Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-10 / 7. szám
1. óidat 1968. Január 10, szerda Az élet mást követel mint a jogszabály Tanyakérdés Kecskeméten Már 1961-ben központi téma volt a gyulai Mezővárosi Napokon és mint országos problémát tárgyalták, hogy a megváltozott társadalmi és gazdasági körülmények között mi történjen az egyes települések határterületein szétszórt tanyákkal és azok lakóival. Az akkori ankét nem adott választ a kérdésre, s hivatalos álláspont még ma sem alakult ki. Ugyanakkor az élet mind sürgetőbben követeli a tanya települések sorsának megoldását. Vegyük ezt vázlatosan szemügy: s Kecském ét helyzetében. Fi? a helyset A niegyeszékhely tanya- világában 18 000 ember él, a várót s összlakosságának 24 százaléka. Kétszerese a járási jogú városokra vonatkozó országos átlagnak. Kecskemiét határában, három tanyai sűrűsödéssel találkozunk,. Ezek közül első helyen Katonatelep emelkedik ki — Talfájával együtt — 313 lakóházzal, majd Méntelek — Nyírrel együtt — következik 278, s végül Kadafalva — Szárítással egyiitt — 113 lakóházzal. Az Ytt élő mintegy 2500 ember szociális, kulturális szempontból, de ellátottság dolgában is többet kap, mini", a szétszórtan lakó tanyaiak. Gondot tehát a legtávolabb esők, a nagytáblás művelés területén i élők jelentenek. A távlatban is helyben maradó lakóházak száma a tanyai tömörüléseikben — jó közelítéssel mintegy 600. Az 1960. évi népszámlálási adatokba építve tudjuk hogy összesen 5049 tanyai lakóház áll Kecskemét határában — ez a város összes lakóházának 41,8 százaléka. A változásokat számba véve — elpusztultak, újak épültek — vegyünk alapul kerek 5000 tanyát. Ha ebből leszámítjuk a már említett, koncentráltabb telepítésű, később is megmaradó 600-at, valamint a város belterületéhez csatlakozó külterületi részek, az ún. „zártkertes övezet” mintegy 1800 tanyáját — melyek belátható időn belül szintén érintetlenek maradnak —, láthatjuk, hogy a tanyavilág felszámolása Kecskeméten 2600 külterületi lakóházat érint. Vegyük mindehhez azt a nehezítő, egyben sarkalló körülményt, hogy az átlag 45—50 éves tanyák állaga az 1941-es és 1966-os belvízkár következtében értékének 30—35 százalékára csökkent. Kiútkeresé» A föld magántulajdonának megszűnése, a mező- gazdasági munkák gépesítése — úgymond — felmentette a tanyai lakosságot a helyhezkötöttség- től. Igyekszik is kilépni a viszonylagos kirekesztettségből, elmaradottságból, amelybe a városlakókkal szemben — belekerült. Ez a folyamat ugyan hosszú távú, de feltartóztathatatlan. 1960-tól a múlt évet is számítva 20 915-ről 18 ezerre apadt a „pusztákon” élők száma. (Persze, az urbanizáció világjelenség, s mindenütt intézkedéseket tesznek a vele járó hatások normalizálására.) Kecskeméten is meg kell tenni a szükséges lépéseket a jelenségben rejlő helyes irány segítésére, illetve a zavaró hatások gátlására, így keresi az utat a megyeszékhely tanácsi testületé is olyan települési formák megtalálására, melyek mind az egyéni érdek, mind a nagyüzemi gazdálkodás szempontjából biztosítják az optimális lehetőségeket. Jelenleg az az elgondolás látszik leghelyesebbnek, hogy külterületi lakott helyekkel, vagy tanyaközpontokkal és mezőgazdasági üzemi lakótelepekkel lehet összpontosítani a szétszórt tanyai lakóházakat. Az ismert három, koncentrált külterületi lakóhely korábban elegendőnek látszott a tanyákról elkívánkozók letelepítésére, de a mezőgazdaság szocialista átalakítása következtében új igények támadtak. E központok elhelyezkedése kedvező, de különösen a délkeleti irányba eső külterületi részek tanyáinak felszámolására nem nyújtanak vonzó lehetőséget. (Egy távolabbi külterületi lakott helyre való település több órás naponkénti közlekedést tesz szükségessé.) Idejétmúlt kötöttségek A sok egyéb ok mellett ez a szempont is a mező- gazdasági szocialista nagyüzemi, vagy közös lakótelep kialakítását hozza előtérbe. Sajnos, az Országos Építésügyi Szabályzat — jóllehet a településpolitika ma ismert leghelyesebb elvei szerint tesz megkötöttségeket — olyan szigorú előírásokat is tartalmaz, melyek már a változó élet támasztotta követelményekkel szemben túl merevek, a valós helyzettől eltávolodtak Mindaddig nem érvényesíthetők eredményesen az adottságokra alapozott helyi elgondolások míg e kötöttségek, az elméleti kritériumok át nem értékelődnek. Ilyen előírás, hogy az üzemi lakótelep lakásszáma 200 legyen, hozzá véve a járulékos és kapcsolódó létesítmények megépítését Érthetőek és jogosak az építésügyi szaktárca aggályai a kis település-egységek kialakításával szemben: a nagyüzemek jelenlegi területi beosztása, szerkezete még kiforratlan; csupán napi igények szorgalmazzák ezek életrehívását, így bizonytalan, hogy beleille- nek-e az egységes, regionális összehangoltságú településhálózatba ; 40—50 lakóházas települések egyáltalán nem, vagy csak gazdaságtalanul láthatók el közművekkel — stb. De mikor..» De amikor itt, Kecskeméten állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink munkaerőellátottsága forog kockán, hogy ha nem a kisebb mezőgazdasági üzemi lakótelepek létesítésével keressük a megoldást?! Ha felelős gazdasági és tanácsi vezetőink elsőrendű törekvése is ilyen kis lakótelepek közösségének színvonalas ellátása... Ha e településeket az egyes gazdaságok egyébként is közművesített majorjai mellett szándékoznak felépíteni. .. Mikor az iskola helyét, az útadottságokat is a legmesszebbmenőkig igyekeznek figyelembe venni... Ha tehát a legnagyobb körültekintéssel, választók és választottak egyetértésével keresik Kecskeméten a jó megoldás útját, miért csak egy, a Törekvés Tsz lakótelepének „tűrését, illetve fennmaradását” engedélyezték — azt is csak „kész helyzet” elé állítás után? Az ország legnagyobb ta- nyavilágú városáról van szó, ahol a várospolitikának súlyos és érzékeny része 18 000 tanyai lakos jövője, sorsa. Bízunk benne, hogy a városi tanács által szükségesnek tartott mezőgazdasági üzemi lakótelepek kialakítása elé illetékesek nem gördítenek akadályt... Még ha esetleg olyan jogszabályt kell is módosítani, amelynek tételei már messze esnek az élettől. Tóth István Ahol a hajszál is mérhető Nines már egy vasunk sem? Ellenőrző eszközök hitelesítése Ha az évszaknak megfelelően mérsékeltebb ütemben végzik is tevékenységüket a Megyei Mértékhitelesítő Kirendeltség dolgozói, ezért mégsincs náluk holtidény. Jelenleg az „önkontroll” a fő tennivalójuk: a kirendeltség saját műszereinek felülvizsgálása, ellenőrzése, pontosítása, az esetleges hibák kijavítása. Vannak itt olyan készülékek, amelyek egy milligrammtól húsz kilóig alkalmasak mérésre, tehát jóformán — vagy a szó szoros értelmében? — egy hajszál súlya is me- állapítható segítségükkel. Ezekkel áz analitikai műszerekkel azonosítják, hasonlítják össze a használatban levő súlyokat a szabvánnyal. A mindennapi használat során számos hiba keletkezhet. A jövő hónapban újult erővel térnek majd rá a kirendeltség munkatársai a helyszíni hitelesítésekre. Mint mondják, a gazdaság- irányítás. új rendje rájuk is fokozott követelményeket ró. A nagyközönség, valamennyiünk érdekében épp ezért hatványozott felelősséggel, éberséggel és lelkiismeretességgel -folytatják majd a kereskedelemben, a piacokon a súlyokat, mértékeket, mérőeszközöket hitelesítő és azok alkalmasságát vizsgáló munkájukat. J. T. Ándaxinból fogyott a legtöbb IS millió forinttal több gyógyszert fogyasztottunk 1967-ben Az SZTK-biztosítás általános bevezetése, nemcsak a betegellátás széles körű kiterjesztését jelentette, de ezzel párhuzamosan növekedett a gyógyszertárak forgalma is. A megyei Gyógyszertár Vállalat 79 patikája az elmúlt 1967-es esztendőben nem kevesebb, mint 129 millió forint értékű gyógyszert adott el, 15 millió forinttal többet, mint 1966- ban. Varga Gyula főgyógyszerész tájékoztatása szerint a megnövekedett gyógyszerfogyasztás éppen a széles körű betegellátással hozható összefüggésbe. Az ismertebb medicinák közül az első helyen az Andaxin áll, hiszen a megye lakossága a múlt évben 3 millió 804 ezer darabot vásárolt ebből az idegnyugtatóból. Ezt követi az ugyancsak „közkedvelt” Antineuralgica, amelyből 2 millió 140 ezer darab kelt el. Az erősebb fájdalomcsillapító, a Karil szintén jelentős mennyiség — 820 ezer darab — fogyott el. Azzal régen tisztában vagyok, hogy fában szegény ország vagyunk, de hogy vasunk sincs, ezt nem tudtam. Pedig így van, higyjék el. A dolog úgy történt, hogy egy szép napon megjelentek az Ingatlankezelő Vállalat dolgozói és megjavították a Nagykőrösi utcai házunk kapuját. A javítás azzal járt, hogy a kapu régi, elavult zár- szerkezetét is kicserélték, újat, modernebbet szereltek helyébe. És ez lett a vesztünk, mert azóta nem vagyunk biztonságban. Ott áll a házunk egy megjavított, tarkára festett ablaktalan kapuval és arra vár, hogy egyszer majd bezárja valaki. Mert mióta megjavították, azóta éjjel-nappal nyitva van az istenadta. A házmester is, én is bezárnám, ha lenne hozzá kulcs. De nincs! És miért nincs? Mert nincs egy vasunk sem. Igen, mert nincs egy darab vasa, illetve egy kulcsa az Ingatlankezelő Vállalatnak, amellyel az új zárat zárhatóvá tenné. A ház tizenhat lakója (konzervatív gondolkodású emberek) három hónapja hiába várja az új kapukulcsot. Ennek hiányában éjjel és nappal mindenki előtt nyitva áll a kapunk. Még nem vittek el a házból semmit sem. Lehet, hogy az Ingatlankezelő Vállalat őrizteti a házat három hónap óta? Ha így van, ügyesen csinálja, mert még nem vettük észre... w S. F. Egynyári virág — Szobafoglalás egy évvel korábban Jobb turistaház kellene Hazánkban nincs, vagy alig van téli idegenforgalom — ezért nem is építe nek téli idegenforgalmi létesítményeket. Vagy megfordítva: éppen ezek hiánya okozza, hogy az idegenforgalom továbbra is a nyárra korlátozódik? Kétségtelen tény; Magyarország idegenforgalma — nyári virág. Minden évVásárok vámszedői Szűk méréstől az árdrágításig Rosszul értelmezett „egészségvédelem* Kavarog a vásár. Lacikonyhákról árad a zamatos pecsenyeillat, a hűvös reggelben italmérők kelletik „szíverősítő” portékájukat. Aki ide jön, általában nem garasoskodik. Ezt igyekeznek egyesek mesz- szemenően kihasználni. Ki szerényebben, ki vakmerőbben. Szabó Antal például, a keceli fogyasztási szövetkezet 1-es számú italboltjának vezetője — sorozatos szűk méréseiről vált ismertté. Az ellenőrzéskor volt olyan „korsó” sör, amelyik mindössze három és fél deciliter nedűt tartalmazott. A visszaeső szűk mérő 800 forint bírsággal „zárta a boltot”. _ A kiskunmajsai vásárban Nagy Gáspár Sándor, a békési fogyasztási szövetkezet vásározó részlegének dolgozója bizonyult hasonlóan '„nagyvonalúnak”. Négy méter Láma szövet eladásánál nem vette figyelembe a hiba jelet, ami pedig árengedményt vagy bizonyos pluszmérést tenne indokolttá. Ö a vevőt ért károsodásnak a negyvenszeresét — 400 forintot —> fizeti „tandíjként.” A szabadszállási vásárra virradó hűvös hajnalban Mezőfi Istvánná jó előre kiadagolta a szomjazóknak szánt rövid italokat. „Gondossága” odáig terjedt, hogy — bizonyára az alkoholellenes küzdelem jegyében — 17, féldecinek szánt törkölyből 12 adag 4, négy adag 3,5, egy adag pedig mindössze 3 centilitert tett ki. Hasonlóképp szűkmarkúnak bizonyult a kevert mérésénél is. Ha az Állami Kereskedelmi Felügyelőség ellenőrei. nem elég éberek, csupán e néhány pohár ital után több mint húsz forint jogtalan hasznot vágott volna zsebre! Azt már csak mellékesen említjük meg, hogy mire rajtacsípték, mintegy tíz liter törkölyt mért már el, literenként 80 forint helyett 100 forintos egységáron. Ez az utóbbi azért is említésre méltó, mert a felügyelőség most első ízben élt a jogszabályban biztosított ama lehetőséggel, hogy különösen kirívó esetekben háromezer forint összegű bírság is kiszabható. „Zsebbevágó” tanulság ez és valószínűleg okulásul és figyelmeztetésül szolgál majd mindazok számára, akik netalán hasonló célzattal ütik fel egy-egy vásárban a sátorfájukat Jóba Tibor Idegenforgalom télen ben újra kell „ültetni”, táp- | hegyvidéki szállodák bo- lálni, fejleszteni, hogy a nyolítják le a legnagyobb Balaton partján, vagy né- vendégforgalmat. Telt ház hány romantikus nevű van az aggteleki cseppkő- „pusztai centrumban” hó- barlangnál, az ózondús erdítsan. De a tél befagyasztja az idegenforgalom ösvényeit. Ami marad: a belső forgalom, elsősorban magyarok és kevés külföldi részvételével. Az őszi-téli hónapokban a Turistaházakat Kezelő Vállalat 41 turistaházában 1800 vendég szállhat meg. Nemrég bővítették, javították ki a klastrompusz- tai, a csikóváraljai, a sal- gói turistaházakat, „téliesítették” a vaskapuit és korszerűsítve átadták a közkedvelt bükkszentkereszti turistaházat. Mindez azonban kevés a jelentkezők, az érdeklődők nagy számához viszonyítva. Ha valami fellendítené Magyarországon a téli holtszezon idegenforgalmát, ekkor ez az ország különböző vidékein elhelyezkedő sok kis olcsó turistaház lenne. Az ország teteje: a Mátra. Ennek a festőién szép hegyvidéknek téli idegen- forgalmi lehetőségei sincsenek kellően kihasználva. A Mátrában évente 23 500 szakszervezeti beutaltat látnak vendégül; most tervezik, hogy Mátrafüreden 300 személyes SZOT-üdülő épül, továbbá felújítják és bővítik Mátraháza szak- szervezeti üdülőit. Sok a panasz a kereskedelemre, amelynek rendkívül gyér a környékbeli hálózata, s a leglényegesebb: a Mátrában nincs szálloda! A téli idényben a többi dők között felépült Tengerszem szállodában; téli üdülésre csábít a soproni Lövérek Fenyves luxus- szállodája, ahol egyébként télen leszállított árakkal fogadják a vendégeket. Népszerű a Vértes és a Bakony tövében a bodajki műemlék-kastély, s azoknak az útja, akik télen gyógyhelyet keresnek, a hévízi Palatínus szálló várszerű, impozáns épületébe vezet. Harkányfürdő a „reumások Mekkája”, Hajdúszoboszló pedig ugyancsak az ízületi betegségben szenvedők paradicsoma. B. A. Egyedülálló műemlék Kiskundorozsiflán Kiskundorozsmán befejezték a Dél-Alföld egyik legrégibb ipari műemlékét, az. 1821-ben épült szélmalom renoválását. Á Műemlékvédelmi Felügyelőség anyagi támogatásával kapott új köntöst az ősi malom, amely az országszerte ismert _ Dankó-nótával vált híressé. A szakemberek, vaskos formája alapján, mint a néni építészet egyik tipikus darabját tartják nyilván. Teljesen ép, fából készült, több emeletes belső szerkezete szinte egyedülálló emlék.
