Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-11 / 8. szám
4. oldal 1968. január 11, csütörtök Hazai lapszemle „Vér adónaptár” készül Szabolcs-Szatmár megyé- gyében, ahol tavaly 157 kiszállás során több ezer liter vért gyűjtöttek. A naptár a térítésmentes véradások idei „menetrendjét’’ tartalmazza. (Ke- le t-Magyarország) • Sok a beszédhibás gyermek Borsod megyében: ezt állapította meg egy tavalyi, Miskolc általános iskoláiban és óvodáiban végzett felmérés. Az idén három logopédiai tanfolyamon foglalkoznak majd a rosz- szul beszélő gyerekekkel úgy, hogy már az iskolába- járás előtt javíthassák fogyatékosságukat (Észak- Magyarország) * Reprezentatív bisztró épül Kenderesen, mintegy egymillió forint költséggel. A község vezetői Schirilla György, a kiváló távfutó javaslatára a Sport-bisztró nevet adják a modern létesítménynek, amelynek avatási ünnepségére egyébként a „keresztapa”, jó idő esetén, futva érkezik a fővárosból. (Szolnok megyei Néplap) • Senki sem jelentkezett még eddig a szekszárdi lottózóban a múlt évi 49. játékhéten négyes találatot elért szelvény ellenértékéért. A nagyvonalú — vagy figyelmetlen? — nyertesnek pedig több mint 184 ezer forint ütné a markát! (Tolna megyei Népújság) * Édes exportszállítmányt indítanak útba hamarosan Miskolcról. A borsodi erdők gyümölcseiből a miskolci szörpüzemben, lengyel megrendelésre 30 va- gonnyi üdítő ital készül. (Eszak-Magyarország) Kocsikenőcstől az Opera kölniig Mi jelentette a múltban Kecskemét tanyai kereskedelmét? Néhány, útszéli kis szatócsbolt és kocsma. Mit vásárolt ezekben a parasztság, amely élelmiszerekben önellátó volt, de bizony alacsony szinten, ami főleg a változatosságot illette. Cukor, só, ecet, gyufa, petróleum kocsikenőcs; — ezzel már ki is merült az áruigény skálája. A szövetkezeti kereskedelem „örökölte” a primitív boltocskákat. Ezek meg is feleltek a „hiánykereskedelem” éveiben. Évek múltával viszont, s különösen az utóbbi 5—8 évben jelentkeztek az ellentmondások: a parasztság életszínvonalának növekedése, vásárlóképes keresletének bővülése — és a helyi ellátást végző bolthálózat alacsony színvonala között. Ennek feloldásáként újították fel az épületeket, korszerűsítették a berendezést, bővítették az áruválasztékot. A mai helyzet Kecskeméten: 9 szövetkezeti, 2 BÉK vegyesbolt és 4 italbolt van a tanyai területeken. Jóllehet, az elmúlt 4 évben jelentősen csökkent a tanyai lakosság száma, a boltok forgalma folyamatosan emelkedik, s már 1966-ban meghaladta az évi 15 millió forintot. A parasztság életviszonyainak megváltozását élénken tükrözi az árukereslet mennyisége és összetétele. A mezőgazdasági nagyüzemek létrejöttével csökkent a naturális önellátásASSZONYI LOGIKA Egy év alatt 77 halálos áldozat Emelkedett a közúti balesetek száma Az új esztendő első napjaiban felkerestük Dávid József rendőr őrnagyot, a rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályvezetőjét, s megkértük tájékoztassa lapunk olvasóit az elmúlt év közlekedési baleseteiről. — A közúti balesetek száma — mondta Dávid József — sajnos a múlt évben is tovább emelkedett, ugyanis az 1966. évhez viszonyítva a sérüléssel járó szerencsétlenségek 25,3, a sérülés nélküliek pedig 30,2 százalékkal növekedtek. Ha ezeket a százalékokat számokra bontjuk fel még szomorúbb képet kapunk. Az 1254 karambol 77 halálos, 430 súlyos, és 393 könnyű sérülést okozott. 354 baleset pedig anyagi kárral járt. A közúti szerencsétlenségek — s ezt szeretnénk hangsúlyozni — főként a közlekedésrendészeti szabályok megsértése miatt következtek be. Az első helyen _ legtöbbször ittasságból eredően — a gyorshajtás áll, ugyanis emiatt 315 baleset történt. Az elsőbbségi jog megsértése miatt 145 esetben ütköztek össze járművek, míg a gon- latlan vezetés, a szabálytalan előzés és kanyarodás nem kevesebb, mint 320 szerencsétlenséget okozott. Dávid József rendőr őrnagy a gyalogosok figyelmébe ajánlotta a következőket: a múlt évben fegyelmezetlenségük miatt 119-en kerültek kórházba, hosszabb- rövidebb gyógykezelésre. — Statisztikánk szerint a legveszélyesebb jármű a motorkerékpár, hiszen 1967-ben — s ez főleg a nyári időszakra esik — 354 motoros okozott, nemegyszer halálos szerencsétlenséget. Nem voltak óvatosabbak a személygépkocsivezetők sem, ugyanis az általuk okozott balesetek száma meghaladja a 220- at. A tehergépkocsik és a kerékpárok érdekes módon egyformán szerepelnek a statisztikában, hiszen mindkét járműfajta vezetői 175 baleset okozói voltak. — Az életszínvonal emelkedésével gyors ütemben gyarapodnak a gépjárművek, ezenkívül megyénkben nemzetközi főútvonal, s több nagyforgalmú út vezet keresztül. A közúti balesetek számát éppen ezért nehéz jelentősen csökkenteni, azonban a gépjárművezetőknek és a közúton közlekedőknek ebben az évben kívánatos még fokozottabban betartani a közlekedésrendészeti szabályokat — fejezte be nyilatkozatát Dávid József rendőr őrnagy. Gémes Gábor ra berendezkedettek száma, s évről évre mind többen vásárolják az ún. alapvető élelmiszereket — boltokban. Egyre kevesebben őrölteinek és sütnek saját- magúk, vagy készítenek száraztésztát. Az életszínvonal-emelkedés velejárója a választékosabb táplálkozásra való törekvés. A tanyai nép igényli a pék- és cukrász- süteményeket, tejtermékeket, a friss húskészítményeket, édesipari cikkeket, a déligyümölcsöt, húst és hazai gyümölcsöt. De a zöldséget, konzerveket is. Megnőtt a háztartási vegyiáruk forgalma és örvendetesen a testápolási cikkek iránti kereslet... Egyre „színesebb, izgalmasabb” tennivalók várnak a tanyai kereskedelem új mechanizmusára is. A tanyai boltosokon múlik, hogy az országjáró tsz-tagok, televíziós vetélkedőre meghívott parasztfiatalok, a külföldre látogató „pusztai” emberek — milyen hírüket viszik... Mert bőven van mód összehasonlításra, s minél érzékenyebb erre egy kereskedő, annál elégedettebben dörzsölheti a markát a forgalom láttán. —th —n Napközben: Öl év után végre csend A hónap végén lesz egy éppen a tiszakécskeiek éve, hogy huszonöt alá- jobb ellátása érdekében, írással bejelentés érkezett A napokban érkezett a a megyei népi ellenőrzési NEB-hez a 9. sz. AKÖV bizottsághoz Tiszakécskéről, igazgatójának levele, amely- a Béke utca lakóitól. Leve- ben már ezeket a sorokat lükben azt panaszolták, olvashatjuk: „Vállalatunk hogy Öt éve zavarja éjsza- megértette és méltányolja kai nyugalmukat a 9. sz a lakók panaszát és a gép- AKÖV községi telephelyén kocsik áthelyezésére, illet- levő tíz teherautó motorja- ve új telephely kialakítónak berregése. „A gépkocsi- sara intézkedéseket tett. kát téli időben egész éj- Segítségünkre sietett a Ti- szaka járatják, hogy ne szakécskei Községi Tanács fagyjanak be — írták töb- az új telephely kijelölésé- bek között, majd így foly- ben és megszerzésében, tatódik a levél: — Ez ha- Az átköltöztetéssel, vala- talmas zajt, berregést okoz, mint az új telephely kiala- a házak ablakai, ajtói re- kításával kapcsolatban megnek, képtelenek va- megtett intézekdések meggyünk aludni, reggel fá- valósítása folyamatban radtan megyünk munká- van.. A Béke utca lakóinak paAhhoz képest, hogy a Bé- naszával összefüggésben ke utca lakói öt évig tü- még annyit közölhetünk, relemmel voltak, elég ne- hogy az AKÖV törekvése hézkesen sikerült segíteni Tiszakécskén egy garázzsal, problémájukon, jogos pa- irodaházzal és korszerű fel- naszukon. A gondot az okoz- szereléssel ellátott telep- ta, hogy a vállalat nem ta- hely kialakítása. Az ezzel Iái a gépkocsik elhelyezé- kapcsolatos kérelmet feltersére megfelelő helyet a jesztették a Közlekedés és községben, ahol jelenős fu- Postaügyi Minisztériumba, varokat, szállítási feladató- ahonnan várják a választ, kát bonyolít le, old meg — Gál Sándor TÚL A MEGYEHATÁRON Királyok öreg falujából fiatal város Ötvenöt esztendeje, 1913. január 28-án riport jelent meg Az Est-ben, Gödöllei séta címmel. Ebben olvashatjuk: „Minden van itt, ami egy magyar faluban lehet és nem lehet. Királyi kastély és száguldó villanyos. Tarka kendő a lányok derekán és nagy gömbökkel lógó villanylámpák.’! Koronázási ajándék Egy 1323-ban kelt családi oklevélben találkozunk először nevével: Gedellő. Neve Gedellőből kétszer Gödöllére, majd Gödöllőre változott. Urai, birtokosai nagyon sokan voltak. Grófok, hercegek, Cilley Borbála és Grassalkovich Antal, aki 1723-ban „5852 ré- nes forintokért” lett „tuA jó k öxérzethex Szerdán reggel fél nyolc tájban több tucatnyi olyan utas toporgolt idegesen a szolnoki állomáson, aki ceglédi átszállással Szegedre akart utazni. Jómagam a Kecskemétre igyekvők társaságában idegeskedtem. Ki munkába igyekezett, ki vállalatának képviseletében indult területi egyeztető bizottsági tárgyalásra, ki meg vizsgázni jött a Felsőfokú Gépipari Technikumba. Valamennyien kötött időre. A nyugtalanság oka: bemondta a hangosanbeszélő, hogy a szokásos debreceni személyvonat 70 percet késik. Nagy felhördülés. Izgatott érdeklődés — tudakozónál, pénztárnál, forgalmiban. Nincs más lehetőség, hogy előbb eljussunk a szegedi vonalra? Tudtuk, jön 8.40-kor a Hajdú expressz, de hát az nem szokott megállni sem Szolnokon, sem Cegléden. Először olyan felvilágosítást adtak a tudakozónál, hogy a gyorsnak előreláthatólag nem lesz késése. De ha nem áll meg! Mire azonban ismét a pénztárhoz értünk, már megkapták a pontos tájékoztatást az alkalmazottak. Közölték is a Szeged felé igyekvőkkel, hogy a hajdúsági gyors — tekintettel a személyvonat nagy késésére — ezúttal megáll Szolnokon és Cegléden is... Már erre nagy fellélegzés következett, s készültünk gyorsan gyorspótjegyet váltani. Nem kellett! — Aztán a hangosbemondó is többször ismételte, hogy a szegedi vonalra átszállók nyugodtan felülhetnek az expresszre... S mindenki hangos egyetértését nyilvánította, mikor valaki megjegyezte: — Ez már az új mechanizmus szelleméhez illő! (t) lajdbttos”. Majd megint mások, hogy végül 1868- ban, az V. törvénycikk alapján I. Ferenc JÓ2sef „koronázási ajándéka” legyen. Az Est riportere, akit Móricz Zsigmondnak hívtak, hét és fél ezer lelket számláló faluba jött; ma huszonkétezren laknak Gödöllő városában. A „matyar” királyra nem szívesen, a királynéra, Erzsébetre, annál inkább emlékeznek a gödöllőiek. Nemes vonalú szobra ott áll a Palota-kertben, nemrég restaurálták. Kik éltek, kik laktak, kik jártak erre?... Itt lakott Ady Endre Lédája, Brüll Adél. A több, mint százszobás kastélynak — amelyet Grassalkovich 1744—1747 között építtetett — vendége volt Mária Terézia is. Grassalkovich Pesttől idáig sóval szóratta fel az utat, hogy — ígérete szerint — szánon érkezhessen a császárnő hű lakája birtokára. Mert a rettegett nagyúrnak minden engedelmeskedett, de a hó nem. Előző nap elolvadt... Trófeák és diplomák Sok és vaskos kötetet tölt meg a múlt. Mi minden van benne! A felség vadászatainak trófeái, Erzsébet jótékonykodásai, Blaha Lujza nyaralójának vendégei, a század elején alakult művésztelepről a szecessziós képek. S persze, az „egyetemi város”. Mert itt van a hazai agrár- oktatás központja, az Agrártudományi Egyetem. A sok kötetes történelem- könyvnek új lapja nyílt 1965. december 31-én: a királyok faluja ekkor lett város. S ebben külön város: az egyetem. A folyosói tárlókban intenzív búzafajták kalászai, preparált háziállatok, a tantermekben a mind korszerűbb oktatási eszközök, a kollégiumi épületekben — ahol az atlétikai Európa-bajnokság résztvevői is laktak — modem berendezésű szobák. Az egyetem mezőgazdaságtudományi és gépészmérnöki karán 1600 hallgató tanul, a levelező tagozaton 1100. Évente átlagosan 300 dipolmát védenek meg a nappali, s 150-et a levelező tagozat hallgatói. Az ország minden részéből vannak itt jövőjükként a mezőgazdaságot választó fiatalok, s mind többen jönnek. Nyolc-tíz esztendeje még kötéllel kellett fogni a jelentkezőket, a mostani tanévben 800-an pályáztak a 150 elnyerhető helyre... A G-35-ös tojóhibrid Sok és vaskos kötetet tölt meg a jelen is, nemcsak a múlt. Gödöllőn ma 14 üzem működik. Két és fél ezer embert foglalkoztat a Ganz Árammérőgyár (évi 375 ezer mérő készül itt, s ebből 240 ezer exportra); a Vörös Csillag Traktorgyár itteni gyáregységében e napokban kezdték meg a Gödöllő—116 nevű új, hatköbméteres dömper sorozatgyártását; mind több dolgozót foglalkoztat a Humán Óltóanyacgyár. Az itteni Kisállattenyésztési Kutató Intézetben alakították ki a G—35 nevű tojóhibridet, a hazai tyúktenyésztés fajtakiválóságát. Fűrészek sikongatnak, hó pereg a fákról: a volt uradalmi birtok az ország egyik ^ legnagyobb erdőgazdasaga. Munkája nyomán rendezett arcú lett az ősvadon, téli köntösében is megkapó az arborétum. Erzsébet királyné szobra tűnődve tekint a várost átszelő „villanyosra”. M. o.
