Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-20 / 300. szám

M6T december 20. szerda 5. oldal Szabadegyetemek, tsz-akadémiák, neves előadók Mire készül a TIT a téli évadban? Fényező Mézesbábok a múzeumokban Megyénkben is munkába len­dült az ismeretterjesztő appa­rátus, mindenütt megkezdték már a szabadegyetemeket, az akadémiákat. Érdemes röviden áttekinteni, milyen programot készített a TIT az idei sze­zonra? Ebben az évadban is nagy gondot fordítanak az ismeret- terjesztés legmagasabb szintű formájára, a szabadegyetemrt. A megyeszékhelyen és vala­mennyi járá=ban számos válto­zatával találkoztunk. A progra­mok kialakítását a legtöbb eseti DECEMBER 16-ÄN világszer­te a háromnegyed éve elhunyt nagy zeneszerzőre. Kodály Zol­tánra emlékeztek. 80. születés­napján még ő leplezte le Ka­tona József szobrát, a szülővá­rosában tiszteletére rendezett hangverseny előtt. Most, öt év­vel később már az ő emlékét hirdető tábla leleplezésére gyűl­tek össze tisztelői. A több na­pos programnak, mellyel Kecs­kemét nagy fiának eleven em­léke iránti kegyeletes tisztele­tét rója le, kimagasló eseménye volt a budapesti Leővey Klára Gimnázium lánykórusának hangversenye a városi művelő­dési ház hangversenytermében. Az énekkar Andor Ilonának, a kitűnő pedagógusnak és kar­vezetőnek keze alatt elévülhe­tetlen érdemeket szerzett az if­júsági kórusmozgalomban, ezen belül is főleg Bartók és Kodály műveinek előadásával, terjesz­tésével itthon és külföldön egy­aránt. Szinte hihetetlen, hogy egy iskolai kórus, melynek ösz- szetétele — jellegéből adódóan — évről évre változik, műsorán tudja tartani a két nagy mes­ter csaknem valamennyi egy- neműkari művét. A szombat es­ti hangversenyen például Ko­dály 15 kórusműve hangzott el, valamennyi az életmű jelentős darabja, köztük olyan nagysza­bású kompozíció, mint a Pün­kösdölő, és olyan ritkán meg­szólaló, szuggesztív alkotás, mint a Semmit ne bánkódjál. Érdekessége volt a koncertnek, hogy a nyitó számtól eltekintve keletkezésük kronologikus sor­rendjében hangzottak el a mű­vek az 1923-as Hegyi éiszakák I. darabjától az 1958-ban Shakes­peare eredeti szövegére írt Fancy-ig, melyet éppen Andor Ilona mutatott be kórusával Angliában először, majd itthon is. Az így felsorakozott művek magyar nép- és gyermekdalok, játékos mondókák. ősi finn dal­lam feldolgozásai, olasz szövegű archizáló hangvételű madrigá­lok és szöveg nélküli, imp- resszionisztikus színekben gaz­dag kompozíció, reformáció-ko­rabeli népének-feldolgozás és egyházi latin szöveg megzené­sítése. ebből a változatosságból azonban a teljes életmű képe bontakozott ki előttünk, azé az életműé, mely a sokféleségben is a közös, ősi élményt kereste és találta meg. Innen származik Kodá’v vokális zenéiének egy­séges hangia, mely nem csupán stiláns, hanem elsősorban tar­talmi sajátosság egyszersmind term"zetes frissesége. vitalitása, lendü’ete. s nem utolsósorban aktuabtása is. A KÓRUS JELLEMZŐJE a biztos szólamtudácon, tiszta in­ternáláson kívül elsősorban az az egyéni ha'inzá<'kultura. mely megkülönbözteti bármelyik ha­ben erősen befolyásolta az új­évkor bevezetésre kerülő új gazdasági irányítási rendszer. Különösen a mezőgazdasági is­meretterjesztésben érezhető, hogy a TIT a fogalmait világos tisztázására, közérthető megma­gyarázására készül fel. A megyeszékhelyein hat sza­badegyetemi előadássorozat hangzik el az idén: irodalmi, művészeti, földrajzi, filozófiai, pedagógiai és idegenforgalmi. Az idei népművelési évad fő jellemzője a mezőgazda­somló jellegű együttesünktől. Rit­kán lehet ifjúsági énekkart hal­lani, ahol az egyes szólamok ennyire plasztikusan és végsőkig kidolgozottan szólalnának meg. Az előadás sajátossága a magas technikai biztonság és tökéletes szövegmondás, ennek értékéből úgyszólván semmit sem von le az a néhány kevésbé sikerült belépés, melyek kivétel nélkül a darabok legnehezebb helyein fordultak elő. A kórus művészi nívója első­sorban annak a közvetlen kap­csolatnak eredménye, mely az együttes és vezetője között fennáll, s ennek alapja egyfelől Andor Ilona vonzó egyénisége, másfelől sok éves, gazdag ta­pasztalatokkal rendelkező,, érett muzikalitása. Nála elsődlegesen nem karmesteri produkciót lát­hatunk, hanem a zenei nevelés, a művek betanításának és ki­dolgozásának végsőkig érleltsé- gét érezzük. Tempói sokhelyütt a szokásosnál lassabbaknak tűnnek, de éppen ez teszi lehe­tővé a szólamok ízekig pontos és tudatos kidolgozását, mely ugyanakkor nem fékezi, sőt fel­szabadítja az éneklők spontán muzsikáló kedvét. Nem marad viszont adós a gvors művek, il­letve részletek (Villő. Gólyanó­ta, Túrót eszik a cigány) len­dületével sem. A HANGVERSENY két szá­mát az iskola fiatal tanára. Miklós Gyula vezényelte jól megvalósított, hiteles felfogás­ban. Az est közönsége melegen ünnepelte vendégeinket: a ko- dályi kórusművé'-zet avatott, ih­letett tolmácsolóit. Körber Tivadar sági ismeretterjesztés fellen­dülése. Nincs járás — kivéve a kiskő­rösit — ahol ne szervezett vol­na a TIT a termelőszövetkeze­tek vezetői (elnökök, főagronó- musok, főkönyvelők) részére szabadegyetemet, akadémiát, vagy egyéb előadássorozatot. A legjobban kidolgozott progra­mot a bajai városi és járási TIT-szervezet készítette. Együtt­működve a járási és városi ta­náccsal, valamint a termelőszö­vetkezetek területi szövetségei­vel. Agrárközgazdaságtan és az új mechanizmus”, továbbá „Az új szövetkeaeti és földtörvény” címmel szabad- egyetemet, valamint úgyanezek- ben a témákban üzemi tapasz­talatcseréket, bemutatókat szer­vez. A TIT kiskunfélegyházi szer­vezete az agrárszakemberek klubjával együttműködve ala­kította ki tíz előadásiból álló szabadegyetemi programját. Ez’ azért is érdekes, mert az egyes előadásokat más és más helyen tartják, így az előadás után mód kínál­kozik az illető gazdaság meg­tekintésére és az ott alkalma­zott termelési módszerek elsa­játítására. A tíz előadásból álló kalo­csai agrártudományi szabad- egyetem érdekessége, hogy va- 1 amennyi alkalommal a klub két tagja szól hozzá az elhang­zottakhoz a helyi gyakorlat és tapasztalatok alapján. A kiskunhalasi járásban a fermelőszövetkezeti vezetők akadémiáját rendezik meg. Va- 1 amennyi eladást a mélykúti községi könyvtár olvasótermé­ben tartják. Az előadásokhoz ajánlott irodalmat készítettek, amelynek jegyzékét ió e’őre el­juttattak a résztvevőkhöz. A dunavecsei járásban már -zept/ynber közenén megkezdték az előadásokat, de folynak már az előadások a kecskeméti já- ’■ás tsz-vezetőlnek mezőgazdasá­gi szabadegyetemén is. Termé'7,ete''en nemcsak a tsz-vezetők részesülnek tovább­képzésben, nagyon sok közép- és alsó­fokú tanfolyamét is indított a TIT. A mezőgazdasági ismeretter­jesztésben új vonás, hogy a TIT jó kapcsolatok kialakítására tö­rekszik a termelőszövetkezetek területi szövetségeivel. Kedves elgondolást valósít meg a Múzeumok Országos Köz­pontjának propogandaosztálya: mézesbábokat árusít a múze­umokban. No, nem tükrös szí­veket, lovas-csákós huszárokat, mosolygós babákat. Illetve: igen, ezeket, de csak másolatban. Arról van ugyanis szó, hogy a mézeskalácsos Ipar kihalóban, csak elvétve lehet már egy-egy Műtő a vietnamiaknak A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa a magyar városok és falvak lakóinak adományai­ból gördülő műtőt ajándékoz a Dél-vietnami Nemzeti Felsza- badítási Frontnak. A közeljö­vőben hasonló ajándékot jut­tatnak el a VDK-ba is. Parádi László, a Medicor Mű­vek főosztályvezetője elmondta, hogy a terepjáró autóbuszt el­sősorban traumatológiai műté­tek elvégzésére alkalmas mű­szerekkel szerelték fel, és nő- gyógyászati eszközökkel is ki­egészítik a berendezést. > öreg mesterrel találkozni. De a régi szép bábos figurák matri­cái — öntőformái — még meg­vannak. A modern lakásokban egyre nagyobb az igény a népi díszek, tárgyak iránt; nos, miért ne lehetne a mézesbábokat a la­kások falára, vagy asztalaira elhelyezni? Felhasználják az öntőformá­kat és terrakottából elkészítik a figurákat. Ennyi az egész. A többi a múzeumok és a látoga­tók dolga: ott lehet hozzájutni nem is elérhetetlen áron. Nagy­ságtól függően 10—60 forint kö­zött van az áruk ezeknek az íz­léses népi báboknak. Kecske­méten a megyei tárlat vasárna­pi megnyitásán volt a terrakot­ta bábok prémierje, egyébként megyénk valamennyi múzeumá­ban hozzá lehet már jutni. A jugoszláv tu műsora •» SZERDA 18.15: Kíváncsiak egyesülete. 19.00: Húszmillió. (Riport). — 19.30: Tv-posta. — 20.40: Ütjelzők irányá­ban. —■ 21.40: Zene az önök számá­ra. — 21.55: Az alkotó és műve. Andor Ilona leánykarának Kodály-estje B. J. KÖD Mostanság divatban vannak a köd­mesék. Nem túlságosan változatosak. A népi alapmotívum mindegyiküknél azonos. Kö­rülbelül így hangzik: „Olyan nagy köd volt reggel mifelénk, hogy a buszvezető minden tizedik méternél leszállt a kocsi­ról, meggyőződni arról, hogy az úton va- gyunk-e még. Hát ezért késtem el." Köd-történetünk főhőse legényember, jó alvó és egy rossz ébresztőóra tulajdonosa. Aznap reggel ő is elkésett és az egész fe­lelősséget a ködre tolta. A köd pedig alat­tomos, bosszúálló. A mi köd-lovagunk régóta csapta a sze­let egyik kartársnőjének, a törékeny alakú, bűbájos elvált asszonykának. A kitartó ost­romnak. végre esti találka lett az eredmé­nye. öt órától este kilencig még szabad volt a fiú. Beült tehát a presszóba feketézni, és innen — mivel messze lakik — elugrott a közeli barátjához borotválkozni. Még egy órácskája maradt. Autóbusszal kikocsizott a város túlsó végén levő mozihoz és vál­tott másnapra két jegyet. Az ember gon­doljon a jövőjére is. Utána vissza a talál­kozó színhelyére. A jó vacsora, jó bor, szép szavak, mu­zsika, heves ostrom, megtette a hatását. Még tizenegy óra sem volt, amikor taxi kanyarodott a vendéglő elé és a fiú, olyan hangon, amely elárulta, hogy még maga sem hiszi egészen, a vezető fülébe rebeg- te lakásának címét. Érdekes, hogy ekkor még nem volt hőd. Az autó zavartalanul robogott a városon keresztül. A sofőr számolatlanul kapta a bankókat — ilyenkor minden késedelem, amely a lendületet megtöri, veszélyes — és sietve fel, az első emeletre. A lovag már a lépcsőn a zsebébe nyúlt, azután a má­sikba, harmadikba. Az asszonyka arcán még a könnyelmű pillanat réveteg moso­lya derengett. Ha már becsukódik az ajtó, minden továbbiért a felelősség a férfira hárul. A férfi pedig sápadozott. Kutatott. Először türelmetlenül, kapkodva, később módszeresen, lassan. Hiába. A lakáskulcsot sehol sem találta. Szörnyű szemmel nézett a szépséges nő­re. — Bocsánat, csak egy perc — hörögte és rohant le a házfelügyelőhöz. Kétségbe­esetten dörömbölt az ajtaján és kapkodva. Hhenve adta elő a tragédiát: elvesztette a lakós^u1 egot. Amaz csak a v*Bát vonta. — Meg kell keresni — adta a bölcs tanácsot. — Wertheimzár, ezen a sparhakni nem se­gít. — A lovag eszelősen kifutott az utcára. Akkorra már leszállt a köd. Sűrű, tej­fehér, fojtogató. Se taxi, se autóbusz, se semmi. Futott. Végre autóbuszt kapott. Vissza a találkahelyre, ahonnan taxival tovább. Lassan imbolygott a kocsi a ho­mályba borult városon át, a vendéglőből a barát lakásáig, s onnan a mozihoz. Ejfél után egy óra volt, amikor álmosan kicso­szogott a hivatal éjjeli portása és hosszas magyarázkodás után' felkísérte a magából kikelt embert a szobájába. A kulcs ott he­vert az íróasztalán, a hamutartó és a nap­tár között. Amikor újra kijutott az utcára, a köd még sűrűbb lett és a kocsi órája csaknem elérte a háromszáz forintot. A kapus adott két darab százast kölcsön, kifizette az autót és gyalogosan, komoran elindult a másfél órás útnak. Azt, hogy meddig várt reá az asszony, soha sem fogja megtudni. Annyi bizonyos, hogy fél háromkor már nem volt az ajtó előtt. A történet többi részét sűrű köd bo­rítja. Az esetnek több tanulsága is van. Az el­ső: ne késs el a munkahelyedről. A máso­dik: ha elkésel, ne kend másra. A harma­dik és legfontosabb: vigyázzunk jobban a lakáskulcsunkra! Hajduska István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents