Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-07 / 5. szám

„Bizonyítvány“ A téli szünet utáni első tanítási napon a tanulók kéz­hez kapják az első félév tanulmányi eredményeiről szó­ló értesítést. Az elért tanulmányi eredménynek sok összetevője van. Meghatározza a gyermek képessége, szorgalma, a nevelők munkája. De nem kis mértékben befolyásolja az otthoni helyzet, a szülök szerepe, tevékenysége is. Gyermekeink bizonyítványa egy kicsit a szülő bizo­nyítványa; nekünk, felnőtteknek is tanulságos. Meg­mutatja: mennyire foglalkoztunk gyermekünkkel, mennyire követeltük meg tőle a pontosságot, a szorgal­mat, a munkát, a felelősséget. Ilyenkor gyakori a szülők kölcsönös vádaskodása, egymás okolása. Ezzel természetesen nem lehet mesz- szire jutni, összefogással, a mindkét szülőre egyaránt kötelező több törődéssel, ellenőrzéssel annál több ered­ményt érhetünk el. A félévi értesítő lezár egy szakaszt gyermekeink munkájában A második félévben — ami hosszabb is az elsőnél — bőven van mód a javításra. Az osztályzatok most — még idejében — figyelmez­tetnek a hiányosságokra. A félévi bizonyítvány után, különösen a gyenge eredményt elért tanulók szülei, föl­tétlenül keressék meg személyesen a tanárokat, hogy megbeszéljék velük a legfontosabb tennivalókat. A gyermek, a szülő és a nevelők közös összefogásával so­kat javulhat a tanulmányi eredmény, jelentősen fej­lődhet a gyermekek kötelességtudása. ízlés és divat Féltés vagy féltékenység? Bontóperek tanulsága Elsődleges a forma, a sziluett. Minden divat­igény hoz valami új for­mát: régen a hordóvonal uralkodott, ezt követte a zsák. a tubus, s most a trapéz. Nagyon fontos az anyag. Az egyenes ruhákhoz vastág, dur­va szövésű anyagok ille­nek. A trapéz vonalhoz szintetikus, vagy kötött, főként formatartó anya­gok alkalmasak. Az alpa- ga, a yester jó sziluet­tet ad. Az új sziluett a lefelé bővülő mértani .forma, a trapéz. Ehhez a kalap ma­gasított ugyan, de rendsze­rint karima nélküli, vagy „cowboy” kalap. A táska kicsi és szögletes, a cipő botsarkú és szintén szög­letes orrú. A divatos nő sohasem lehet részletei­ben — csak kalapban, csak táskában vagy cipő­ben — elegáns. Az igazi elegancia, a formák ösz- szessége. Mi az ízlés? Az a tehet­ség, vagy rriegtanúlt jó tu­lajdonság, amivel a leg­újabb divatból — egyéni­ségét, testalkatát az al­kalomszerűséget figyelem­be véve —. a nő kiválaszt­ja a neki legelőnyösebb ruhafélét és a kiegészítő­ket. Egy kis gyakorlati ta­nácsadás. Reggel: általános és szükséges a háziruha. Ez köntös, vagy pongyola. Aki ízlésesen és korszerűen akar öltözködni, ne a hosszú matlaszé pongyolát válassza, hanem a rövid, jó meleg szövetből ké­szült házi kabátot, hosz- szú nadrággal. Munkában. iskolában, hivatalban legpraktiku­sabb a szoknya és a blúz, az új divat szerint mel­lénnyel, vagy kötött ka­báttal. A teltkarcsúaknak Az ismert válóperes bírónővel egy esztendő bontópereiről beszélget­tünk. — Mi szerepel leggyak­rabban kifogásként, pa­naszként a bontópereknél, az „alperessel” szemben? — kérdeztük. — A leggyakoribb pa­nasz: az iszákosság, a durva bánásmód. De majd minden bontópernéi elő­fordul ez a fogalom: fél­tékenység. Minden harmadik válóok A statisztika a számok­kal is igazolja ezt: az ösz- szes válóok majd egyhar- madában a házasfelek féltékenysége — okkal vagy ok nélkül — szere­egyenes mellényt és hosz- sziított derekú szoknyát ajánl a tervezőnő, a ma­gas karcsúaknak a rakott, vagy hólos szoknyát, a buggyos, bekötött blúz- megoldásokat. (Terylén anyagot, mert nem gyú­ródik, kopásálló; szinteti­kus blúz, amit ha este ki­mosunk, reggelre száraz, vasalni sem kell.) Alkalmi ruha: Nem azo­nos a feltűnő, túldíszített ruhákkal. Az alkalömsze- rűség is többféle lehet: baráti társaság, koncert, színház, mozi, táncos szó­rakozóhely. Baráti társa­ságba kis szövetruha, vagy finomabb szoknya, puló­ver a legmegfelelőbb; színházba, koncertre szép­szabású, egyszerű, elegáns, finom anyagú ruha, komp­ié, vagy kosztüm, táncos helyre dekoltált, különle­ges anyagú és szabású ruha. K. M Szórakozáshoz. Elegánsa szép mintájú kötött kosz­tüm. pel, s ugyanígy az a bizo­nyos „harmadik”. Féltékenység, féltékeny­ség. A költő így mondja: szerelem-féltés. A ponyva- regények : a zöldszemű szörny. Az idegorvos: „Egész kóros állapotában féltékenységi paranoiáról is beszélhetünk”. Ha a családi élet romlásáról szólunk, sok más mellett erről a betegségről is kell beszélnünk. Felkerestük egy rendőri hír szereplőjét. J. András, 34 éves középiskolai tanár féltékenységből elkövetett utcai botrányokozásért került a rendőri króniká­ba. Hogy ragadtathatta el ennyire magát az egyete­mi végzettségű, művelt férfi ? — Nem tudom, mi tör­tént velem. Magyar—tör­ténelem szakos tanár va­gyok, pszichológiát hall­gattam, vizsgáztam is be­lőle. Most azt kérdezi, ho­gyan kezdődött? Nincs lo­gikája. Feleségem a sál- ját nem adta be a ruha­tárba, székének karfájá­ra tette. Leesett, s a szom­széd asztalnál ülő férfi — egyedül volt! — abban a pillanatban odahajolt, fel akarta emelni. De láttam: a feleségem is lehajol ér­te, a kezük összeért — jó, ez véletlen — de egymás­ra néztek, egy pillanatra. Amikor kikapcsolt éber­ségük :' egymásra moso­lyogtak ... — Aztán? — Aztán a férfi azt mondta: „tessék”, a fele­ségem: „köszönöm”. De hát mit mondhattak vol­na? Jó, ez is csak gyanú. De tudja, mi a szörnyű? Az, hogy ekkor képzelőd­ni kezdtem. Tanár, vagyok tehát fegyelmezem ma­gam, csak oldalozó beke­rítésekkel kezdem. Így: „Ugye, kedves ez a fia­talember?” A feleségem erre: „Igen, nagyon fi­gyelmes” Most már repült a fantáziám ... Beteges gyanakvás A rendőrségi üggyé vált látványos eset még nem káros, de csíráit már ma­gában hordja betegséggé válásának. Épp az ilyen eseteknél van nagy szere­pe — ahogy az orvostu­domány nevezi — a szer­vezet öngyógyulásának, öngyógyító képességének. A lelki életben is gyako­„Ügy szép a serdülő leány, ha pattanásos” — halljuk néha, különösén idősebb asszonyoktól. Ez a tévhit tudatlanságból fa­kad. A szülők feladata, hogy segítsék gyermeküket kü­lönösen a serdülőkori je­lenségek megértésében és elviselésében. A tüsző­hormon megindítja azt a bonyolult élettani folya­matot, amellyel a felnőt­té válás kezdődik. Sok egyéb változás mellett megjelennek az apró pat­tanások, amelyek a gyer­meket izgatják: hozzányúl, elkaparja, nyomkodja azo­kat. ri az öngyógyulá9i folya­mat, valamint a betegek­nél — így mondja az idegorvos — „öngyógyu- lási tevékenység”. Ennek a tevékenységnek az ön­vizsgálat, az elhatározás, a fegyelem kell, hogy a motorja legyen. Persze, ehhez jó, ha „társak” is akadnak; a legjobb társ ilyenkor a megértés. A sósavas merénylő asszony esete — volt sze­retője gyermekeit megva­kította; a bíróság halálra ítélte — szélsőséges pél­da. De kóros, beteges fél­tékenység, amikor a sze­relmes, vagy házastárs — és ez nem ritka — a leg- brutálisabb magatartástól sem riad vissza s vérig sérti, kínozza partnerét. Ismerjük azokat, akik — mert betegek, magukat is gyötörtetve — végtelen nyomozásba kezdenek, le­selkednek, s gyanakvá­suktól semmiképp nem lehet megszabadítani. Be­tegek már. Ideges me­chanizmusok következté­ben alakulhattak ki ezek az antiszociális, jellembe­li torz megnyilvánulások. Korai felismerésüknek igen nagy a jelentősége. Az idegorvos véleménye Végül az idegorvoshoz, pszichológushoz fordul­tunk; A féltékenységtől el kell különítenünk a fél­tést, ami pozitív érzés a féltékenység negatívumá­val szemben. A félté­kenység rendszerint fan­táziaképektől támogatott érzelem, amelyben a bi­zalom hiánya a legdön­tőbb. Az egyéniségétől szeretné az egyik fél meg­fosztani a másikat, lán­cokkal magához kötni. Az önzésből táplálkozik. — Az emberek nagy része — folytatta az ideg­orvos — féltékeny. Ez az igazság. De: meg kell kü­lönböztetnünk a féltés fokozott formáját: „félek attól, hogy elveszik tő­lem”, a másiktól, amikor: „gyanakszom”. Kórélettanilag azt mond­juk: érzelmi, indulati za­var a féltékenység, a köl­tő csak így: zűrzavar. Sokféleképpen gyógyítha­tó, de általános recept nincs ró. K. Gy. Ez helytelen, mert a pattanások elfertőződhet­nek. De ha a váladék például a bőr alatt terjed el. zöldes-kékes kis apró púpokat alkotva, állandó feszülő érzést okoz, to­vább izgatja a gyermeket. Semmi esetre sem szabad tűrni, vagy elnézni, hogy kaparja, nyomkodja az arcát, szóljunk rá a gye­rekre. A serdülőkorban a pat­tanás elmúlik, ahogyan keletkezett. Ha gennyes, csúnya és tömegesebben jelentkezik, menjünk bőr­gyógyászhoz. Földes Magda kozmetikus í 3óték, gyerek, lakás íme, néhány tanács: Fia van egy nagyob­bacska ládánk, abban minden játékot elhelyez­hetünk. A ládát tegyük az ablak alá. (Lecsukva ké­nyelmes ülőhelyként is szolgálhat; csupán néhány színes párnát kell ráten­nünk a láda födelére, vagy hátlapként.) Élénk színű, tarka anyagból készüli, kétrészes rövid függöny, amelynek végeit szalag-i gal kötöttük össze, töké­letes kiegészítője ennek a hangulatos gyereksarok­nak. Ha a játékokat prakti­kusan akarjuk elhelyezni, olyan ládát csináltassunk, amelynek az oldalait is lehet nyitni; belsejét vi­lágosra lakkozzuk. Egy na­gyobb párnát is tegyünk bele, vagy eléje, a ját­szadozó gyermeknek. A játékokat a láda fedelén, oldalain és alján helyez­zük el, huzal segítségével. A gyermeket rá kell szok­tatnunk arra, hogy ját­szás után rakja a helyére játékait. Legnehezebb a nagyobb játékok elhelyezése (pl. vonat sínekkel stb.). Leg­jobb, két ablak közé olyan szekrényt csináltatni; amelynek első lapját, azaz ajtajának felső részét le­lehet engedni, hogy asz­talt képezzen. A szekrény felső részében polcok van­nak, ezekre kényelmesen elhelyezhetjük a nagyobb játékokat. Tóti Zsolt belsőépítész HÉTFŐ: Burgonyaleves, pa- radicsomos káposzta, sertés­sült. KEDD: Köménymagleves, rántott parízer, finomfőzelék, alma. SZERDA: Zöldborsóleves (mirelit) rántott ponty szal­makrumpli, ecetes uborka. CSÜTÖRTÖK: Zöldségleves, sonkás makaróni pirítva, al­ma. PÉNTEK: Bableves, tojásos virsli paradicsommártással, körtebefőtt. SZOMBAT: Tojásosleves, len­csefőzelék füstölthússal. VASÁRNAP: Ragúleves csir­keaprólékból, rántott csirke petrezselymes rizs, párolt ká­poszta, vajas diós pite. SONKÁS MAKARÓNI PI­RÍTVA. A makarónit egyenlő darabokra tördeljük és sós vízben puhára főzzük. Le­szűrjük a vizet és hozzá­adunk egy darabka vajat, da­rált sonkát és tejfölt. Jól ösz- szekeverjük, majd tálba téve sütőben pirítjuk és így tálal­juk. Sonka helyett főtt füs­tölt húst is használhatunk. TOJÁSOS VIRSLI PARADI­CSOMIM ARTASSAL. Szemé­lyenként 1 pár virslit és 2 to­jást számítunk. A virsli bőrét lehúzzuk, kettévágjuk és zsír­ban mindkét oldalát átsütjük. Kizsírozott tűzálló edénybe rakjuk,, a tojásokat ráütjük, megsózzuk és sütőben 2—3 percig sütjük, azután paradi­csommal leöntve még 1—2 percig a sütőben hagyjuk és tálaljuk. LENCSEFŐZELÉK. A meg­mosott és megtisztított lencsét előző este beáztatjuk. Másnap hideg vízzel feltesszük főni és ha forr, levét leöntjük, majd meleg vízzel felöntjük. Fél fej apróra vágott hagymát, egy babérlevelet, kevés füstölt húst adunk hozzá és ha puhá­ra főtt, kevés rántást készí­tünk. hideg vízzel, felöntjük azután a lencséhez keverjük. Adunk hozzá kevés ecetet, 1— i kockacukrot. Otthonra: ideális a nadrág Munkában: Trapéz vo- és a pulóver. (Fölötte vi- nalú kötényszoknya, ma- seljük a háziköntöst.) gas nyakú pulóverrel. KOZMETIKA A pattanásokról

Next

/
Thumbnails
Contents