Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-28 / 305. szám
« 1967. december 28, csütörtök 3. oldal Második új Gyümölcsfák csupasz ágaira támaszkodik a sápadt téli ég, hideg és rideg a vidék, s a kopár egyhangúság még inkább növelni látszik a keceli határ amúgy sem kis távolságait. A Kinizsi Szakszövetkezet 300 holdas összefüggő szőlőültetvényének kellős közepén azonban a szorgos emberi munka mintha az éghajlatot is enyhébbé, barátságosabbá tenné. s ez a sokszorosára. De most a tízezer hektós tér a legfontosabb! Ezért is nem szüneteltetik az építést. A napi munkaidő belenyúlik az estébe, a világítást aggregátor táplálja. Az ÉM Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat munkásai és a szak- szövetkezet építőbrigádjának tagjai összehangoltan dolgoznak. Az összefogásnak ez a módja is újszerű. Olivér, Kocsis Irma, Gloria Hungáriáé — vesszőit. S mindezt a jól termő közös szőlő hasznából! Már a mostani őszön is 72 hold adott teljes — 60 mázsa átlag feletti — termést. A még nem termő szőlők hasznát is ideszámítva közel hárommilliós bruttó bevételre tettek szert. A tagságra viszont továbbra is nagy gondként nehezedik az 1500 hoki köA mezőgazdaság állami támogatása az új mechanizmusban 1968. január elsejétől az 1028/1967. számú kormányhatározat, illetve a végrehajtásáról szóló pénzügyminiszteri, s mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszteri együttes rendelet írja elő a tsz-eknek nyújtandó támogatás mértékét, formáit. Vonatkoznak ezek a jogszabályok az állami gazdaságokra, a halászati termelőszövetkezetekre, valamint az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek, és a hegyközségek közös üzemeire is. Ezekkel azonos elbírálás alá esnek a mezőgazdasági üzemek társulásai, és a vízgazdálkodási társulatok. Ha a társulásban mezőgazdasági üzemeken kívül más szocialista szervezetek is részt vesznek, akkor a jogszabályban megállapított kedvezmények cs támogatások részvételük arányában illetik meg a mezőgazdasági üzemeket. ra nyújt az állam. Ezzel kap- csolaban fontos tudnivaló, hogy állami támogatást csak olyan létesítmények után lehet elszámolni, amelyekben üzembe helyezéskor, vagy később, biztosítható a vízzel, villannyal való ellátottság, s a gépesíthetőség, ha az épület rendeltetésszerű használatához szükséges. A szarvasmarhatartás és a sertés- tartás épületei után 70 százalékos támogatás jár. Ugyanilyen mértékű támogatás illeti meg a történelmi borvidékek minőségi borszőlő-telepítéseit. Vonatkozik a 70 százalékos támogatás cseresznye, meggy, kajszi, bogyósok, valamint spárga és komló telepítésére is. Vannak olyan beruházások, amelyeket 50 százalékos támogatásba részesít az állam. Ezek közé tartoznak például a szőlőfeldolgozás és -tárolás épüA vállalatszerű gazdálkodás | létéi az öntözőtelepek létesítébetonvas rácsszerkezetét erősíti meg az építőipari vállalat két munkása: Czár Hajos és Morvái Sándor. majdnem szószerint értendő: a frissen formába öntött betont forró gőzzel védik a fagytól. És a homokvidék nemrég vájt, húznagyságú katlanaiban máris egy erődítményre való betont építettek be. holott a föld felszíne fölött jóformán még csak a vasváz sűrű rácsszerkezete látszik. Igen, a borok erődítménye készül itt: azaz a szakszövetkezet nagyüzemi pincéje. Jövőre itt már tízezer hektó közös termést tárolnak. — Az eddigi átadáshoz képest ez csupán önmagában százezer forintos megtakarítást jelent, nem kell a szőlőt 16 kilométeres távolságra elszállítgat- nunk, s ott esetleg félnapokat várni vele — fejtegeti az elnök, dr. Szőke János. v És a pince húszezer hektó befogadására készül. Egyelőre, azaz 1969 őszére. Később azonban bővíthető lesz, elméletben A szőlőfeldolgozó kétezer mázsás napi teljesítményhez készül. A saját feldolgozás és tárolás előnyeit alapos, átgondolt számvetések igazolják — ugyanígy az ezután felépítésre kerülő 50 vagonos hűtőházét is. Ez utóbbira — a beruházás terheinek megosztása végett — valamelyik felvásárló vállalattal kíván társulni a szakszövetkezet. Az ajánlat mindenesetre megalapozott. Elég csak a hírnevéről is közismert keceli meggyre gondolnunk. Hozzátéve, hogy a Kinizsi területének 200 holdján vették számításba meggyes telepítését, már a közeli években, a tagsági parcellák felújításaként. Hasonló módon száz hold kajszis telepítésére van kilátás. A közös területen, igen intenzív körülmények között, szamócát termesztenek. S mindezeken túl 40 hold jól előkészített terület várja tavasszal a csemegeszőlő — Irsay rüli tagsági szőlők sorsa. — Tizenöt éven belül ezt a területet is újjávarázsoljuk •— így az elnök. — Évenként ugyanis százholdas, rekonstrukcióra törekszünk. Már 1968-ban hozzáfogunk. Hogy a gazdák akarják-e? Már most mindenki a sajátját szeretné először ... A keceli határ első ízben a nagyüzemi telepítésekkel született újjá. Ez a tél a második újjászületés kezdete. (Hatvani — Pásztor) érdekében és annak biztosítására a kormányhatározat kimondja: azért, hogy a mező- gazdasági üzemek bevételei arányosak legyenek a kiadásaikkal — ez az önálló gazdálkodás nélkülözhetetlen feltétele — továbbra is fenn kell tartani a mezőgazdaságban felhasznált ipari anyagok, eszközök és szolgáltatások, továbbá bizonyos beruházások állami támogatását. Az új gépek és pótalkatrészek beszerzési árai, valamint a gépjavítás és a gépi munkadíjak körében változások következnek be. Hogy ezek a változások 1968-ban ne idézzék elő a mezőgazdaság gépesítési költségeinek jelentékeny emelkedését, ártámogatást kapnak az üzemek traktorokra, más mezőgazdasági rendeltetésű gépekre, eszközökre, berendezésekre, a pótalkatrészekre, a műtrágyákra, növény- és gyomirtószerekre. Rendkívül nagy jelentőségű az a támogatás, amelyeket az építési, telepítési beruházásokMit bizonyítanak a kísérletek Érdekes kísérletsorozatot ösz- szesített nemrég a bajai városi, járási tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, valamint a Bácskai Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. Az elmúlt évi kukoricatermesztés értékelése során ugyanis a szakemberek megállapították, hogy a nem kielégítő termés egyik fő oka: a rossz fajtaarány. A termésátlagok ugyanis a következőképpen alakultak: 1964-ben 20,7, 1965-ben 21,7, 1966-ban 20,9 mázsa lett az átlagtermés májusi morzsoltban számítva. A csökkenés okának vizsgálata során fény derült arra, hogy a visszaesés az Mv—1-es hibridnél következett be. A terméscsökkenés okát — a feltételezések szerint — fuzárium jellegű gombabetegség okozta. Ennek ismeretében történt a fajtaösszetétel megváltoztatása. Az idei helyes fajtaarány kialakításában a Magyar Tudományos Akadémia martonvásáes tanács vb mezőgazdasági élelmezésügyi osztálya számottevő segítséget nyújtott a járás gazdaságainak. Ennek köszönhetően az idén a termésátlag 22,36 mázsa volt holdanként májusi morzsoltban számítva. Hat termelőszövetkezetben végeztek nagyobb arányú fajta- összehasonlító kísérletet. Megállapították, hogy a magyar egyszeres keresztezésű hibridek jelentős része — azonos termesztési viszonyok mellett — nem maradt el a külföldi (jugoszláv, amerikai, kanadai stb.) hibridek mögött. Ennek alapján a szakemberek pontosan meghatározták, hogy a következő esztendőben milyen korai, középkései és kései érésű hibridekből termesszenek a gazdaságok. Amennyiben a következő években meg lehet oldani a legfontosabb termesztési tényezők együttes jelenlétét, legalább tíz mázsával lehet növelni a termésátlagokat májusi morri kutatóintézete és a megyei 1 zsolt kukoricában számítva. Megjegyzés Távszolgáltatás Igen elgondolkoztató jelentést terjesztett nemrégiben a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé a megyei tanács pénzügyi osztálya. Arról számolnak be a pénzügyi szakemberek. — gondos elemzés alapján — milyen lesz a gazdasági hatása a Bács-Kiskun megyei Kézműipari Vállalat (Félegyháza) átszervezésének. Azért készteti meditációra az embert a jelentés, mert az átszervezést alátámasztó érvekkel szemben, súlyos ellenérvek sorakoznak fel. A változás lényegét így foglalhatjuk össze: a kézműipar megtartja a konfekciót, a szolgáltató részlegeket pedig — lakatos, szabó, építő, festő, asztalos, üvegező — átadja a Kecskeméti Javító és Szolgáltató Vállalatnak. Ezenkívül Kecskemétre kerül a kosárfonó és salakblokktégla-gyártó részleg is, de számunkra a szolgáltatások a lényegesek. Miért? Azért, mert ha még r.,i voi—ey^j $, létesít Félegyházán a kecskeméti vállalat. nyilvánvalóan romlik a lakosság ellátása. Hogyan tud vajon eleget tenni a megrendelésnek a kecskeméti vállalat 26 kilométerről, amennyiben valakinek sürgősen üvegezőre, vagy lakatosra lesz szüksége? A szolgáltatások színvonalát pedig éppenséggel emelni kellene. Miként Tímár Mátyás is mondta az ország- gyűlésben: „... a lakosságot mind jobb és mind szélesebb választékban elégítse ki az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatások.” , Vajon tökéletesen ellensúlyozza ezt az érvet az. hogy — mint a jelentés megállapítja —, a félegyházi vállalat vezetősége könnyebben tudja szervezni majd a munkát, amikor már csak a konfekció- részlegre lesz gondja. Egyszerűbb lenne úgy megerősíteni a vezetőséget, hogy képes legyen a szolgáltatórészlegek igazgatására is. Ha valahol nem célszerű a centralizálás, akkor éppen a szolgáltatások terén nem az. És ez az átszervezés ráadásul még 300 ezer forintba is kerül. Nem tudjuk mire vélni a jelentés azon megállapítását sem. hogy a félegyházi vállalat vezetősége nem hajlandó csökkenteni az átszervezés után sem az adminisztrációt, ugyanakkor a kecskeméti vállalat szerint itt feltétlenül növelni kell. Egy szó, mint száz: a pénzügyi osztály jelentése korántsem győzött meg bennünket arról, hogy ez az átszervezés egyértelműen a fejlődést szolgálja. Talán még nem késő segíteni a dolgon. Békés Dezső < se és felújítása, hajtatóház, szaporítóház, palántaház korszerűsítése stb. Az ártámogatás igénybevételének feltétele, hogy a tsz-ek a beruházás megkezdése előtt benyújtsák a járási tanácshoz a szükséges okmányokat. Vannak olyan, a mezőgazdasági üzemek érdekeit szolgáló beruházások, amelyeket központilag megszabott keretben, a költség- vetés terhére lehet megvalósítani. Ezek közé tartozik a kis-, vagy nagyfeszültségű csatlakozóvezeték és transzformátorállomás, a hírközlő bekötővezeték, és a bekötőút. A teljes tényleges költségnek megfelelő összegű dotáció illeti meg a mezőgazdasági üzemet próba- és üzemi kutak után, ha a víz minősége nem alkalmas rendeltetésszerű fel- használásra, vagy nem éri el az erről szóló rendeletben meghatározott százalékot. A dotációs keret terhére végezhetik, vagy végeztethetik el a tsz-ek és az állami gazdaságok a mezőgazdasági művelésre nem alkalmas területek erdősítését, a legelők, a majorok és az utak fásítását is. Vannak az országnak olyan területei, amelyeket már korábban kijelöltek komplex talajjavító munkákra. Az ilyen területeken teljes állami támogatással kell befejezni az elkezdett munkát. Az ország többi területén az ilyen jellegű munkák egy része 70, más része pedig 50 százalékos támogatással végezhető el. A rét- és legelőterületek megjavítása és a tervszerű gazdálkodásba történő bevonása érdekében a kijelölt termelőszövetkezetek állami gazdaságok és legeltetési bizottságok holdanként 300—1000 forint támogatást vehetnek igénybe. A szarvasmarha-tenyésztés jelenlegi helyzete és a vele szemben támasztott nép- gazdasági igények fokozottabb kielégítése megköveteli az állomány jobb hasznosítását és számszerű növelését. Különösen vonatkozik ez a tehénállományra és a borjúszaporulatra. Ezért a mezőgazdasági nagyüzemeket — az állami gazdaságok kivételével — borianként 2000 forint állami támogatás illeti meg a közös tulajdonban levő tehenek és előhasi üszők élve született borjai után. A háztáji kisegítő és egyéni gazdaságok üsző adásvételi szerződés keretében 5000 forint árkedvezménnyel vásárolhatnak vemhes üszőt. G. P.
