Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-11 / 8. szám
1968. január 11, csütörtök 3. oldat Növekvő jövedelem Több ycyő a falusi boltokban Mit mutat a megye vásárlóerő-mérlege A Magyar Nemzeti Bank közgazdászai évek óta rendszeresen elkészítik a megye vásárlóerő-mérlegét. Nemcsak belső használatra. A fizetőképes kereslet és az áruforgalom — szorosan összefüggő — változásait szemléltető adatok segítik a megye vezetőit is a gazdaságpolitikai célok meghatározásában. Eddig is fontos szerepe volt tehát e mérlegnek. De még inkább az lesz az új gazdaságirányítási rendszer viszonyai között, hiszen a bankoknak fokozottan támogatniok kell — közgazdasági eszközökkel — a piaci egyensúly fenntartását, a forint stabilitásának megőrzését. Több iparcikk, kevesebb élelmiszer Néhány érdekes adat és következtetés a legutóbbi mérlegből: 1960-tól 1966-ig 64,3 százalékkal növekedett az egy lakosra jutó készpénzbevétel a megyében. Ezen belül a bérből élők kész- pénzbevétele 51,9 százalékkal, a parasztságé pedig 80 százalékkal emelkedett. A közös gazdálkodás útjára lépett parasztság körében a jövedelemmel párhuzamosan, gyorsan nőtt az igény az iparcikkvásárlás iránt. Rádióval, televízióval, háztartási gépekkel, új bútorokkal gyarapodtak a falusi otthonok és az eddiginél több öltözet ruha került a szekrényekbe. Ennek tulajdonítható, hogy a megyei áruforgalomnak 40.4 százalékát az iparcikkek adják, míg országosan 32.2 százalék az arány. Ugyanakkor természetesen kevesebb élelmiszer fogy, mint országosan, mivel a parasztság részben önellátó. Milyen következtetés adódik a kereskedelem, illetve a bank számára a fenti adatokból? Elsősorban az, hogy a falusi lakosságot ellátó kereskedelemnek — a fogyasztási szövetkezeteknek — erőteljesen tovább kell fejlesztenie az iparcikk- forgalmat és az áruválasztékot. Ilyen célra tehát lehet, sőt szükséges is hitelt nyújtaniuk a bankoknak, hiszen a közös gazdaságok megerősödése, a tsz-gazdák jövedelmének emelkedése nyomán az iparcikkek iránti kereslet fokozódása várható. Jövedelem a közösből és a háztájiból t Már említettük, hogy a vásárlóerő-mérleg s-'gít a helyes gazdaságpolitika kialakításában a megye vezetőinek. Azért mertük kijelenteni ezt, mert a bank szakemberei a pénz áramlását figyelve, számos, mélyebben rejlő összefüggésre is felfigyeltek. A megye keresőinek 57,3 százalékát jelentő parasztság erősen differenciálódik a jövedelmet tekintve, elsősorban gazdasági körzetek szerint. 1936-ban az egy dolgozó tsz-gazdára vetített, közösből származó átlagjövedelem 16 ezer fotöbbet segíthetnek azonban a megyei üzemek is. Elsősorban a bedolgozó rendszer bővítésével. A téli hónapokban sok ezer falusi ember végezhetne egyszerűbb munkát — kisebb alkatrészek összeszerelését, csiszolását stb. — a közeli üzemek számára. Békés Dezső rint volt a megyében. Ugyanakkor a kiváló földekkel rendelkező bajai járásban csaknem 21 ezer forint, a Duna mellóki területeken (dunavecsei és kalocsai járás) 16 ezer forint, a Homokhátságon (kecskeméti, kiskőrösi, kiskunfélegyházi és kiskun- halasi járás) 14 és fél ezer forint. A közösből származó jövedelem nagyfokú differenciálódását azonban jelentősen csökkentik a háztájiból származó bevételek. A vásárlóerő-mérleg tanúsága szerint a bajai járásban a 21 ezer forintra tehető közösből származó átlagjövedelem 11 ezer forint háztáji bevétellel egészül ki. Ugyanakkor például a félegyházi járásban a közösből 12 ezer, a háztájiból viszont már 14 ezer forint bevételre tesz szert átlagosan egy-egy tsz-gaz- da. Nyilvánvalóan következik az eddigiekből az is, hogy a jó termelési adottságokkal rendelkező területeken kevesebb munka- ráfordítással érik el ugyanazt a keresetet a gazdák, mint a gyengébb termőföl- dű vidékeken. Még szembetűnőbb a különbség — a munkaráfordítást tekintve —, ha az ipar és a mezőgazdaság vonatkozásában teszünk összehasonlítást: 1966-ban az ipari munkások átlagosan 118 órát dolgoztak ezer forintért, a tsz- parasztok viszont 134 órát a közösből származó hasonló összegért. Munkát a téli hónapokra A jövedelemben mutatkozó nagy eltérés csökkentését, illetve megszüntetését szolgálja az állami támogatás, de ez önmagában még kevés — állapítják meg a mérleg készítői. Javasolják, hogy a különbözeti földjáradék nagyobb fokú megadóztatásával és az így elvont jövedelmek szétosztásával támogassák a kedvezőtlenebb körülmények között gazdálkodó tsz-eket. (Megfontolandó javaslat. Annyit azonban hozzáfűzünk, hogy az adóztatás, illetve a megyei támogatási alap létrehozása, semmiképpen sem csökkenthetné közvetlenül a jó földeken gazdálkodó tsz-ek tagságának eddig elért jövedelmét. De a gyenge földekkel rendelkező tsz-ek sem fordíthatnák a gazdák személyi jövedelmének az emelésére a támogatást, hanem csak a termelés fejlesztésére.) Értékes megállapításokkal szolgál a mérleg, illetve az összegyűjtött adatokat elemző közgazdasági tanulmány a tsz-gazdák foglalkoztatottságára vonatkozóan is. Jelentős fejlődés tapasztalható e tekintetben, hiszen számos közös gazdaság hozott létre segédüzemeket, amelyekben munkát találhat a téli hónapokban a tagság I mond le, de a népfront- egy része. Az eddiginél 1 mozgalmat aktívan segíti. Épül a Miskolci Házgyár A Miskolci Házépítő Kombinátban az ősszel kezdték meg a termelési próbákat, s a felfutás után évi 4200 lakás összeállításához szükséges falpaneleket készítenek. A házgyár építése télen sem szünetel; most az óriás gyártócsarnok belső szerelési munkálatai folynak elsősorban. Képünkön: a gyártócsarnok, a kombinát gyárkémé- nyének tetejéről. (MTI-foto felvétele) Kovács László 6000 párbeszéd A népfrontbizottságok újjává laszí ásának előkészítése „A nagy beszélgetések idejét éljük” — ezzel a tömör és kifejező mondattal kezdte válaszát Farkas József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára — arra a kérdésünkre, hogy mi áll most a népfrontbizottságok újjáválasz- tását előkészítő munka homlokterében? Elmondotta a továbbiakban, hogy mintegy hatezer népfrontbizottsági tagot keresnek fel az elnökségek tagjai. Személyesen beszélgetnek velük, köszönetét mondanak eddigi áldozatos munkájukért. Kérik véleményüket a népfront munkájáról, melyben valamennyien gazdag tapasztalatokat szereztek az elmúlt időszak alatt. Igénylik őszinteségüket, ha esetleg nem úgy tevékenykedtek, mint várták tőlük, s hogy mi volt ennek az oka? Megkérdezik a népfrontbizottsági tagokat, vállalják-e továbbra is a megtisztelő társadalmi megbízatást. örömmel közölte Farkas elvtárs, hogy olyan bizottsági tagok is — akikről úgy gondolták, eléggé túlterheltek más irányú feladatokkal — egyenesen elvárják: ezután is számítanak munkálkodásukra a népfrontbizottságokban. Nem egy közülük úgy vélekedett. hogy inkább két- három más megbízatásról A beszélgetések nagyobbik fele már lezajlott. A volt és leendő népfrontbizottsági tagok egyöntetűen fejezték ki megelégedésüket, hogy közvetlen, személyes eszmecsere során találkozhattak az elnökségi tagokkal. Ez utóbbiak ugyancsak hangoztatják, hogy maguk is sokat okultak e beszélgetésekből. Okos gazda módjára LEZÄKULT tehát a gaz- zőgazdasági és élelme zés- dasági esztendő, s a tér- ügyi, valamint a pénzűgy- melőszövetkezetek illetéke- miniszter és a Magyar sei máris beletemetkez- Nemzeti Bank, igazgatója tek a zárszámadás ké- nevében — nem intézkedik, szí lésébe. Most még' in- nem ír elő semmit, csupán kább az előmunkálatoknál figyelmeztet, tartanak, de rövidesen a íő Figyelmeztet arra, amit döntések meghozatalának a szövetkezeti vezetők, a ideje is elérkezik. tsz-gazdák is látnak: az Különös zárszámadás ez idei gazdasági évben, az új az idei. Nagy. végletekbe mechanizmus viszonyai kö- csapong és magán viseli az zott az a tsz boldogul majd átmenet jegyeit. jobban, amelyik nagyobb Azt mondjuk, általában saját anyagi erőt tud az új jól zárnak az idén a tsz- célok szolgálatába állítani, ek, jobban, mint tavaly és Magyarul. akinek több ez igaz is. Az átlag azon- pénze lesz. A termelés sza- bam erős szélsőségeket ta- badaibb, magasabb tiszta kar. A szövetkezetek — haszonnal kecsegtető lehe- egyik — nagyobb — cső- tőségei magától értetően portja jól tudott már élni nagyobb befektetéseket, a az önálló tervezés, a mező- gazdálkodóshoz nagyobb gazdaság igényeinek fakó- tartalékokat is követelnek, zódó kielégítése, a javuló A zavartalan termeléshez árrendszer lehetőségeivel, szükséges, hogy a tagok Ezeken a helyéken kövér rendszeresen és biztonsága, számoszlapok sorakoznak a sam. havonta megkapják ré- rubrikákban: az emberek szesedésük bizonyos hány*, azon törik a fejüket, mire dát, amihez , megintcsak fordítsák a többletet, amit pénz kell. megtermeltek, amiért ke- — A KÖZLEMÉNY — de ményen megdolgoztak. maga az élet is — arra A másik — kisebb — buzdítja a tsz-eket, hogy csoport azonban tavaly is okos gazda és jó üzletem- hurcolta mostoha adottsá- bér módjára tartalókolja- gainak átkát, ráadásul még nak. Ne ugrassák előre a meglátogatta a belvíz, sőt személyes jövedelem ará- aíkadt hely, ahol a víz után nyát a felhalmozás rová- az aszály is. Ezeken a he- sara; ne kergessék az eset- lyeken gond felhőzi a veze- leg erőszakoltan, nagy ősz- tők homlokát, s probléma, szegeket az osztásban, mert hogy miből fedezzék a amit most megfontolatla- hiámyt. Tudják azonban, nul kiosztanak, az később hogy (há ez nem is végle- még nagyon hiányozhat. Az ges megoldás) az állam önállóság nyújtotta számos most is segítségükre siet. kedvező alkalom mit semér RÉGI EMLÉKEKET idéz annak, akinek üres a zse- maga a zárszámadási jen- be. S amit most bölcsen delet is, bonyolultságával, tartalékolnak, az, nagyon többszörös — néha évekre jól kamatozhat az első újvisszanyúló utalásaival, va- szerű gazdasági esztendő- 1 amint megkötöttségévek ben. Ez a mostani tehát Ne féltsük azonban a fő- olyan pillanat, amikor 'könyvelőket, értik ők a bölcs belátás szükséges a dolgukat. Tudják, hogy az közös jövedelem félosztá- új mechanizmus csak ja- sóhoz. A tsz-ek immár sza- nuár 1-én kezdődött, a zár- hadon gazdálkodnak anyaszámadás pedig egy ezt gi eszközeikkel és valóban megelőző időszakot ölel fel, közvetlen érdekük, hogy tehát kényszerűen átmeneti hallgassanak a jótanácsra, jellegű; az új, egyszerűbb tartalékoljanak, erőt gyűjtés hosszabb időre szóló senek. szabályozás csak majd eb- MINDEZ persze nem vi- ben az esztendőben jelen- gasz a mostoha adottságú, hét meg. A szakemberek gazdaságilag még erőtlen azonban míg a régi sza- szövetkezeteknek. Nekik is kasz utolsó számadását ké- reményt nyújt azonban, szítik, már az új viszo- hogy az eddigi támogatást nyokat figyelik, ezek útját most is megkapják, bizo- igyekeznek a számoszlopok nyos összegeket a nagy ver- alalkításávál egyengetni. senyből kivonnak és szá- Ebből a szempontból ér- mukra félretesznek. A jö- demes utalni nem is any- vőben pedig az állam új nyira a hosszú rendeletre, módszerekkel teszi lehető- inkább arra a rövidke köz- vé, hogy ők is lábra állja- lemónyre, amely a Mező- nak, hogy a gondfelhőzte gazdasági Értesítő ugyan- zárszámadást majd náluk azon számában jelent meg. is pozitív mérleg készítése Ez a néhány sor — a me- váltsa fel! F. B. Több kenyér—kisebb területről Kenyérgabona-termésünk, amelynek több miint 90 százalékát ma már a búza adja, 1967-ben érte el a fel- szabadulás utáni rekordot. A búza és a rozs együttes termése több mint egyötödével volt nagyobb, mint az előző évi ugyancsak jó termés, az 1963. évi gyenge termés eredményét pedig több mint a kétharmadával haladta túl. K enyérgabona-termelésünk Vetésterület 1930—40 átlag 3.9 mii. hold 1966 2,3 1967 2,1 Az összesen 29 és fél millió mázsás kenyérgabonatermésünk most már a háború előtti tíz év átlagát is meghaladja. A többlet egyelőre nem éri el a két százalékot sem. De nagyon megnövekszik a jelentősége, ha figyelembe vesszük, hogy mezőgazdaságunk ezt A búza holdankénti hozama 7,9 q 12,4 q 14,8 q összes kenyérmagtermés 29,1 millió q 24.3 * 29.4 a terméseredményt az akkorinál 46 százalékkal kisebb vetésterületen érte el. A rekordtermés tehát a kenyérgabona-teiinelés intenzívebbé válásának az eredménye; a búza holdankénti hozama csaknem megkétszereződött a felszabadulást megelőző évek át-' lagtermésével szemben. Ily módon nemcsak az ország megnövekedett kenyérgabona-szükségletét sikerül teljes mértékben biztosítani — szemben az előző évekkel, amikor többnyire devizaigényes behozatalra volt szükség —, hanem emellett ezt az eredményt 1,8 millió holddal kisebb területről sikerült elérnie a mezőgazdaságnak. Ezt úgy is fogalmazhatjuk, hogy az ország szántó- területének körülbelül az egyötöde más termelési célokra szabadult fel. Azok a hatalmas befektetések tehát, amelyeket a mezőgazdaság gépesítése és kerni- zálása követel meg, a nagyobb hozam mellett a mezőgazdasági termelés struktúra-javulásában is kifejeződnek, A. L.
