Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-10 / 7. szám
1968, január 10, szerda S. oldal •• Összehangolt tettekre vaií szílksésr Miért mérleghiányos a bajai Duna 2 ss gazdálkodása II tsz-ek pénzügyi és hitelrendszerének új vénásai A bajai főtér nyitott oldalán messzi térségekre látni. A Sugovica fölött elrévedező tekintet nyáron a zöld lángokba boruló végtelenséggel találkozik. Távolról idillikus mezők, ligetek pihentető, lebegő látványa rajzolódik ki. Közeliül azonban ... — Inkább az istállót építették arrébb, semmint a trágyát elhordták volna a majorságból — ilyen abszurd módon, s eléggé keserűen; jellemzi az évek során kialakult helyzetet Szörényi Emil, a Duna Tsz főmezőgazdásza. Az állítás, sajnos, majdnem szó szerint igaz. Az 1600 hold szántó zöme több mint tíz éve látott utoljára szerves anyagot. A hanyatlás jelei A főagronómus. de a többi vezetői is — Ádám Sándor elnök. Ivánkovics Károly főkönyvelő. Húsz Sándor mezőgazdász, Hudi István párttitkár — egy-más- fél éve vannak a tsz-ben. Zömmel nem helybeliek. Az elnök többnyire betegeskedik, gyakorlatilag alig vesz részt a gazdálkodás irányításában. Elmondják, hogy a mérleghány megközelíti a másfél millió forintot. A gazdálkodásban évek óta a hanyatlás jelei mutatkoznak, s ezt jól tükrözi az egy főre eső éves tag jövedelem is. Ez 1964-ben 12 és fél ezer, 65-ben 7300, 66-ban 11400, 67-ben hétezer forint volt. Természeti tényezők? A terület szorosan a városhoz tapad, ennél fogva szétszabdalt. s nehezen valósítható meg a nagyüzemi művelés. Esős években a víz pusztít — emiatt az Idén is 450 hold maradt műveletlenül —, a több hetes aszály pedig a homokon perzseli a növényeket. A terület gyarlóságára való hivatkozás persze csak vi- I szonylagos értékű érv, s csak a környékbeli gazdaságokkal összehasonlítva van némi alapja. Bocsa, Bugac vidékén örömmel fogadnák a Duna Tsz területét. Csak egy ellenérv: miért nem öntöztek? A válasz: későn szerezték be a szivattyúkat, s azokat is szórófejek nélkül. Pénzügyi nehézségek miatt. Újabb ballasztok Kétségtelen, hogy az előző évek vezetésének balkezes, hozzá nem értő beruházásai nehezednek a gazdálkodásra. Az eltelepített gyümölcsösből jóformán csak az őszibarackos úgy ahogy életképes, a szilvás és a kajszis zömmel máris kipusztult. Négy évvel ezelőtt 70 holdas halastavat létesítettek, de oly módon, hogy a víz átemelésének a költsége több. mint a legjobb halászattal elérhető haszon. Ugyanakkor az állattenyésztő telep fejlesztésére nem gondoltak, az épületek többnyire szerfás típusúak. Ám tavaly, ahelyett, hogy az említett ballasztoktól igyekeztek volna szabadulni, azokat még újabbakkal tetézték. A szántóföldön például 17 féle növényt termesztettek, olyan helyzetben, amikor a 16 traktor közül legiobb esetben csak tíz működött, s amikor a „miunkacsűcsos” harmadik negyedévben ötvenegyen voltak a nyugdíjas koron aluli tagok, s ebből tizennégy a függetlenített vezetők és az adminisztrációban foglalkoztatottak száma. A növénytermesztésre pedig jutott mindössze tizenhárom gazda! Az átlagos életkor 63 év. Nem csoda, ha a gabona átlagtermése az egyedül elfogadható. A többié? Készletezésre nincs hely, elég csak a cukorrépa 80 mázsás átlagát említenünk. A'em marad el a segítség Ahhoz, hogy a fiatalokat rendszeresen foglalkoztassák, megfelelő bérezést kellett volna alkalmazniuk. Ehhez azonban tavaly már soványnak mutatkozott a gazdaság kasszája. A 170 hold parcellás szőlőt, s jórészt a kertészeti növényeket is a* gazdálkodással csak immel-ámimal törődő kétlakiaknak adták ki- A vezetés pedig olyanfajta melléküzemágak létesítésétől várta a csodát, mint a májusban megnyitott, s azóta havonta személyzetet cserélő halászcsárda, s a lovak exportra történő hizlalása és a helybeli ktsz-től „levetett” gumijavító megvásárlása. Mi lehet a kiút ilyen helyzetből? Csak az, hogy a vezetők legalább a közgazdasági ábécét sajátítsák el: olyan üzemággal, amely az adott körülmények között nem gazdaságos, ne foglalkozzanak. Ilyen irányban már történtek lépések, a szántóföld felére gabonát vetettek, a másik felére pedig géppel művelhető takarmánynövények kerülnek. Hasznosnak mutatkozik a szénporos téglaégetés, valamint az ezután megszervezésre kerülő építőbrigád foglalkoztatása. Súlyosak a Duna Tsz gondjai, s azok megszüntetése nem nélkülözheti a városi párt- és tanácsi vezetés. illetve a bácskai tsz- szövetség támogatását sem. Varga Antal, a szövetség titkára máris sok hasznos javaslattal segítette a mélypontról való kimozdulást. Nem reménytelen a helyzet, s főleg akkor nem, ha a tsz gazdái és vezetői ösz- szeh angolt tettekkel bizonyítanak. Hatvani Dániel A gazdaságirányítás reformja során lényeges változások következtek be a termelőszövetkezetek pénz- és hitelrendszerében is. Érvényesül egyebek között az az elv, hogy a tsz-ek önálló gazdálkodása érdekében legyenek olyan anyagi alapok, amelyek biztosítják a nagyüzem zavartalan működéséhez szükséges feltételeket. Köztudomású, hogy 1967-ben már valamennyi állóeszköz értéke Közép-Európa legnagyobb bakelitüzeme Többször módosított határidők után végre az év elején megkezdhette a kiskunfélegyházi műanyag- üzem új, 1700 négyzetméteres csarnokának berendezését. Ebben az üzemrészben 122 modern, nagyobbrészt automata bakelitprést helyeznek el 40 tonnástól egészen az ezertonnás óriásig. A költözködés még folyik, de a helyére került gépeken rögtön megindult a munka. Hizlalás rézgáliccal? Nagy jelentőségű kísérlet a solti Szikra Tsz-ben Fél éven át tartó kísérletezés során érdekes, hasznos felfedezésre jutottak a solti Szikra Tsz sertéshizlaló telepén: kiderült, hogy a rézgáliccal kevert abrak nagymértékben fokozza a takarmány értékesülését. A kísérletezés céljára öt, egyenként harminc sertésből álló falkát különítettek el. Az elsővel száraz tápot, a másodikkal nedves tápot, a harmadikkal gazdasági abrakot, a negyedikkel ugyancsak gazdasági abrakot, és savót, fele-fele arányban), végül az ötödikkel egy ezrelék porrá őrölt rézgáliccal ..dúsított” gazdasági abrakot etettek. Mindegyik falkában 16 kilós választási súlytól 116 —120 (kiló átadási súlyig nevelték az állatokat. Bebizonyosodott, hogy a feltűnően legjobb takarmány- hasznosulást a fézgálicos abraketetésnél érték el: 3,50 kiló volt az egy kiló húsra felhasznált dara. A tápos etetésnél ez 86 dekával volt kevesebb. Ezenkívül az átadási súlyt 10— 15 nappal, korábban érték el, mint a többieknél. Tehát a munkabérnél és a helykihasználásnál is megtakarítás mutatkozik. A szövetkezet szakemberei. akik közben már át- . tértek a jóval nagyobb ará- 1 nyú kísérletezésre, az eredményt azzal magyarázzák, hogy a réztartalmú szeres fokozzák az állatok étvágyát, s ezáltal teszik hasznosabbá a takarmány értékes,ülését. A rézgálicnak semmiféle kellemetlen mellékhatása nincs az etetésnél, s a húson sem érződik az íze. Magyarázatképpen a szakemberek hivatkoznak az ország egyes vidékein régóta dívó szokásra, miszerint a gazdasszonyok a tömésre fogott kacsákkal — a jobb emésztés végett — rézpépzt nyeleinek. Ebben a szokásban — állítják —, egyáltalán nem szabad holmi babonát sejtenünk. H. D. után képeztek a tsz-ek amortizációs alapot, ami a termelésben elhasználódó állóeszközök pótlásának legfőbb pénzügyi forrása. A termelőszövetkezeti törvény kimondja, hogy a tsz-ek szociális, kulturális, fejlesztési, részesedési és jövedelembiztonsági alapot is kötelesek létesíteni. A részesedési alap a termelőszövetkezet által garantált munkadíjazás nélkülözhetetlen feltétele. Kormányrendelet írja elő, hogy — miként az állami vállalatok és egyéb gazdálkodó szervek — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek is kötelesek pénz- forgalmukat bankszámlán lebonyolítani. Minden szövetkezet bankszámla-szerződést köt az illetékes bankfiókkal, s bankszámlája felett szabadon rendelkezik. Intézkedése nélkül, vagy annak ellenére csak végrehajtható bírósági, döntőbizottsági és államigazgatási határozatok alapján terhelheti meg számláját a bankfiók.; A zavartalan gazdálkodás megköveteli, hogy a tsz házi pénztárában is legyen megfelelő összeg. Régebben utasítás írta elő, hogy milyen esetben, legfeljebb hány ezer forintot tarthat a szövetkezet otthoni pénztárában. Most már ilyen megkötöttség sincs; a közgyűlés dönt ebben a kérdésben is figyelembe véve az ésszerűség követelményeit. Ha a termelőszövetkezet a saját bevételeiből származó pénzét meghatározott időre betétként helyezi a bankba, akkor kamatot kap utána. (Legalább fél évre Iskötött összeg után 2, egy évre lekötött összeg után 3 százalék a kamat.) Előírja a kormányrendelet, hogy minden gazdálkodó j szerv, tehát a termelőszövetkezet is csak az illetékes pénzintézettől vehet igénybe hitelt. Hitelnyújtási joga is csak a banknak van. Ez a rendelkezés azonban nem zárja ki azt, hogy a termelőszövetkezet 30 napot meg nem haladó fizetési határidőben állapodjon meg bármelyik más tsz-szel, állami gazdasággal, vagy vállalattal. A szövetkezetek gazdálkodását, a tagok jövedelmét jelentékenyen befolyásolják a .hitelek. A Magyar Nemzeti Bank elsősorban a hatékony, jövedelmező, gyorsan megtérülő beruházásokat segíti hitellel. Előnyben részesíti azokat a befektetéseket, amelyek révén javul népgazdaságunk fizetési mérlege. Fontos szabály, hogy hitelt csak az a tsz kaphat, amelyik jövedelmezően gazdálkodik, termékeit folyamatosan értékesíti és fizetőképes. Az a szövetkezet, amelyik nagyobb összeget fordít a beruházás megvalósítására a maga erejéből, hamarabb jut hitelhez, ha egyébként azonosak a hitelnyújtásnál mérlegelt körülményei;:. Előnyben részesíti a bank azt a tsz-t is, amely fiáját pénzét nagymértékű, állami támogatással ösztönzött beruházásokba feleteti. (Ilyenek például a szarvas- marha- és a sertéstartás épületei; ezek emeléséhez 70 százalékos támogatást ad az állam). Rendkívül nagy jelentőségű irányelv, hogy a beruházási hitel elbírálásával egyidejűleg határozni kell az állandó forgóeszköz- szükséglet finanszírozásáról is. A bank elsősorban a nagyobb és jelentősebb befektetéseket támogatja kölcsönnel. Szem előtt tartja* hogy a járulékos és a kapcsolódó beruházások az alapberuházással együtt valósuljanak meg. A beruházásokra folyósítandó termelőszövetkezeti hitelek kamata évi 3 százalék. (A középlejáratú beruházási hitelt 4, a hosszúlejáratút 4—20, kivételesen 25 év alatt kell visszafizetnie a tsz-nek.) Természetesen nemcsak beruházási, hartem rövidlejáratú forgóeszközhiteit is igénybevehetneík a szövetkezetek. Az ilyen hitelt a termeléshez Szükséges ki - adásokra, beszerzésekre, a tagok és az alkalmazottak részesedésének, munkadíjának kifizetésére használhatják fel. Ha a várható bevételek nem fedezik a kiadásokat, akkor a bank nem nyújt hitelt; alapvető elv ugyanis a hitelképesség. (Fontos viszont tudni, hogy az állami támogatás fedezetnek számít.) A forgóeszközhitelek után a tsz-ek 5 százalék kamatot fizetnek, (a vállalatok 8 százalékost). Ez a kedvezmény azonban csak a mezőgazdasági jellegű tevékenység finanszírozására vonatkozik. Ipari és kereskedelmi jellegű tevékenységhez az általános feltételekkel nyújt hitelt a bank a szövetkezeteknek is. G. P. Becézett bor Impozáns, szépen berendezett bisztrót nyitott nem olyan régen a kiskunfélegyházi Vörös Október Termelő- szövetkezet. Az ember szinte az első pillanatban már jól érzi magát a kellemes helyiségben. Hátha még megtekinti az étlapot. Csupa finomság: ürüpörkölt, házikolbász, hurka, grill csirke. Hanem mikor az italokhoz ér, úgy érzi káprázik a szeme. Írva vagyon: színes kövidinka 20,90 forint literje. A kövidinka bolti ára ugyani' 16,10 forint literenként — fehéren. Színes kövidinká nem ismernek a szakemberek. Itt valami nem stimmel Ez volt a véleménye a megyei minőségvizsgáló inté zet szakembereinek is. Megállapították, hogy ez a rózsa szín bor nem kövidinka; tört, fogyasztásra alkalmatlar Az is érdekes, hogy amit a söntésben mértek az 0.’ szeszfokkal gyengébb volt, mint a hordóból vett minta Közben úgylátszik „elpárolgott” az alkohol egy része Az ellenőrzésnél jelen volt e sorok írója is. Mikor megkérdeztük, hogy milyen ital ez a színes kövidinka ezt a választ kaptuk: ez csak becenév, mi sem tudjuk, hogy milyen. - " ~ • Nesze neked kedves vendég! K,
