Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-14 / 11. szám
1968. január 14. vasárnap S. oldal Kísérleti szabad szombat Tegnap volt az ország több tízezer dolgozója számára az első szabad szombat 1968. január 1-től 70 vállalatnál vezették be kísérletképpen a heti 44 órás munkaidőt. Ez mintegy 120 ezer embert érint A kedvezményt egyelőre csak azok kaphatták, ahol a leginkább megteremtették annak feltételeit, hogy a rö- videbb idő ellenére se csökkenjen a termelés, a dolgozók keresete. Az így szerzett tapaszalatok alapján terjesztik ki a következő két-három évben valamennyi ipari vállalatra a :sökkentett munkaidőt. Muzsikáló műhely — Hallgassa csak, hogy most már milyen szépen szól... Fülemhez illesztem a telefonkagylót és figyelek is, ahogy csak tőlem telik, de a vonal túlsó végéről szűrődő v arrógépzakatolás nekem nem mond semmi különöset. Azért elismerően bólogatok és hümmögök, hogy ne szegjem a kedvét Strasser Józsefnek, a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyáregysége igazgatójának. Mint később megtudom, azt kellett volna kihallanom a telefonkagylóból, hogy a Czollner téri ta- niulóműhélyben most már egyenletesen muzsikálnak a gépek. Aki ért hozzá, ebből megállapíthatja: belelendült a munkába az utánpótlás. Jól fűtött, világos, ragyogóan tiszta műhely a Czollner téri. Mindenütt fiatal Strasser József igazgató és Fazekas László párttá tkár — ő a tanulóműhely vezetője is — egyetért abban, hogy a szakmunkás létszám bővítése volt az egyik legnehezebb feladatuk. Több mint 200-zal növelték a varrónők számát az átAhol a kínálatnál nagyobb a kereslet Milyen tapasztalatokkal zolgált napi munkájukban íz új esztendő első két heel — tudakoltuk Tóth Ár- jádnétól, a Kecskeméti Vá- •osi Tanács VB munkaügyi .•soportjának vezető jétőL — Tessék, nézzen körül. Nagy félfogadási napokon azelőtt nagyobb volt a forgalom. Január másodikától kilencedikéig 118 nő és 237 férfi jelentkezett csoportunknál munkát keresve. Nagy többségükben szakképzetlen emberek. S mivel a munkerő iránt nagy a kereslet, nem nagy gond a közvetítés — mondja Tóthné. Aztán előveszi feljegyzéseit és folytatja: — A baromfiipari vállalat január 6-án 220 szerződéses dolgozót elbocsátott. A konzervgyár folyamatosan kér munkaerőt. Egy hete zajlik a felvétel és körülbelül száz személyt, főleg nőket már fel is vett. A habselyemgyár 22 fiatal lányt kért, a cipőgyárba négy munkavállalót közvetítettünk. De már itt a baromfiipari vállalat igénybejelentése is, mely szerint január 15-én ötven nunkerőt felvesz. — A segédmunkások iránt íyilvánul meg nagy kereset. Férfi segédmunkásokat ceres az építőipar, a ZIM, i Lakatosipari Vállalat, a /ízmű. A kínálat oldaláról ;ehát maximálisan ki tud- lánk elégíteni az igényt, ha mindenki csakugyan komoly elhatározással kopogtatna hozzánk. — Hogyan érti ezt? Nem mindenki keresi komolyan a munkát? — ElőforduL Szakképzet- len férfiak és nők részéről egyaránt akadnak, akiknek a kenyérkeresetet jelentené, mégsem élnek a felkínált lehetőségekkel. Például ma is itt volt szinte minden félfogadáskor megjelenő jó néhány ismerős férfi, aki, nem tudni, milyen munkahelyre vár. Mert csak legyint az adott munkalehetőségek hallatán. És akadt legaláb húsz nő is, aki megkérdezte: „Csak a konzervgyár van?” és elment ... Pedig —• s ezt ugyancsak a csoportvezetőtől hallottuk — válogathatnak a vállalatok is, mert igényesebbek. Például a konzervgyár, ahonnan több olyan visszaigazolást is kapott már a csoport, hogy XY-t, vagy YX-t nem vették fel, nem óhajtják foglalkoztatni. Ismerik ugyanis, dolgozott már a gyárban, s nem tartozott a fegyelmezett munkások közé... Ez már az új idők szele, amivel egyre inkább számolni kell. Végezetül megtudtuk, hogy valamelyest éreztette hatását az Új Munka Törvénykönyvének - a hátrányos jogkövetkezményektől mentes munkahelyváltoztatásról szóló rendelkezése is. Főleg január első napjaiban. Kilencedikén ugyanis harmincnyolc szakmunkás cserélt munkahelyet. Az utóbbi néhány napban azonban mintha megállt volna ez a folyamat. P. I. arcók hajolnak selyem fölé. — A „második eresztés” — mutatja be tréfásan neveltjeit Olli Mártonná csoportvezető — arra célozva, hogy váltótársával. Vincze Judittal együtt már a második tanulógenerációt neveli a gyáregységnek. Azok a lányók. akiket első ízben adtak a keze alá, már a régi szakmunkásokkal egy sorban dolgoznak, a város túlsó felén levő új üzemben. Közülük nem egy — munkája mennyiségét és minőségét tekintve — már most sem marad él a kö- zépvonaltóL Ez pedig nagy szó, mert a gyáregység munkásgárdáiárnak a magját az a 300 asszony és leány alkotja, aki hosszú éveket töltött a ruhagyárban és alaposan megtanulta a varrógép kezelését. Olli Mártonná nemcsak azokra a lányokra büszke, akik az „öregek” között is megállják a helyüket. Odavezet a műhely falára akasztott jókora teljesítménytáblázathoz és mutatja: Dányi Katalin, Juhász Irén I., és Juhász Irén II. (így különböztetik meg az azonos nevű két kislányt) máris elérte a kívánt színvonalat. Pedig alig két hónapja ültek először a varrógép mellé. • Egy évvel ezelőtt szervezték át a kecskeméti ruhagyárat a Habselyem Kötöttárugyár gyáregységévé. Csupa fiatal arc. csillogó szervezés óta. s eközben a gyakorlott, régi dolgozóknak is meg kellett ismerniük a számukra új termékek. a női fehérneműk készítését. A gyáregység eddig megfelelt a várakozásnak: a 12 hónap alatt gyárKét megjegyzés Kellő előrelátással Bácsalmás és Katymár közös gazdaságaival több óven át szerződéses viszonyban állt a Kecskeméti Konzervgyár. Hogy az üzemre nézve ez a kapcsolat mennyire volt áldásos, vagy mennyi nem, az most nem tartozik ide; tény, hogy a szövetkezetek szívesen szerződtek, árujuk elhelyezését biztonságossá tette a gyári átvétel. A gazdák foglalkoztatása szempontjából is előnyös volt a paradicsom, a fehér és a pri tárni n paprika, a zöldborsó, valamint a hagyma termesztése: 5—60 hold közötti területeken. A korábbi években kialakult gyakorlat szerint a konzervgyár megbízottja a múlt év október 5-én és 6-án újból felkereste a három bácsalmási és a két katymári közös gazdaságot, avégett, hogy megbekötésével válnak jogérvényessé”. December 20-án és 21- én levelet írt a gyár a gazdaságok részére, hogy ajánlataikra nem tart igényt, de zöldbabra és uborkára tud szerződést kötni. A tsz-eket ez kissé meglepetésszerűen érte, hiszen területeiket fenntartották a gyári megállapodás részére, s eközben elmulasztottak egyéb szerződéses lehetőségeket. Félreértés ne essék: nem azt kifogásoljuk, amiért a gyár lemondott a telephelyétől csakugyan irdatlan távolságra levő termesztő bázisról, önmagában ez elismerésre méltó törekvés, mert az úi mechanizmusban nem lesznek mellékes tényezők a szállítási költségek. És az is igaz, hogy a gyár jogilag nem kötelezte el magát a szerződéskötésre. Még azt sem széljék az idei megállapo- * mondhatjuk, hogy bizonydás feltételeit, lehetőségeit. Tehát szerződéskötésre ekkor még nem került sor; jóllehet, a gyári megbízott mindegyik gazdaságnál otthagyott egy igazoló lapot, ezzel a szöveggel: „1968. évre az alábbi növényféleségeket ajánlja fel a konzervgyár részére (és minden gazdaságnál a megfelelő felsorolás következik). A fentiek csak megbeszélés jellegűek, s az eredeti szerződés megtalanságban tartották két és fél hónapig a gazdaságokat, sokkal inkább említhetjük a jóhiszeműségük kihasználását. A gyárak már október eleién illett volna tudnia, hogy a következő évre lemond a távoli bázisairól... Ebből is látszik, hogy a kellő előrelátás mennyire része a jó kapcsolat fenntartásának. Illetve méltányos megszü ntetésének. H. D. dik. ök építették ezt a házat. De honnan, miből teA házépítésnél Kovács jük magúinknak hogy joB- Lászlóné is hordta a téglát, ban éljünk: remtették elő a hozzávalót? gerendát, deszkát, maltert. Kovács Lászlóné egy a Mert akármilyen egyszerű, Nagy akaraterő, elszántság sok édesanya közül, akik kicsi, mégis csak egy ház. van benne. Nem önma- nappalukat és éjszakáik — Váltott műszakban gáért, a gyenuekeiért tét- nagy részét a családnak dolgozom a gyárban. Volt te. amit tett és azokért dől- szentelik. Feláldozzák sza- úgy, hogy hajnalban el- gozik még ma is. Az aszta- bad idejüket is, csak a mentem kukoricát tömi lan megpillantom a katona gyerekeknek legyen egy napszámba, és onnan siet- levelét, s önkéntelenül is darabbal több, nyugodtan tem a munkahelyemre, elolvasom az első sort: tanulhassanak, tisztán jár- Mosást, takarítást vállal- „Kedves Édesanyám és janak. Tudom, hogy sok tam, malackákat neveltem, Nagymama!” Ez feltétlenül iiyen anya van az ország- aztá’n eladtam őket így a szeretet hangja, az ott- ban, a megyében és Kecs- szedegettem össze egy kis hon iránti megbecsülés me- keméten is, de tudom azt pénzt. Aztán hozzáfogtunk, legsége. így csak_ a szüleit iSj hogy nem minden anya A gyárban nem is tudták, tisztelő gyerek ír, olyan, lehet ilyen. A hét gyerhogy milyen nagy munká- akit jól neveltek, aki any- meket felnevelt Kovácsné- ban vagyok. Szeretek a Ja, testvérei, a nagymama ról példát lehet venni. Ő magam erejéből elérni min- körében valóban otthon er- „szárnyra bocsátotta” a dent, amit lehet. Most elé- zi magát család felét, neveli a töbgede'tt vagyok. Jó gyere- — Ebben az évben, illet- bieket és ezen túl, vagy keim vannak, sokat segíte- ve a télen két hízót vág- mellett házat épített a sa- nek már nekem. Egy év tunk. Sokan vagyunk, kell ját erejéből! Kicsi ez a ház. múlva leszerel a katona- az ennivaló. Gondoltam, de meleg otthona öt em- fiam. Lehet, hogy megnő- hogy eladom az egyiket, de bernék, akik boldogok, elésül de lehet, hogy itthon aztán mégis megtartottam, gedettek. Mert szorga] mamára d és az ő jövedelme Nem vagyunk annyira rá- san, teljes szívvel véazik is lendíti a családot. Addig szorulva. Nélkülöztünk, munkájukat, kötelességü- volt nehéz, míg a hét gye- amikor annak volt az ide- két. rek fel nem nőtt, je, most már megengedhet- Gál Sándor Olli Mártonná és egyik tanítványa. tott 46 és fél millió forint értékű áru minősége alig marad el a vállalat többi kipróbált varrónőgárdával rendelkező üzemének termékétől. S hogy ez így van, az nem kis mértékben Olli Mártonnénak és mindazoknak a tapasztalt szakmunkásoknak köszönhető, aki muzsikálni tanították az oktatóműhely gépeit. Békés Dezső Elsikkasztott röplapok A kiskőrösi gimnázium- máig ez a legbeváltabb ban elsikkasztottak né- módja annak, hogy bármihány száz röpcédulát. Egy féle élelmiszert holtbizto- csomag röplap ugyan nem san megóvjunk a romlástól, nagy érték, a sikkasztás De ki hiszi el, hogy úgy mégiscsak csúnya dolog. is lehet tárolni a csirke- S a tettes ezúttal nem combot, hogy bekapom? valamelyik vásott nebuló Hacsak ... Mert a legmegvolt, hanem maga az igaz- lepőbb ezután jön. Tehát: gató, Palásti László. „A vágottbaromfi meg— Tessék! Itt van!—ad- óvásának... stb. stb.... ja elő méltatlankodva a Legjobban bevált módja a bűnjeleket a szekrény mé- gyorsfogyasztás, s az ezt lyéről. Rámutat a szöveg- követő hűtőházi tárolás.” ben egy aláhúzott szóra: Könyörgök! Azután, hogy „ízletessebb”. Egy másik: lenyeltem?... Velem együtt, „az áru... veszitt zamatá- vagy előbb megint kive- ból.” szik?... Nevetve mutatja a kö- — Te jó ég! — nyújtom vetkezőt: „felhasználás előtt sápadtan a papírlapot az helyezze olyan helységben igazgatónak. — Ezt nem is egy edényben...” sejtettem eddig. De a legszebb gyöngy- — De ne tudják meg a szem a bevezetés (igaz, hogy diákjaim se! Ezért sikkasz- ez már nem helyesírási, tottam el... Különben nem hanem sajtóhiba): is igaz, hogy elsikkasztot„A vágottbaromfi meg- tam. Osztogatom. Hadd tud- óvásának, tárolásának egyik ják meg minél többen!... világszerte alkalmazott, s (hogy milyen a rosszul legjobban bevált módja a ellenőrzött propaganda a gyorsfogyasztás...” halasi „Barnevál” módValóban, alighanem mind- jára). M. L. Nyolcmillió forint felújításra Az állami házak lakói aa elmúlt évben igazán elégedettek lehettek azzal a gondoskodással, amely a Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat részéről történt. Rozgonyi János igazgató tájékoztatása szerint ugyanis 1967-ben összesen 7 millió 700 ezer forintot fordítottak saját erőből az állami lakóházak felújítására és javítására. Eboől a ielentős összegből 4 millió 200 ezer forint költséggel 05 lakást tataroztak ki. Ezenkívül több mint 880 °zer forintot fordítottak a Nagykőrösi utca 21—23. számú ház emeletráépítésére. Igaz, ehhez hozzájárultak a lakók is, OTP-köl- csön formájában. Jól alakult az Ingatlan- kezelő Vállalat tervteljesítése, hiszen termelési tervét 101, lakbérbevételi tervét 104 százalékra teljesítette. Az egy munkásra jutó termelési értéket 3, az egész megyére kiterjedő ingatlanközvetítési előírást pedig 40 százalékkal szárnyalták túl. A jövő évi tervekről Rozgonyi János a következőket mondotta: — Ebben az esztendőben 8 millió forintot fordítunk a lakások felújítására, javítására. A javítás összege a múlt évhez viszonyítva •öbb mint 1 millió 300 ezer gatlankezelő Vállalat telepe is elkészül a Kórhán- közi úton, ahol asztalos, lakatos, vízvezetékszerelő műhelyek könnyítik dolgozóink munkáját, s megoldódik a raktározás gondja is. Kétmillió 600 ezer forintot fordítunk 1968-ban az új irodaház felépítésére, amelynek munkálatait a Cifra palota mellett már megkezdte a Bács-Kiskun megvei Építőipari Vállalat. Az új gazdasági reform első évében gondolunk a lakásjavítások korszerűbb megszervezésére is, ennek érdekében 800 ezer forintot költünk kis építőipar épek. valamint szállítóforinttal növekszik. Bí- 1 eszközök Beszerzésére, zunk abban, hogy az In-i —s —r
