Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-13 / 10. szám
1968. jann Sr 13 szómba! 3. oldal Három áveegyiitl Nem könnyű munka a polírozás a Kiskunfélegyházi Műanyagüzemben. Hosszú időn kérésziül szinte havonta cserélődtek ebben az üzemrészben a dolgozók. Néhány évvel ezelőtt alakultak „Szorgalom” néven brigáddá és célul tűzték ki a szocialista cím elnyerését. Hogy mennyire nemcsak név volt ez, bizonyítja: eddig kétszer már el is érték a megtisztelő címet. A kilencfős brigád teljesítménye állandóan 110 1 százalék körül mozog és a j '■'őség is kifogástalan. L Kevés a tégla Megduplázhatnák a salakblokktermelést a vállalatok Hozzászólás A gyárban olcsóbb A január 1-én életbe lépett árrendezés szerint, 300 forinttal] kerül többe ezer darab tégla a TÜZÉP-nél, mivel a vásárlónak kell megfizetnie a vasúti szállítás költségét is. Jelentős előnyt élveznek tehát azok az építtetők, akik olyan városban laknak, ahol téglagyár működik, hiszian a gyártóműtől való vásárlás Emelkedett a pálinka beváltási ára A fogyasztói ár változatlan A pénzügyminiszter rendeletet adott ki a szeszadóról és jövedéki ellenőrzéséről. E szerint január elsején megszűnt a Magyar Likőripari Vállalat felvásárlási monopolhelyezte, a vállalat nem gyakorolhat többé hatósági funkciókat. A szeszfőzési engedélyeket a járási tanácsok adják ki. A szeszfőzdék saját, vagy vásárolt nyersanyagból főzött pálinkájukat viszonteladóknak közvetlenül értékesíthetik, a földművesszövetkezeti szeszfőzdékben feles alapon főzött pálinkából az állami részt a Szövetkezeti Áru- és Anvagellátó Vállalat értékesíti. A Magyar Likőripari Vállalat továbbra is beváltja a szeszt, mégpedig rögzített áron. Ha a szeszfőzdék más vevőknek adnak el árut, bizonyos felső határ alatt az árban az eladó és a vevő szabadon megállapodhat. A beváltási árak egyébként emelkedtek a régihez képest ugyanakkor a forgalmi adó csökkent, tehát a mezőgazdasági üzemeknek kifizetődőbb a pálinkafőzés. A fogyasztói ár — mint maximális ár — változatlan marad. Az engedély nélküli pálinkafőzés, a házi főzés változatlanul tilos. (MTI) Vásárlás „olasz módra“ (Tudósítónktól.) Dallamos olasz beszéd szűrődik ki a dunavecsei Virágzó Tsz elnökének, Csőke Istv^pnak a szobájából. A jól fűtött helyiségben jelentős üzletkötésre kerül sor az olasz S. C. I. (nemzetközi kereskedelmi társaság) megbízottjával, Nívó Reffo úrral. — Tizenhárom szarvasmarha szállításában állapodtunk meg — mondja Oliácsek Tibor, a helyi állatforgalmi kirendeltség vezetője. — Ez több, mint 150 ezer forintot jelent az eladónak. — Szívesen vásárolunk magyarországi partnereink[ tői — nyilatkozott az olasz ! cég megbízottja. — A magyar szarvasmarhák finom rosté, ízes, márványozott húsa előkelő helyet biztosít az európai piacokon. Cégünk, amely számos európai állammal van üzleti kapcsolaban, a fenti előnyök miatt messzemenően kedveli a magyar szarvas- marhát. A Virágzó Tsz-en kívül a cég jelentős tételt vásárolt fel a tassi és a solti Rákóczi Tsz-ből, valamint Harta község három közös gazdaságából is. esetén megtakaríthatják a vasúti szállítás díját. Igen ám, csakhogy a megyében rendkívüli kevés téglagyár működik. Pótlásukra hozták létre a tanácsi vállalatok a salakblokk- téglagyártó üzemeket. Az idén márt Baián Dunave- csén, Kalocsán. Kecskeméten és Félegyházán is készítik az új fajta építőanyagot, amelynek a minősége körülbelül a másodosztályú tégláénak felel meg. Az említett városokban lakó épít- tetőket tehát helyben vásárolhatnak és ily módon 820 forintért jutnak ezer darab kisméretű téglának megfelelő mennyiségű blokkhoz. Ennyi tégláért a TÜZÉP- től vásárolva, illetve szállítva több mint ezer forintot kellene fizetniük. Ha az elmondottakhoz még hozzászámítjuk azt is, hogy a téglaellátás évek óta akadozik, és sokszor hónapokig kell várakoznia a TÜZÉP-nél előjegyeztetett anyagra a vásárlónak, akkor egyértelműen helyeselhetjük a tanácsi vállai latok kezdeményezését. Felmerül azonban egy kérdés: s Vajon miért csak egy műszakban termelnek ezek az üzemek? A két műszakra való áttérés esetén ugyanis körülbelül 40 millió téglával azonos mennyiségű salakblokkot készíthetnének évente az 1968-ra tervezett 20 millióval szemben. Az egy percig sem lehet vitás, hogy —* megfelelő propagálás esetén — elfogyna a 40 millió téglának megfelelő salakblokk is. Tonai László, a megyei tanács ipari osztályának a vezetője adott választ kérdésünkre. Elmondta, hogy a blokktéglák legfontosabb alapanyagát, a habosított kohósalakot a dunaújvárosi üzemtől kapják a tanácsi vállalatok. Ebben az évben csak annyit, amennyiből körülbelül 20 millió téglának megfelelő mennyiség készülhet. Megígérték azonban a dunaújvárosiak, hogy jövőre már jóval több kohósalakot szállítanak. A téglaellátás szempontjár bői mindenképpen sajnálatos az alapanyaghiány. Némi vigaszul csupán az szolgálhat, hogy a salakblokkÖnállóbban, határozottabban gyártó üzemek így is ki vannak használva. A nyári hónapokban, amikor ugrásszerűen növekszik az építőanyag-vásárlás, két műszakban gyártják a salakblokkot, az év többi időszakában pedig különféle betonelemeket készítenek. Arról is tájékoztatott bennünket az osztályvezető, hogy Baján és Dunavecsén már az elmúlt évben Ls megkedvelték a vásárlók az új anyagot. A legyártott áru azonnal elkelt már az üzemben. Közrejátszott ebben nyilván az is, hogy az említett városokban dolgozó vállalatok széles körű propagandát folytattak a kohó- í saiakbltíkk mellett, a többi | között „mintaházat” építettek és mutattak be a vásárlóknak. Az elmúlt években gyors ütemben növekedett a megyében a lakosság építési kedve. 1963-ban 139 millió forint értékű építőanyagot hozott forgalomba a TÜZÉP, tavaly azonban már 310 fciilliót. A szükséglet azonban még ennél is jóval nagyobb volt, hiszen az előjegyzések kielégítésére hónapokat kellett várni, tatarozásra, javításra pedig alig jutott anyag. A megyei TÜZÉP vezetői szerint az idén tovább emelkedik a vásárlási igény, s ez a tendencia előreláthatólag a következő években sem változik. Mindenképpen kívánatos tehát a kohósalakblokk-gyártás további fejlesztése — esetleg újabb alapanyagforrások felkutatásával —, de megfontolandó az is, nem lehetne-e helyreállítani a korábban megszüntetett hagyományos típusú üzemek közül egyet, vagy kettőt. , Békés Dezső Dl agy érdeklődéssel vettem részt az MSZMP megyei bizottsága és a Petőfi Népe Szerkesztősége által rendezett ankéton, amelyen a termelőszövetkezeti pártalapszervezetek helyzetéről tanácskoztunk. A legfőbb téma a pártszervezetek irányító, vezető tevékenysége volt és ezen belül elsősorban arról beszélgettünk, hogy miként érvényesül a kommunisták irányító szerepe az új helyzetben. A párt vezető szerepét vizsgálva, nálunk a nemesnádudvari Kossuth Termelőszövetkezetben megállapítható, hogy igyekszünk a sajátos, helyi viszonyokat figyelembe venni. A legfőbb törekvésünk, hogy a termelőszövetkezeti tagság által jóváhagyott éves tervet közös erővel megvalósítsuk. Pártszervezetünk a terv alapján rendszeresen ellenőrzi a munkát, melynek egyik módszere a vezetők rendszeres beszámoltatása. Igyekszünk tartalmat adni a pártcsoportok tevékenységének. Ez is az irányításhoz tartozik. Négy évvel ezelőtt hoztunk létre pártcsoportot a traktorosok között. A pártcsoport viszont megszervezte az első szocialista címért küzdő brigádot. A traktorosok azóta minden évben elnyerik a megtisztelő címet. Nagyon fontosnak tartjuk a tájékoztatást. Ennek egyik módja a párt lapjainak rendszeres olvasása. Néhány évvel ezelőtt csak alig egy-két Népszabadság és Petőfi Népe járt a községbe. A pártszervezet szívós munkájának köszönhetően a két napilap előfizetőinek száma jelenleg 500 körül van. Véleményem szerint a pártszervezetnek a jövőben is számon kell kérnie a gazdaságvezetőktől a végzett munkát. Mi kommunisták érezzük a felelősséget, ezért a fontosabb döntések, amelyek kihatnak a termelőszövetkezet gazdálkodására, a jövőben sem születhetnek meg a pártszervezet állásfoglalása nélkül. Korábban olyan gyakorlat alakult ki nálunk, mely szerint rendezvényeink tervében túlsúlyban volt a termeléssel foglalkozó napirend. Azt hittük, hogy ez jelenti a pártszervezet vezető szerepének érvényesülését. Rájöttünk, hogy ez nem helyes, mert a pártirányításnak elvi kérdésekben kell jelentkeznie. Érvényesítenünk kell a közgazdasági szemléletet, amely azt is jelenti, hogy még önállóbban, határozottabban foglalunk állást, mondunk véleményt a hatáskörünkbe tartozó kérdésekről. A fontosabb feladatok előkészítését a jövőben gondosabban szervezzük meg. Arra is figyelemmel leszünk, hogy a döntések okairól alaposabban tájékoztassuk a tagságot, illetve az összes gazdát. A pártszervezet kezdeményezésére a verseny általánossá vált. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának a tiszteletére nemcsak a traktorosok, hanem a tehenészetben és a sertéstenyésztésben dolgozók között is folyamatossá vált a vetélkedés. Ezt ápoljuk tovább, mert egyik módszere az eddiginél jobb eredmények elérésének. A gazdasági reform végrehajtása során még szorosabb egységet alakítunk ki a gazdasági vezetéssel. Legfőbb törekvésünk hogy egy nyelven beszéljünk, mert csak ígv tudjuk megvalósítani céljainkat. Papp István párttitkár Beruházó az OTP Előkészületben csaknem 900 társaslakás-épités Az építési hitelfolyósítás mellett az Országos Takarékpénztár megyei igazgatósága, illetve fiókjai társasházépítő közösségek szervezésével segítették a harmadik ötéves terv lakásépítési programjának valóraváltását. Az ebből való részvállalása az OTP- nek új formában bővül. A megyei igazgatóság a múlt évben 896, úgynevezett saját beruházású társasépítkezés előkészítését kezdte meg. Baján, a Batthyányi utcában például már decemOrszágosan a második helyen Gyorsan emelkedik az iparcikkvásárlás a megyében Bács megyében a lakosonként! 7900 forintos össz- vásárlásnak több mint a felét — 4600 forintot — fordította egy évben a lakosság iparcikkvásárlásra. Ezzel a megye a második helyen áll — Baranyával együtt — a megyék között és csak Csongrád előzi meg, ahol álagosan ötezer forintot fordítottak iparcikkvásárlásra. Az iparcikkbeszerzés szá zalékos növekedése 1960 és 1966 között a megyében országosan + 58 százalék + 31 százalék 14 százalék 6 százalék 100 százalék 53 százalék 58 százalékkal. Tehát sokösszes iparcikk Ruházati cikk Egyéb iparcikk Ha az 1966. évi adatokat az 1960. évivel hasonlítjuk össze akkor azt látjuk, hogy a megyében a lakosonkénti összki 3Veres'., edelmi . forgalom 63 százalékkal emelkedett a hat év alatt és ezen belül az iparcikkvásárlás kai nagyobb mértékben, mint amennyi a forgalom növekedésének országos átlaga. Az országos átlagot csaknem kétszeresen meghaladó megyei iparcikkvásárlásokon belül nagy eltérést látunk a ruházati cikkek és az egyéb iparcikkek vásárlásának a fejlődése Között — ugyanúgy, mint országos viszonylatban is. Hat évvel ezelőtt a megyében az úgynevezett vegyes iparcikkek vásárlása — ebben a tartós használati cikkek játsszák a fő szerepet —, alig haladta meg a ruházati cikkekre személyenként fordított összeget. Azóta a ruházati forgalom 14 százalékkal emelkedett, míg a vegyes iparcikkeké meg-' kétszereződött. Ez utóbbiakra ma már majdnem kétszer annyit költ a lakosság, mint ruházkodásra. i. berben elkezdődtek hat, 16 lakásos társasház építésének munkálatai. Kecskeméten, a Nyíri utcában el- reláthatóan még ebben a hónapban három épületben megkezdik 96 lakás építését. Hamarosan eltűnik a bontási törmelék a zsinagóga melleti területről, s a második negyedévben az ÉM Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalata hozzáfog a hétemeletes, 48 öröklakásos ház kivitelezéséhez, melyben hétféle lakástípus kap helyet. Kiskunfélegyházán 227 OTP-beruházású társasházépítés előkészületei vannak folyamatban. Közülük 18- nak az építése máris zajlik, 53 lakás kivitelezése pedig márciusban kezdődi!: meg. Ugyancsak az Országa Takarékpénztár finanszíro- za a Kalocsán létesítendő 300 lakásos, úgynevezet- mintalakótelep költsége'', melynek előkészítő tervezé se ugyancsak folyik. Mindezekhez végezet-"’ még csak annyit: az OTP beruházású társas- és öröklakásokat a kölcsönfolyó sításhoz hasonló részletfize tési kedvezménnyel értéke sítik majd, ' & L
