Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-11 / 267. szám

I. oldal tWl. november 11. szombat Egyszerűen, olcsón A vállalat gépállomásán Stif- li Mayer József részlegvezetővel a gondokról beszélgettünk. Ezek nagyjából azonosak a mi gép­javító állomásainkon jelentkező problémákkal. A legfontosabb feladat a munkásak folyamatos foglalkoztatása. — Szaladgálni kell a szerző­désekért. de nincs okunk pa­naszra. Nemcsak a vállalatnak, hanem számos üzemnek készí­tünk alkatrészeket, végzünk ja­vításokat. ígv tudjuk rendsze­ressé tenni a háromműszakos foglalkoztatást. Az első félévet 56 ezer új dinár tiszta nyere­séggel zártuik. Szükséges megjegyezni, hogy Jugoszláviában még a régi di­nár is forgalomban van. Ez utób­biból száz felel meg egy új dinárnak. Sok helyen még a ré­gi dinárban számolnak. Az üz­letekben két ár szerepel. Arra a kérdésre, hogy van-e elegendő alkatrész, igennel fe­lelt a gépállomás vezetője. Ezt megkönnyíti az is, hogy hat féle erőgépet üzemeltetnek és ezért rendkívül szigorú laboratórium,; vizsgálattal ellenőrzik a takar­mány összetételét, anyagát. A vállalat garantálja a minőséget és ha károsodás származik az etetésből, akikor térítést fizet. Érdemes szólni a sertéshizlal­dáról. A telepet állatorvos veze­ti: Surján Gusztáv. Tiszta svéd törzsállományuk van. Egyszerű, ötletes az etető és az itató be­rendezés. Többen megjegyezték, hogy nálunk is érdemes lenne követ­ni a példát. Egy állatorvos el­lenőrzése mellett sokkal szak­szerűbb a tartás és a hizlalás. Radmillo Jelisics üzemegység­vezető egy érdekes kísérletet mutatott be. Egyszerű nádfede- les szín alatt tartják a hízó marhákat. Az épület nem sokba került, az amortizációs költség jelentéktelen. Háromszáz jószá­got három ember gondoz itt. — Elég volna talán kettő is — magyarázza a fiatal üzemegy- egységvezető — de erre üzeme­lés közben jöttünk rá, mert a kísérletet nemrég állítottuk be. A vállalat részlegvezetője, Pap Árpád elégedetten szemléli kocsirakományt. A ZP 155-ös beváltotta a hozzáfűzött reményeket. az alkatrészbeszerzés, utánpót­lás is könnyebb. — Nálunk bizony még a sok­féle erőgéptíous miatt is nehe­zebb az üzemeltetés. Egy-egy alkatrész beszerzése sokszor hó­napokat vesz igénybe — je­gyezte meg közülünk az egyik termelőszövetkezeti elnök. A Május 25. Vállalatnak sa­ját takarmánykeverő üzeme is van. Szintén tipikus példája a gazdaságosságra való törekvés­nek. Ügyes, ötletes, rendkívül egyszerű és olcsó gépeket sze­reltek fel, amelyeket maguk készítettek. Az ötletességet bi­zonyítja.'hogy a foszfor és vita­min tartalmú tyúktrágyát is fel­használják keverésre. Az eset­leges fertőzések elkerülésére Surján Gusztáv állatorvos, a hizlalda vezetője. A jószágok előtt állandóan, ott a takarmány és a víz. Tet­szés szerint fogyaszthatnak mindkettőből. A mozgási lehető­ség csekély, csak két négyzet- méter * jut egy-egy jószágra. A hízó marhák 330 kilogrammos súlyban kerülnek exportra. Néhány dolog még tökéletesí­tésre szorul. Többek között nincs megoldva a trágyalé elve­zetése, kezelése. A magyar szakembercsoport megtekintette a Zmaj nevű ku- koricakomibá jnt. Egy-egy műszak alatt 7—8 katasztrális hold ter­mését töri le, morzsolja, kevés veszteséggel. A szárazság miatt — amely Jugoszláviát éppúgy sújtotta, mint hazánkat — ki­sebb a termésátlag, mint amire Eredetileg számoltak. Egyes hib­ridek még így is rekordtermést íaérnek. A ZP 755-ös 120 hek­tár átlagában az első mérések szerint 90,5 mázsa szemes ter­mést ad hektáronként. (Folytatjuk.) Kereskedő Sándor A Zmaj munka közben. A DOLGOZÓK testi épségé­nek és egészségének védelme az új gazdaságirányítási rendszer­ben is központi kérdés marad. A munkavédelem módszere azonban némiképpen megválto­zik. Egy mondatban így foglal­hatjuk össze e változás lényegét: a biztonságos miunka alapvető feltételeit továbbra is központi előírások — Munka Törvény- könyve, Általános Balesetelhá­rító és Egészségvédő Óvórend- szabály stb. — rögzítik, de az eddiginél nagyobb önállóságot kapnak a vállalatok a munka- védelem területén. Ismeretes, hogy az elmúlt éveikben úgynevezett komplex munkavédelmi tervet készítet­tek az üzemek. E tervekben az évi műszaki fejlesztési felada­tokkal összhangban', kidolgozták a munkakörülmények javítását célzó teendőiket is. A komplex munkavédelmi tervek elkészíté­se — és megvalósítása — to­vábbra is feladata marad a vál­lalatoknak. Ezenkívül azonban a vállalati kollektív szerződés függelékeként kidolgozzák a Vállalati Munkavédelmi Sza­bályzatot (továbbiakban: VMSZ) is. A VMSZ HIVATOTT arra, hogy a központi törvények ad­ta keretek között, hosszabb táv­ra megszabja a vállalat helyi sajátosságainak megfelelő mun­kavédelmi feladatokat. Mit tartalmaz a VMSZ? A többi között előírja melyik munkaterületen dolgozók kap­nak védőruhát, védőételt és italt. Foglalkozik a tisztálkodási eszközök és szerek juttatásával, a dolgozók munkavédelmi ok­tatásával, szabályozza az orvo­si vizsgálatok rendjét, a munka­védelmi szemléket és a balese­tek kivizsgálását. Különösen nagy jelentőségű az, hogy a VMSZ-ben határozhat­ja meg a vállalat: milyen bal­esetmegelőzési, egészségvédel­mi módszert alkalmaz, figye­lembe véve a helyi munkakö­rülményeket. Más-más műszaki színvona­lon dolgoznak az üzemek. Van, ahol korszerű, s egyben kevés­bé balesetveszélyes gépek van­nak, másutt még talán évekig nem lesz mód az elavult be­rendezések kicserélésére. Köny- nyű belátni, hogy az előbbi he­lyen egészen másfajta intézke­désekre van szükség, mint az utóbbin. EI.SOSORBAN műszaki fej­lesztéssel lehet és kell meg­szüntetni a balesetforrásokat, de célravezethet egyéb módszer is. Például: adva van egy gép, amelynek a kezelése az átlagos­nál nagyobb testi és szellemi erőfeszítést kíván a dolgozótól. Munkaközi szünettel, néhány perc torna beiktatásával azon­ban csökkenthető az igénybe­vétel. Segíthetünk oly módon is. hogy műszakonként akár többször is váltjuk a dolgozó­kat az ilyen- gépen. Konkrét példa erre: az ÉM. Fémmunkás Épületlakatosipari Vállalat kecs­keméti gyáregységében több gyártmánynál bevezetik a kö­vetkező évben a szalagrendsze­rű termelést. A munka egyhan­gúságát úgy kívánják csökken­teni, hogy a dolgozókat az ösz- szes munkaműveletre kiképzik, s így időnként helyet cserélhet­nek majd a szalag mellett. Ilyen és ehhez hasonló intéz­kedéseket vetnek majd papírra a VMSZ elkészítésével megbí­zott gazdasági és szakszervezeti vezetők, munkavédelmi aktivis­ták. Helyes, ha mint a kollektív szerződések összeállításánál is, kikérik a tapasztalt szakmunká­sok véleményét. NAGYOBB önállóság = na­gyobb felelősség. Százszorosán érvényes a képlet, ha a munka- védelemre vonatkoztatjuk, hi­szen a termelékenységnél, a gaz­daságosságnál is fontosabb a dolgozók egészségének, testi ép­ségének a védelme. E felelős­ségnek kell érvényesülnie a Vál­lalati Munkavédelmi Szabályzat elkészítésénél és következetes megvalósításánál. Békés Dezső Az első bulletin Hírben közöltük, hogy napvi­lágot látott a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet első számú bulletinje. Egy ilyen esemény nem kívánna többet néhány soros publikációnál, ha nem egy világhírű intézetről lenne szó. Mivel azonban ennék a tudományos központnak a hí­re már messze túlnőtt az or­szág határain, érdemes szólni kissé részletesebben erről a közlönyről, amely a korábbá év­könyv helyett jelent meg. Dr. Mészöly Gyula igazgató, aka­démiai levelező tag a kiadvány­ról megjegyezte, hogy a mező- gazdasági kutatás egyre gyor­sabb fejlődése ma már megin­dokolja az eredmények gyorsabb és gyakoribb ismertetését. Olvasva a bulletint, valóban Hárcius végére befejezik... Hosszú hónapok után végre azt jelenthetjük, hogy kimoz­dult a holtpontról a kecskemé­ti fedett, uszoda ügye. Mint is­meretes, építés közben kiderült, hogy gyenge a tetőszerkezet. A Központi Döntőbizottság hatá­rozata értelmében, a tető meg­erősítését és a még hátralevő többi munkát 1968. március 30-ig kell befejeznie a kivitele­ző vállalatnak. Az Ózdi Kohászati Művek el­vállalta, hogy soron kívül le­gyártja a beépítendő acéltartók anyagát. Az ÉM Fémmunkás kecskeméti gyáregysége pedig a szerkezet elkészítésére tett Ígé­retet. Az első vasszerkezet-szállft- mányok már meg is érkeztek az uszodába és a kivitelező hoz­záláthatott a tető javításához. Ezzel párhuzamosan jól halad­nak az egyéb munkálatok is. A főépítésvezető elmondta, hogy befejezték a fűtés szerelését és egy hónap múlva készen lesz a víztisztító. Novemberben jól előrehaladnak a szellőző beren­dezés építésében és december­ben már akcióba léphet a bur­koló vállalat is. Jelenleg 26 munkás dolgozik a fedett uszo­dában és ez a létszám elég. — Amenyiben az ózdi, illet­ve a kecskeméti üzemtől folya­matosan kapjuk a vasszerkeze­tet, befejezzük a munkát a ki­tűzött határidőre. Ennek érde­kében — ha kell — két műsza­kot is szervezünk — ígérték az építők. B. D. Ünnepi növendékhangverseny A Kecskeméti Állami Zeneis­kola november 9-én, csütörtö­kön este az úttörőházban tar­totta az idei tanév első növen­dékhangversenyét. A műsor orosz és szovjet szerzők művei­ből állt. A koncerten különösen a két énekes, Ballagi Márta és Aradi András, valamint a zongoristák közül Maczelka Noémi, Kontra Gabriella, Faragó Márta és Fuchs László növenék aratott nagy sikert. Az iskola kamara- kórusát Sípos Károly tanár, az ének és zenekar közös számait Lakó Sándor tanár vezényelte. Zongorán kísért: Danicsné Kiss Éva és Mészáros Klára tanár, valamint Vincze István és Zeie- nák Katalin növendék. B. J. Példaadó összefogás Tíz munkaszüneti napon 200 méter hosszú és 10 méter széles útszakasz megjavítása során 1400 köbméter földet mozgat­tak meg, 60 méter zárt- és 150 méter nyílt csatornát építettek a solti 29-es tanácstagi körzet lakosai és az út használatában leginkább érdekeltek. A Mada­ras László tanácstag szervezte társadalmi munka értéke meg­közelíti a 300. ezer forintot. képet nyerhetünk arról a na­gyon jelentős munkáról, ami az intézetben folyik. A zöldségne­mesítő és termesztési osztály tevékenységét eddig hét elis­mert és nyolc bejelentett para­dicsom, egy elismert és két be­jelentett görögdinnye, valamint egy , elismert csemegepaprika- fajta fémjelzi. A fűszerpaprika nemesítési és termesztési cso­port is több fajtát állított elő. Külön érdemes részletesebben szólni a növénytermesztési osz­tály munkájáról. Ennek felada­ta a Duna—Tisza közi homokta­lajok hasznosításának segítése. Nevéhez fűződik a zöldtrágyá­zás kecskeméti módszerének nagyüzemi megvalósítása. Esze­rint a homoktalajon a zöldtrá­gyaként vetett növény zöld tö­megét alászántás helyett takar­mányozási célra használják, és csak a tarlót szántják fel, amit azonnal bevetnék másodtermé­nyekkel. Az osztály nemesitől által előállított Kecskeméti H Rozsot százezer holdon terme­lik már. A kecskeméti édes szudáni eirokfű országszerte el­terjedt. értékes zöldtakarmány­növény. A kecskeméti áttelelő fehérvirágú somkóró fajtajelölt pedig országos kísérletekben szerepel. A kiadványban szerepel a pa­radicsom nagyüzemi termeszté­se, a gépesítés lehetőségei és az ehhez alkalmazkodó fajták elő­állítása, a csípősség nélküli fű­szerpaprika nemesítésének ered­ményei, a hibrid uborkaneme­sítés, a genetikai ismeretek al­kalmazása a triticale nemesíté­sében. Mind olyan témák, ame­lyek rendkívül érdeklik egyre fejlődő mezőgazdasági nagyüze­meink szakembereit. K. S. Négy nap a Vajdaságban p Vállalati önállóság és ainkalegyelem

Next

/
Thumbnails
Contents