Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-20 / 300. szám

Szabadfogásban is NB ll-s lelt a KTE frrkózócsapata Legutóbb a kötöttfogású CSB. osztályozó mérkőzéseken a KTE kiharcolta az NB II-be jutást, s most vasárnap pedig Budapes­ten a Szőnyi úti teremben az NB III-as vidéki birkózó csa­patok országos osztályozó sza­badfogású közdel nében is ha­sonló eredményt értek el. — A KTE mérkőzései az egyes csa­patok ellen: Abonyi Tsz—KTE 5,5:2,5, KTE—Gyöngyösi Spar­tacus 6:2, KTE—Kaposvári Dó­zsa 5,5:2,5, KTE—Esztergomi Vasas 6,5:1,5. — A végső sor­rend: 1. Abony, 2. KTE, 3. „Gyöngyösi Spartacus, 4. Kapos­vári Dózsa. (Ez a négy csapat jutott az NB II-be.) 5. Esztergo­mi Vasas. A kecskeméti birkózók az egyes súlycsoportokban a kö­vetkezőképpen szerepeltek: 52 kg.: Szepesi Sándor végig tus­sal győzött. — 57 kg.: Szűcs Antal 2 győzelem, 2 vereség. — 63 kg: Szabó István 3 győze­lem, 1 döntetlen. — 70 kg: Ju­hász ' Imre 1 pontozásos vere­ség. — 70 kg: Kállai József 2 tus győzelem, 78 kg: 1 tus győ­zelem. — 78 kg: Balassa János 3 tus győzelem. 87 kg: 1. tus győzelem. — 87 kg: Kanizsai László kétszer vereséget szen­vedett. — 97 kg: Fejős Jenő egy győzelem tussal, egy vereség tussal. — 97 kg: Fehér János egyszer erőnyerő, egyszer dön­tetlen. Nehézsúly: Fekete Sán­dor négy vereség. • Itt említjük meg, hogy a leg­utóbbi Délterületi úttörőbajnok­ságok során a rendező szegedi szövetség jogtalanul és szabály­talanul fosztotta meg a bajnoki címtől és ütötte el a csillebérci táborba való küldetéstől Hatva­nit (KTE). Most az Országos Birkózó Szövetség helyreigazí­tott és Hatvanit az első helyre tette, ami egyúttal a csillebérci táborba való kültetést is jelenti. — A Kecskeméti TE úttörő- csapata ezzel a pontversenyben is első lett 73 ponttal. Új sportlövő világrekord A mexikói sportlövő bajnok­ság küzdelmed során Olegario Vasquez új világrekordot állí­tott fel a kisöbű sportpuska fek­vő testhelyzetú versenyében. Eredménye 599 kör. s ez egy körrel jobb. mint az amerikai Wilches de Dibay régi világre­kordja. Kiváló teljesítmények a sportban Eredményes honvédelmi nevelés Sorra alakulnak az MHSZ klubjai EZEKBEN a hetekben igen mozgalmas a Magyar Honvédel­mi Szövetség szervezeteinek éle­te A november 9-én megtar­tott megyei nagyaktíva óta le­zajlottak a járási aktívaülések, s most február 1-ig a volt MHS alapszervezetek helyett megala­kulnak megyeszerte az MHSZ klubjai is. Már az eddigiek alapján is megállapíthatjuk, hogy általá­nos felélénkülés mutatkozik a honvédelmi munkában. Megnö­vekedett a vezetőség és a tag­ság felelősségérzete, helyesen látják a további nagyobb fel­adatokat és egyetértenek azzal a célkitűzéssel, hogy jobban, ered­ményesebben kell foglalkozni ezután az ifjúság honvédelmi nevelésével. A járási és városi aktívaülé­seken több mint félezren vet­tek részt, és csaknem százan szólaltak fel. SZÁMOTTEVŐ javulás vár­ható a másik nagy gond megol­dásában is. Sok helyen eddig nem volt hol összegyűlniük, ta­lálkozniuk az MHSZ tagjainak, nehézségekbe ütközött a helyi­séghiány miatt a tanfolyamok Az MTS II. kongresszusának határozata A Magyar Testnevelési és Sportszövetség II. kongresszusa elemezte hazánk testnevelési és sportmozgalmának helyzetét, megvitatta az elmúlt négy év alatt végzett munkát. A kong­resszus megállapította, hogy a mozgalom sok vonatkozásban kedvező irányban eredménye­sen fejlődött. Hasznosan segí­tette a társadalom előtt álló feladatok megvalósulását, mind nagyobb szerepet tölt be a fia­talok, a dolgozó életében, ha­tékony eszköznek bizonyult az egészségvédelem fejlesztésében és a fiatalok nevelésében. Ugyanakkor százezrek szórako­zása is a sport. Ez a kongresszus azonban nemcsak a múltat taglalta, ha­nem irányt mutatott a jövőt il­letően is. A kongresszusi hatá­rozat öt pontban foglalja ösz- sze *a legfontosabb teendőket. E határozatot folytatólagosan közreadjuk. 1. A jövőben tovább fokozódik az érdekelt szervek együttes és önálló felelőssége a testedzés elterjesztésében, az egyéni igé­nyek kialakításában és annak a társadalmi igénnyel össze­hangolt kielégítésében. E foko­zott felelősséget indokolják el­sősorban a modern élettel együtt járó ártalmak, a munka­idő csökkenésével arányosan növekvő szabad idő — amely­nek hasznos eltöltése közös tár­sadalmi és egyéni érdek —, to­vábbá a munkaképesség ,és a honvédelmi készségek fejleszté­sének fontossága. m A testnevelés és sport ____ még szélesebb elterjesz­tése változatos — a helyi igé­nyeknek és lehetőségeknek leg­jobban megfelelő — formák, módszerek alkalmazását teszi szükségessé. Olyan változatos — versenyszerű és nem verseny­szerű — foglalkozási formákat és alkalmakat kell teremteni, hogy a sportolni vágyó száz­ezrek a számukra legmegfele­lőbbet választhassák ki. Több 2 kozta tó sportolási és testedzési formák kibontakoztatására. A természetjárás is további nagy fejlődési lehetőségek előtt áll. Ehhez szükséges a meglevő természetbarát szervezetek erő­sítése, újabbak létrehozása, és a hagyományos természetjáró formák mellett a kempingezés, a túramotorozás, a vízi és sí­túrázás stb. széles körű nép­szerűsítése, elterjesztése. A szak­osztályok programjai segítsék elő, hogy a természetkedvelő tanulók, dolgozók csatlakozza­nak a természetbarát mozgalom­hoz, és minél nagyobb számban vegyenek részt kirándulásokon, túrákon, táborozásokon. Az eddigi országos sportna­pok tapasztalatait felhasználva az iskolákban, a munkahelye­ken és a községekben rendsze­resen még nagyobb számban rendezzenek sportünnepélyeket, amelyek a testnevelés és a sport jelentőségének, fontossá- nának kifejezői, népszerűsítő) Megkülönböztetett gondot kell fordítani az iskolai testnevelés és sport fejlesztésé­re, az ezzel kapcsolatos helyes szemlélet formálására, mert az iskolai testnevelés testkultúránk alapját képezi, s a rendszeres sportolás iránti igény kialakí­tása elsősorban az iskolában kezdődik. A kötelező testnevelés és az iskolai sport fontosságának tu­datában az MTS II. kongresz- szusa felkéri az iskolafenntartó minisztériumokat, hatóságokat, iskolaigazgatókat, tantestülete­ket, segítsék elő, hogy a testi nevelés az eddigieknél jobban váljék a nevelés szerves részé­vé. Vallják magukénak a test­nevelés mellett az iskolai sport­tal kapcsolatos feladatokat is. Valamennyi iskolában való­sítsák meg a heti két óra köte­lező testnevelést és a foglalko­zások színvonalának emelését. Az egészségügyi és honvédelmi nevelési szempontok elsődleges figyelembevételével felül kell vizsgálni a felsőoktatási intéz­mények testnevelésének és figyelmet kell szentelni a jövő- j sportjának jelenlegi rendszerét, ben a kötetlen, játékos, szóra-1A kongresszus felkéri a Műve­lődésügyi Minisztériumot, a többi iskolafenntartó szervet, a KISZ Központi Bizottságát, hogy az MTS Országos Taná­csával együtt alakítsák ki az is­kolai kötelező testnevelés és sporttevékenység fejlesztését szolgáló közös programot. Az általános iskolai sporttevékeny­ség nyújtson a tanulóknak él ményt. A középfokú és a szak­munkásképző iskolák tanulóinak rendszeres foglalkoztatását el­sősorban az iskolai sportkörök­ben kell biztosítani, a tehetsé­ges fiatalokat pedig az egyesü­letekbe, sportiskolákba kell irányítani. A felsőoktatási in­tézmények sportéletének fej­lesztése két irányú: a sportolás­ban résztvevők számának növe­lése és annak elérése, hogy szá­mos sportágban az egyetemi sportklubok az élsport bázisává fejlődjenek. Jelentőségének megfele­____ lően kell foglalkozni a feg yveres testületekben folyó testneveléssel és sporttal, amely a kiképzési feladatok segítése mellett az iskolai kötelező test­nevelés, a kialakult sportolási igények és tevékenység töret­len színvonalú folytatása le­gyen. FTT Az üzemekben, a hivata­lul lókban és a kisipari ter­melőszövetkezetekben a mun­kahelyi spartakiád meghonosítá­sa mellett a hagyományossá vált helyi sportversenyek, kupamér­kőzések megrendezésével kell a sporttevékenységet vonzóvá tenni. Szükséges a munkahelyi testnevelés fejlesztése is. A falusi sportélet fejlő­dését elsősorban a körze­[51 ti, a járási alapfokú versenyek, a bajnokságok továbbfejlesztése teszi lehetővé, amelyeket a je­lenlegieknél több sportágban indokolt rendszeresíteni. A köz­ségi és körzeti versenyekre épülő falusi dolgozók sparta- kiádja, valamint a kupaküzdel­mek, a községi és termelőszö­vetkezeti párosversenyek, ünne­pi villámtornák megrendezése tegye színesebbé a * parasztfia­talok életét. (Folytatjuk) megtartása. Most felelős veze­tők részéről ígéretek hangzot­tak el, s ezeket a ígéreteket né­hány helyen máris beváltották. Érdemes felfigyelni arra, hogy a korábbi alapszervezetek tag­sága gyakorlatilag teljes egészé­ben folytatni kívánja a munkát az új szövetségben, s mellettük számosán jelentkeztek a klu­bokba olyanok, akik eddig nem tartoztak a szövetség tagjai kö­zé. Most azonban látva a na­gyobb lehetőségeket, elhatároz­ták, hogy belépnek. Az újonnan felvett klubta­gok között sok a tartalékos tiszt és tiszthelyettes és különö­sen megnőtt a klubokban az ifjúság létszáma. A legfiata­labbak a 14—16 évesek főképp a lövészet és a modellezés iránt érdeklődnek. Az ifjúság ilyen in­tenzív bekapcsolódása új vonás a honvédelmi szövetség munká­jában, s nem is kell mondani, hogy igen örvendetes, hiszen azt mutatja, hogy egyetértésre ta­lált a Politikai Bizottság, vala­mint a kormány határozata az MHSZ megalakításáról. SOK SZÓ ESIK nálunk évek óta az ifjúságról; arról, högy nem eléggé komolyak, nincs felelősségérzetük, nem becsülik eléggé szocialista vívmányain­kat. S ebben esetenként van is némi igazság. A megoldás azon­ban nem attól függ, hogy meny­nyit cikkezünk és szónokolunk róla. Szidalmakkal és szemrehá­nyásokkal nem lehet nevelni. Meg kell találnunk a módját, jobb eszközeit és szervezeti ke­reteit a fiatalok eddiginél ered­ményesebb nevelésének. Az MHSZ — a többi között — éppen ezt. a célt tűzte maga elé, és szemmel láthatóan si­kerrel. MINT EMLÍTETTÜK, az MHSZ klubjai február 1-ig mindenütt megalakulnak. Ed­dig csaknem száz klub alakult a megyében. Különösen lelkes hangulatú ülések zajlottak le Já­noshalmán, Kiskőrösön, Tisza- kécskén, La|osmizsén és sok he­lyen másutt is. A hozzászólások­ban felvetett gondolatokat leg­tömörebben így foglalhatnánk össze: „Elhatározásunk: kiváló tel­jesítményeket elérni a sportban és eredményesen folytatni a honvédelmi nevelést.” M. L. „4 Benfica napy ellenfél, de már nem a régi“ A labdarúgó-bajnokcsapatok Európa Kupájának hétfő esti zürichi sorsolása élénk vissz­hangot keltett az „öreg” konti­nensen. A Zürichből érkezett jelentések szerint az európai „klubvezérek” a BEK-ben szin­te biztosra veszik a Real Mad­rid. (ellenfele a Spárta Prága) továbbjutását. Az Eintracht Braunschweig—Juventus és a Vasas—Benfica párharc esélyei­vel kapcsolatban megoszlanak a vélemények, inkább a Juven­tus és a Benfica sikere mellett foglalt állást több labdarúgó­vezető. Portugáliából csak rövid hír- ügynökségi jelentés érkezett. Eszerint a Benfica hívei izga­tottan fogadták a hírt, s nem tartják szerencsésnek, hogy a Vasassal kerültek szembe. Utal­nak a Vasas tavalyi sikeres lisszaboni játékára, s megjegy­zik, máris nagy az érdeklődés a magyar bajnok újabb lissza­boni vendégjátéka iránt. A 48-szoros válogatott Mé­szöly Kálmán véleménye a Va­sas—Benfica találkozóval kap­csolatban : Várható volt, hogy a négybe jutásért már nagy csapattal ke­rülünk szembe. Akik azt mon­dották, hogy az első két for­dulóban szerencsések voltunk, most azt is kijelenthetik: meg­fizetjük a Dundalkért és a Reykjavikért az adót. A Ben­fica Európa egyik legjobb csa­pata, csatárai az elmúlt esz­tendőben, a világbajnokságon színes és eredményes játékuk­kal az egész világ elismerését kiérdemelték. A csatársor a Benfica fő ereje, így elsősor­ban ránk, védőkre hárul nagy feladat. Ha meg tudjuk állítani Eusebióékat, elöl Farkasék lő­nek annyi gólt, hogy tovább­juthassunk. Kár, hogy a sorso­lás szerint Budapesten lesz az első mérkőzés. Számunkra na­gyon kedvező lett volna, ha Chiléből hazaiövet Lisszabon­ban lejátszhatjuk az első mér­kőzést, s akkor jöhetett volna a pesti visszavágó. Így sincs kü­lönösebb baj, úey gondolom, még a Benfica fénykorában is lett volna esélyünk. így pedig különösen van, mert a Benfica mérsékelt formában játszik, s a hírek szerint a csapaton be­lül is baj van. Természetesen ahhoz, hogy továbbjussunk, a Vasasnak is javulnia kell. Harmadik lett a Kecskeméti Dózsa junior cselgáncscsapata Rosszul kezdődött a Kecske­méti Dózsa cselgáncsozói szá­mára a junior cselgáncs csa­patbajnokság országos döntője. Az indulásra jogosult 7 csapat között — Ü. Dózsa, Bp. Sparta­cus, Bp. Honvéd, Közgazdasági Egyetem, Tatabánya, Dorog és a Kecskeméti Dózsa — a nehe­zebb csoportba jutottak és ott is mindjárt a bajnokság esé­lyesét az Újpesti Dózsát kapták első ellenfelüknek. Az egyenes kieséses rendszerben ez szinte behozhatatlan hátrányt jelen­tett. Az első mérkőzésen 4:1 arány­ban győzött az Ű. Dózsa a Kecs­keméti Dózsa ellen. A további­akban az Ü. Dózsa a Bp. Hon­véd csapatát is 4:1 arányban verte, így a visszamé^kőzésre a kecskemétiek a Honvéddel kerül­tek össze. Ez a második mérkő­zés sikert hozott. Legyőzték a Bp. Honvéd csapatát 3:2 arány­ban. Az elődöntőkben már nem re­mélhettünk sikert, mert két sé­fül! versenyző — Jákíalvi és mondhatunk. Schmáll — nélkül, csak 3 ver­senyzővel tudott kiállni a kecs­keméti csapat. A Bp. Sparta­cus nyert 4:1 arányban. Ezzel a Kecskeméti Dózsa harmadik lett. Egyénileg a csapatból Kiss emelkedett ki, de Jákfalvi, Fe­kete és Tóth is jó teljesítményt nyújtott. A junior CSB végeredménye: 1. Újpesti Dózsa. 2. Bp. Spar­tacus, 3. Kecskeméti Dózsa és a Közgazdasági Egyetem. A junior CSB-vel a cselgán- esozók idei versenysorozata be­fejeződött. A Kecskeméti Dózsa cselgáncs szakosztályának érté­kelésére még visszatérünk. Most csupán annyit róluk, hogy az idén is az ország egyik legered­ményesebb szakosztályának bi­zonyultak. A felnőtt csapatuk visszakerült az OB I-be, s va­lamennyi korcsoportban — az országiján egyedül — bejutottak a legjobbak közé. Ennél na­gyobb dicséretet egy szakosztály nevelő munkájáról nem is

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents