Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-19 / 299. szám
4, oldal 1967 december 19, kedd Népesebbek, élénkebbek a tanácstagi beszámolók Számadás a bájai lakásépítésekről Nagy a húzóereje a KSSZ akciójának Bozsó János és Búza Barna kiállítása Kiskunhalason Mcgyeszerte folynak a tanácstagi beszámolók, mire e sorok megjelennek, nagyrészük már lezajlott. A jelentések szerint ezeken több választó vett részt, mint az előző években, érdektelenség nem tapasztalható, érdemibb a vita, bátrabbak a felszólalások. Mindez annak is tulajdonítható, hogy a tanácstagok felkészítésében hatásosan kapcsolták össze végrehajtó bizottságaink a régi, bevált és az újabb módszereket. Ügy gondoljuk, magukat a bajai választókat is kellemesen lepték meg a tanácstagi számadás lakásépítésre vonatkozó közlései. Ezúttal nem is térünk ki például a víz- és csatornahálózat, vagy az út- és járdaépítés biztató feladatainak, s az építőmunka egyéb sikereinek ismertetésére. Azon futunk végig vázlatosan, hogy a legnagyobb társadalmi gond, a lakásépítés megoldásában milyen léptekkel haladtak előre Baján. Gárdonyi utca: a városi tanács vb városfejlesztési csoportja építette azt a 2x8 lakást, amelybe még ez év elején beköltöztek lakóik. Tető alatt van, s a belső szakipari munkákat végzik azonban az ú jabb 2x8 lakáson, amelybe előreláthatólag 1968 februárjában költözni le[apán érdeklődés az„Egyszál ■apa«“ iránt Tomo Nagai, az egyik legnagyobb tokiói színház, a Haiyuza vezető drámai színésze háromhónapos európai tanulmányútja során e héten Kecskemétre érkezik, hogy megnézze a Katona József Színházban Raffai Sarolta. Egyszál magam című drámájának előadását. A japán színházi szakember tanulmányútjának célja, hogy Európában darabokat kössön le színháza számára. Tomo Nagai lattanba való visszaérkezte után előadást tart az európai színjátszásról és színházkultúráról a fiatal japán színészeknek. hét. Elképzeljük az egyszoba- konyhás lakások tulajdonosainak örömét. Ugyancsak itt építi a Kecskeméti Építő- és Szerelőipari Vállalat a járási tanács, illetve az Országos Távvezetéképítő Vállalat dolgozói részére a 4—4 szolgálati lakást... Aki egykét éve nem látta, nem ismeri meg a Gárdonyi utcát. Beépült, s a mögötte levő rendezetlen terepet is csinosították. Martos Flóra utca: ugyancsak tető alatt van már, s a belső szakipari munkák zajlanak az ABC áruházzal szemben épülő emeletes házban. A jövő év első negyedévére várható a 27 garzonlakás átadása. Tóth Kálmán tér 6.: a régi 4 lakás helyére 30 lakás és modern üzletsor került ebben az évben. A 3. sz. alatt az ÁB új irodahelyiségei, s 3 emelet magasságában 9 lakás kerül tető alá ez évben. Mennyivel városiasabb lett a tér! Nincs foghíj. , Minden elismerés megilleti a városi KISZ-bizottságot is, amely országosan megismert hagyományaihoz méltóan szorgalmazza a fiatalok új otthonainak építését. 40 lakáshoz szállítják az anyagot a tanács által átadott terepre, a régi fonoda helyére. 28 KISZ-lakást az Epreskert utcában adtak át ebben az esztendőben. Megkezdték a 29 lakásos, kétszintes sorház építését a Bokodi úton... A városi bizottság példáján felbuzdulva az állami gazdaság KISZ- szervezete 57 lakás építését kezdeményezte a Kertészeti Technikum mellett. Az első 24-et talán már át is adták, mert ezekben a napokban volt várható. És kihalhatnánk a népfrontakció keretében épülő 47 lakásos sorházat — egy-két szobás otthonokkal —, melyek fele már tető alatt, másik fele pedig fal- egyenben van, s remélhető, hogy ez is tetőt kap az idén? ... 14 lakás van már tető alatt a Petőfi utcában, s másik 14 ugyanitt előkészület alatt... Födémet kapott már az új, 50 sze- j mélyes épületrész a szociális otthon bővítéseként... 1 ... Öröm ott tanácstagnak lenni, ahol ilyen részletei vannak a városi „zárszámadásnak”. T. I. A FEGYELMI felelősség intézményének fenntartása az új gazdasági irányítás rendszerében is indokolt. Szükséges volt azonban, hogy a Munka Törvénykönyve (1967. évi II. törvény) az új helyzetnek megfelelő változtatásokat léptessen életbe. 1968. január 1-től a vállalat fogja eldönteni, hogy a dolgozót fegyelmi úton felelősségre kívánja-e vonni vagy sem. Kivéve természetesen, ha a felelősség- revonást jogszabály kötelezően elrendeli. Lényegesen bővül a fegyelmi büntetések köre, illetve alkalmazásuk lehetősége, és mód lesz arra is, hogy eljárás mellőzésével szabják ki a büntetést. Ha a vállalat a felelős- ségrevonás mellett dönt, a dolgozót csak akkor marasztalhatja el, ha bizonyítást nyer, hogy kötelességeit megszegte, valamint, ha magatartása méltatlan a munkaviszonyához. Űj fegyelmi büntetés a személyi alapbér csökkentése. A törvényhozó ezzel is a fegyelmi büntetések hatékonyságát kívánta tovább növelni. Lehetőség lesz a jövőben arra is, hogy a különböző büntetések közül esetenként együttesen többet is kiszabjanak. A fegyelmileg történt elbocsátás mellett is alkalmazható lesz a kedvezmények és juttatások csökkentése, vagy megvonása. Módot nyújt ezen felül a törvény arra is, hogy a megrovás és a szigorú megrovás fegyelmi büntetéseken kívül bármely fegyelmi büntetést egyévi próbaidőre felfüggesszenek, ha ettől nevelő hatás várható. A DOLGOZÓ a fegyelmi bűn tctés jogerőre emelkedése után, annak súlyától függően 1—3 évig a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. Ez idő alatt az ilVasárnap délelőtt 11 órakor több mint ötven műértő és érdeklődő jelenlétében a Kiskun- halasi Thorma János Múzeumban nyitotta meg Juhász Dezső, a Kiskunhalasi Városi Tanács V. B. elnökhelyettese Bozsó János festőművész és Búza Barna szobrászművész kiállítását. A három teremben a fiatal kecskeméti festő 54 olajfestlető köteles büntetéséről számot adni, a vállalat pedig a munka- viszony megszűnése esetén köteles tudomására hozni az új vállalatnak, hogy a dolgozó fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi elbocsátás további következményeként állapítja meg a törvény, hogy amíg a dolgozó a büntetés hatálya alatt áll, korábbi munkaviszonyai nem vehetők figyelembe a pótszabadság, a jubileumi jutalom, a hosszabb felmondási időre való jogosultság stb. szempontjából. A TÖRVÉNY nem tartalmazza a fegyelmi büntetés kiszabásának szabályait. Ahhoz azonban, hogy a kiszabott büntetés a kellő nevelő hatást elérje szükséges, hogy mérlegeljék a kötelességszegés súlyát, a dolgozó korábbi magatartását, személyi és családi körülményeit, továbbá az olyan különleges tényezőket, amelyek az adott ügy megítélésére lényegesen kihatnak. (Folytatjuk.) dr. Kolozsi Gyula, a megyei főügyész helyettese Pénz szavunk — egyike a legsűrűbben emlegetett magyar szavaknak — a latin pendo igéből származik. A mérlegre helyezett súlyt, a pondust, a nehezeket nevezték így. Magyarul 1481-ben írták le először. Ám Pénzes Lőrinc (1370) és Pénzverő Márton (1453) — jóléte, illetve mestersége jeleként, tehát szóösszetételében — már korábban is szerepel. A pénzt az Árpád-korbar* még súlyra mérték. Mértékményét állították ki, amelyek jellegzetes megyei tájakat örökítenek meg. Búza Barna 23 művével szerepel a tárlaton. Főként portrék, szoborkompozíciók, reliefek mutatják be a művész alkotó munkásságát. A méltó külsőségek között bemutatott képzőművészeti alkotások elrendezése dr. Janó Ákos múzeumigazgató hozzáértéséről tanúskodik. A tárlat három hónapig áll az érdeklődők rendelkezésére. Befejeződött a Televízió gyerinekbáb-fesztiválja Négy vasárnapon keresztül láthattuk a televízió képernyőjén az ország legjobb gyermek- báb-szakköreinek bemutatóit. Mint ismeretes, az ország 1700 gyermekbáb-szakkörének mintegy 20 ezer tagja területi vetélkedőkön mérte össze tudását és a legjobb 27 szakkör került az országos bemutatóra. Különös öröm számunkra, hogy megyénket a fesztiválon három szakkör is képviselte: a tiszakécskei hétközi diákotthon, a kecskeméti Szalvai Mihály Úttörőház és a kunszállási művelődési otthon gyermekbáb-szakköre. Az első kettő eredménye már ismeretes: a tiszakécskeiek az első helyezést jelentő „aranyparaván” díjat kapták, a kecskemétieknek a „bronzparaván” díj jutott, míg most a vasárnap a kunszállásiak is bemutathat- ték tudásukat. A kutya története című bábjátékával ez a csoport „ezüstparaván” díjat kapott. A tiszakécskei csoport részt vesz a televízióban karácsonv napján bemutatásra kerülő ''yermekbáb-gálaünnepségen. egysége a — 240 grammot kitévő — márka volt. 1270 körül olvasunk először — az Esztergomból Budára helyezett pénzverőház emlékeként — a budai márkáról; ez utóbb országos pénz-súlymér- ték egységgé vált. Magyarországon az első pénzt I. István — újabb megállapítás szerint: atyja, a szintén Stephanusnak keresztelt Géza fejedelem — verette ezüstből. Aranypénzt nálunk először X. Károly király — a firenzei, florenci aranypénz mintájára — veretett. Ezt az aranypénzt nevezték — a florenci mintáról — florentinusnak, forintnak. Forintunk ősének magyar neve, mint családnév, Florentos Antal (1403), Forynthos Márton (1504) személyével kapcsolatban a XV. század eleje óta szerepel. Nevezték a középkori aranypénzt dukátnak is; ez a név a velencei dukátus — fejedelemség (duca-dózse) — nevét őrizte. A középkor aprópénzét dénárnak nevezték. Ugyanezt jelentette a garas és a fillér is; utóbbinak magyar nevével 1425- ben találkozunk először. Lengyel eredetű aprópénz volt a dutka, majd a poltura. Poltu- rának II. Rákóczi Ferenc rézpénzeit nevezték. Pengőnk neve jelzői eredetű; a latin moneta i clangenst, a német klingende Münze-t nevezte el „pengő forintnak” Kossuth, mint pénzügyminiszter. Papírpénzeken! Pénzneveink közül a tallér a legifjabb. 1517-ben a Schlick grófok a csehföldi Joachimsthal — Joákhim-völgy — ezüstbányáinak fémhozamából verették az első Jachims-thalereket. E „thaler” — völgyi — szóból vettük át mi a tallér, a németek a Thaler, az amerikaiak a dollár nevét! Nálunk a legkedveltebb tallér Mária Terézia nagy ezüstje volt. A szálak nem szakadtak el••• SZTK megyei alközpont, harmadik emelet. A csontszínű falak mentén betegek ülnek. Hol itt, hol ott nyílik ajtó, s olyankor vagy nevet szólítanak, vagy egy fehér köpenyes orvos, asszisztens siet másik szobába Mikor a gondnokság fehér hangulatú irodájában összetalálkozom Nu- linek Jenő nyugalmazott tanácsi csoport- vezetővel. ő is fehér köpenyesen ül le velem szemben. Mint ahogy a doktorok szoktak, mikor páciensük meghallgatására készülnek. Persze, Nulinek Jenő nem orvos. Derűs, barna szeme várakozással teli, de nem az a fürkésző, mint a doktoroké, akik már azelőtt „felmérik” az embert, mielőtt megszólalna. — Hogy került ide? — kérdezem az ismerkedés után. Hiszen éppen azért kerestem fel, hogy „kiderítsem”: mit csinál egy közalkalmazott, aki idestova egy éve vett búcsút az íróasztaltól? Méginkább érdekel a dolog, mikor meglepetve hallom, 46 évi szolgálat után! őszinte örömmel adja meg a titok nyitját. — A költségvetés egészségügyi ágazatában dolgoztam, így haza kerültem ebbe a mostani fél-állásba is... Gondolhatja mit jelent egy embernek negyvenhat év után leköszönni... Csak azt tudja, aki átélte. — Fejével az ablak irányába int. — Olyan érzés, mintha... ott egy erkély lenne, s arról lelépne a semmibe ... Minden szál elszakadt... nincs többé szükség rá ... Rendkívül nyomasztó állapot ... Közelünkben, az íróasztaloknál csinos, életvidám hölgyek. Szemük sarkából barátságosan oda-odafigyelnek. Egy-egy férfi kolléga is át-átnéz a szomszéd helyiségből. Nulinek Jenő nagy szeretettel vet egy gyors pillantást körbe-körbe. — Nagyon kedvesek voltak... Mindannyian. Tapintatosan segítettek, hogy átjussak a nehéz napokon ... Mert igyekeztem minél előbb valami munkát keresni, hogy ne is legyen időm gondolkodni: nyugdíjas lettem ... S mintha misem történt volna. Régről munkakapcsolatban voltunk... Most is „Jenő bácsi” vagyok ... A szakmáról is beszélgetünk. Pénzügyek, költségvetés. Nagy-nagy felelősség- érzet, hivatástudat nélkül lehetetlen lett volna 46 évet végigdolgozni. Pályája legemlékezetesebb időszakának azt tartja, amikor Peták János elvtárs irányításával — „hetőnket tartottak megfelelőnek a megtisztelő feladatra” — a költségvetési csoport „alapkövét rakták le”... — Rengeteget dolgoztunk, de észre sem vettük. A régitől merőben különböző, új költségvetési rendszert alkottunk — hangsúlyozza. — Új szemléletre neveltük a pénzügyi szakembereket... S magunkat is — fűzi hozzá. Hogy nem amolyan „átlagmunka” volt, ml sem bizonyítja jobban: Nemcsak más megyékből, de még az NDK-ból is jöttek hozzájuk, tanulni. Aztán a pályán eltöltöttt idő legelső napjairól is szó esik. Kolozsvárt kezdte. Mikor átjött Magyarországra, volt alkalma tapasztalni a hivatali légkör különbségét. Ott, Erdélyben sokkal demokratiku- sabbak voltak az emberi kapcsolatok, mint itt, az úri nagyzolásban... A felszabadulás pótolta, majd feledtette a csalódást.. Minden megváltozott... Szerényen szól a Kiváló pénzügyi dolgozó kitüntetésről, a jubileumi s egyéb jutalmakról. „Ember lett a hivatalnok...” — Meleg tekintettel, lassan emlékezik. — Emberek, munkatársak maradtunk a nyugdíjaztatás után is ... Milyen jólesett, hogy a megyei tanács vb — a párt- és szakszervezet november 25-én mintegy 35—40 tanácsi nyugdíjast látott vendégül ... Buda Gábor, Gerőcs István, dr. Györgyfalvi György elvtársakkal kezdve, a szakosztályvezetők, kollégák mind ott voltak ... Zongora, népdal, a tanácsi napközis gyerekek nótázása, üdvözlés, kedves baráti beszélgetések ... Jöttek asztaltól asztalig a vezető kartársak is... Együtt vagyunk ... ezután is ... És dolgozom ... Emlékszem, mikor apósom nyugdíjba ment. Legyöngült, beteg ember, s otthon napszámra kezdte vágni a fát, ügyködött a kertben. Megyek az orvoshoz, mondom, mit csinál ez a nagybeteg ember. „A világért se beszélje le! — mondta a doktor. — Ha nem dolgozhat, hamarosan vége ...” — Most értem meg ... — Hány éves volt — akkor Nulinek elvtárs? — Harmincegy. Tóth István Az ügyész tollából: f Uj törvény a munkáról A fegyelmi eljárás A for*ist, a fillér és iársaik
