Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-25 / 20. szám

1968. január 25, csütörtök 3. oldal FIATALOK KÖZÉRZETE fl tisztességtelen haszon visszaül Harsog a keresztfűrész a tiszakécskei Béke Tsz asz­talos üzemének az udva­rán. A szerszám egyik nye­lét kerek arcú fiatalember markolja: Demeter György, a szövetkezet KISZ-titkára. Mozdulatait, s amikor be­szélni kezd, szavait is ha­tározottság jellemzi. Beszélgetésünk témája: kellően megbecsülik-e a fiatalokat a szövetkezetben. A KISZ-titkár válasza nyílt és szenvedélyes, men­tes minden óvatoskodó tak­tikázástól: — A megbecsülést ki kell harcolnunk. Személy szerint én már negyedik éve ezt teszem. Amióta itt a KISZ-isták titkára va­gyok ... Csakhogy a harc sokszor felesleges, főleg amikor a minket megillető jogok érvényesítésére irá­nyul. Ez rontja a közér­zetet. Tünetek és diagnózis De lássuk a példáikat! Vannak szép számmal. Csak néhány közülük, az időbeli sorrend nélkül: Ösz- szel az almaszedésnél má­zsánként húszforintos tel­jesítménybérben állapod­tak meg a tsz-vezetőséggel. Hét fiatal az előtermést adó fákról 329 mázsa almát szüretelt. De akkorra már csak ötforintos mázsánkén- ti bért akartak elszámolni részükre. Nem nyugodtak bele, napokig tartó pörle­kedés után meg is kapták az eredeti megállapodás szerinti összeget... Még Mezőgazdasági könyvespolc Németh Márton: AMPELOGRÁFIAI ALBUM (Termesztett borszőlőfajták 1.) A ampelográfia jelentése: szőlőfajta-ismeret. Vizsgálja a szőlőfajták rendszertani helyét, származását, küiső jellemző bé­lyegeit, belső tulajdonságait, továbbá termesztési tapasztala­tok és kutatások alapján elem­zi gazdasági értéküket. Németh Márton müve is jogosan viseli az ampelográfia címet. Mind­ezen túl pedig azért „album”, mert a fajták szebbnél szebb és természethű színes képét is bemutatja. Mit is tartalmaz ez az al­bum? A szerző részletes útmu­tatásokkal látja el a könyv használóját. Bevezetőül elmond­ja a fajtaleírás módszerét, majd csoportosítását indokolja. Csak ezután kerül sor a fajták le­írására, amelyek megfontolt válogatással kerültek az al­bumba. A részletes jellemzés mellé kiegészítőül készült a táblázatos és politomikus ha­tározó, ami csak e mű fajtái­nak meghatározására való, de ez a tény nem kisebbíti egyik értékét sem, mert a jelentős borszőlőfajták mind megtalál­hatók az albumban. Németh Márton, a szőlőfaj­ták leírása és értékelése terén hazánkban egyedülálló munkát végzett, s ezzel nemcsak a ha­zai, hanem a külföldi ampelo- gráfusok közt is rangos helyet szerzett. Ilyen következetes le­írással és adatgyűjtéssel kevés ampelográfia született. Gyakor­lati értéke mellett tudományos téren is jelentős lépés előre, mert NegruP és társainak faj­tacsoportosítását sikeresen fej­lesztette tovább. Bármennyire is tudományos módszer az ampelográfia, az album tártalma nemcsak az ampelográfusoknak és botani­kusoknak szól, hanem elsősor­ban a gyakorlati szőlészeknek. Nekik ajánl bő választékot bor- szőlőfajtáinkból, előnyös és hát­rányos tulajdonságaikat egy­aránt megemlítve, s a színes képekkel félreismerhetetlenül be is mutatva valamennyit. A reprezentatív kiállítású mű rég várt szemléltető eszköze lesz a szakma oktatóinak is. (Mező- gazdasági Kiadó) hosszabb, több mint fél éven át tartó huzavona után kapta meg a KISZ- szervezet — mint közösség — azt a 780 forintot, amely a gyümölcsös közhasznú kapálásáért járt. Voltak egyesek, a vezetőségben, akik még a munkájukat is le akarták tagadni... A fiatal traktorosok mostaná­ban amiatt panaszkodnak, hogy a trágyahordáshoz ke­vés embert osztanak be hozzájuk, ezért kicsi a tel­jesítményük. s azt — a bé­rezés itteni rendszere foly­tán — a zsebük is megér­zi... Mindehhez jön még Demeter György egyéni pa­nasza, akinek tisztségéből eredő olykort munkakiesé­seit csak nagy üggyel-baj- jal írják jóvá az ilyenkor szokásos átlagbérrel. Ügy tűnik, egészségtelen nemzedéki marakodások tünetei ezek. De hói a gyö­kerük? Azoknak is nyomá­ra bukkanunk: A tizenöt tagú választott vezetőség­ben egyetlen fiatal sincs! Holott a szövetkezetben ta­valy már 180—200 harminc éven aluli fiatal dolgozott, a családtagokkal együtt. A KISZ-szervezetnek is több mint hatvan tagja van. Kapcsolatok nélkül Tóth Dezső, aki egy év óta megbízott elnöke a Bé­kének. ezt mondja: — A fiatalok között na­gyon kevés volt eddig a tsz- tag. Kívülállót pedig nem lehet beválasztani a veze­tőségbe. Az új tsz-törvény viszont már ösztönöz a be­lépésre. Ha februárban sor kerül a vezetőség újjává- lasztására, a jelölésnél nem feledkezünk meg a fiata­lokról sem. — Várhatóan a KISZ-is­táfcnak majdnem a fele tsz- tag lesz — teszi hozzá De­meter György. Majd az el­nökhöz fordul: — De hát Dezső bácsi, vannak itt más gondok is. Emlékszik, hányszor meghívtuk a KISZ-gy ülésre? Egyszer sem jött el. sem maga, sem más valaki a vezető­ségből. Azt már nem is mondom, hogy én sem vet­tem még részt egy veze­tőségi ülésen sem. Holott a KISZ-titkár nem szavazati joggal történő meghívását valahol jogszabály is elő­írja ... Pedig néhányszor közvetlenül minket érintő kérdések is terítékre kerül­tek. Az elnök hallgatással vá­laszol. Mit is mondhatna ezekre? Ilyen helyzetben én sem kérdezhetek mást (nyílt beszédhez nyílt kérdés il­lik) : — Szükség van-e a fiatalokra? Szükség van rájuk — De még mennyire! — hangzik a válasz. — Több mint négyszáz a nyugdíja­sok és a járadékosok szá­ma. Ha őket nem számít­juk, az átlagos életkor ak­kor is 55 év. Nem nélkü­lözhetjük a fiatalokat, ez az igazság. Bevonásukkal tavaly már elértük, hogy csúcsidőben sem szorultunk „exportmunkaerőre”. Hogy az itteni fiatalokra támaszkodhat a tsz, azt még egy és más bizonyítja. A Vékás Ilona által veze­tett növénytermesztő mun­kacsapat a kecskeméti já­rás tavalyi versenyében el­ső helyezést ért el. Király Erzsi kertészeti csapata szintén járási első lett. Lo­vas József csapata, az ül­tetvény művelésében, har­madik helyezéssel dicse­kedhet. Igényük van a rendszeres foglalkoztatásra. Társadal­mi munkában telepítenek el négy hold füzest, s az idén ily módon művelik meg az öt hold cirkot is. Kikötésük az, hogy ők dol­gozhassák fel a termést. A legjobb munkacsapat tagjainak az átlagjövedel­me — évi nyolchónapi munkát véve alapul — 14 ezer forint felett van. S most néhányan mégis meg akarnak válni a szövetke­zettől. Mert nemcsak a jó jöve­delem a fontos. Hanem a jó közérzet is. Hatvani Dániel A FRISSEN kapott önál­lóság, a gazdasági élet új működési rendje minde­nekelőtt a jobb, hatéko­nyabb munkára ösztönzi a vállalatokat. A dolgozó emberek úgyis mint ter­melők, úgyis mint fogyasz­tók, máris észlelik ennek kedvező jeleit. A családi, vagy baráti beszélgetések­ben többnyire mégsem a kedvező jelek taglalása el­sősorban a téma, hanem az a kérdés, hogy a nyeresé­gért folyó verseny hevében nem kerülnek-e „bevetés­re” erkölcsi normáinkkal összeegyeztethetetlen „fegy­verek”. Másszóval: egyes vállalatok olykor visszaélve jogaikkal, nem gyarapít- ják-e nyereségüket tisztes­ségtelen eszközökkel elért haszonnal is. Az emberek leginkább árfelhajtásra, mi­nőségrontásra, kalkulációs bűvészkedésekre gondol­nak, mint olyan eszközök­re, amelyekkel a vállalat a fogyasztók, a felhaszná­lók rovására meg nem ér­demelt hasznot . vághat zsebre. Az aggodalmakkal átszőtt töprengések hallatán, az embernek könnyen támad­hat olyan benyomása, mintha itt valami merőben új, veszélyekkel védtelenül állnánk szemben. Minde­nekelőtt talán nem árt emlékezteni arra, hogy — minden ellenkező feltétele­zéssel szemben — a ko­rábbi tervutasításos gazda­sági mechanizmus sem zár­ta ki a tisztességtelen ha­szonszerzésre irányuló, gyakran nem is eredmény­telen törekvéseket. Kell-e emlékeztetni a vásárlókat a hirtelenében hiánycikké vált, majd némi módosítás­sal drágábban forgalomba hozott árucikkekre? Netán azokra a fogyasztási cik­kekre, amelyek a korábbi áron de — finoman szólva — folyamatosan mérsék­lődő minőségben kerültek a boltokba? Tény tehát, hogy a manipulációs — lé­nyegében törvényellenes — törekvések, a szabályok ki­játszása a gazdaságirányí­tás bármilyen rendszeré­ben lehetségesek. MÁSFELŐL az sem vi­tatható, hogy — bár a vál­lalatok az új szabályokon alapuló nyereségnövelési érdekei kétségkívül táp­lálhatnak bizonyos speku­lációs szándékokat — ezek korántsem érvényesíthetők „szabadon”. Másszóval: a vállalati önállóság korlát­lanul nem „terjeszkedhet” a társadalmi érdek rovásá­ra. Bizonyos leegyszerűsí­téssel három csoportba so­rolhatók azok a korlátok, amelyek — ha nem is „lég­mentesen” — útját állhat­ják a szocialista gazdasági rendszertől idegen szándé­kok megvalósulásának. A társadalmi korlátokat helyénvaló elsőként említe­ni, amelyről manapság mintha a szükségesnél ke­vesebb szó esne. Pedig iga­zán jólismert tény: vállala­taink vezetőit a szocializ­mus eszméihez, gyakorlatá­hoz leghűbb, legönfeláldo­zóbb emberekből, tulajdo­nosi minőségben, a szocia­lista állam választja ki, bízza meg és ellenőrzi a társadalmi szervek, minde­nekelőtt a párt- és szak- szervezeti szervek segítsé­gével. Nem táplálunk illú­ziót: lehetnek és valószí­nű, lesznek is közöttük olyanok, akik megfeledkez­nek majd arról a körül­ményről, hogy nem akár­miféle, hanem egy szocia­lista vállalat vezetői, akik minden tevékenységükért erkölcsileg, politikailag és egzisztenciálisan is felel­nek megbízóiknak, felelnek annak a kollektívának, amelynek az élén állnak. A derékhad azonban, ahogyan eddig, ezután is méltó lesz a bizalomra. Aki mégis mél­tatlanná válna, előbb vagy utóbb érezheti majd. hogy a szocialista vállalat nem hitbizomány, nem lehet tar­tósan a társadalom érdekei ellen igazgatni. A gazdasági korlátok sem ismeretlenek már a közvélemény előtt. Azok­ról a közgazdasági „játék- szabályokról” van itt szó, amelyek áthágása szinte automatikusan maga után vonja a „böjtöt” is, ha en­gedve az alkalom csábítá­sának, nyereségük növelé­séért spekulációs eszközök­höz nyúlnak. A vállalat hírnevének elvesztése, a vevők bizalmának megren­dülése forgalmuk meredek zuhanását idézheti elő, s az így keletkező veszteség összege végül is sokszorosan meghaladja majd a tisz­tességtelen úton elért nye­reség összegét. A FOGYASZTÖKAT ká­rosító gazdálkodási mód­szerek ellen sokrétű jogi védelmet nyújt az új gaz­daságirányítás. Ide sorolha­tó mindenekelőtt az, hogy a hatósági árszabályozás körébe tartozó termékek esetében az ár meghatáro­zott kötelező minőségi kö­vetelményekhez kapcsoló­dik, amelyeket szabványok, vagy más előírások rögzí­tenek. (E kategória új ter­mékeit forgalomba hozatal előtt ezután is kötelező minőségvizsgálatra. kell küldeniük a vállalatoknak.) Másrészt: az ellenőrzési rendszer, amely bizonyos jogi szankciókkal is páro­sul, felfedi, és a cselek­ménnyel arányosan bün­teti a tisztességtelen ha­szonszerzést. A szabad — tehát az el­adó és az értékesítő vállalat megegyezésén alapuló — árak esetében természete­sen bonyolultabb a jogi védelem. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a tisztesség­telen haszon fogalmába nem sorolható önmagába- véve sem az áremelés — amelyhez meghatározott feltételek között a válla­latnak joga van — sem az esetleg kimagasló vállalati nyereség. Köztudomású, hogy a gazdasági reform egyik célja éppen az volt, hogy a termelő vállalatok jó munkájukkal magas nyereségre törekedjenek, s hogy — a szabadáras cikkcsoportokban — az ár­bevétel növelése is ösztö­nözze őket a hiányok csök­kentésére és megszünteté­sére. A BÜNTETÖTÖRVENY­KÜM'V jogszabályai is szólnak a tisztességtelen haszonszerzésről, az olyan ár kikötésevei,. vagy elfo­gadásával elkövetett bűn- cselekményekről, amelyek a méltányos hasznot meg­haladják. A jogszabályi védekezéshez tartozik az is hogy a tisztessegtelen mó dón szerzett haszon felde­rítése esetén külön bírság gal sújtják a vállalatot, tegyük hozzá; ez az égé17 vállalatot, minden dolgozó ját anyagilag érzékenyen érinti. t. a. Tél az Űj Tavasz-ban Egyre jelentősebb a lakatos melléküzem a kecskeméti Űj Tavasz Tsz-ben, Az itt dolgozó tizenhat szakmunkás tavaly már több mint egymilliós bruttó bevétellel gya­rapította a közös kassza tartalmát. Vegyifülke-szekré­nyeket, kirakati polcokat, vaskerítéseket készítettek kü­lönböző megrendelésre. Az idén ezt a tevékenységüket folytatják, kiegészítve azzal, hogy az egyik esztergomi ipari üzemmel megállapodva, olajkályha-dobozokat, centrifugákat, levegőelszívókat is készítenek. A felvéte­len: Pólyák Ferenc lakatos az idén elkészítendő 3000 vaspolc egyikét hegeszti. Egész télen át talál munkát a szövetkezet kovácsa, Tóth István és Bencsik Mihály bognár is. A traktorok pótkocsijától kezdve az irodaberendezésig számtalan eszközt, használati tárgyat megreperálnak. Egyebek kö­zött 12 lóvontatási» gumiskocsit hoznak rendbe. A felvé­telen: vasalják az egyik kocsi platóját.

Next

/
Thumbnails
Contents