Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-19 / 299. szám
S. oldal 1967. december 19, kedd A tavalyinál 10 százalékkal nagyobb a kiskereskedelmi forgalom Bontakoztassuk ki dolgozók alkotó kezdeményezését Januártól november végéig a kiskereskedelem 94,6 milliárd forint értékű áruforgalmat bonyolított le, 10 százalékkal többet, mint az előző év hasonló időszakában. Ezzel az 1967 évre tervezett áruforgalmat csaknem egy hónappal előbb teljesítették. A kereslet lényegesen élénkebb, az élelmiszerek és iparcikkek választéka pedig gazdagabb volt, mint az elmúlt években. A forgalom ilyen arányú fejlődése több tényező együttes hatására — a lakosság bevételének, különösen a parasztság készpénzbevételének terven felüli növekedése, a hitelakciók kiterjesztése, a külföldi turisták vásárlásai, a korábbinál bőségesebb, választékosabb árukínálat alapján — jött létre. December első tíz napjában — hasonlóan a korábbi átlagos fejlődéshez — változatlanul körülbelül 10 százalékkal haladta meg a forgalom az elmúlt év azonos időszakát. Továbbra is a vegyes iparcikkek forgalmának növekedése a legerősebb. A kereskedelmi készletek értéke az év végére előreláthatóan másfél milliárd forinttal lesz nagyobb a múlt évinél. (Folytatás az 1. oldalról.) delem növekedésének az ötéves terv egészére tervezett színvonalát. Ez azonban csak a tervek maradéktalan teljesítése által válhat valóra. Ezért az üzemekben a szakszervezetnek sokoldalúan kell fogalkoznia a jövő évben a termelés hatékonyságával, termelési agitá- ciónk során újabb lendületet kell adnunk a szocialista versenymozgalomnak. Számos helyen új formákkal és módszerekkel gazdagodott a munkaverseny. Növekedett az egymással szocialista szerződést kötő vállalatok száma. Ezeknél a saját üzemi érdekeken túl már figyelembe vették a másik vállalat érdekeit is. Termesze1 tesen hibák is előfordultak. Sok helyen nem fordítottak gondot a vállalt kötelezettségek teljesítésére. A közelmúltban jelent meg a Minisztertanács és a SZOT munkaversenyről szóló új határozata. Ennek lényege, hogy a szocialista munkaverseny irányítását, szervezését, a verseny- formák megválasztását és a dolgozók elismerését alapvetően vállalati feladatnak tekintik. Ezért az új határozat csak keret, amely mellőzi a részletekbe menő utasításokat és előírásokat. Módot ad arra, hogy a gazdasági és szakszervezeti szervek a vállalat sajátos körülményeit figyelembe véve a legteljesebb önállósággal és rugalmassággal alkalmazzák a határozatban foglalt elveket. A végrehajtás során mindenütt arra keil törekedni, hogy a dolgozók kezdeményezéseit úgy befolyásolják, hogy azok egységet alkossanak a helyi gazdaságpolitikai célkitűzésekkel. Időtartam szempontjából elsősorban a szállítási határidőkhöz kapcsolódjanak a munka- verseny-felajánlások. Ezzel lényegében az éves versenyvállalások elvesztik jelentőségüket, az új helyzetben ugyanis célszerűtlenekké, elavult formává válnak. Ami az erkölcsi és anyagi megbecsülést illeti, a versenyben résztvevőket közvetlenül a kötelezettség teljesítése után helyes jutalmazni. A gyors elismeréssel a dolgozók pontosan tudják, hogy miért és milyen feladatokkal kapcsolatban méltányolták tevékenységüket. Húszezer családot érint a megyében a földtörvény és végrehajtása Személyi földtulajdonhoz bárki hozzájuthat A csökkentett munkaidőről Bmberséges-e a földtörvény? Tekintettel van-e arra a körülbelül húszezer családra, akiket közvetlenül érint nemsokára a megyében? Nagyon fontos kérdések ezek, amikor a végrehajtás előkészületeit megkezdték már a földhivatalok. Ismeretes, hogy 1968. január 1-vel életbe lép az új törvény. Ugyancsak az új esztendő kezdetével vizsgálják felül a tsz-ek a tagsági viszonyokat. Megszűnik a pártoló tagsági forma. A földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvény végrehajtásáról érdeklődtünk Horváth Józseftől, a megyei földhivatal vezetőjétől és dr. Saskői Lajostól, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának igazgatási csoport- vezetőjétől. — Először is. melyek azok az esetek, amelyekre nem vonatkoznak a földtörvény rendelkezései? — Ennek a törvénynek az a rendeltetése, hogy szabályozza azoknak a földeknek a tulajdonjogát, amelyeken a termelő- szövetkezet gazdálkodik, de a tulajdonos nem tagja a szövetkezetnek. Nem érinti tehát a rendezés a külterületet használó egyéni termelőket. Az 1960-as évek elején végrehajtott átszervezés és a korábbi földrendezés idején már lezárult, elbírált ügyeket természetesen most sem vesszük elő újra. Továbbra is tulajdonukban marad a föld a termelőszövetkezeti tagoknak, illetve élettársuknak, a tsz- nyugdíj asoknak, valamint azoknak az idős személyeknek, akik eddig is földjáradékoí kaptak. Ezenkívül nem kerülnek megváltásra a haszonélvezettel terhelt földek sem — hangsúlyozza dr. Saskői Lajos. — A törvény szellemében azé lesz a föld — a mező- gazdasági üzemeké, illetve a szövetkezeti parasztságé — aki megműveli. A döntéseiért, az eredményekért felelős szövetkezetek a jövőben nem csupán használják legfontosabb termelőeszközüket, hanem mint tulajdonosok rendelkeznek is a területükkel. — Azok földjeinek tulajdonjogát, akik elszakadtak a paraszti foglalkozástól, öt év leforgása alatt megváltják a közös gazdaságok — folytatja a csoportvezető. — A szántó, rét, legelő és nádas holdjai után aranykoronánként 80 forintot térítenek meg. Az erdő és a termő sző'ő-, gyümölcsös megváltási ára forintban az aranykorona négyszázszorosáig terjedhet, attól függően, hogy milyen termő állapotban van a tulajdonba vétel időoontiában az ültetvény. A kívülállók földjei 1969. január 1-vel kerülnek közös tulsddonba. — Miiven tehetősével lesznek a j1?vőben a személyi föld*”’'>jlonnak és használatnak? — Személyi szükségleteinek kielégítésére minden állampolgárt belterületen és zárt kertben egy hold föld illet me?, amelyből a szőlő és gyümölcsös területe nem haladhatja meg a nyolcszáz négyszögölet. — veszi át a szót Horváth József. — A kertszerű művelésre alkalmas területeket méltányos áron vásárolhatják meg a tsz-ektől, az államtól vagy bárkitől. Olyan zártkerti vagy belterületi parcellák ezek, amelyek nagyüzemi, gépi művelésre nem felelnek meg. Akiknek a zárt kertben egy holdnál nagyobb területük van, azok egy év türelmi időt kapnak, hogy a többletet eladhassák. Azok is hozzájuthatnak így ingatlanhoz, akik a mezőgazdasággal hivatásszerűen nem foglalkoznak. A személyi földtulajdon rendezésére csak 1969-től kerül sor. Bérelni is lehet községi tartalékföldeket aranykoronánként átlagosan 10 kiló búza értékének ellenében. A szakszövetkezetekben és a tszcs-kben dolgozók külterületi szőlőjüket és gyümölcsösüket továbbra is változatlanul birtokolják és használják. — Mennyi zártkertet és belterületet tartanak számon a megyében? — 57 ezer hold a belterület. A zártkert hat és fél ezer hold. Ezenkívül új zártkerteket is kialakítunk, és külső kisebb parcellák személyi használatra szintén megvásárolhatók. * Bács-Kiskunban 834 ezer holdon gazdálkodnak mezőgazdasági szövetkezetek. 115 ezer tag érdeke megköveteli, hogy önállóan rendelkezhessenek termelő eszközükkel, rögzítsék végre az üzemek tulaj dón jogait. Ennek érdekében élőreiátható- ’ag húszezer ember földjét váltják meg. ők ma már nem a mezőgazdaság jövedelméből élnek és nagyobb részük régen elhagyta a falut és a földet. Halász Ferenc Megrendelő: a jármű- és bútoripar Befütötték a lágyitó kemencéket a Kecskeméti Fém- és Vasipari Ktsz újonnan épített hőkezelő csarnokában. A beruházás eredményeképpen ezentúl ötvözött alumíniumcsöveket is gyárthat a szövetkezet, amelyeket a jármű- és bútoripar — campingszék, asztal stb. — hasznosít. (Pásztor Zoltán felvétele.) Ezután Szabó elvtárs az újítómozgalommal és az új mechanizmus néhány elvi és gyakorlati kérdésével foglalkozott. 1968 első hónapjaiban — mondotta többek között — nagyobb gonddal kell foglalkozni a gazdasági és szakszervezeti munkában a termelés és a forgalom zökkenőmentes összhangjának megteremtésével. Nem szabad engedni, hogy az áruellátás színvonalában visszaesés következzen be. Fel kell készülni, a már most is észlelhető — és az átállás után bizonyosan még erőteljesebben jelentkező — gazdaságirányításon belüli feszültségek feloldására. Megyénkben többek között a nagyipari vállalatok és a gyáregységek között mutatkoznak bizonyos feszültségek. Ide kívánkozik az a megállapítás is, hogy vannak vállalatvezetők, akik a reform életbelépése után is a régi módon és módszerrel akarnak dolgozni. Szakszervezeti funkcionáriusainknak őszintén kell beszélni arról, hogy egyelőre a szociális, kulturális és munkavédelmi létesítmények fejlesztésének lehetősége is korlátozott. E téren jövőre, ahol lehetséges, saját erőből a legégetőbb problémák megoldását kell elősegíteni. Az előadó ezután így folytatta: — A reform eredményes megvalósítása elősegíti a munkaidő csökkentését, amelyhez már 1968-ban hozzákezdünk, s azt az ipari és építőipari vállalatoknál 1970 végéig be is fejezzük. Ez természetesen követelményeket támaszt a vállalatok kollektíváival szemben. A rövidebb munkaidő alatt is azonos feladatok ellátását kell biztosítanunk. Ezért valamennyi dolgozó érdekelt abban, hogy kutassa a lehetőségeket és feltárja a tartalékokat. Javasoljuk, hogy a szakszervezetek - már a jövő év elején készüljenek ennek a feladatnak a végrehajtására. Hozzanak létre előkészítő bizottságokat, amelyekbe vonják be a szocialista brigádok vezetőit. a műhelybizottságok képviselőit, a bizalmiakat. Önállóbbak lesznek az alapszervezelek Az SZMT vezető titkára ezután arról beszélt, hogy jövőben a SZOT és a szakmai központok a megyei bizottságokat és az alapszerveket egyre inkább csak keret jellegű határozatok, elvi állásfoglalások és útmutatások a'aoián irányítják. Ezeket az SZMT-nek, a megyei bizottságoknak és az alapszerveknek kell kitölteni a konkrét feladat meghatározásával. Ez a módszerben! változás nagyobb követelményeket támaszt a vezetőkkel szemben. Szakszervezeti bizottságainknak nemcsak ismertetni kell a felsőbb határozatot, hanem végrehajtását sár játosságaiknak megfelelően szervezni, indokolni. Ezt követően az előadó a kollektív szerződések megkötésének tapasztalatairól szólt. Elmondta, hogy az SZMT munkatársai eddig több mint ötven esetben végeztek helyszíni ellenőrzést és nyújtottak operatív segítséget. Általában a szerződések előkészítése jó úton halad, sajnos, azonban több helyen a szakszervezeti bizottságok időhiány miatt nem tudták még testületi ülésen megtárgyalni. Szabó elvtárs beszédének befejező részében hangoztatta, hogy a gazdasági mechanizmus reformjának megvalósításában kiemelkedő szerepük lesz a szakszervezeti tisztségviselőknek és aktivistáknak. Fel kell lépniük a pesszimizmus, a kétkedés, a türelmetlenség, s a már bevezetés kezdetére azonnali nagy eredményeket váró hangulat ellen. Ezért meg kell szilárdítani a" aktívahálózatot. Jobban fel ke’’ használni a meglevő és működ-' szervezeti formákat és módsz reket. El kell érni, hogy az c1 tató, felvilágosító, nevelő te kenység a vezető szervek mi dennapos munkáidnak szeri- része legyen — fejezte be r< ferátumát Szabó Lajos elvtá’ Ezután vita következett, ma a Szakszervezetek Megyei T nácsa elfogadta a szakszervezi tek közvetlen és távlati felada tálról szóló határozatot.
