Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-22 / 302. szám
Világ proletariat eqves-':,:-' ‘ I Á MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG IAPJÄ XXII. lvf., 002. sz. Ara ÓO filier 1967. DEC. 22, PESTEK A költségvetési törvényjavaslat vitája az országgyűlés előtt Csütörtök délelőtt az 1968. évi költségvetési törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját az országgyűlés. Néhány perccel tíz óra után kezdte meg munkáját a legfőbb törvényhozó testület. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a magyarországi diplomáciai képviseletek számos képviselője foglalt helyet. Kállai Gyula elnök a költségvetés tervezeté nek csütörtöki vitájában elsőként Nyers Rezsőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának adta meg a szót Nyers Rezső felszólalása A költségvetés bevételi és kiadási előirányzatait vélemé nyem szerint gondosan, reálisan készítették el a kormány- szervek. Kérdés persze, hogy elkerülhetetlen-e a költségvetés; mérleg hiánya, a hiány elfogadásával nem nyitunk-e utat az állami túlköltekezés veszélyének? A lehetőségek számbavétele azt mutatja, hogy a hiányt tudomásul kell vennünk. A bevételek további növelése reálisan nem tervezhető. Csak úgy szabadulhatnánk meg a hiánytól, ha a közérdekű állami kiadásokat tovább csökkentenénk vállalva, hogy az állami szolgálat egyik-másik ága „kissé bicegve” tehet csak eleget az állampolgárokkal szembeni kötelezettségeinek. Nem helyes azonban ilyen erőszakolt megoldásokhoz nyúlnunk, mert nem vagyunk rákényszerítve. A tervezett hiány alig több, mint -az összes bevétel egy százaléka. A dolgozó emberek szociális egészségügyi ellátására, az oktatási és kulturális célokra szán* kiadások nem csökkenthetők sőt a lehetőséghez képest foko zatosan bővítendők. A honvé delmi és közrendvédelmi kiadá sok szintén szükségesek és szó rosan behatároltak. Most állam szinten lényegében egyetlen ki adási tétel nyújt érdemi lehető séget a megtakarításra, mégpe dig a központi államigazgatá' költségelőirányzata. A kormánál is ezzel a lehetőséggel, az á’ lamigazgatás létszámát töb ezer fővel, a központi igazg tási kiadásokat több millió fo rinttal csökkenti. Gazdasági eszközeink sorában 1968-tól nagyon fontos szerepet kap a vállalati nyereség kategóriája, mint gazdasági mérce és ösztönző. A nyereségnek szerepe lesz a társadalom összjövedelmének elosztódásá- ban, a társadalom beruházási alapjának, a dolgozók összkere- setének megoszlásában. Mérce a nyereség Nem lesz egyedüli döntő szerepe, nem válik tehát mindenhatóvá. mint a kapitalizmusban, de kétségtelenül a gazdasági hatékonyság legfontosabb mérőeszköze lesz, nagy hatása lesz a gazdasági cselekvésre. Ez tagadhatatlan változást jelent eddigi nézeteinkhez és gyakorlatunkhoz képest. Be kell látnunk, hogy a nyereségnél átfogóbb és pontosabb mutatója nincs a termelékenységnek és a társadalmi hasznosságnak; csak ezzel lehet együttesen mérni mindkettőt. S minthogy sohasem félünk az igazságot felismerni, nem félhetünk a gyakorlatban alkalmazni sem. És ne féljen senki attól, hogy ezzel jottányit is közeledünk a kapitalizmus lényegéhez. Az állami vállalatok átlagos nyeresége a jövő évi terv szerint 100 forint befektetésre vetítve 7,5 forint. Ez természetesen ágazatonként és vállalaton- ént szövődik. A gozd^sávi vezetőket és a dolgozói kollektívákat buzdítanunk kell arra, hogy évről évre jó gazdasági teljesítményével — sohasem az ott helyzettel visszaélve — növeljék a nyereséghányadot. A párt- és a szakszervezetek pedig segítsék e követelmény teljesítésében a vezetést, egyúttal érvényesítsék a szükséges társadalmi kontrollt. Fel kell ismernünk továbbá, hogy a gyorsabb műszaki haladást, a nagyobb gazdasági hatékonyságot — ha azt akarjuk, hogy ebből a fogyasztóknak is előnye származzék — csak úgy érhetjük el, hogy szélesebb teret engedünk a vállalatok közötti versenynek. Tekintve, hogy hazánkban nincs létjogosultsága a tőkés értelemben vett piacnak, hanem szocialista szabályozott piacról lehet szó, itt a verseny kereteit és feltételeit végső fokon az állam szabályozza. Mindez azonban nem any- nyit jelent, hogy érdemi verseny helyett csak formális versenyt akarnánk. Azt a kérdést is feltettük magunknak, hogy vajon ha polgárjogot biztosítunk a szocialista tervgazdálkodásban a versenynek, nem keresztezzük-e a termelőerők koncentrálódásának gazdasági törvényét? Arra a meggyőződésree jutottunk, hogy ez a két folyamat nem hatálytalanítja egymást. Egészséges verseny Bizonyos esetekben már eddig is éltünk ezzel a lehetőséggel, s a tapasztalatok jók. A Oanz-Mávagot például csak jó irányba ösztönzi, hogy a MÁV (Folytatás a 3. oldalon) Téli szünet az iskolákban Nem lesz unalmas a vakáció, gazdag program várja a diákokat Csütörtökön véget ért a tanítás valamennyi általános és középiskolában, megkezdődött a téli szünet. Tizenhét napig pihen az iskolai csengő, és január 8-án, hétfőn reggel szólal meg ismét, amikor újból munkára hívja a' tanulókat és nevelőket. A két és fél hétig tartó téli szünetet vajon mivel töltik el a tanulók? Elsősorban pihenéssel és szórakozással de kijut nekik a tanulásból is, különösen azoknak, akiket a félévi osztályozó értekezlet „elmarasztal”. A pedagógusok ugyanis még ezen a héten értekezleten beszélik meg a tanulók első félévi eredményeit, amelyekről az ellenőrző könyvecske útján január 8-án értesülnek a szülők. Megyénk legtöbb iskolájában szerveznek korrepetálást a gyengébb tanulók számára. Azokban a gimnáziumokban, ahol sok a bejáró, vagy kollégiumban lakó tanuló, természetesen a szüneti korrepetálás akadályokba ütközik. A bejáró tanulók a szünet alatt lakóhe- yük művelődési otthonában és í helyi könyvtárban találnak szórakozási és művelődési lehetőséget. A községi művelődési otthonok a szüneti program készítésekor gondoltak is erre. Az idei vakációra megfele- ’ően felkészültei? a kúltúrottho- nok és a könyvtárak valamint az úttörőházak. Különösen gazdag a kecskeméti Szalvai Befejeződött a varsói külügyminiszteri értekezlet Mihály Űttörőház, valamint a kiskunhalasi és kalocsai úttörőházak programja. Minden napra jut változatos műsor* lesznek szakköri és klubfoglalkozások. vetélkedők. A hideg miatt távolabbi vidékre kockázatos kirándulást szervezni, ezért több helybeli kirándulást rendeznek a KISZ-szervezétek és az úttörőcsapatok. Az ünnepeken mindenütt sokoldalú gyermekfoglalkoztatásra kerül sor, amit a népművelők találékonyságán kívül segít a televízió is; a tv a téli szünetre gazdag programot állított össze a gyerekek számára. És a pedagógusok ?_ Ők kevesebbet pihennek a téli szünetben. Erre az időre esnek ugyanis — mint már mondottuk — az osztályozó konferenciák, továbbá — a szünet másod ij? felében — a tantestületi értekezletek és a szakmai-ideológiai továbbképzések, valamint az év végi leltár az iskolákban. A téli vakáció alatt a napközi otthonokban és óvodákban zavartalanul folyik a mu-ka. B. J. Hazaérkezett a magyar ENSZ-küIdöttséff Mód Péternek, a külügyminiszter első helyettesének vezetésével csütörtökön délután hazaérkezett az ENSZ-közgyű- lés XXII. ülésszakának első részén jelent volt magyar küldöttség. VARSÓ (MTI) Varsóban csütörtökön délután befejeződött az európai szocialista országok külügyminisztereinek a közép-keleti helyzet megvitatásával foglalkozó érte- "ezlete. Csütörtökön 12.00 órától 14.00 ráig tanácskoztak a külügyminiszterek Rapacki lengyel külügyminiszter elnöklete alatt; ezen az ülésen szólalt fel Péter János, hazánk külügyminisztere is. A délutáni ülésen, amely 6.00 órakor kezdődött és keléssel 17.00 óra után ért véget. Mmin román ......’-u-’zterhe lyettes elnökölt. A délutáni "lésen elfogadták a közös : köz- 'eményt. amehmt, mnden részt- evő aláírt. A közös közleményt •mte’-en este hozzák nyilvánosságra. U Thant támogatja a „Béke napját” U Thant ENSZ-főtitkár levelet intézett VI. Pál pápához. Levelében hangsúlyozta, hogy ma különösen fontos a tartós békéhez vezető út keresése, annál is inkább, mert ettől az emberiség léte függ. A főtitkár támogatásáról biztosította VI. Pál pápának azt a javaslatát, hogy január elsejét minden évben nyilvánítsák a „Béke napjává”?
