvari helyiségekben laknak. 65 éven felüli nők, 70-en felüli férfiak, akik munkaképessége már igen csekély. Maximum 250 forint segélyt kaphatnak. Vannak részsegélyesek, mint a hadiözvegyek, vagy akiknek a férje OMBI- könyves volt valamikor. Az ő 100, illetve 205 forint nyugdíjukat egészítik itt ki 250 Ft-ra... Ilyen segélyekre, azonkívül TBC-s betegek, börtönből szabadultak segélyezésére, kórházba szállításra, temetésre 665 ezer forintot költöttünk az elmúlt évben. — A szegények ügyeiben — az irodai munkán túl — van-e más tennivaló? — érdeklődünk még. — Hogyne. Évenként október 1—december 31. között helyszíni vizsgálatokon, ellenőrzéseken kísérjük figyelemmel, hogyan változott a segélyezették helyzete. Ebben a dátum ne tévesszen meg senkit, mert a nexus folyamatos. A nőtanács, a Vöröskereszt, az állandó bizottsági tagok, úttörők rendszeresen meglátogatják szegényeinket. Aztán jönnek ők is. Előbb ült itt egy bácsi, régi imerő- sünk. Mondja, hogy írni szeretne ismerősének, de nem látja már a betűket. Megírtuk neki a levelet. Előtte egy néni járt itt, hogy megköszönje... Elmosolyodik, homlokához nyúl Halász Erzsébet, s úgy folytatja kis töprengés után. — ... Nem is tudom, mit köszönt meg.. t Ami kötelességünk? Tóth István MODERN KISBIRÓ