Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-06 / 288. szám

t. oldal 196*. december 6, szerda A Centropress kedd esti helyzetképe Az Egyesült Államok vietnami politikájával kapcsolatban két fontos megnyilatkozás hangzott el: Johnson sajtóértekezleten vá­laszolt újságírók kérdéseire, Edward Kennedy szenátor pe­dig kommentálta a háborúelle­nes programmal elnökjelöltségre pályázó McCarthy szenátor fel­lépését. Az elnök kijelentette, hogy nem hajlandó véleményét nyilvánosan elmondani azokkal a javaslatokkal kapcsolatban, amelyek a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság ellen indítandó szárazföldi hadműveletekről hangzottak el az utóbbi időben. *,Nem akarok beszélni arról, hogy szükség esetén milyen had­műveletekre kerülhet sor” mondotta. Ez azonban még csak nem is cáfolat, éppen ellenke­zőleg, bizonyíték arra, hogy az amerikai katonai és politikai vezetés latolgatja a háború ki- szélesítésének ezt a módozatát. Kennedy szenátor McCarthyról szólván azt mondotta, hogy a politikus fellépése elősegíti a vita kibontakozását Vietnamról, ö maga — úgymond — John­son újraválasztásáért kíván dolgozni. Sok megfigyelő mégis úgy vé­lekedik, hogy a Kennedy család rokonszenvezik Johnson ellen­zékével, és taktikai húzásokkal igyekszik látszatra Johnson mel­lett, valójában azonban inkább Johnson ellen állást foglalni. Hétfőn az Egyesült Államok­ban országos mozgalom indult a vietnami háború ellen. Egy hétig tart a kampány, és közben sok fiatal visszaküldi katonai behívóját a hatóságoknak. Az arab csúcstalálkozó — a legfrisseb jelentés szerint — Jsmét késedelmet szenved, csak december 19-én ülnek össze az állam- és kormányfők. A kül- jügyminiszterek előkészítő ta­nácskozásának programja mind­azonáltal már az érdekeltek rendelkezésére áll. Pillanatnyi lag nehéz volna megmondani, hogy a halasztásnak mélyreható politikai okai vannak, avagy csupán formális problémák me­rültek fel. Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága 56 szavazattal, ellen szavazat nélkül, 33 tartózkodás mellett elfogadta a szovjet de­legációnak azt a határozati ja vaslatát, amely konvenció meg­kötését szorgalmazza az atom­fegyverek alkalmazásának eltil­tásáról. E szavazásnak psziho- lógiai jelentősége van: ismét egy állásfoglalással több a tényleges atomleszerelés felé vezető úton. Az eredmény értékét csökkenti, hogy az Egyesült Államok, Ang­lia és Franciaország, tehát a három nyugati nukleáris hata­lom tartózkodott a szavazástól. Világpolitikai esemény lesz MOSZKVA (TASZSZ) 1 mény lesz a küszöbönálló talál A Pravda keddi száma nagy kozó. Egyidejűleg — állapítja cikkében Vitalij Korionov, a lap politikai szemleírója kom­mentálja azokat a külföldi visszhangokat, amelyeket a kom­munista és munkáspártok kon­zultatív találkozója összehívá­sának híre váltott ki. A cikk­író hangsúlyozza, hogy a beje­lentést követő és világszerte megnyilvánuló rendkívüli érdek­lődés szemléletesen mutatja, mi­lyen nagy világpolitikai ese­meg a szerző — ez a nagy nem­zetközi visszhang ismét ékes­szólóan tanúsítja a kommunista mozgalom egyre növekvő szere­pét korunkban. Korionov a továbbiakban le­szögezi : a fontos kezdeménye­zéssel fellépő 18 párt a nem­zetközi kommunista mozgalom abszolút többségének akaratát fejezte ki. Ez az akarat az egy­ségre való törekvést jelenti. Az ENSZ- közgyűlésen: Durva és alaptalan támadás USA-részről Olvasóink mától kezdve naponta megtalálják itt a „Centropress esti helyzetképét” a nap külpolitiká iá­ról. A hírösszefoglalókat a legfris­sebb távirati jelentések alapján a Központi Sajtószolgálat felkérésére a legnevesebb külpolitikusok írják. Az esti helyzetkép lapzártánk előtt röviddel érkezik a szerkesztőségbe. Podgornij a finn HELSINKI (TASZSZ) Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke kedd reggel felkereste a finn kormány foga­dási palotáját, ahol külföldi ál­lamférfiak köszöntötték Urho Kekkonen államfőt Finnország függetlenné válásának ötvenedik évfordulója alkalmából. Podgor­nij rövid üdvözlő beszédet tar­tott, majd ajándékul átnyújtotta Kekkonennek Jurij Csernov szovjet szobrászművész „Ha­lász” című alkotását. Az ünnepségen részt vettek Podgornij kíséretének tagjai, Paasio finn miniszterelnök és a finn kormány más képviselői. NEW YORK (TASZSZ) Az ENSZ-közgyűlés hétfőn plenáris ülésen folytatta a vi­tát az agresszió fogalmának meghatározásáról. Kuznyecov szovjet külügymi­niszter-helyettes felszólalásában hangoztatta, hogy a Szovjet­unió által a közgyűlés elé ter­jesztett kérdés aktuális és hasz­nos. Majdnem valamennyi fel­szólaló küldöttség hangoztatta annak szükségességét, hogy meg kell gyorsítani az agresszió fo­galmának meghatározását s az ENSZ-nek komolyan kell fog­lalkoznia ezzel a problémával, Ezek alapján rendkívül disz- szonánsan hangzott egyes kül­döttek felszólalása, akik meg­próbálták elterelni a figyelmet a megvitatandó kérdésről. Az Egyesült Államok képviselője ahelyett, hogy a kérdés lénye­gét érintette volna, durva és alaptalan támadásokat intézett a Szovjetunió békés külpoliti­kája ellen. y. A Szovjetunió egyetért azok­nak a küldötteknek az elképze­léseivel, akik javasolták, hogy' a munkát először korlátozzák a közvetlen katonai agresszió meghatározására, s majd ezt követően a közvetett agresszió problémájával foglalkozzanak. A 6-os számú bizottságnak ja­vaslatot kell előterjesztenie egy olyan különbizottság felállításá­ról, amelynek feladata az agresszió meghatározásának ki­dolgozása lesz. Kambodzsa, Bulgária, Norvé­gia, Jugoszlávia, Mexikó, Ghana és más államok képviselői fel­szólalásukban rámutattak, mennyire sürgős és szükséges a kérdés megoldása, amely vé­leményük szerint újabb hozzá­járulást jelenítene a világbéke megőrzésének és megszilárdí­tásának ügyéhez. Az ülés befejezéseként a köz­gyűlés elnöke bejelentette, hogy az agresszió meghatározásának kérdését további megvizsgálás­ra és tanulmányozásra átadják a közgyűlés 6-os számú jogi bi­zottságának. Finnország ünnepére Nemzeti ünnepét, állami függetlensége kikiáltásának 50. évfordulóját ünnepli a Finn Köztársaság népe. Fél évszázaddal ezelőtt a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom eredményeképpen vál­hatott csak realitássá a nagy múltú, ősi kultúrával rendel­kező finn nép számára az ön­álló állami lét. A cári uralom, amelyet jogosan neveztek a népek börtönének, a legbrutá- lisabban nyomta el e kis nép szabadságtörekvéseit és a feb­ruári forradalom után létrejött Kerenszkij-rendszer sem tar­totta szükségesnek, hogy vál­toztasson ezen az állapoton. A szovjet hatalom, amely kezdet­től fogva súlyos harcban állt a proletárállam puszta létének biztosításáért — természetes kötelességének tekintette Finn­ország függetlenségének bizlo- sítását. A két világháború közti év­tizedek nehezek voltak a finn nép számára, amelyek akár­csak a magyar népet, iö.egen hódító törekvések érdekében háborúba kényszeritették a Szovjetunió ellen. Az állami lét új korszaka 1944-ben kez­dődött Finnország számára, amikor szakított a náci Né­metországgal s elfogadta a felé nyújtott békejobbot. Azóta — több mint húsz éve ‘— a ba­rátság a Szovjetunióval, konti­nensünk szocialista államaival a finn külpolitika sarkalatos pontja. Ennek megfelelően Finnország semlegessége egy­általán nem jelent távolmara­dást a világeseményektől, el­lenkezőleg: aktív és pozitív részvételt a nemzetközi kérdé­sek megoldásában. Európa északi térségében — amelyre az utóbbi időben az Északat- lanti Szövetség stratégái foko­zott figyelmet fordítanak — ez a legjobb értelemben vett reálpolitika hozzájárulást je­lent a biztonság és a béke megőrzéséhez. A magyar és a finn népet a nyelvi rokonságon túl is sok baráti szál fűzi össze. Noha Helsinkit és Budapestet több ezer kilométer választja el egymástól, mégis évről évre gyarapszanak gazdasági és kulturális kapcsolataink az ezer tó országával és megelégedés­sel állapíthatjuk meg, hogy nézeteink hasonlóak számos nemzetközi kérdésben. Ezért is köszöntjük különös melegség­gel a finn népet mai nemzeti ünnepén. Szakértők a vietnami háborúról DEESZK ALÁCIÓT! Az eszkaláció nem fizetődött ki LONDON (MTI) A BBC angol televízió hétfő esti műsorában megszólalt több vézetó' amerikai és angol poli­tikus, s kifejtette hézetét a viet­nami háborúról. Megjelent a képernyőn Lord Avon (azelőtt Anthony Eden) volt miniszter- terelnök, Sir Robert Thompson, a gerillaháborúk angol szakér­tője, aki öt évig tevékenykedett tanácsadói minőségben a Viet­namban harcoló amerikaiak ol­dalán, William Bundy, távol­keleti ügyekkel foglalkozó ame­rikai külügyi államtitkár, vala­mint Stennis és Morton ameri­kai szenátorok. Lord Avon hangot adott an- nek a nézetének, hogy a vietna­mi háború éppen olyan világ­méretű válsággal fenyeget, mint 1954-ben fenyegettek az indo­kínai események. Az 1954-es megállapodást is az tette lehe­tővé, hogy a nagyhatalmak fel­mérték á veszélyeket. Lord Avon indítványozta, hogy Nagy-Britannia és a Szovjet­unió, mint az 1954-es genfi ér­tekezlet társelnökei, valamint Lengyelország, India és Kana­da képviselői, mint a Vietnami Nemzetközi Ellenőrző Felügyelő Bizottság tagjai kezdjenek ta­nácskozásokat a konfliktus ren­dezéséről. A tapasztalt angol politikus azt is szorgalmazta, hogy Dél-Vietnam, Kambodzsa és Laosz bevonásával létesítse­nek „szavatolt semleges öveze­tet” Délkelet-Ázsiában. Mind­ennek feltétele azonban a hábo­rú „deeszkalációjának” megkez­dése — mondotta Lord Avon. Míg Stennis szenátor a wa­shingtoni héjáktól megszokott módon a „kémény kéz” ’ politi­káját követelte Vietnamban, addig Morton szenátor, aki az utóbbi időben igen látványosan fordult szembe saját korábbi politikai értékeléseivel és John­son vietnami politikájával, mélységes aggodalmát fejezte ki a konfliktus miatt és kijelen­tette, hogy az eszkaláció nem fizetődött ki. Johnson sajtóértekezlete McNamarát többen követik? WASHINGTON (MTI) Johnson amerikai elnök hét­főn este sajtóértekezletet tar­tott. Az újságírók összehívására az a bejelentés szolgáltatott al­kalmat, hogy az amerikai elnök Leonard Chapman tábornok személyében új parancsnokot nevezett ki a Vietnamban állo­másozó amerikai tengerész- gyalogos hadtest élére. Greene tábornok, a volt parancsnok ugyanis visszavonult. Johnson elnök a sajtóértekez­leten megerősítette azokat a Londonból származó jelentése­ket, amelyek szerint Harold Wilson brit miniszterelnök az amerikai fővárosba készül utaz­ni. Johnson elnök a látogatás hírének megerősítése után azon­ban hozzáfűzte, hogy végleges tervet erre vonatkozólag még nem dolgoztak ki és az utazás időpontját sem rögzítették le. A TASZSZ újabb részleteket közöl Johnson amerikai elnök hétfő esti sajtóértekezletéről. Az elnök értésre adta — je­lenti a hfrügvnökség —, hogy az Egyesült Államok nem szün­teti meg a Vietnami Demokra- tik”s Köztársaság bombázását. Johnson nem volt hajlandó kommentárt fűzni Eisenhower volt elnöknek ahhoz a felhívá­sához, hogy szélesítsék ki a vietnami háború határait. Nem akarok beszélni arról — mon­dotta —, hogy szükség esetén milyen hadműveletekre kerül­het sor. Hozzáfűzte, hogy ilyen akciók terveit inkább Westmo­reland tábornokkal, a Dél-Viet- namban állomásozó amerikai fegyveres erők parancsnokával tárgyalja meg. nem pedig a sajtótudósí tókkal. A sajtóértekezleten az elnök közölte azt is, hogy a vezérkari főnökök egyesített bizottságá­nak tagjaival és McNamara hadügyminiszterrel megvizsgál­ták a Pentagon jövő évi költ­ségvetését. Hangoztatta, ho-gy megadnak a Pentagonnak min­den általa kért eszközt, amely nélkülözhetetlen az Egyesült Államok „általános védelme és biztonsága” szempontjából. Újságírók kérdésére válaszol­va az elnök kijelentette, hogy még nem ielölte ki McNamara távozó hadügyminiszter utód­iót. Hozzáfűzte, hosv „bizonvos körülmények között” legalább pgv vaev két .miniszter elhagy­hatja még a kormányt. A forradalmi gyakorlat szolgálatában a JKSZ átszervezéséről Mijalko Todorovics, a IKSZ Végrehajtó Bizottságának titká­ra hétfőn este nyilatkozatot adott a belgrádi televíziónak. Foglalkozott a jugoszláv kom­munisták. a JKSZ teendőivel és hangoztatta: a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége ezekben a napokban megkezdi az előké­születeket a IX. kongresszusra. Rámutatott: — Tito elnök kezdeményezé­sével és vezetésével a JKSZ Központi Bizottságának 4. plé­numa után megkezdődött a szö­vetség átszervezése. Ez még fo­lyamatban van, de a kommu­nistáknak az utóbbi hónapok­ban mutatott tevékenysége már­is bizonyítja, hogy a szövetség belső élete egyre dinamikusabb, még döntőbb hatással van a társadalmunkban végbemenő fontosabb eseményekre. A kongresszus előkészítésé­ről szólva Todorovics kijelen­tette: a társadalmi és gazdasági reform céljainak megvalósítása szintén az előkészületek közé tartozik, ez pedig azt jelenti, hogy a kommunisták szövetsé­gének szakadatlan eszmei és po­litikai harcot kell folytatnia azok ellen az erők ellen, ame­lyek megpróbálják megállítani vagy eltéríteni szocialista tár­sadalmi fejlődésünket a demok­ratikus önigazgatáson alapuló útról. Hangsúlyozta: a kommu­nisták szövetsége csak akkor te­het eleget történelmi feladatai­nak. és csak akkor születhet új­já, ha egységének kiépítését összeköti az opportunizmus és a demagógia elleni erőteljes harccal, teljes erejével azon lesz. hogy megakadályozza az egyéni érdekek, a kommuniz­mus elvével össze nem férő egyéni nézetek becsempészését a szövetségbe. — A kommunisták szövetsé­gének átszervezése során min­denki ki fog hullani sorainkból, aki akár véletlenül, akár szá­mításból lépett közénk, akit át­meneti fázisuk bonyolultsága, a hatalom, a pénz vagy a ren­geteg nehézség elbürokratizált, elcsüggesztett vagy eltérített a forradalmi akciótól és ennek céliaitól. Gazdag forradalmi múltunk és jelenlegi forradal­mi gyakorlatunk azonban ezer és ezer fiatal dolgozóban és al­kotóban teremt forradalmi esz­méket, akik minden bizonnyal belénnek sorainkba — mondot­ta a JK'í'z: végrehajtó Bizottsá­gának titkára.

Next

/
Thumbnails
Contents