Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-07 / 5. szám

A siker jutalma és ára A kórházból az olimpiára „1964. a fantasztikus sportteljesítmények éve” — írja a Képes Sport abban a tudósításában, melyben az olimpiára induló magyar csapatot köszönti. A cikk euztán így folytatódik: „Pokey Wattson 18,30.5-re javította az 1500-as női gyors világrekordját, Terje Pedersen 90 méteren túl hajította a gerelyt, Horváth Zoli eljutott Tokióba! Nem túlzunk, ha azt állíjuk, ez az utolsó a legcsodálato­sabb ... Valóban nem túlzás mindez, ha leírjuk azt a di­agnózist, amelyet néhány hónappal korábban, 1964. február 16-án adtak az or­vosok, Horváth Zoltán ron­csolt teste felett. íme a diagnózis: májron- csolás, mellékvese és vese- zúzódás, kulcscsonttörés, medencecsonttörés. Életben marad ? A világhírre szert tett magyar kardvívók sorá­ban előkelő helyet foglal el Horváth Zoltán. 1951-ben kezdte el a vívást, s öt év­re rá Luxemburgban már az ifjúsági világbajnokság második helyezettje. 1959- ben elnyeri az ifjúsági vi­lágbajnok büszke címét. Ott versenyez az 1960-as római olimpián, s ezüstérmet nyer. Sikereire a koronát az 1962-es Buenos Aires-i vi­lágbajnokság teszi fel:meg­szerzi az aranyérmet, tehát a világ legjobb kardvívó- jának címét. A következő évek az olimpiára való felv készülés jegyében zajlanak. Biztos tagja a magyar kard­csapatnak, amikor a tokiói olimpia esztendejében, feb­ruár 16-án egy vasárnapi napon a rádió esti hírei a következő jelentést sugá­rozzák. „Súlyos gépkocsiszeren­csétlenség történt Kecske­mét határában az 5-ös mű­úton. Egy nagy sebességgel robogó autó az útmenti osz­lopba ütközött. A kocsi uta­sai közül Horváth Zoltán kardvívó világbajnokunk sérülése a legveszélyesebb. A kocsit vezető édesapja, benne utazó felesége és há­roméves kisgyermeke köny- nyebb sérüléseket szenve­dett.’! A baleset valóban rend­kívül súlyos volt. Több nyugati képeslap is közölte az összeroncsolódott gépko­csit, amelynek motorháza csaknem a szélvédőig nyo- módottt, s szinte alaktalan fémtömeggé deformálódott az egész jármű. Horváth Zoltánt azonnal a kórházba szállították, s életmentő műtétet hajtottak végre rajta. A következő napokban egy budapesti klinikára vitték, s akkor az orvosok még abban sem voltak biztosak, hogy az életét sikerül megmenteni. Nagy küzdelem Az aggódó sportbarátok elárasztották telefonhívá­sokkal a kórházat, a sport­újságok szerkesztőségeit Február 20-i jelentés sze­rint állapota továbbra is súlyos, néhány nap alatt azonban túljutott a krízi sen, s legalább már az életveszélytől nem kellett tartani. A vívósport benfentesei jól tudják, hogy Horváth Zoli milyen ambícióval ké­szült a tokiói olimpiára. Nagyszerű olimpiai szereplés Jó úton a birkózó-utánpótlásunk Amikor december utolsó napjaiban a Sportcsarnok edzőtermében egyszerre két szőnyegen is megkezdődött a III. Téli Úttörő Olimpia birkózódöntője, szinte alig tudtuk elképzelni, hogy me­gyénk fiataljai ebben a nagy számú, ügyes és hal­latlanul lelkes mezőnyben sikerrel helyt tudnak állni. A versenv kezdetén a bu­dapesti bajnokság három első helyezettje mérkőzött a három vidéki terület győztesével. Számunkra nem a legjobban kezdődött a küzdelem. Az esélyes Sárközi először kétvállal győzött, de mindjárt utána pontozásos vereséget szen­vedett, A másik kecskeméti fiú. Hatvani két tus győze­lemmel a kunszentmiklósi Kancsár egy pontozásos győ­zelemmel és egy kétvállas vereséggel kezdett, de a bajai Szuszics nem bírta az iramot. Kétszer is tus­sal kapott ki. A másnapi folytatás Hatvani számára nem sikerült. Kétszer is alulmaradt, de még ver­senyben maradt. Sárközi megismételte az első napi eredményét, Kancsár pedig javított két kétvállas győ­zelemmel. Nasy volt az izgalom a szombati döntök előtt, hi­szen a kis megyei csapat­ból hárman is dobogóra voltak esélyesek. A Sportcsarnok díszter­mében az ötkarikás olim­piai lobogó alatt vívták a végső küzdelmeket. Először Sárközi Feri lépett sző­nyegre, a csepeli Törökkel. Mindketten egyforma hiba­ponttal pályáztak az arany­éremre. Sárközi remek bir­kózás után két vállal győzte le ellenfelét és felállhatott a dobogó legmagasabb fo­kára. A második mérkőzé­sen Hatvani nem tudott ki­bontakozni. Bátortalanul birkózott, minimális pont- különbséggel kikapott, sígy csak negyedik lett. Kancsár Jóska, a kunszentmiklósiak reménysége nagyszerűen Kezdett. Az első félidőben mér 4 ponttal vezetett és a szünet után — bár egy­szer megintették — tar­totta előnyét és 5:1 arány­ban fölényesen győzött, ez­zel ezüstérmes lett. A ba­jai Szuszics az utolsó nap­ra összeszedte magát, szé­pen harcolt és végül ne­gyedik helyen végzett. Az Úttörő Olimpia bir­kózóversenye újabb nagy sikere volt megyénk fejlő­dő birkózósportjának. Bi­zonyította' a jó egyesületi nevelőmunkát. Edzőink fá­radsága nem volt hiába­való. Többen is javasolták, hogy mivel felépülni a nagy ver­seny idejéig úgysem lesz képes, küldjék hát ki őt, mint a csapat kísérőjét. A vívóvilágbajnok, aki az első pillanattól kezd­ve eszméleténél volt, s úgy viselte a súlyos sérülése­ket, amint kicsit jobban lett, élénken tiltakozott ez ellen. — Ott leszek — jelen­tette ki, biztos, hogy ott leszek, de csak verseny­zőként — ezzel fel akart Ülni ágyában, de erőtle­nül visszazuhant. Eleinte a kezelőorvosok sem vették komolyan a ki­jelentést. Hogyan is bíz­hattak abban, hogy valaki hét hónap alatt makkegész­ségesen, sőt, jó kondíció­val gyógyul ki Ilyen sú lyos sérülésekből. — Jó beteg — ismerték el. A sportoló szervezete erős, de ez lehetetlen?'";. Felesége, aki rövidesen kiheverte könnyebb sérülé­seit, ma így emlékezik azokra a napokra. — Nem mondtam neki ellen, de komolyan hogyan is vehettem volna? Ilyen vékony volt a karja — mu­tatja két ujjával, s húsz ki­lót fogyott napok alatt. Hát mégis!... Az emberi szervezet és a sportoló akarata közötti küzdelem mégis elkezdődött Nyolc hetet töltött kórház­ban, utána egy hónapot szanatóriumban. Csak­nem két hónapig kellett volna mankó segítségével járni tanulnia, ő azonban hetek alatt eldobta magá­tól; s megállt a saját lábán. Ahogy a szanatóriumból kijött, feleségével egyhóna­pos külföldi utazásra in­dult. Ekkor már egészséges volt, csak még nagyon gyenge. Egy hét után azon­ban — hiába is tiltakozott ellene felesége — félbesza­kította a szép utazást, s hazajött. — Elkezdem az edzése­ket — mondta. Ekkor már az orvosok sem tiltakoztak olyan he­vesen. ö pedig július ele­jén így nyilatkozik: — Most, hogy elkezdtem az edzéseket, egyre türel­metlenebb vagyok. Ruga­nyosán futok, s legszíve­sebben éjjel-nappal vív­nék ... Ilyen akarat előtt a szak­értők is meghajoltak. Így történhetett, hogy amikor július 20-án Kádár János meglátogatta az egri edző­táborban készülő olimpiko­nokat, elsőként Horváth Zoltánnal fogott kezet. — Nagyon vigyázzon magára — mondta Kádár elvtárs az egyre jobban erősödő világbajnoknak. Azon az októberi napon, amikor a Ferihegyi repülő­téren nagy tömeg gyűlt össze a magyar sportolók búcsúztatására, a közönség soraiból hihetetlen felkiál­tások hallatszottak, amint meglátták őt, a sportolók soraiban. — Ott a Zoli! Nézd a Zoli! Hát mégis ... Ez a győzelem talán két olimpiai aranyéremmel is felért. Bécs István — Benedek B. István Változó szabadárak az év első nagyobb piaci napján Kecskeméten Az idén pénteken volt az eddigi legnagyobb áru­forgalom a kecskeméti pia­con. Több cikkből ugyan kevesebbet kínáltak az ős­termelők, mint karácsony előtt, vagy az egy évvel korábbi első nagyobb pia­ci napon, ebből azonban nem lehet a további áru­felhozatalra következtetni. Ezt ugyanis számos ténye­ző befolyásolja, köztük az időjárás is — és január 5- én kora reggel zordabb volt az idő, mint az előző na­pokon. A szabadpiaci árak ala­kulásánál bizonyos mér­tékig már észlelni lehetett a kötöttséget feloldó árpo­litika hatását. Néhány cikkféleség olcsóbban cse­rélt gazdát, mint általá­ban az elmúlt évben, a zöldségféléknél azonban az év végi árak még „tartot­ták magukat”, s jóval ma­gasabbak voltak, mint 1967. január elején. Élő csirkéből, valamint tyúkból például 703 és 942 kiló került 25,80, s 25,10 fo­rintos átlagáron eladásra, kilónként 2,60, illetve 1,20 forinttal olcsóbban, mint karácsony előtt. Tojásból 1,80—2 forint közötti áron 5520 darabot adtak el. Az egy évvel ezelőtti piacon 6334 tojás ugyanilyen áron kelt el, az 1,80-as tojás tette ki azonban az eladott mennyiség nagyobbik há­nyadát. Almából 4800 kilót vet­tek meg — a minőségtől és fajtától függően — 2—6 forintért. Tavaly ilyenkor csaknem ugyanekkora mennyiség fogyott el ki­lónként 6,50-es átlagáron. Ami a tejtermékeket il­leti: tejfelből 151 liter cse­rélt gadát 20—25 forintért, átlag 5 forinttal olcsóbban, mint karácsony előtt, vagy esztendeje, amikor viszont 238 liternyi mennyiséget értékesítettek az ősterme­lők. Az eladott 481 kiló tehéntúró 18—20 forintos ára 2 forinttal volt ala­csonyabb a karácsony előt­tinél, s körülbelül ugyan­olyan szinten mozgott, mint egy éve, amikor 740 kilót vettek meg. A vaj áránál az őstermelők is igazod­tak az 50 forintos kötött árhoz, bár csak 6 kilót ér­tékesítettek. A felsorolt cikkek árá­nak csökkenésével szem­ben a zöldségféléké, a szű­kös kínálat miatt, felszö­kött. Valószínűleg a fagy­veszély miatt — az egy évvel korábbi 19 mázsa helyett — csak 180 kiló burgonya került felhoza­talra és megvásárlásra, s 2—4 forint között állapo­dott meg az ella, a rózsa és a Gül Baba ára. (Ta­valy 2,60 forint volt az át­lagár.) Sárgarépából, s pet­rezselyemből 701 és 500 kilót adtak el az ősterme­lők 2—4,50, illetve 7—8 forintos átlagáron. Ugyan­akkor a városföldi Petőfi Tsz a két zöldségféléből 200—200 kilót 2—3, illet­ve 4—5 forintért értéke­sített. A kel- és a fejeská­posztából 585 és 120 kiló fogyott el 2,50—3, iP-'tve 5 forintért. Egy héttel előbb is ugyanez az ár dominált, 1967. január elején azon­ban 812 kiló kelkáposztán 1,50-es, s 710 kiló fejeská­posztán 1 forintos átlag­áron tudtak túladni a ter­melők. T. I. Hogyan szabják meg az új termékek árát? Gyengébb minőség esetén kötelező az árengedmény — Tilosak a fogyasztókat károsító megállapodások Felmerül a kérdés, hogy új termékek kibocsátásával a vállalatok nem játszhat ják-e ki az árintézkedése­ket, nem juthatnak-e jog­talan haszonhoz. — Minde­nekelőtt azt kell figyelem­be venni — amint erről kormányhatározat intézke­dik —, hogy az árszabályo­zás szempontjából új ter­méknek, új választéknak az az áru számít, amelynek sem hatóságilag szabályo­zott, sem szabadon kiala­kított és érvényesített ára nincs. Ha a rögzített áruk cso­portjába tartozó új termé­ket akar valaki forgalom­ba hozni, előzőleg kérnie kell az Árhatóságtól az ár megállapítását, tehát ilyen esetekben is hatóságilag szabják meg az árat. A csu­Mi baja volt Stuart Máriának? Egy új angol orvosi ta­nulmány szerint III. Richárd beszámíthatatlan- ságát, Stuart Mária „hisz­tériáját” és az angol ki­rályi ház több más tagjá­nak különböző bajait egy ritka, örökletes betegség: a porfiria okozta. A tanul­mányt a British Medical Journalban három kutató­orvos tette közzé, miután áttanulmányozták négy év­század történelmi adatait. Az angol folyóirat azt írta, hogy a tanulmányban fel­dolgozott adatok minden bizonnyal számos fontos történelmi esemény újra­értékeléséhez fognak vezet­ni. A porfiria anyagcsere be­tegség. A XVI. században Jakab királynál jegyezték fel először. Említést tettek Jakab fiánál, Henrik ki­rálynál is erről a betegség­ről majd a tünetek nyo- monkövethetők az angol ki­rályi ház egy egész sor le­származottján. Összesen — 12 emberre vitte át a be­tegséget a királyi vér. Még Nagy Frigyes panaszait is az angol uralkodóház véré­nek tulajdonítják az angol orvosok. Makaó százforintos alapon Kókai József többszörö­sen büntetett előéletű kecs­keméti lakos — aki egyéb­ként baka Jóska néven vált hírhedté a kecskeméti kár­tyások körében — szúrós te. A százforintos alapon játszott makaót vidám dá- ridó követté, amelyen Kó­kai két barátnője is részt vett. Nem sokkal ezután már a rendőrségen adott szemmel figyelte Radics számot a tiltott szerencse- Miklóst, a Csongrádi út játék szervezője, a köny­24. számú ház egyik szobá­jában. Radics a römikár- tya lapjait „bűvölte”, majd az izgalomtól rekedt han­gon megszólalt: — Még egyet.. I Perdült a kártyalap, s Radics bosszúsan az asz­talra vágott: — Nyertél! Kókai az asztalon levő nagy halom százast — 3200 forintot — a zsebébe gyűr- J nyen szerzett pénzről. A kihallgatások során bebi­zonyosodott, hogy Kókai hozzávetőlegesen tízezer fo­rintot nyert a kártyán al­kalmi ismerőseitől. A Kecskeméti Városi és Járási Rendőrkapitányság tiltott szerencsejáték szer­vezése miatt Kókai József ellen eljárást indított. G. G. pán maximált árucikk ka^ tegóriájába tartozó új ter­mék legmagasabb árában az érdekelt felek, például az üzemek, vagy az ipar és a kereskedelem megegyez­het, de ez is csak akkor lesz érvényes, ha az Árható­ság jóváhagyja. Egyéb ese­tekben a partnerek maguk alakítják ki az árakat, de a hatósági előírásokat min­dig figyelembe kell ven­niük. Az áraknak mindig vala­milyen meghatározott mi­nőségre kell vonatkozniok. A hatósági árak eleve szabványokhoz, műszaki fel­tételekhez kapcsolódnak, a nem hatósági árak esetében a felek állapodnak meg a minőségben, az érvényes szabványokat azonban ilyenkor is be kell tartani. A hatósági ár egyébként mindig az első osztály ú termékre vonatkozik, ha­csak az ármegállapítás et­től kifejezetten el nem tér. (Például másodosztályú, vagy harmadosztályú ká­vé.) Ha az áru az első osz­tály követelményeinek nem felel meg, csak árenged­ménnyel hozható, forgalom­ba. Az osztályba sorolt áru­kon a minőségi osztályt fel kell. tüntetni, hasonló­képpen meg kell jelölni a szállodák* éttermek stb. osztályba sorolását. Az árszabályozásról szóló rendelet szigorúan tiltja* hogy a vállalatok a ver­seny megakadályozására* monopolhelyzetek megte­remtésére, jogtalan piaci előnyök szerzésére állapod­janak meg a termékek árában.­Az árformától függetle­nül kötelező mindenütt az árvetés, vagy más bizony­latok vezetése, hogy mód legyen az áruk ellenőrzé­sére. Valamennyi vállalat, vary egyéb szerv kötele? felvilágosítást adni az ár hatóságnak ellenőrző mun kájához. Az árszabályozó rend-" kézések megsértése eset-' gazdasági bírság szabii- ki. Az árdrágítás büntet' követi el, aki a rendelt zések megsértésével a ha‘ sági árnál drágábban á- sít, vagy ha bármilyen formában a méltányos;: : nagyobb hasznot kaik A gazdasági bírságon a büntetőjogi felelősség náson kívül természet a fegyelmi, kártérítési, v egyéb vagyonjogi fele ségrevonást is alkalmaz.

Next

/
Thumbnails
Contents