Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-23 / 303. szám
I96T Äwomli« M. srnmhat 3. oldal Tartalmasabbá, elevenebbé vált a pártélet Hz MSZMP megyei bizottsága és a Petőfi Népe ankétja KaSocsán Az MSZMP megyei bizottsága és a Petőfi Népe szerkesztősége a termelőszövetkezeti pártalap- szervezetek titkárainak részvételével pénteken egész napos ankétet tartott Kalocsán, az Iszkra Termelőszövetkezetben. Horváth Antal, az MSZMP megyei bizottsága mezőgazdasági osztálya munkatársának üdvözlő beszéde után dr. Glied Károly, az MSZMP megyei bizottságának titkára tartott vitaindító előadást. Elemezte a párt vezető és irányító tevékenységének eddigi eredményeit és a soron levő tennivalókat. Kiemelte, hogy a gazdasági reform bevezetése új munkastílust kíván, s több ezzel kapcsolatos gyakorlati tennivalót ismertetett. A sokrétű, érdekes előadást élénk vita követte, amelyen a felszólalók számos tapasztalatról és kezdeményezésről adtak számot. Egybehangzó vélemények szerint az utóbbi időben élénkebbé, tartalmasabbá vált a munka a pártalapszervezetek- ben. Az ankéton részt vett Jurmics László, a Pártáiét című folyóirat munkatársa, Endre István a megyei pártbizottság párt- és iömegszervezeti osztályának munkatársa. A szerkesztőségi Kereskedő Sándor, a mezőgazdasági rovat vezetője képviselte. (Folytatás az 1. oldalról) vízgazdálkodásban 17—18 százalék, a szállítás és hírközlés területén 15—18 százalék, a lakás, kommunális, egészségügyi, szociális és kulturális ellátás területén pedig 15 százalék valósul meg. A megfelelő arányok biztosításában fontos szerepet töltenek be az úgynevezett állami célcsoportos beruházások, amelyek elsősorban a különböző hálózati rendszerek fejlesztését irányozzák elő. Az e célra előirányzott 14,7 milliárd forint szolgálja többek között a kőolaj- és földgáz-kitermelés és vezetékrendszer fejlesztését, a vil- lamosenergia-hálózat bővítését, az országos közutak és a mező- gazdasági bekötő utak építését, a vasúti közlekedés fejlesztését, egyes vízgazdálkodási feladatok megvalósítását és nem utolsósorban a köznontl lakásépítést, a kórházi hálózatfejlesztést és a középiskolai tantermek létesítőinek feladatait. Üi gazdaságirányítási rendszerünkben a népgazdasági és a vá”alati tervek mellett a tanácsi tervek képeznek külön egységet. A tanácsok fejlesztési alapjára 1968-ban mintegy 7,2 milliárd forint áll rendelkezésre. Az iparilag elmaradott területek ipari fejlesztésének támogatására 100 millió forint áll rendelkezésre, ennek mintegy kétharmadát a már megkezdett ipari létesítmények folytatásához kell felhasználni. Ezen túlmenően a kijelölt budapesti ipari üzemek vidékre telepítésének támogatásához 50 millió forintot irányoz elő a terv. 1968-ban a tanácsok a korábbinál jóval nagyobb önállósággal dönthetnek gazdasági céljaik megvalósításáról. Az eddigi tapasztalatok biztosítékot nyújtanak arra, hogy ezzel az önállósággal helyesen fognak élni, szem előtt tartva mind a helyi, mind a népgazdasági érdeket. Méggyőződésem, hogy a válla- ’atok vezetői és dolgozói minden tőlük telhetőt meg fognak 'enni a gazdasági reform sikere, az 1968. évi népgazdasági ‘crvben előirányzott célok teljesítése érdekében. A szocialista társadalom szolgálatára neveljük az i^úsáiiot Párái Imre után dr. Ortutay Gyula, Bács-Kiskun megye 14-es választókerületének országgyűlési képviselője, a TIT elnöke emelkedett szólásra. Művelődési kérdésekről szólva hangsúlyozta, hogy a pedagógus társadalom a mostani időszakban ugyanúgy magáénak érzi az ország gondjait, ugyanúgy tanulmányozza, elemzi a jövő év elején életbe lépő új gazdaság- irányítási rendszert, mint a közgazdászok és a gazdasági szakemberek. Érzik a jövő generáció nevelésével foglalkozó tanítók, tanárok, egyetemi oktatók, hogy növekvő jelentősége van munkájuknak, hogy ők a letéteményesei a szociálist" embertípus kialakításának. A szocializmust építő társadalom a nevelésügytől, annak minden rendű, rangú munkásától azt várja, hogy olyan embereket, alkotó személyiségeket neveljünk, formáljunk, akik saját tevékenységüknek, munkájuknak célját, a szocialista társadalom szolgálatában látják. Az általános iskolák szerepéről beszélt ezután Ortutay Gyula. Szóvá tette ennek az oktatási területnek gondjait, teendőit. Elmondta például, hogy Bács megyében — az ország legnagyobb tanyás megyéjében — 471 általános iskola van. de közülük csak 119 felel meg minden tekintetben a tanítás, a tanulás kívánatos körü'rrényeinek. Ortutay Gyula szorgalmazta, hogv az oktatásügyben az általános iskolák problémája kerüljön a következő években az első helyre, ha nem is a középfokú oktatás rov ására, de azzal legalább párhuzamosan. A költségvetés tervezetét elfogadta és elfogadásra ajánlotta. Ezután felszólalt Szekeres László Szolnok megyei, dr. Babits Antal budapesti, dr. Lukács János Zala megyei, Major Tamás budapesti, Kiss Árpád miniszter, az országos műszaki fejlesztési bizottság elnöke. Négymilliárd forint tudományos kutatásra Ha napjainkban a termelés fejlődéséről, a társadalom igényeinek egyre magasabb színvonalú kielégítéséről hallunk, tért mészetesnek tartjuk, hogy az a tudományos eredményeken alapszik — mondta bevezetőjében Kiss Árpád elvtárs, majd arról beszélt, hogy ma már új tudományos eredményeket nem hozhatnak létre egymástól elszigetelten működő nagy alkotó egyéniségek zseniális gondolatai, hanem azok csak szervezetten folytatott tudományos kutatás eredményei lehetnek. Korunkban a nemzeti jövedelem egyre jelentősebb részét fordítják kutatásra, a tudományok fejlesztésére. Nekünk sincs szégyelni valónk: az elmúlt évek átlagában a nemzeti jövedelem 2,3 százalékát költöttük erre a célra. A gazdaságirányítás új rendszerében a műszaki kutatási és fejlesztési feladatok túlnyomó részét is a vállalatokra bízzák. Ezzel a kutatás közelebb kerül a termeléshez, jobban és gyorsabban tudja annak igényeit, szükségleteit kielégíteni. 1968- ban összesen több mint 4 milliárd forintot fordítunk kutatásra. Ennek az összegnek a kétharmadával a vállalatok rendelkeznek, természetes azonban, hogy az országban folyó egész kutatási tevékenység szervezése nem hárulhat a vállalatokra, vannak olyan kutatási témák, ; amelyek túlterjednek a válla- i iátok lehetőségein. Az ilyen jel- jlegű kutatásokat egy-egy gaz- ! dasági ágazat körén belül az illetékes minisztérium, több ágazatot érintő kérdésben pedig az ‘ ONFB szervezi, hangolja össze ás finanszírozza. Befejezésül Kiss Árpád elvtárs hangoztatta: a tudomány, a kutatás eredményeinek gyakorlati hasznosítása az egész társadalom jólétének emelkedését segíti elő. A költségvetésben a tudomány, a kutatás fejlesztésére előirányzott összegek ennek minden lehetőségét biztosítják, ezért a költségvetést elfogadom. Kiss Árpád után Kocsis József Győr megyei, Böhm József Somogy megyei, Listár Sándor Fejér megyei, Uhljár Mihály Békés megyei, Szőke Antal budapesti, dr. Hargittai Katalin Vas megyei, S. Hegedűs László budapesti képviselő szólalt fel a költségvetési vitában. Ezután szünet következett, majd Kállai Gyula elnökletével folytatódott a tanácskozás. A költségvetési vitában nem jelentkezett több képviselő felszólalásra, a vitát berekesztette. s megadta a szót Vályi Péter pénzügyminiszternek, aki zárszavában reagált a felszólalásokra és a módosító javaslatokra. A pénzügyminiszter után dr. Bognár József, a terv- és költségvetési bizottság elnöke emelkedett szólásra. Majd az országgyűlés Kállai Gyula zárszavával ért véget. Dr. Weither Dánielné, igazgató, Kecskeméti Állami Áruház: — Fáradhatatlanok voltak munkatársaim ezekben a napokban, minden elismerést megérdemelnek ... Reggel fél 8-tól este 8—9-ig talpon a különböző osztályokon, a divatcikkeknél, gyermek, női- íérfi kötött áruknál, a fehérnemű ősz - tályon, a piperénél, játéknál ajándék részlegen, üveg-porcelánnál. De így volt a cipőosz- tályon is. Reggeltől estig zsúfoltság, az árusítóhelyek rég kicsik már a forgalomhoz képest. „Milliós” napjaink is vol- ak... Hányszor előfordult, hogy ebédelni sem volt idő csak az öltözőben pár falat el- fogva',zt.ására... M!re dolgo— Mikor késő este hazaértünk, alig volt jártányi erőnk ezekben a napokban — mondja Kanyó Jánosné, a Kecskemét, Rákóczi úti játékbolt vezetője. — De eszünkbe se volt panaszkodni, hiszen nincs nagyobb ■vöm, mint ajándékot adni. . Talán soha nem fogyott még annyi értékes játék, mint erre a karácsonyra. Rengeteg mechanikai, elektromos-elemes jázóink hazatértek... Otthon tudják már, mit jelentenek nálunk az ilyen napok, hogy a házimunkában nem lehet számítani azokra, akikre ilyen megterhelés nehezedik napról napra ... Helytállnak a család többi tagjai... tékot vettek, építőt, távira] r tású autót, vonatot... A nag plüss-állatokat... Emlékszem, mikor szeptemberben — mert már akkor kezd tűk a felkészülést — teheraut számra hozták az árukat, kollégák összecsapták a kezükéi „Hiszen ez elég lesz két kará csonyra is”... így lesz elég — most... Ez » mi főszezo nunk... Ügy illő, hogy az ünnep előestéjén, amikor boldog hangi latban készülünk szeretteink megajándékozására, azoknak í kellemes ünnepet Itigániunk, akiit m orüpuzerzés részesei. Róluk is — nekik is Most, amikor már legtöbbünk „eldugta” otthon a karácsonyi meglepetésnek szánt ajándékokat — gondoljunk tisztelettel azokra, akik a kedves holmik özönével kiszolgáltak bennünket. A boltok eladóira, akiknek fáradságát, udvariasságát, tapintatos tanácsait, ötleteit olyan természetesnek vettük a vásárlás kellemes izgalmában... Mert akkor mindannyian csak a „magunk” sietségével, örömével voltunk elfoglalva, s aligha jutott eszünkbe, hogy akik velünk szemben szorgoskodnak a pult túlsó oldalán — utánunk egyetlen napon is százaknak, ezreknek állanak rendelkezésére. Aki sötét este a kecskeméti óra- és ékszerbolt előtt elment a napokban, a lehúzott rács- redőny mögött buzgó számolás közepette láthatta Szabó Sán- dorné üzletvezetőt, s munkatársát, Főző Irént. Mikor ezí említjük neki, szabadkozik. — Ezt nem szabad észrevenni... Abban is van öröm, amikor számba vesszük, mit végeztünk aznap. Készletek, dísztárgyak, órák, karkötők, nyakláncok, arany, ezüst, achát, borostyán; — csodálatos hosszú, ragyogó sor te'- ne ki az ünnepekre eladott ajándékokból. A készletek „kifogyhatatlanok”, csak ... Csak aranytárgyakból, fülbevaló, gyűrű stb. vettek volna mégany- nyit. Pedig ezekből is volt becsületesen. Viszont az a helyzet, hogy ami öt évvel ezelőtt egy hónap alatt se kelt el az aranycikkekből — az idén pár nap alatt gazdára talált. Bizonyára nem azért, mert nem telik rá... Befejezte munkáját az országgyűlés
