Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-09 / 291. szám
1967. december 9, szombat S. oldal Fiatalok a nehéz terepen Egy felmérés tapasztalatai Cikkünk nyomán Latolgatják a lehetőségeket Hogyan élnek a parasztfiatalok? — izgalmasságából jottányit sem veszített ez a kérdés, mivel a rá adandó válasz községenként, gazdaságonként, sőt a kérdezett szempontja szerint is változik. Bizonyos, hogy nem egyformán válaszol a bennfentes és a kívülálló, az idős és a fiatal, a tanyán és a városon élő, a beosztott és a vezető. Nem könnyű egyszerűsítésektől mentes, pontos, hiteles összképet kapnunk. Megbizonyosodhatunk erről, ha a KISZ kecskeméti járási bizottsága által legutóbb készített alapos felmérést vesszük szemügyre. A Lajosmizse kát termelőszövetkezetében és öt termelőcsoportjában dolgozó, mintegy háromszázhúsz, harminc évnél fiatalabb, a közös munkában időszakosan vagy állandóan részit vevő (az utóbbiak aránya a kisebb) tag, családtag, illetve alkalmazott helyzetéről nyilatkoztak a gazdaságok vezetői és a KISZ-alapszervezetek titkárai. Figyelemre méltó a község megválasztása is; Lajosmizse ilyen szempontból nem könnyű terep: kétféle társulási forma a gazdálkodásban, ennek megfelelően szélsőséges eltérések a jövedelemszintben, távoli úttalan tanyavilág és városiasodé, iparral is rendelkező község, s Kecskemét és a főváros egyaránt eresen érvényesülő „mágneses tere”. Kém az anyagiasság... „Lassan nem lesz ember, aki a zsákot megemelje” — kesergett egy idős gazda, a Sallai Tsz volt vezetőségi tagja. (A Sallai *Tsz legutóbb a Törekvés és a Vörös Csillag Tsz-szel Népfront Tsz néven egyesült.) A kijelentést hallván először is azon kell elgondolkodnunk, hogy egy korszerűen gépesített gazdaságban a zsákolás túlnyomórészt már ma sem emberi erővel történik. Más kérdés, hogy a lajos- mizsei gazdaságok nem tartoznak a legjobban gépesítettek közé. Bizonyára ez is oka. hogy — az egyesülés előtti helyzetet véve alapul — a 180 tsz-tag közül hét volt a fiatal. Szembetűnő viszont, hogy mintegy száz fiatal alkalmazottat foglalkoztatok a kötészetben, nagvobb részt állandó munkában. Ám a legkevésbé s°m törekszenek arra. hogy tagként lépjenek be Mivel akkor a havi bérüknek a 60 százalékát kapnák meg. a többit csak a bevételi tervek telí"sít''re esetén, év végén. A szövetkezet főagrorómusa kijelentette- „A gazdaságnak nincs erkölcsi alapig itt tartani a fia*a1okat, amíg rendszeres jövedelmet nem tud adni. illetve a havi részesedést fel-í^s öc'z^gé- ben nem tudja kifizetni.” Ezzű elismerté azt, s a tények is bizonyítják. hogy az esetleges el- vpn/iorlásb-m nem az anyagiasságé a döntő szerep. Az. hogy a meznnazd-'sá'rbao dot-mzó fiatal az inari munkásoknál nem kíván há+’-ánvosabb h"tvze+b" kerülni, tettesen érthető. S hogv a tisztes bérezésen túl h-űan- dé-.V-e álJ07otot hozni a közösért? Frre Lnjosm!zsén is so1- SZ’tn nélüa -kod. Cm^án a Snl- lái Tsz ifi"! 6? ezer forint terven fe'üli bevételt éri°k el a for—''’"Imi munka vo-ii^rtyben. S száz ó"ánvi tá"sadalmi munkát fordítottak a mator rendbetételére az idős <?a7dt’- mogcoop-s. sé-e Haaep1ó nyálával rn-’U roinüoCTvik gazdaságban találkozhatunk. feltételek és kivételek így a Törekvés Tsz-ben a fiatalok a bevöfóu*akat javították, a Vörös Csil'eg Tsz területén az alsólaiosi iskniát 9Z zevet füzest Tszcs-ben szőlőt csatornáztak, szüreteltek, utakat javítottak társadalmi munkában. Ez a mozgalom ott bizonyul erősnek, ahol a KISZ-szervezet is tudatában van hivatásának, s igyekszik változatos programot nyújtani a fiataloknak. Kultúrterem, tv-nézés, játékok, tánctanfolyam, filmvetítés, népi tánccsoport, futball- és asztaliteniszező csapat, évente két belföldi kirándulás — a Vörös Csillag Tsz felmérő lapján ezek szerepeltek. A Sallai Tsz-ben is élénk klubéletről, pártnapokról, havonkénti szakmai és politikai előadásokról adtak számot. A tszcs-k, főleg a tárgyi lehetőségek híján, már korántsem állnak ilyen jól. Kivételt inkább csak az Almavirág Tszcs képez, ahol egyébként évek óta módszeresen arra ösztönzik a fiatalokat, hogy mezőgazdasági szak- képesítést szerezzenek. Nem eredmény nélkül, az átlagjövedelem a közös területen máris 1600—2000 forint között van. A nemrég megalakult KlSZ-szer- vezet azon nyomban 8000 forintos támogatást kapott a közöstől. Jól sikerült belföldi kirándulásokra, s egy NDK-beli útra is emlékeznek. Kissé lehangolóan hat a szomszédos Aranyhomok Tszcs-ben a szószerinti vélekedést olvasni: „Mindenki az egyéni boldogulás útját tapossa. Szó sincs közösségi szemléletről.” S lentebb kiderül, hogy bár a közösben dolgozó fiatalok munkabére magasabb, mint az állami gazdaságban, házasságkötéskor többnyire otthagyják a csoportot, mert addigra magánvagyont (?! — H. D.) teremtenek, s nincsenek rászorulva a munkabérre. Ezzel a társadalmunktól teljességgel idegen szemlélettel függ össze, hogy például képtelenség Bizonyára nem sokan mond- ha ják el mag król széles e hazában, hoey egy emberöltő túlsó határán sajátítanak el valame’y tudományos fokozatot. Dr. Mester László, a Duna —Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Int'zet növénytermesztési osztá’yának tudományos munkatársa tudomásunk szerint az első olyan ember, aki 70. életeve küszöbén szerezte meg a mezőgazdasági tudományok doktora címet. Mihe'yt azonban leülünk mellé, elbeszélgetni erről a pár- 'át ritkító eredményről, azonnal más nézőpontból fogjuk fel 'eljesttményét. Hiszen egyáltalán r.em valami érthetetlen csakazértis-ből vállalkozott erre az „országos csúcsra”. Mozgékony, örökvtdám, közlékeny, ereje te'jében levő ember. Törhetetlen életerejének titka bizonyára abban is rejlik, hogy már apró gyerekként az eke szarvát fogta — korán megismerkedett tehát a fizikai munkával —, méginkább, hogv ma sem teljes nap’a az, amikor valamely mezőgazdasági m nkaágban nőm vehet részt, kétkezi munkásként. A’■rdl pe-’iz, hogy nyugdíjba menjen, hallani sem akar. Erdésznek indult. Aztán jött az el'ő világégés,- minek utána a hadviselt fiatalember az ál- ta’ános mezőgazdaságban látta me<! jövőjét. 1932-ben v4gzeft a M 'sonmagyaróvári Gazdasági Akadémián. Évfolvamtárs'vi ’-őzt IBUSZ-kirándulást szervezni, mivel egyetlen buszra sincs elegendő jelentkező a 640 tagot számláló csoportból. Táncmulatságon kívül a KISZ semmi mást nem kezdeményez, s a fiatalok is csak ilyen alkalmakkor láthatók együtt. Alapozás az ittmaradókra Bérezés, folyamatos munka- lehetőség, szociális körülmények — mindezek, együtt és külön-külön is, döntően alakítják a paras-tíiatalok közérzetét. S ó vö t arról, hogy az előbbi még nem mindenütt következetes, s gazdaságonként is eltérést mutatnak. Jelenleg még állandó munkaalkalomról sem beszélhetünk, bár a Kossuth Tszcs-ben a negyven alkalmazottat évi 11 hónapon át fogla’kozíatják; a téli hónapokban fásítással, ko- sírfoná sál, trágyahordással. Ami a szociális körülményeket illeti, ugyan e csoportban — jóval az új tsz-törvény elfogadása előtt! — bevezették az éves fizetett szabadságot A Törekvés Tsz-ben a fiatal házasok házassá kötéskor, ajándékképpen egy birkát, a költözködéshez ingyen fogatot, s a rászorulók szolgálati lakást kapnak. A p nz- és a természetbeni házass gi segély a Vörös Csillag Tsz-ben sem ismer tlen. A Sallai Tcz-ben ebédlő és mosdó van, de nincs még munkaruha, "ürdőhelyiség. Végeredményben az a gazda- sás. amelyik önnön jövőjét komolyan veszi, megkedveltethe- tí a fiatalokkal a mezőgazdaságot. El'ős -rean nem is az elvándoroltak visszacsa’ogatásá- va1, hanem az ittmar-^dö felnövőkkel. Rájuk kell alano-”ri a jövőt. Hatvani Dániel Kecskeméti Gazdasági Egyesület titkára — a kishaszonbér- ők, a zö dségtermesztők érdekeit képviselte kézmegelégedésre. A kísérleti intézetnél tíz év óta fejt ki tudományos munkás ágot. Öt országos téma gondja az övé: kísérletek beállítása, megfigyelése, a terméseredmények ellenőrzése stb. Szakterülete a vetésforgóval, a tala;erő',azdá kodá-sal, továbbá az istá'ló-, zöld- és műtrágyázással kapcsolatos vizsgálódás. Ez év januárjában a Gödöllői A"r'rtiíd'mónyi Egyetemen be- nvújWt di<,s-'rt--i soriak címe: A zöldtrágyázás hatásának November 26-i számunkban Csibehús, vagy betonlap címmel írást közöltünk, amely a császártöltési Üj Barázda Termelőszövetkezet gazdálkodásával foglalkozik. Arról volt benne szó, hogy a termelőszövetkezet a pecsenyecsirke-tenyész- tést felszámolja és .betonlapot készít helyette. A napokban levelet kaptunk Jónás Dániel termelőszövetkezeti elnöktől és Valter Ferene- né főkönyvelőtől, amelyben kiegészítették cikkünket, később pedig személyesen is alkalom nyí't beszélgetni a témáról, va- ’amint az újabb elképzelésekről a főkönyveővei és Molnár Albert főagronómussal. A levélből és a beszélgetés során kiderült, hogy a termelő- szövetkezet veze'ői keresik az újat és alaposan latolgatják azokat a lehetőségeket, amelyeket a gazdasági reform nyit meg számukra. A betonlapgyártás csak ideiglenes. A községi tanács felkérésére végzik. Mintegy 49 ezer darab betonlapot készítenek a község járdáihoz. — Ez a téli munka jól jött nekünk — tájékoztatott a főkönyvelő —, olyan elképzelésünk is van, hogy lá- dacyártá sál is foglalkozunk, mert a göngyölegből mindig keA Gazdasági Bizottság határozata értelmében, január 1-től új bérletjegyrend szert vezetnek be a távolsági autóbuszjáratokon. A helyi járatok bérlet- rendszere, díjszabása változatlan marad, és nem érinti a vizsgálata különböző jelzőnövényekkel. November végén tudományos álláspontját sikeresen megvédte. — A legfőbb indítást a hivatás szeretete adta —. mondja arra a kérdésünkre, mi késztette élete nyolcadik évtizedének küszöbén a doktori cím megszerzés're. — Hogy testi erőm s sze lemi.fris'eségem egyaránt 'éretlen, ez abban is rejlik, hogy érzem: szüksége van rám í társad'lomnak. Nem utolsó- orfcan bizonyítani is akartam, őzt, hogy a csaknem fel évszá- ad óta általam ismert és műéit Szaktudomány óriási ará- lyú fej ődésével képes vagyok epést tar ani. Jó például szólaltak munkatársaim is, hiszen íz intézet egész kollektívája zünte’e'ül gyarapítja ismere- sit. Csak itt, a niványtermesz- ési osztályon, a nyolc munka- 'rs közül nem egy akad, aki íz aspiránsi, a kandidátusi fo- ozatnak, vagy a doktori cím- -ek a tulajdonosa. Kísérletei — amelyekkel kap- so'atos álláspontját élénk vita órán sikereden védte meg, s iverte el ily módon „cum lau- !e” a mezőgazdasági doktori 'met — a gyakorlati mezőgaz- aságot, az okszerű, olcsó termelést szolgálják. A takarmánytermesztés megjavítása — ami a témája — kihat az állattartásra, nevelésre, végső fokon a húshozam növelésére. Tervei, elkéozelései ma is újabb vizsgálódásokra sarkallják dr. Mester Lászlók Kísér- 'efei sikerétől — feltétlenül mes'nl'mozo'tnn — további jó eredményeket várhat népgszda- águnk. J. T. vés van és jelentős szőlő- és gyümölcstelepítésünk évről évre jobb terméssel kecsegtet. — A csibetelep nagyobb részét kiadjuk a Bábolnai Állami Gazdaságnak kísérleti célokra. Nekik gazdaságos az üzemeltetés. Saját táppal rendelkeznek. Nekünk nincs elegendő takarmányunk, a piacon megvásárolni pedig nem gazdaságos. Ehelyett inkább a tömegtakarmányt fogyasztó szarvasmarha-állományt fejlesztik. Az idén nyolcvanat hizlalnak, jövőre már 250-et. Építettek új, 100 férőhelyes tehénistállót is. Elmondták a szövetkezet vezetői azt is, hogy jelentős mértékben növelik a takarmánytermő területet. A jelenlegi 74 hold helyett, háromszáz holdon termesztik a pillangósokat. Kí- sé leteznek az alexandriai herével is, amely öntözés esetén 30—90 mázsa szénatermést ad holdanként. Az öntözött területet kiterjesztik. Az Üj Barázda vezetői tehát nagy tervekkel készülnek a következő esztendőre. Gyakran veszik kézbe a papírt és a ceruzát, számolgatnak, kutatják^ hogy mi a leggazdaságosabb. K. S. rendelkezés a tanuló bérleteket sem. A 9. számú Autóközlekedési Vállalat statisztikája szerint az idén körülbelül 20 ezer, megyében élő dolgozó utazott munkahelyére rendszeresen autóbusszal. Érthető tehát, hogy a változások széles körű érdeklődést keltettek. Dr. Torna Lászlót, a mérvéi Autóközlekedési Vál- 'alat személyforgalmi és kereskedelmi osztá’yvezetőjét kértük meg arra, hogy ismertesse a '•egfontosabb tudnivalókat. Az osztályvezető azzal kezdte ájékoztatóját, hogy a munkahelyére autóbusszal járó dolgozónak nem kerül többe az u’más, mint eddig. onnalk ellenére, hogy a bérletek ára körülbelül 75 százalékkal eme!ked;k. A régi és az új "r közötti differenciát ugyanis a munkáltató köteles megtéríteni. Ez két módon történhet: vagy imp hogy a vállalat megvásárolja az összes bejáró munkás ’’érM tervét, szétosztja ezeket, •mid a fizetésükből levonja az órból reájuk eső részt, vagy ú“v. hogv megelő'egezi a ‘érítést dolgozónak, akik e^vé- -úleg vásárolják meg a bérlet- • töveket. Mi a teendőie annak, aki január 1-e után is autóbusszal '-iv*n bejárni munkahetére? Megszűnik a dolgozók bérlet- 'mzolványa. A félhavi és havi. illetve időszakos bp^V'!"~veket bárki megválthatja. ha rendelkezik az Autóközlp- '-°dé=i Vá1 latot igazoló lámával. Munkaadód igazolás tehát nem "''kséges. November 15-e óta rVita1riou1 -'cztomtják a kalauzok, oénz- ‘árosok azt a kis ieénviö Isméikét, ameivnek kltaJMpp •’tán me°kanhatja a dolgozó az 'mza'ó lapot. December 15-től már mer lehet vásárolni a januárra érvényes úi bérletjegyeket is. "’ólszerű minél előbb túlesni as- "dminisztratív teendőkön — mónlja a vá'ialgt — mert. a hó nao végén várhatóan c''ú"-For- galom lesz. B. Dc kövezek ki. Tsz~s ifjai belvi- >r>oi*ak és hat h^’don olyan neveket említ, mint Kol- bav és Anghy Csaba profesz- 'zor. Kecskeméten jóformán nincs, akj ne ismém * Főké”t """kból Repítettek, a Béke az évekből, amikor — mint a ÉRDEKES EMBEREK ,Cum laude" doktor rr Új béi*!etjegyrendszer a távolsági autóbuszokon
