Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-25 / 20. szám
1968. január 25, csütörtök 3. oldal FIATALOK KÖZÉRZETE fl tisztességtelen haszon visszaül Harsog a keresztfűrész a tiszakécskei Béke Tsz asztalos üzemének az udvarán. A szerszám egyik nyelét kerek arcú fiatalember markolja: Demeter György, a szövetkezet KISZ-titkára. Mozdulatait, s amikor beszélni kezd, szavait is határozottság jellemzi. Beszélgetésünk témája: kellően megbecsülik-e a fiatalokat a szövetkezetben. A KISZ-titkár válasza nyílt és szenvedélyes, mentes minden óvatoskodó taktikázástól: — A megbecsülést ki kell harcolnunk. Személy szerint én már negyedik éve ezt teszem. Amióta itt a KISZ-isták titkára vagyok ... Csakhogy a harc sokszor felesleges, főleg amikor a minket megillető jogok érvényesítésére irányul. Ez rontja a közérzetet. Tünetek és diagnózis De lássuk a példáikat! Vannak szép számmal. Csak néhány közülük, az időbeli sorrend nélkül: Ösz- szel az almaszedésnél mázsánként húszforintos teljesítménybérben állapodtak meg a tsz-vezetőséggel. Hét fiatal az előtermést adó fákról 329 mázsa almát szüretelt. De akkorra már csak ötforintos mázsánkén- ti bért akartak elszámolni részükre. Nem nyugodtak bele, napokig tartó pörlekedés után meg is kapták az eredeti megállapodás szerinti összeget... Még Mezőgazdasági könyvespolc Németh Márton: AMPELOGRÁFIAI ALBUM (Termesztett borszőlőfajták 1.) A ampelográfia jelentése: szőlőfajta-ismeret. Vizsgálja a szőlőfajták rendszertani helyét, származását, küiső jellemző bélyegeit, belső tulajdonságait, továbbá termesztési tapasztalatok és kutatások alapján elemzi gazdasági értéküket. Németh Márton müve is jogosan viseli az ampelográfia címet. Mindezen túl pedig azért „album”, mert a fajták szebbnél szebb és természethű színes képét is bemutatja. Mit is tartalmaz ez az album? A szerző részletes útmutatásokkal látja el a könyv használóját. Bevezetőül elmondja a fajtaleírás módszerét, majd csoportosítását indokolja. Csak ezután kerül sor a fajták leírására, amelyek megfontolt válogatással kerültek az albumba. A részletes jellemzés mellé kiegészítőül készült a táblázatos és politomikus határozó, ami csak e mű fajtáinak meghatározására való, de ez a tény nem kisebbíti egyik értékét sem, mert a jelentős borszőlőfajták mind megtalálhatók az albumban. Németh Márton, a szőlőfajták leírása és értékelése terén hazánkban egyedülálló munkát végzett, s ezzel nemcsak a hazai, hanem a külföldi ampelo- gráfusok közt is rangos helyet szerzett. Ilyen következetes leírással és adatgyűjtéssel kevés ampelográfia született. Gyakorlati értéke mellett tudományos téren is jelentős lépés előre, mert NegruP és társainak fajtacsoportosítását sikeresen fejlesztette tovább. Bármennyire is tudományos módszer az ampelográfia, az album tártalma nemcsak az ampelográfusoknak és botanikusoknak szól, hanem elsősorban a gyakorlati szőlészeknek. Nekik ajánl bő választékot bor- szőlőfajtáinkból, előnyös és hátrányos tulajdonságaikat egyaránt megemlítve, s a színes képekkel félreismerhetetlenül be is mutatva valamennyit. A reprezentatív kiállítású mű rég várt szemléltető eszköze lesz a szakma oktatóinak is. (Mező- gazdasági Kiadó) hosszabb, több mint fél éven át tartó huzavona után kapta meg a KISZ- szervezet — mint közösség — azt a 780 forintot, amely a gyümölcsös közhasznú kapálásáért járt. Voltak egyesek, a vezetőségben, akik még a munkájukat is le akarták tagadni... A fiatal traktorosok mostanában amiatt panaszkodnak, hogy a trágyahordáshoz kevés embert osztanak be hozzájuk, ezért kicsi a teljesítményük. s azt — a bérezés itteni rendszere folytán — a zsebük is megérzi... Mindehhez jön még Demeter György egyéni panasza, akinek tisztségéből eredő olykort munkakieséseit csak nagy üggyel-baj- jal írják jóvá az ilyenkor szokásos átlagbérrel. Ügy tűnik, egészségtelen nemzedéki marakodások tünetei ezek. De hói a gyökerük? Azoknak is nyomára bukkanunk: A tizenöt tagú választott vezetőségben egyetlen fiatal sincs! Holott a szövetkezetben tavaly már 180—200 harminc éven aluli fiatal dolgozott, a családtagokkal együtt. A KISZ-szervezetnek is több mint hatvan tagja van. Kapcsolatok nélkül Tóth Dezső, aki egy év óta megbízott elnöke a Békének. ezt mondja: — A fiatalok között nagyon kevés volt eddig a tsz- tag. Kívülállót pedig nem lehet beválasztani a vezetőségbe. Az új tsz-törvény viszont már ösztönöz a belépésre. Ha februárban sor kerül a vezetőség újjává- lasztására, a jelölésnél nem feledkezünk meg a fiatalokról sem. — Várhatóan a KISZ-istáfcnak majdnem a fele tsz- tag lesz — teszi hozzá Demeter György. Majd az elnökhöz fordul: — De hát Dezső bácsi, vannak itt más gondok is. Emlékszik, hányszor meghívtuk a KISZ-gy ülésre? Egyszer sem jött el. sem maga, sem más valaki a vezetőségből. Azt már nem is mondom, hogy én sem vettem még részt egy vezetőségi ülésen sem. Holott a KISZ-titkár nem szavazati joggal történő meghívását valahol jogszabály is előírja ... Pedig néhányszor közvetlenül minket érintő kérdések is terítékre kerültek. Az elnök hallgatással válaszol. Mit is mondhatna ezekre? Ilyen helyzetben én sem kérdezhetek mást (nyílt beszédhez nyílt kérdés illik) : — Szükség van-e a fiatalokra? Szükség van rájuk — De még mennyire! — hangzik a válasz. — Több mint négyszáz a nyugdíjasok és a járadékosok száma. Ha őket nem számítjuk, az átlagos életkor akkor is 55 év. Nem nélkülözhetjük a fiatalokat, ez az igazság. Bevonásukkal tavaly már elértük, hogy csúcsidőben sem szorultunk „exportmunkaerőre”. Hogy az itteni fiatalokra támaszkodhat a tsz, azt még egy és más bizonyítja. A Vékás Ilona által vezetett növénytermesztő munkacsapat a kecskeméti járás tavalyi versenyében első helyezést ért el. Király Erzsi kertészeti csapata szintén járási első lett. Lovas József csapata, az ültetvény művelésében, harmadik helyezéssel dicsekedhet. Igényük van a rendszeres foglalkoztatásra. Társadalmi munkában telepítenek el négy hold füzest, s az idén ily módon művelik meg az öt hold cirkot is. Kikötésük az, hogy ők dolgozhassák fel a termést. A legjobb munkacsapat tagjainak az átlagjövedelme — évi nyolchónapi munkát véve alapul — 14 ezer forint felett van. S most néhányan mégis meg akarnak válni a szövetkezettől. Mert nemcsak a jó jövedelem a fontos. Hanem a jó közérzet is. Hatvani Dániel A FRISSEN kapott önállóság, a gazdasági élet új működési rendje mindenekelőtt a jobb, hatékonyabb munkára ösztönzi a vállalatokat. A dolgozó emberek úgyis mint termelők, úgyis mint fogyasztók, máris észlelik ennek kedvező jeleit. A családi, vagy baráti beszélgetésekben többnyire mégsem a kedvező jelek taglalása elsősorban a téma, hanem az a kérdés, hogy a nyereségért folyó verseny hevében nem kerülnek-e „bevetésre” erkölcsi normáinkkal összeegyeztethetetlen „fegyverek”. Másszóval: egyes vállalatok olykor visszaélve jogaikkal, nem gyarapít- ják-e nyereségüket tisztességtelen eszközökkel elért haszonnal is. Az emberek leginkább árfelhajtásra, minőségrontásra, kalkulációs bűvészkedésekre gondolnak, mint olyan eszközökre, amelyekkel a vállalat a fogyasztók, a felhasználók rovására meg nem érdemelt hasznot . vághat zsebre. Az aggodalmakkal átszőtt töprengések hallatán, az embernek könnyen támadhat olyan benyomása, mintha itt valami merőben új, veszélyekkel védtelenül állnánk szemben. Mindenekelőtt talán nem árt emlékezteni arra, hogy — minden ellenkező feltételezéssel szemben — a korábbi tervutasításos gazdasági mechanizmus sem zárta ki a tisztességtelen haszonszerzésre irányuló, gyakran nem is eredménytelen törekvéseket. Kell-e emlékeztetni a vásárlókat a hirtelenében hiánycikké vált, majd némi módosítással drágábban forgalomba hozott árucikkekre? Netán azokra a fogyasztási cikkekre, amelyek a korábbi áron de — finoman szólva — folyamatosan mérséklődő minőségben kerültek a boltokba? Tény tehát, hogy a manipulációs — lényegében törvényellenes — törekvések, a szabályok kijátszása a gazdaságirányítás bármilyen rendszerében lehetségesek. MÁSFELŐL az sem vitatható, hogy — bár a vállalatok az új szabályokon alapuló nyereségnövelési érdekei kétségkívül táplálhatnak bizonyos spekulációs szándékokat — ezek korántsem érvényesíthetők „szabadon”. Másszóval: a vállalati önállóság korlátlanul nem „terjeszkedhet” a társadalmi érdek rovására. Bizonyos leegyszerűsítéssel három csoportba sorolhatók azok a korlátok, amelyek — ha nem is „légmentesen” — útját állhatják a szocialista gazdasági rendszertől idegen szándékok megvalósulásának. A társadalmi korlátokat helyénvaló elsőként említeni, amelyről manapság mintha a szükségesnél kevesebb szó esne. Pedig igazán jólismert tény: vállalataink vezetőit a szocializmus eszméihez, gyakorlatához leghűbb, legönfeláldozóbb emberekből, tulajdonosi minőségben, a szocialista állam választja ki, bízza meg és ellenőrzi a társadalmi szervek, mindenekelőtt a párt- és szak- szervezeti szervek segítségével. Nem táplálunk illúziót: lehetnek és valószínű, lesznek is közöttük olyanok, akik megfeledkeznek majd arról a körülményről, hogy nem akármiféle, hanem egy szocialista vállalat vezetői, akik minden tevékenységükért erkölcsileg, politikailag és egzisztenciálisan is felelnek megbízóiknak, felelnek annak a kollektívának, amelynek az élén állnak. A derékhad azonban, ahogyan eddig, ezután is méltó lesz a bizalomra. Aki mégis méltatlanná válna, előbb vagy utóbb érezheti majd. hogy a szocialista vállalat nem hitbizomány, nem lehet tartósan a társadalom érdekei ellen igazgatni. A gazdasági korlátok sem ismeretlenek már a közvélemény előtt. Azokról a közgazdasági „játék- szabályokról” van itt szó, amelyek áthágása szinte automatikusan maga után vonja a „böjtöt” is, ha engedve az alkalom csábításának, nyereségük növeléséért spekulációs eszközökhöz nyúlnak. A vállalat hírnevének elvesztése, a vevők bizalmának megrendülése forgalmuk meredek zuhanását idézheti elő, s az így keletkező veszteség összege végül is sokszorosan meghaladja majd a tisztességtelen úton elért nyereség összegét. A FOGYASZTÖKAT károsító gazdálkodási módszerek ellen sokrétű jogi védelmet nyújt az új gazdaságirányítás. Ide sorolható mindenekelőtt az, hogy a hatósági árszabályozás körébe tartozó termékek esetében az ár meghatározott kötelező minőségi követelményekhez kapcsolódik, amelyeket szabványok, vagy más előírások rögzítenek. (E kategória új termékeit forgalomba hozatal előtt ezután is kötelező minőségvizsgálatra. kell küldeniük a vállalatoknak.) Másrészt: az ellenőrzési rendszer, amely bizonyos jogi szankciókkal is párosul, felfedi, és a cselekménnyel arányosan bünteti a tisztességtelen haszonszerzést. A szabad — tehát az eladó és az értékesítő vállalat megegyezésén alapuló — árak esetében természetesen bonyolultabb a jogi védelem. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a tisztességtelen haszon fogalmába nem sorolható önmagába- véve sem az áremelés — amelyhez meghatározott feltételek között a vállalatnak joga van — sem az esetleg kimagasló vállalati nyereség. Köztudomású, hogy a gazdasági reform egyik célja éppen az volt, hogy a termelő vállalatok jó munkájukkal magas nyereségre törekedjenek, s hogy — a szabadáras cikkcsoportokban — az árbevétel növelése is ösztönözze őket a hiányok csökkentésére és megszüntetésére. A BÜNTETÖTÖRVENYKÜM'V jogszabályai is szólnak a tisztességtelen haszonszerzésről, az olyan ár kikötésevei,. vagy elfogadásával elkövetett bűn- cselekményekről, amelyek a méltányos hasznot meghaladják. A jogszabályi védekezéshez tartozik az is hogy a tisztessegtelen mó dón szerzett haszon felderítése esetén külön bírság gal sújtják a vállalatot, tegyük hozzá; ez az égé17 vállalatot, minden dolgozó ját anyagilag érzékenyen érinti. t. a. Tél az Űj Tavasz-ban Egyre jelentősebb a lakatos melléküzem a kecskeméti Űj Tavasz Tsz-ben, Az itt dolgozó tizenhat szakmunkás tavaly már több mint egymilliós bruttó bevétellel gyarapította a közös kassza tartalmát. Vegyifülke-szekrényeket, kirakati polcokat, vaskerítéseket készítettek különböző megrendelésre. Az idén ezt a tevékenységüket folytatják, kiegészítve azzal, hogy az egyik esztergomi ipari üzemmel megállapodva, olajkályha-dobozokat, centrifugákat, levegőelszívókat is készítenek. A felvételen: Pólyák Ferenc lakatos az idén elkészítendő 3000 vaspolc egyikét hegeszti. Egész télen át talál munkát a szövetkezet kovácsa, Tóth István és Bencsik Mihály bognár is. A traktorok pótkocsijától kezdve az irodaberendezésig számtalan eszközt, használati tárgyat megreperálnak. Egyebek között 12 lóvontatási» gumiskocsit hoznak rendbe. A felvételen: vasalják az egyik kocsi platóját.