Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-05 / 287. szám
1967. december 5, kedd 3. o' lal Tízmillió forintos beruházással majorközpont épül Próbaidős tagjelöltek, ingyenes házhely a kunfehértói Előre Termelőszövetkezetben Hegyek között, völgyek között 2. Halastó a Kuruc téren Körüljárjuk az épülő majorközpontot a termelőszövetkezet vezetőivel. Ide látszik Kunfe- hértó hosszú házsora, a főutcával. Az elnök és a főagronómus terveikről, gondjaikról beszél. — A 3300 hold területünkből 800 hold a homok. Ennek hasznosítása még nincs megoldva. Telepítettünk ugyan 85 hold szőlőt és 74 hold gyümölcsöst a meglevők mellett, de még jókora beültetésre való tábláink vannak. Ezért tervezünk több mint 200 holdon ültetvényszerű cellulóz nyárfatelepítést, köztes termesztéssel — magyarázza Harnoczi Sándor elnök. ság háztartási gépeinek javítását is elvégzik majd. 2- | I 1- I A jövedelem nagyobb részét az állattenyésztés adja. Az erre vonatkozó bevételi tervet az idén félmillió forinttal túlteljesítik. Kecskés János főagronómus a szarvasmarha-tenyésztésre büszke. Lehet is, hiszen annak ellenére, hogy a tartási körülmények a régi istállókban még elég kezdetlegesek — nyolc helyen van a 360 jószág — már évek óta elérik a 3200 literes tehenenkénti hozamot. A korszerűsítés tehát sürget. Saját erőből még csak borjúnevelőt tudtak építeni. Tehénistállóra nem tellett. Ha felépül a major ez sem lesz gond már. 1970-ig tervezik valamennyi épület befejezését tízmillió forintos beruházással. A különböző műhelyekben, amelyeket szintén most építenek a lakosAz utóbbi időben nincs munkaerő gondjuk. Az iparból és máshonnan egyre többen jönnek vissza a községbe, főként a fiatalok. Már olyan helyzetben vannak, hogy csak félévi próbaidő után veszik fel az új munkaerőket. Az idei őszön eddig húsz jelentkezőjük volt. Ha jól dolgoznak, kiérdemlik a bizalmat, akkor a közgyűlés felveszi őket. A szövetkezet gazdálkodásának javulása, az egyre növekvő jólét íme ilyen fordulatot hozott az Előre Termelőszövetkezetben. Bizony azelőtt itt is az volt a gond, hogy ha az elvándorlás miatt tovább csökken a munkaerő, ki műveli majd meg a földet. 3. — A termelőszövetkezet támogatja a kislakásépítést is — tájékoztat az elnök. — Ingyen juttatunk telket örökös használatra. Segítünk az építőanyagszállításban is. Csak az a feltétel, hogy az illető két éven belül építse fel a házát. Eddig kilenc igénylőnek jelöltük ki a házhelyet az épülő major mellett. Ezzel is elérik, hogy a fiatalok végleg letelepednek és munkájúkkal segítik a tsz további erősödését. K. S. Robog tovább az autóbuszunk... Akarom mondani csak döcög Mert Kecskeméten robogni istenkísértés manapság. De még így, lassan haladva is jócskán kapaszkod nunk kell az ülésén a Bajcsy Zsilinszky út kátyúi nem kímélnek sem tengelyt. sem utast. Fotós kollegám a plafon alól visszazuhanva, megfogalmaz egy arany igazságot: — Amelyik utat egyszer felbontják, valamilyen céllal, az többé nem lesz út. Errefelé is jártak az elmúlt hónapokban csőfektetők. Eddigi tapasztalataink, s a megjegyzés alkalmat adnak egy kis elmefuttatásra. Arról beszélgetünk, hogy a város közművesítése, a gázprogram végrehajtása örömteli dolog. Csövet csak úgy lehet vezetni, ha utat bontanak, árkot ásnak. Balgaság lenne ez ellen tiltakozni. Azonban minden munkát el lehet végezni úgyis, hogy közben tiszteletben tartják az emberek testi épségét, a közlekedés zavartalanságát óvó rendszabályorékkel le ne csússzanak a legalább 30 centiméter mély gödörbe. Rigó István, az AKöV jármi - fenntartási osztályának vezc • szerint ez az egy kátyú is s ezer forinttal drágítja meg érről évre a gépkocsik karban is - fását. Jövőre, amikor mind:-1 elvesztegetett forint a dolgozó : jövedelmét is csökkenti, - nem valószínű, hogy ilyen útviszonyok mellett is ide engedik a gépkocsikat. Közgazdásznak sem cell lenni ahhoz, hogy kiszámítsa az ember, mennyivel kevesebbe kerülne a népgazdaságnak az ilyen kátyúk kijavítása, mint az idő előtt tönkrement gépkocsiké. Ez a tér még mindig térfogat témát a szakemberek és': a riporter számára, hiszen a tervek szerint lezárják az E—5-ös fő- közlekedési út (ismertebb nevén: Szegedi út) városi szakaszát és r.z átépítés idejére a forgalmat erre terelik. Csakhogy ennek : ül önféle feltételei vannak, iláruellátás, fogyasztás f968-ban Nyáron itt pecáztak a gyerekek. kát. Csak több lelkiismeretes,ség, jobb munkaszervezés kell hozzá. A Zsinór utcában magánépítkezés folyik. Az építőanyag jórésze az úttesten halmozódik. Talán úgy véli az építkező, hogyha az állami vállalatoknak szabad, akkor szabad neki is. Első állomásunk a Kuruc tér. Itt látható az a halastó, aminek eredete ma már a múlt homályába vész. Valaha, valamiért gödröt ástak, majd esz- kábáltak köré egy léckerítést, s mint akik jól végezték dolgukat, itt hagyták az egészet. Partját felverte a gyom. a közelben lakók szerint nyáron már pecáztak is a partján a gyerekei^. Vajon kizárólag anyagi oka van annak, hogy itt maradt? SEMMI MEGLEPŐ nincs abban, hogy a közvélemény mindenekelőtt néhány — nevezhetjük így: — köznapi kérdésben összegezi a januártól érvénybe- lépő gazdasági változásokkal kapcsolatos feltevéseit, várakozásait. Talán -nem árt közbeve- tőleg megjegyezni, hogy ezek a „köznapi” jelzővel illetett kérdések egyszersmind valóban a népgazdaság, a társadalom legfontosabb jövőbeni problémái. Még akkor is, ha a nem szakszerű megfogalmazás csupán a gazdálkodás végeredményére — az életszínvonal, a béren kívüli juttatások, a foglalkoztatottság stb. várható alakulására — egyszerűsíti mindezt. Ilyen kérdés — egyike talán a legfontosabbaknak —, az is, amely a bonyolult gazdálkodási problémák egyik „végpontjára” utal: milyen lesz az áruellátás, a. fogyasztás, a kereslet kielégítése 1968-ban? Az áruellátást a közvetlen és a közvetett — tehát gazdasági — „terelőeszközök” egész rendszere szabályozza majd, s ily módon csupán a várható irányzatok jellegét lehet előre, megközelítő pontossággal feltérképezni. Persze ez nem kevés, sőt, az így kialakított prognózis alighanem valósághűbb, mint néhány olyan, korábbi tervszám, amelytől felfelé és lefe'é is jócskán volt eltérés. AMI MOST MÁR a jövő évben várható tendenciákat illeti, elsősorban két olyan tényezőre kell utalnunk, amelyek egymással gyökeresen ellentétesek, és e szembenállás feloldása — természetesen — nem is képzelhető el máról-holnapra. Ismeretes egyfelől az a gazdálkodási alapmotívum, hogy a termelő vállalatok januártól immár nem egyszerűen abban lesznek érdekeltek, hoay mit és mennyit állítottak elő. hanem abban: mit és mennyit értékesítettek! Tehát: az értékesítés első helyre rangsorolása legfőbb biztosítéka annak, hogy az ipar a korábbinál sokkal intenzívebben „figyel” majd a szükségletekre, az igényekre is. Másrészt azonban illúzió lenne nem számolni azzal, hogy az áruellátás bizonyos „fehér foltjai” azonnal eltűnnek. AZ 19S8-RA előirányzott áruellátási intézkedések azonban számolnak mindkét tényezővel, méghozzá olyan módon, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel tompítják a kereslet kielégítése ellen ható gazdasági érdekhatásokat. Kormányszinten tárgyalták a közelmúltban az immár „reform-korszakba” is átnyúló téli ellátást, és megállapították, hogy egészében elegendő készletek állnak rendelkezésre, sőt burgonyából, vöröshagymából, almából a múlt évinél sokkal többet tárolnak, ezért összességében a téli burgonya, zöldség- és gyümölcsfélék árszint- jében az előző évekhez hasonlítva nem várható lényegesebb változás. Ami pedig egészében az áruellátást illeti, a várható igények kielégítésére és a reform érvénybelépését követő időszak piaci egyensúlyának megteremtéséhez — előzetes számítások szerint —, mintegy 7—8 milliárd forint értékű többlet árualapra lesz szükség. A többlet úgy értendő, hogy mérlegelték az áruellátás idei szintjét, amely egészében meghaladja az év elején előirányzott emelkedést; a belkereskedelmi forgalom összértékét ugyanis 98 milliárd forintra tervezték 1967-re, de év végéig — a jelek szerint — a forgalom meghaladja majd a 100 milliárdot. Mindezt figyelembe véve, a ' ^kereskedelem megfelelő tartalékokat tárol a jövő évi — kielégítő színvonalú — árualap megteremtésére. Az említett 7— 8 milliárd forint értékű többlet árualapnak megközelítően a fele hazai eredetű, a másik íple pedig importtermék, s ez az utóbbi különösen fontos gazdasági „terélőeszkoz” a jövő évi kiegyensúlyozott áruellátás biztosításához. Az importtal ugyanis nemcsak arra nyílik mód, hogy a hiányzó árucikkeket a külkereskedelem közreműködésével pótolják, hanem arra is, hogy ilyen módon egészséges versenyt támasszanak az áruellátás „hiánypontjain” működő iparvállalatoknak. EGÉSZÉBEN tehát elmondható, hogy a jövő évi gazdálkodás elvi jogszabályai előkészítésével párhuzamosan, megfelelő intézkedésekkel — az árukészletek növelésének nagyon is gyakorlati módszereivel is — megalapozták a januártól startoló reform-gazdálkodást. T. Á. Ülést tart a Hazafias Népfront Országos Tanácsa A népfrontbizottságok több új feladat megoldását tűzik napirendre. Számításba veszik a gazdaságirányítás rendszerének reformjával együttjáró tennivalókat. Arra törekednek, hogy sajátos eszközeiekkel, meggyőző szóval tovább gyarapítsák a so- ronkövetkező változások híveinek táborát. Nagy érdeklődéssel várják a Hazafias Népfront Országos Tanácsának december 6-i ülését, amelynek fórumán a Parlamentben a mozgalom életének legidőszerűbb kérdéseit vitatják meg és meghatározzák a következő hónapok tennivalóit is. (MTI) Az AKÖV szakemberei a tér másik oldalára vezetnek bennünket. Nap-nap után erre járnak például a körjárat autóbuszai. Kora reggel munkába viszik az embereket és sokan igyekeznek az utasok közül az állomásra is. Az Erzsébet körút rugószag- , ___,__. _ ga tó kátyúi után itt a kanyar- , ... . ,, . e ' e eFro' a ban újabb megpróbáltatás vár legközelebbi beszámolónkban A rugó szaggató kátyú. sofőrre, utasra, s kocsira egyaránt. A kövesút ívét lovas kocsikra méretezték annak idején, az autóbuszok nem tudnak befordulni anélkül, hogy két kelegközelebbi szólunk. Következik: a turista. Most megúszta Békés Dezső Ahol az év novemberben végződött (Tudósítónktól.) A Dunave- csei járási Vegyesipari Javító és Szolgáltató Vállalat irodájában Kara Mihály igazgatóval és Vágó Miklós főkönyvelővel a vállalat eredményeiről és az előttük álló feladatokról beszélgettünk. — Azzal kezdeném, amire legbüszkébbek vagyunk — mondja Kara Mihály: — Vállalatunk 24 millió forintos tervét már november 15-ével teljesítette, így a hátralevő időt arra fordíthatjuk, hogy a túlteljesítés mércéjét magasabbra emeljük. Az előzetes számítások szerint lehetőség nyílt arra, hogy az éves tervhez viszonyítva 129 százalékos teljesítést érhessünk el. A vállalatunknak ez 3 millió forintos többletnyereséget jelent, s ez természetesen érezteti majd hatását a dolgozók nyereségrészesedésénél is. — Vállalatunk dolgozóinak egyre jobb munkafeltételeket teremtünk — veszi át a szót Vágó Miklós. — Folyamatosan bővítjük létesítményeinket. A központi telepen már felépült az új, 320 négyzetméter alapterületű szerelőcsarnok, amelyben az Ikarusz-részleg és a lakatosműhely kap helyet. Üzemel a kohósalak kisbl okkot gyártó üzemünk is, amely egy műszak alatt csaknem másfél ezer kis- blokkot gyárt. Ugyanakkor jelentős összeget — ebben az évben például 130 ezer forintot — fordítottunk a dolgozók munka- és védőruha-ellátására. Nem lenne teljes a kép, ha nem esne szó arról, hogy milyen változásokat tervez 1968. január 1-től a vállalat vezetősége. Az igazgató elénk teszi a készülő kollektív szerződés t'"-- vezetét. „Az eddigiekhez viszonyítva csökken a munkaruha kihordási ideje” — olvasom az egyik oldalon. „Növekszik a sportcélokra szánt összeg” — látom másutt. Népszerű lesz és minden bizonnyal növeli majd a munka- intenzitást az az intézkedés- is, amely lehetővé teszi, hogy a vállalat a törzsgárdához tartozó és kiváló munkát végző dolgozóknak rendes évi szabadságukon felül pótszabadságot biztosítsanak.
