Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-25 / 20. szám
«. offlal 1068. január 25. csütörtök Szerencsés halászok Ritka szerencse ért két tiszateleki halászt: Bogár Emilt és testvérét, Ferencet. A zajló Tiszából egy 230 centiméter hosszú, 80 kilós harcsát fogtak kisméretű, 10 méteres hálóval. A két halásznak mintegy fél órai küzdelem után sikerült a Tisza óriását csónakba, majd partra tenni. A harcsát a nyíregyházi halászcsárdában dolgozzák fel halászlének és rántott halnak. Több hazai, kevesebb importbútor Hatvan féle újdonság Az idei zavartalan bútorellátás érdekében a nagykereskedelem lekötötte a hazai ipar kapacitását. A kiskereskedelemnek ezenkívül lehetősége van arra, hogy mintegy 27 szövetkezettől kisebb szériákban közvetlenül is rendeljen bútort Az import megfl kádárok házatáján Nem kihaló szakma! „sfordóarszágban” _ a Kecskeméti Asztalos Ktsz ksdárrészlegénél — egyszerre két olyan kalauzom akadt, mint Kúti Árpád bácsi, a szövetkezet hajdani elnöke, aki — kimondani is sok — ötvenhét éve bíbelődik a dongákkal, meg Szelindi László részlegvezető. ö is 1926 óta dolgozik az iparban, — A megyében a miénk az egyetlen ilyen jellegű ktsz — mondja érdeklődésünkre. — S az egész országban is három-négy ha akad. Vevőik, megrendelőik közt megtalálhatók a nagyüzemi gazdaságok, a fogyasztási szövetkezetek és magánosok egyaránt. Nemcsak a megyében, de azon kívül is. Termékeik minőségére pedig jellemző, hogy sokan a közvetítő kereskedelemtől kifejezetten, névre szólóan a kecskeméti cég hordóira, kádjaira tartanak igényt — Melyik a legjobb, hordónak való faanyag? — kíváncsiskodunk a szakma veteránjánál. — A szlavóniai hasított tölgy. Az is úgy, ha „tükörre” van vágva. De alkalmas az újabban használt fűrészelt tölgy is. A hordókon kívül kádat, dézsát, egyéb szüretelő edényeket is szép számmal készítenek. De mégis csak a hordó a fő cikk. Zömmel az apróbb — 25—200 literes — készül belőle, de kikerül innét jó pár 120 hektóliteres ászokhordó is. — Tavaly ötezer hektolitert tett ki összesen az üzemből kikerült hordók űrmérete — tájékoztat a részlegvezető. — Darabszámra ez több mint másfél ezer edény, s ebből 39 volt az ászok. Még jelentősebb ennél a javítási tevékenységünk. — Nyers, friss fával nem lehet dolgozni — ismerkedünk tovább a műhelytitkokkal. — A nyersanyagnak legalább egy évig kell száradnia. Most saját magunk szárítjuk a hordónak- valót, amelyiken „tegnap még a rigó fütyült”... Jelentősen emelné a termékek minőségét, s gyorsítaná a munkát, ha életre hívnának egy központi dongakészletező vállalatot, amely — híven a hagyományokhoz —- megfelelően száraz nyersanyagot szállítana mindenkor az ipar számára. — Az „elsorvadástól” pedig nem kell félteni a kádáripari — mondják kimondatlan kérdésünkre. — Nem halódó szakma ez, van jövője. Fahordókra mindig szükség lesz, hiszen az érlelés, a szállítás csak bennük oldható meg. Az évről évre termőre forduló ültetvények is igazolják a szövetkezeti tevékenység létjogosultságát. így hát nem lesz hiány munkában sem. A megelevenedő, egészséges versenyszellem pedig arra késztet bennünket, hogy az eddiginél még jobban igazodjunk az igényekhez és a lehetőséghez képest termékeink skáláját is bővítsük. J. T. állapításánál figyelembe vették, hogy a külföldi bútorok ára viszonylag nagyobb mértékben nőtt: a tavalyi 16,2 százalékkal szemben az idén a bútorok 14 százaléka jön importból. A bútorforgalom idei 8 százalékos növekedésével számol a kereskedelem, amely mintegy 60 féle újdonságot ad piacra. Az új cikkek között van egyebek között a gyermekszoba- és diákszoba-berendezés, a házgyári lakásokhoz való szobaberendezések. négyfajta, eddig exportra gyártott konyhabútor, az emeletes gyermekágy és az Othello műbőrgarnitúra. Várhatóan választékban sem lesz hiány, hiszen 27 féle belföldi és ugyanannyi külföldi lakószoba, 17 féle konyhabútor, 8 fajta könyv- szekrény és állvány kerül forgalomba. (MTI) Húszéves a Marx Károly Közgazdasági Egyetem Az idén ünnepli 20 éves I nyi Egyetem. 1948-ban jött fennállását a Marx Ká- létre, a népi demokrácia roly Közgazdaságtudomá-1 első főiskolájaként. ElsőÖtven tűz gyermekjátékból A megyei tűzrendészen parancsnokság tájékoztatója A napokban felkerestük Dudás István tűzoltó őrnagyot, a megyei tűzrendésze ti parancsnokság helyettes vezetőjét, s arra kértük tájékoztassa olvasóinkat a múlt évi tűzesetekről, s azok okairól. — A múlt érvben szám szerint héttel emelkedett a tűzesetek száma, viszont az anyagi kár az 1966. évihez viszonyítva háromszázezer forinttal több volt. A megyében összesen 327 tűzeset történt, amely nem kevesebb, mint 1 millió 580 ezer forint anyagi kárt okozott. Ez az adat azonban nem tartalmazza azt a termeléskiesést, amely a tűz pusztítása után keletkezett. Ha az okokat vizsgáljuk, megdöbbentő képet kapunk: építési hibából 53, gyermekjátékból 50, sugárzó hő következtében 41, dohányzásból 36 és nyílt láng használatából 26 tűzeset keletkezett. Amire szeretném külön felhívni a figyelmet, az a gyermekjátékból bekövetkezett tűzesetek rendkívül magas száma. A tűzesetek kapcsán öt felnőtt és két gyermek halt meg, 12 felnőtt, s egy gyermek szenvedett súlyosabb, köny- nyebb sérülést. A tájékoztató során megtudtuk azt is, hogy az ipari üzemekben tízzel csökkent a tüzek száma s ezzel arányosan 150 ezer forinttal kevesebb kár keletkezett. Ezt Dudás István a jobb és hatékonyabb ellenőrzésnek tulajdonította. Nem mondható el ez a mezőgazdaságról, ahol ugyancsak hárommal több tűz pusztított, de az anyagi kár 300 ezer forinttal volt magasabb, mint 1966-ban. A termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban ösz- szesen hatvanszor kellett tüzet oltani, ám az anyagi kár több mint félmillió forintra tehető. Hasonlóan több tűz keletkezett a lakóházakban és a középületekben is. A tűzkár ezekben az esetekben több mint 330 ezer forint volt. — Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a lakók, de a középületekben dolgozók fokozottabban ügyeljenek a tűzrendészeti szabályok betartására, hiszen a rosz- szul épített kályha, a sugárzó hő, a véletlenül kiszóródó parázs, amellett hogy súlyos károkat okoz, veszélyezteti az emberéletet is — fejezte be nyilatkozatát Dudás István tűzoltó őrnagy. G; G. sorban a tervgazdálkodás megindulása, a szocializmus építése tette szükségessé a marxista—leninista alapon álló, megfelelő szakmai felkészültségű közgazdászok kiképzését 1966-ban az egyetemen a Minisztertanács határozata alapján három kart szerveztek: iparit, kereskedelmit és általános közgazdaságit. A nappali tagozat mellett 1948 óta esti, 1951-től levelező oktatás is van. Az egyetem jelenleg is a közgazdasági felsőoktatás egyetlen hazai intézménye. A három karon több mint kétszáz oktató foglalkozik a kétezer nappali tagozatos, a másfél ezer esti és a hétszáz levelező tagozatos hallgátóval. A délelőtti tagozatos hallgatók csaknem valamennyien rendszeres juttatást kapnak (tanulmányi ösztöndíjak stb. formájában) és kilencszá- zan kollégiumban laknak. Az oktatás hatékonyságát segíti — többek között — az idegen nyelvi laboratórium, a technológiai laboratórium, a 400 000 kötetes könyvtár. Képünkön: óra a nagy előadóteremben. (MTI foto — Járai Rudolf felvétele.) 20. Ez Pencroft volt. Sovány, nagy orrú, de szeles vállú ember. Amerikából jött át. Ha a gőzösnek csak öt perc késése van, akkor villanyosszékbe kerül. így nem tenetnek ellene semmit. Egy politikai gyilkosságba keveredett, és Cherbourg-ban futni hagyták Hildebrandnal jóformán sohasem látták együtt. Az amerikai egy görög kecseszkecsken bajnokkal, Adrogopollusszal barátkozott. Sportbarátsag volt. Pencroft valamikor Európa különböző országaiban önvédelr.-l bokszolásra” képezte a rendőrséget, mint hivatásos ökölvívó. Hildebrandt a „gróf úrral” volt legtöbbször együtt Magas homlokú, komoly, kissé fanyar ember volt a gróf úr. Látszott rajta, hogy a jobb társadalmi osztályok valamelyikéből került ide. Sohasem beszélt civil múltjáról. Galamb mindenkivel barátkozott. A katonák között is népszerű volt, és egy marseillei pincér révén követte őt Afrikába is a Galamb név. Mikor a látóba beállt pincér először szólította így, nevettek. Később megszokták, és Harrincourt megtartotta a csúfnevét. Első számú barátja mégis Troppauer volt, a költő. Krétával Is barátkozott, ha ugyan baratko- zás az, hogy valaki felkarol egy szerencsétlen felhülyét Kréta arcára az öröklött degeneráltság koravén ráncai ültek ki, ha morolygott Most aludt, sapkájával a szemén, ruhástul, tarkója mögött össze- Kulcsolt ujjakkal, és holmija szanaszét hevert körülötte. Galamb felrázta: — öregem! Reggel indul a század! Gyerünk a cók- mókkal! Aludni azután is lehet... — Aludni mindig lehet... — és vigyorgott. — Mit akarsz, Galamb, kérlek. Most még nem indulunk... — De ha sorakozót fújnak, már nincs idő. — Akkor már nem is kell... Akkor már indulunk. — Ezzel szemére húzta a sapkáját, és tovább aludt Mit csináljon? — Hildebrandt! Csomagolja be ennek a szerencsétlennek a holmiját. Nekem jelentkezni kell őrségre a mosókonyhába. Mind rábámultak. — A nyolc halotthoz? — kérdezte Adrogopollusz, és megborzadt. — Oda hát. Es nincs időm már rendbe rakni Kréta felszerelését. Pilotte odament, és hozzálátott, hogy az idióta hátizsákját felszerelje, de közben zord arccal dörmögött valamit. — Ide hallgass, Galamb! Ez itten légió és nem az Üdvhadsereg... Azért csak rakta a holmikat dühöngve. De Galamb rohant az őrmesterhez. Latourat végignézte tetőtől talpig. Ha nem kellett' volna a mosókonyhában sürgősen őr, akkor bizonyára talált volna hibát. Így csak azt mondta figyelmeztetőleg: — Ez az őrség épp olyan szigorú, mintha a kormányzóság előtt posztolna. Három lépés után szabályos fordulat és újabb három lépés. Ha leül vagy rágyújt, haditörvényszék elé állíttatom... Megértette? Igenis! ... Hát ez... hát ez... úgy mondja azt, hogy „igenis”, mintha megdicsérték volna. Csak úgy sugárzik. Most már azt sem bánta, hogy eljárása kissé szabályellenes, és vésztjósló mosollyal folytatta: — A világítást természetesen nem pocsékoljuk, sötétben lesz! Egy légionista nem ijed meg nyolc halottól, és nem fél a kísértetektől!... Mit?... Mit örül? Mit vigyorog? Indulás... Indulás!... Mert felhasítom a gyomrát! És kénytelen volt megtágítani a gallérját, mert úgy érezte, hogy nyomban gutaütést kap. ... Pedig Galamb őszintén örült. Mert így a hajnal első világításánál átnézheti a tárca tartalmát, anélkül, hogy meglepetéstől kellene tartania, mert ha sötét van, akkor kívülről nem látni be, ő pedig messziről megpillantja azt, aki közeledik. Jó tíz perc gyalogút választotta el a mosókonyhát az erőd többi épületétől. Még nappal is ritkán járt erre katona, ha nem volt kimondottan mosnivalója, mint a felrobbant gránát áldozatainak. A hatalmas, kihalt, éjszakai gyakorlótér túlsó végén állt a házikó. Ebben az épületben tehát nyolc halott van. Ügy látszik, s a sors specializálta magát arra, hogy szegény Galambot ijesztgesse, gondolta magában kuncogva. Na, akkor strapálhatja magát. A sötét mezőről nyugodtan, szinte vidáman lépett be az elhagyott mosókonyhába. Távolról takaródét fújtak, és nemsokára az idelátszó törzsépületek sárga fényű ablakai is elsötétednek. Néhány dermedt pálma között magányosan állt a kis ház, roppant mezőség végében. Becsukta az ajtót. Lassú léptekkel megindult fel és alá, ahogy az őrmester megparancsolta... • Tíz óra...' A moszkitóháló nélküli ablakon betűz a hold, és lassan kúszik előre, keskeny fénykörével a padlón. Egy, kettő, három ... Roppanás, fordulás ... Egy, kettő, három.,. (Folytatjuk)
