Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-09 / 291. szám

f. oldal 1967. december 9, szombat A Centropress péntek esti helyzetképe Az Arab-félszigeten, Jemen­ben változatlanul dörögnek a fegyverek, de az ellentmondó jelentések nyomán nem lehet világosan megállapítani, kinek a javára billen a napok óta fo­lyó harcok mérlege. Az min­denesetre kétségtelennek látszik, hogy a köztársasági erők sorai­ban nincs meg a teljes egység, míg a velük szembenálló ki­rálypártiakat külső erők is támogatják. A pénteki A1 Ah- ram cimű kairói lap arról írt, hogy a CIA keze alaposan ben­ne van a zavargásokban, az amerikai kémszervezet bérelte fel azokat a zsoldosokat, akik a királypártiak soraiban harcol­nak. Hanoiból, de a dél-vietnami rezsim székhelyéről, Saigonból is arról számolnak be, hogy az utóbbi időben fokozódtak az amerikai megszálló csapatok veszteségei Dél-Vietnamban. A Mekong deltájában és a köz­ponti fennsíkon a partizánok megakadályozták az amerikai parancsnokság által előkészített nagyszabású támadó hadműve­letet. Csupán egyetlen napon, december 4-én több mint ezer ellenséges katonát tettek harc­képtelenné. A VDK felett is növekszenek az amerikai lé­gierők veszteségei. A Pravda tudósítója ezzel kapcsolatban idézi az elfogott amerikai gé­pek pilótáinak vallomását: ilyen erős légvédelemmel még nem találkoztak. Különösen figye­lemre méltó az a washingtoni beismerés, hogy az utóbbi idő­ben a VDK rakétaalakulatainak száma jelentősen megnöveke­dett, és ezekkel a szovjet ere­detű rakétákkal lőtték le az amerikai gépeké j elentős részét. A legutóbbi nagyerejű mad­ridi tömegtüntetéseknek t nö­vekvő figyel rhei ' széntél a vi­lágsajtó. Eltérően a korábbi hó­napok nagyszabású politikai megmozdulásaitól, amelyek a munkás negyedekben kezdőd­tek, a jelenlegi demonstrációk középnontja a madridi egyetem. A diákok sorozatosan tüntet­nek a rendőri önkény és a le­tartóztatások ellen. A tünte­tés-sorozatra, amely hétfőn Franco 75. születésnapján kez­dődött, a hatóságok fokozódó terrorral válaszolnak. A leg­utóbbi letartóztatottak között van a világhírű spanyol költő, Frederico Garda Lorca unoka- húga, Isabel Garcia Lorca is. Egyetlen napon át több mint háromszáz tüntetőt tartóztatott le a New York-i rendőrség a ka­tonai behívások elleni tiltakozá­sok során. Csütörtökön a város számos pontján került sor ki- sebb-nagyobb összecsapásokra. Johnson elnök, aki csütörtö­kön New Yorkban részt vett Spellman érsek temetésén, kü­lönleges védelemben részesült. Az elnöki repülőgép teljes ti­tokban, egy New York melletti katonai repülőtéren szállt le, s Johnsont innen helikopter szál­lította a New York-i katolikus katedrális közvetlen közelébe, hogy csak mintegy másfél kilo­méteres útat kelljen gépkocsin megtennie. A templomot John­son a hátsó kijáraton hagyta el. A rendőrség valóságos élő fallal vette körül a katedrálist, ne­hogy háborúellenes tüntetők jussanak az elnök közelébe. 400 görög katona elhagyta Ciprust A múlt heti görög—török megállapodás értelmében pén­teken mintegy négyszáz görög katona hasryta el Ciprust. A szi­geten mintegy hétezefőnyi gö­rög erő állomásozik. A görög katonák Famagusta kikötő’éb0’"' «•zárnak halóra. T3'’' csúztatáci.ikon jelen volt Ma- kariosz elnök. Az izraeli dilemma három retiilete Nemzetiségi megye Romániában ? Izraelben ellenállás jelentke­zik a katonai megszállást hir­dető szárnnyal szemben, álla­pítja meg a közel-keleti helyze­tet elemezve a belgrádi Borba. BELGEÁD A jugoszláv lap az Izraelen belül mutatkozó új fejleménye­ket fontos okok sorozatával ma­gyarázza. Ezek között az első helyen áll az, hogy Izrael hely­zete a világ közvéleményének szemében jelentősen meggyen­gült. Izraelben zavart okozott az is, hogy a Biztonsági Tanács egyhangú határozatot hozott a közel-keleti válságról, holott a tanácsban Izrael fő védelmező­je, az Egyesült Államok is kép­viselteti magát. Eközben a Szov­jetunió nem csökkenti az ara­bok iránti konkrét szolidaritá­sát. Az arab fegyveres erők ha­tékonysága gyorsan felújult, s erőteljessé vált az izraeli ellen­őrzés alatti területeken élő ara­bok ellenállása is. Ilyen körül­mények között mindinkább szük­ségessé válik, hogy Izrael alap­vető irányzata megváltozzék — hangoztatja a Borba, amely sze­rint Rabinnak, az izraeli vezér­kari főnöknek elmozdítása egyik epizódja az izraeli dilemmának — annak, hogy mi a teendő a jövőben. PÁRIZS A pénteki kormánylapok élénken kommentálják a kor­mánynak azt a félhivatalos köz­lését, hogy a közel-keleti fegy­verszállítások kimondott tilalma ellenére szándékában áll enge­délyezni Mirage—5 katonai re­pülőgépek, valamint harckocsik szállítását Iraknak. A Les Echos elismeri^ hogy gazdaságilag fel- téílenüí megfelel Franciaország érdekeinek ez a döntés, hiszen az arab országok, olajgazdasá­guk mellett, mérhetetlen felve­vőpiacot ígérnek. A lap sze­rint hosszútávon már nem eny- nyire bölcs ez az elhatározás. Az egész vezércikkből ki nem mondott szemrehányás érződik az Izraellel szemben továbbra is fenntartott embargó miatt. A Figaro kommentátora vi­szont lehetségesnek tartja, hogy a francia döntés „elegáns mód­jává” válik annak, hogy meg­szüntessék az Izraellel szembeni „megkülönböztető intézkedése­ket”. AMMAN A jordániai kormány csütör­tökön bejelentette, hogy az iz­raeli hatóságok 200 személyt utasítottak ki a megszállásuk alatt tartott Jerikó térségéből. A menekültek az Allenby hí­don át érkeztek a Jordán folyó keleti partjára. A menekültek elbeszélései szerint az izraeli erők Auja községből utasították ki őket. Deportálásukkor a falu 300 házát lerombolták. Az AP jeruzsálemi hírében az izraeli hivatalos álláspontot is­merteti. Eszerint „160 beduin hagyta el Jerikó térségét”. Az izraeliek azt állítják, hogy az arabok „önként választották” a Jordániába való áttelepülést. Ennek azonban ellentmond az izraeli hatóságoknak az a to­vábbi közlése, amely szerint több száz beduint a jerikói tér­ség elhagyásárra köteleztek, „csempésztevékenység” miatt. BUKAREST (MTI) A Román Kommunista Párt most folyó konferenciáján csü­törtökön felszólalt Fazekas Já­nos miniszterelnök-helyettes, a végrehajtó bizottság újonnan beválasztott tagja. Fazekas emlékeztetett a fő­titkári beszámoló azon ki téle­lére, hogy a Románia új köz- igazgatási beosztásánál figye­lemmel lesznek a lakosság nem­zetiségi összetételére is. Elmon­dotta, hogy az átszervezés alap­elvei jelenleg vita alatt állnak, javaslatokat később összegezik és egy bizottság azok figyelem- bevételével készíti el a mégye- határokat kijelölő térképet, amely majd a parlament elé ke­rül. Máris nagyon sok javaslat hangzik el — folytatta Faze­kas. — „Az egyik azt indítvá­nyozza, hogy Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Csíkszere­da, Kézdivásárhely és Sepsi- szentgyörgy körzeteiből alkos­sanak egy nagy megyét, amely széles körű ipari lehetőségekkel rendelkezne. Ez lényegében tí­zet foglalna magában a hajda­ni tizenhárom székelyszék kö­zül, amely századokon keresztül a székelyek közigazgatási szer­vezete volt.” Emlékeztetett Fazekas János arra is, hogy Ceausescu a Ma­gyar Autonóm Tartományban tett látogatásai alkalmával több jelentős ipari üzem építését je­lentette be a fent említett kör­zetekben. * Bukarestben pénteken dél­után befejezte munkáját a Ro­mán Kommunista Párt országos konferenciája. A CIA keze benne van... 2ÜSoId©§aS£©ÍÓk, vagy a royalisták offemzí váj a? Ellentmondó hírek Jemenből KAIRO (MTI) A jemeni helyzetről napok óta ellentmondó jelentések ér­keznek. Hasszán Mekki jemeni kül­ügyminiszter, akj csütörtökön érkezett Kairóba Szanaa-ból, kijelentette: a helyzet „távolról sem kétségbeejtő”, öt nappal ezelőtt heves harc folyt a fő­várostól mintegy 50 kilométerre északkeletre, de ez a harc a köztársasági erők javára dőlt el — hangsúlyozta. A külügy­miniszter szerint a köztársaság fegyveres erői újból megnyitot­ták a Szanaa-Hodeida és a Sza- naa-Taizz közötti útvonalat. Ami a lefolyt csatákat illeti, Mekki szerint nem nagyobb királypárti erőkről, hanem ki­sebb csoportokról van szó, ame­lyeket az országba beszivárgott francia, amerikai és holland zsoldosok irányítanak. A mi­niszter ünnepélyesen felhívta Szaúd-Arábiát, szüntessen meg minden beavatkozást Jemen ügyeibe. Az AP Abdullah Barakat je­meni hadügyminiszter szavait idézi, aki szerint a jemeni lé­gierő teljes ellenőrzése alatt tartja az ország légiterét. A Szanaa-i rádió pénteken be­jelentette, hogy több ezer jeme­ni jelenlétében Szanaa főterén kivégeztek hat zsoldost. A zsol­dosok a bíróság előtt beismer­ték, hogy pénzt, aranyat és ne­hézfegyvereket kaptak külföld­ről. A rádió közelebbit nem kö­zött. Péntek reggel azonban a kairói A1 Ahram a CIA ameri­kai kémszervezetet vádolta a jemeni zavarókért. Az AFP szerint a Jemeni Köztársaság erőinek sikerült szétzúznia a zsoldosok fegyve­res csoportjait, s tőlük nagy mennyiségű fegyvert és lőszert koboztak el. Hasem Ben Kä­sern a jemeni royalisták szóvi­vője Bsirutban azt hangoztatta, hogy Szanaa közelében a köz- társasági erők 300 emberét öl­ték meg súlyos harcokban. A miniszter szerint az ostromlók ultimátumot intéztek a jemeni főváros köztársasági védőerői- hez. Az ultimátum értelmében a fővárosnak szombaton 8 órá­ig (magyar idő) meg kell adnia magát, vagy megkeződik az ál­talános ostrom. Kairóban egy magas rangú jemeni köztársasági diplomata túlzásnak minősítette az offen- zíva-tervekről szóló híreket. Szerinte a harcok a fővárost körülvevő hegyekre korlátozód­nak. A diplomata nem titkolta, hogy a köztársaságiak között is vannak ellentétek, amelyek Szalal volt elnök elmozdítása óta elmélyültek. A fenti és az AP által idézett forrás szerint a jemeni elnök váratlan láto­gatása Kairóban összefügg a ra­batt csúcsértekezlet előkészüle­teivel. Kulturális megállapodások Csehszlovákia és Magyarország között Négynapos tanácskozás után Pozsonyban Molnár János és Bohus Chnoupak miniszterhe­lyettesek aláírták a csehszlovák —magyar kulturális bizottság 8. üléséről szóló jegyzőkönyvet. Az ülésen — melyet most elő­ször tartottak Szlovákia fővá­rosában — elsősorban az irodal­mi-kiadói kérdésekről tanács­koztak, és megállapodtak a bi­zottság 1968. évi munkaprog­ramjában. Igen eredményes a könyv­kiadók közötti együttműködés. A közös könyvkiadás keretében az elmúlt 15 év alatt Csehszlo­vákia 355 művet szállított két­millió példányban Magyaror­szágra, ugyanakkor Magyaror­szág 1120 művet 1,5 millió pél­dányban Csehszlovákiába. A „mérföldkő“ nem jelez új utat Egyéves a bonni nagykoalíció „Történelmi mérföldkő ez az ese­mény” — e szavakkal jelentette ne Kiesinger kancellár 1966 december elsején a borni parlamentben a nagykoalíció, vagyis a keresztény- demokraták és szociáldemokraták közötti szövetség kormányának meg­alakítását. „A kormány megalaku­lását — mondotta — hosszú, lappan­gó válság előzte meg, amelynek okai evekre vezethetők vissza.” Ezeket az okokat a kancellár ugyan nem elemezte közelebbről, de programadó beszédéből a közvetlen beismerés nélkül is kitűnt, hogy a korábbi gazdasági stabilitás megin­gása és a fenyegető külpolitikai el­szigetelődés kényszerítette a bonni vezetőket a szociáldemokratáknak a kormányba való bevonására. Kitűnt ez már abból is, hogy Kiesinger kormánynyilatkozatában a gazdasági stabilitás helyreállítását, a konjunk­túra újbóli „bekurblizását”, külpo- j litikai téren pedig a „keleti szom­szédokkal” és a nyugati szövetsége- I sekkel való viszony megjavítását je- I lölte meg az új kormány fő felada­taként. Tíz évvel ezelőtt Adenauer még azzal riogatta a nyugatnémet válasz­tókat; hogy az SPD kormányra ke­rülése „Németország pusztulását” jelentené. Sokak szemében tehát va- óban „mérföldkőnek” tűnt, hogy Adenauer utódai a kormányzásban a szO'’fá,e!em~kpa'ák segítségéhez fo­lyamodtak. Valóban mérföldkő i& volt abban az értelemben, hogy or­szág-világ előtt jelezte a bonni po­litika válságát, s küiíöluün is álta­lános érdeklődés várta, vajon e „mérföldkő” valóban fordulatot hoz-e, vajon tényleg új utakra tér-e a bonni politika a nagykoalíció korszakában, vagy pedig csak a cé­gért festik át részben és a tartalom lényegileg változatlan marad. Kiesinger fent említett programadó beszédében tehát a gazdasági és külpolitikai feladatokra helyezte a fősúlyt. Egy év múltán a legtöbb nyugatnémet kommentátor elismeri, hogy a kitűzött célokat nem sike­rűit elérni. „A kereszténydemokra­ták és szociáldemokraták szövetsé­gét a kompromisszumok kényszere jellemzi — írta az évfordulón a DPA, a nyugatnémet távirati iroda kommentátora — és ez megbénítja a merész döntéseket, amelyek pedig elengedhetetlenül szükségesek egy új irányba való forduláshoz.” A gazdasági élet „bekurblizása”, az államháztartás tartós kiegyensú­lyozása még mindig megoldatlan fel­adat. A nagykoalíció csak annyit ért el, hogy lefékezte a gazdasági recessziónak általános válsággal fe­nyegető gyorsulását, de a pangást nem tudta felszámolni, s tovább folytatódott a csődök sorozata, meg a hatalmas Krupp-konszern fizető- képessége is megingott, s csak a kormány és a nagy bankok közbe­lépése hárította el a bukást. ..1967 a csődök rekordjának esztendeje — irta a Spiegel. — A háború óta még sohasem szökött olyan fenyegetően a magasba a cégek halálozási szá­ma, mint ebben az évben, amely­nek — a gazdasági miniszter prog­nózisa szerint — a nagy fordulatot, az új partok felé való startolást kellene meghoznia.” Külpolitikai téren ugyancsak so­vány eredményeket mutathat fel a nagykoalíció, s végeredményben ugyanabból az alapvető okból ere­dően: ugyanis képtelen volt elszán­ni magát arra, hogy valóban új út­ra lépjen. Éppúgy, ahogy az állam- háztartási deficitet sem képesek tar­tósan orvosolni az alapvető ok fel­számolása, vagyis a katonai kiadá­sok lényeges csökkentése nélkül, ugyanúgy külpolitikailag sem juthat ki Bonn a zsákutcából mindaddig, amíg nem hajlandó tudomásul ven­ni az NDK létét, s ragaszkodik ah­hoz a fikciójához, hogy „egyedül az NSZK kormánya képviseli az egész német népet”. Mindaddig, amíg ez be nem következik, nem lesz szava­hihető a „keleti szomszédokhoz va­ló közeledés” jelszava. A legújabb fejlemények beszéde­sen illusztrálják azokat a belső ne­hézségeket, amelyek bénítják a nagykoalíció külpolitikai cselekvő- képességét; a Strauss vezette bajor CSU újabb torpedót lőtt ki Brandt külügyminiszternek, az SPD elnö­kének az ellen a terve ellen, hogy felvegyék a diplomáciai kapcsolatot Jugoszláviával. (E kapcsolatokat 1957-ben Bonn szakította meg. ami­kor Jugoszlávia ei smerte az NDK t.> A CSU azt követeli, hogy a,diplo­máciai kapcsolatok új raf elvételére csak akkor kerülhessen sor, ha Bel- grád előbb visszahívja nagykövet** ’■"rhn^ől. Világos, hogv Jb'en felté­tel elfogadhatatlan Belgrad számá­ra. A nagykoalíció egy helyben to­pogása belső ellenteteket szült a szociáldemokratáknál is, akik aggód­va tapasztalják, hogy a nagykoalí­cióban való részvételük csak a CDU malmára hajtotta a vizet; az idén tartott tartományi választásokon ál­talában teret vesztett az SPD, s elő­retört a jobboldal. Néhány tartomá­nyi pártszervezet rendkívüli kong­resszus összehívását sürgette, s az SPD vezetősége a november végén Bad Godesbergben zárt ajtók mö­gött tartott pártkonferencián csak nagy üggyel-bajjal tudta — á mene- tileg — lecsillapítani a párt jövője miatt aggódó delegátusokat. A nagykoalíció egyik — Bonn nyugati partnereit is nyugtalanító — kísérőjelensége a szélsőjobbo dali NPD rohamos előretörése. Ez a két évvel ezelőtt alapított szélsőségesen soviniszta párt egy év leforgása alatt négy tartományi parlamentben és számos városi és községtaná- sban jutott képviselethez és vezetői biz­tosra veszik, hogy az 1969-es orszá­gos választások után legalább 41) kép viselővel vonulnak majd be a bonni parlamentbe is. A nagykoalíció egyéves kormány­zása tehát nemcsak hogy nem hoz­ta meg a tavaly hangoztatott „meg­újhodást”, hanem a fenyegető kér­dőjelek azóta még szaporodtak is. Az SPD vezetői ezzel igyekeznek csitítgatni a nyugtalankodó párttag­ságot: „Hosszabb időre van szükség ahhoz, hogy a pártnak a kormány hatalomban való részvétele kézzel­foghatóan éreztesse hatását.” Ezzé’ azonban bcipm/'»'■,' az egvévi közös kormán -' - '’n eit ’ma­guk sem tartják In é;nek. Dobsa János

Next

/
Thumbnails
Contents