Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-11 / 267. szám
t oldal lsei. november 11. szombat Munkafegyelemre, szocialista erkölcsre nevelnek Megyei tanácselnökök a társadalmi bíróságok Lelkiismeretes tevékenység és fehér foltok Akik már részt vettek valamelyik társadalmi bíróság egy-egy tárgyalásán, tapasztalhatták milyen hatása van a munkatársak kollektívájának a megtévedt, magáról megfeledkezett ember nevelése szempontjából. Legtöbb vállalat igazgatója, szakszervezeti bizottsága, az üzemek vezetői felismerték az ebben rejlő lehetőségeket és ki is használják a munkafegyelem megszilárdítása, a társadalmi együttélés szabályainak érvényesítése, a szocialista erkölcs kialakítása érdekébeti. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa, az ügyészség, a bíróság komoly szakmai támogatást nyújt a dolgozók e választott szerveinek, hogy döntéseik megfeleljenek a jogszabályoknak, a törvényességnek. Nem kis ügyek... A társadalmi bíróságok elé olyan ügyek kerülnek, amelyek a vállalati munkával, a fegyelemmel, a dolgozók munkahelyi magatartásával függnek össze, s amelyek elbírálása nem igényel különösen nagy munkát, magas jogi képzettséget. Mégsem kis ügyek ezek és helytelen volna lebecsülni jelentőségüket. Nemcsak az elkövetőre, vagy mulasztóra, hanem az egész kollektívára hatással van a helyszíni tárgyalás, a munkatársak előtt, azok részvételével lefolytatott eljárás, amely nagyon alkalmas arra, hogy megakadályozza az első lopást követő, esetleg sokkal nagyobb, súlyosabb bűncselekményeket. Egy-egy műhelyben, szerelőcsarnokban, vállalati kultúrteremben megtartott tárgyalás jól szolgálja a bíráskodásnak a visz- szatartásra irányuló törekvését. Kecskeméten és a járásban Nemcsak a zöld színű orkánt keresik! A bajai áruház raktárába naponta érkeznek a nyáron előre megrendelt őszi-téli ruházati cikkek. A város és a közeli községek lakóinak ruházait ellátásáért az idén is sokat tesz a környék legnagyobb áruháza. Egyes ruházati cikkeket azonban hiába keresnek vásárlóink. Az ipar még mindig kevés fekete műbőrzekét készít, ami miatt elsősorban a motorkerékpárosok bosszankodnak. Az orkánkabátból jelenleg van elegendő, csak az a baj, hogy általában zöld színben lehet kapni, holott az emberek a barna és kék színű orkánt is keresik! A „hagyományos” hiánycikkek közé tartozik az orkánanyagból készült lem- berdzsek. A divatos, változatos fazonú férfi télikabátok mellett a falusi férfiak keresik a rövid, úgynevezett mi- Kádó télikabátot, de ebből is keveset gyártott az ipar. Gyürki István levelező, Baja, Dimitrov u. 19. Véradónap Garán A Bajai Véradó Állomással három éve kötöttek a garaiak szocialista szerződést, amit eddig minden évben teljesítettek. Az egyik szüreti napon ismét hírt kaptunk: vérre van szükségük a bajai városi kórházban kezelt betegeknek. A szüreti munka ellenére azonnal megindult a szervezés, élen Krics- kovics Ferenccel, a községi tanács vb-elnökével, Aranyos Istvánné, Bíró Magdolna és más tanácstagokkal. A munkába bekapcsolódtak a vöröskeresztes aktívák, az egészségügyi dolgozók is. Rövid idő alatt százhetvenkilencen gyűltek össze a községből — köztük hetvenhat első véradó —, hogy segítsenek. A jelentkezők csaknem 60 liter, életet, egészséget visszaadó vért adtak. A garai önkéntes véradók jelesre vizsgáztak humanizmusból, megillette őket a Bajai Véradó Állomás és kórház vezetőinek, munkatársainak elismerése, köszöneté. Schmidt István, Gara, Dob utca 2, összesen negyvenkét társadalmi bíróság működik. Milyen ügyekben döntenek? Példaként említsünk meg két esetet. Az ÉM Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat társadalmi bírósága például személyenként háromszáz forint pénzbüntetéssel sújtotta H. I. és T. Gy. kőműveseket, akik még a nyár folyamán egy alkalommal takarókat loptak a vállalat kiskunhalasi munkásszállásáról. A munkatársak elrendelték azt is, hogy a büntetést a vállalati híradóban tégy ék közzé. Találkozunk azonban ennél sokkal szigorúbb ítélettel, illetve határozattal is. A Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat társadalmi bírósága azonnali hatállyal elbocsátotta egyik dolgozóját, aki többször részegen jelent meg a munkahelyén. Ebből következett, hogy selejtesen dolgozott, a bérlőtől bort követelt stb. Előzőleg többször figyelmeztetésben részesült, de az falra hányt borsó volt. A munkatársak kénytelenek voltak azonnali hatállyal elküldeni, hiszen a javulásra, a megváltozásra semmi hajlandóságot nem mutatott. Ahol csak papiron van... Azokon a munkahelyeken, ahol a társadalmi bíróság csupán papíron létezik azzal érvelnek, hogy a tárgyalások lefolytatása sok időt venne igénybe. Helytelen csupán ezt az oldalát figyelembe venni a kérdésnek egyrészt, mert a tárgyalás esetenként legfeljebb egy óra, másrészt ez az idő egyéb vonatkozásokban bőségesen megtérül. Elég, ha a fenti példánál maradunk, s csupán a lógósokról szólunk. Egy fegyelme- zetlenkedő méltó megbüntetése helyeslést, egyetértést vált ki a becsületes dolgozók részéről, s I megfékezi azokat, akik esetleg j hajlamosak hasonló cselekmé- j nyekre. A társadalmi bíróságok j ugyanis éppen azért jöttek létre, hogy az ügyekkel közvetlenül, a helyszínen foglalkozzanak, s ezáltal szélesítsék a demokratizmust, erősítsék a munkás kollektívát. Az említett negyvenkét társadalmi bíróság között sajnos, több olyat is találunk, amely gyengén* vagy egyáltalán nem működik. Az előbbire példaként hozhatjuk fel az ÉPSZER Vállalatot, ahol olyan ügy is található, amelynek befejezése fél évig, vagy tovább húzódik, bár az ügyészség többször sürgette az illetékeseket Ezekből a körülményekből arra lehet következtetni hogy sem a szakszervezeti bizottság, sem a vállalat gazdasági vezetői nem veszik komolyan a dolgozók e választott szerveit, nem ismerték fel az ebben rejlő lehetőségeket. Kétségtelen, hogy az új gazdasági mechanizmusban — a nagyobb vállalati önállóság a szélesebb demokratizmus keretei között — jelentősen megnövekszik a társadalmi bíróságok szerepe és jelentősége. Ajánlatos tehát, hogy ahol ilyen van, számolják fel a „fehér foltokat”, és szükség szerint éljenek a társadalmi bíróság nyújtotta nevelés lehetőségével. G. S. Szakonyi Károly: A fiúcska meg a kapitány A fiúcska már felismerte a mozdulatok jelentőségét, s azt is jól tudta, milyen sorrendben következnek. Először is a hajó az öböl közepéig ugyanazzal a sebességgel úszik, mint ahogy a nyílt vizen közeledett a parthoz. Aztán az öböl közepe tájáról éles, rövid csengetés hallatszik, a jól kivehető motordübörgés üteme megváltozik, a hajó úszása lelassul, hogy szép ívben — az öböl csendes vizén széles hullámokat verve — a móló cölöpéihez fordulhasson. Közben újra felhangzik a csengetés, valahonnan a vízszintről (a fiúcska soh- sem látja jól, honnan?) csípős füst csap fel kis pamacsokban, a motor elhallgat, s a hajó nesztelenül siklik a kikötőhöz. Ilyenkor már a kapitány is megjelenik a parancsnoki hid ajtajánál, s valami effélét kiált: — A harmadik cölöpre dobd a kötelet, Józsi! — Ezek szerint tehát Józsinak hívják a sovány, szemüveges matrózt. Nagyon helyes, hogy a matróz sovány, gondolta a fiúcska, a kapitány meg hatalmas, pocakos, erős, fordított esetben a dolog elég hihetetlen lenne. Noha a fiúcska érdeklődve nézte, miként dobja Józsi — a matróz — a kötelet a cölöpre, hogyan húzza meg, s tekeri rá, hogy tartsa a hajót, arra a rézmicsodára, aminek jó lenne tudni a nevét, mégis inkább a kapitányt figyelte, a kékzubbonyos, tengerészsapkás, erőteljes férfit, csodálta nyugalmát, lassú lépteit (ahogy végig megy a fedélzeten) —, s elképzelte őt a nyílt vizen a kormánynál, a vízre szegezett tekintettel, elképzelte, hogyan küzd a hullámokkal a viharban, hogyan manőverez a ködben, s nagyon szerette volna, ha egyszer beszélgethetne vele. De hát csak a kikötő korlátjáig merészkedett, ott ácsorgóit kis rövid nadrágjában, magas nyakú szvetterében a móló sárga értekezlete a A tanácsok építésügyi és városfejlesztési feladatairól tanácskoztak pénteken dr. Dallos Ferencnek, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetőjének elnökletével a Parlamentben a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok vb-elnökei. AZ értekezleten, amelyen részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is, dr. Trautmann Rezső építésügyi és városfejlesztési miniszter tartott vitaindító referátumot. Jól halad a munkával a jánoshalmi 15 tantermes iskola építője, a tanács építőbrigádja. December 31-én átadják a földszinti tantermeket. Az épület többi részébe, közte a 120 személyes kollégiumba márciusban költöznek be a gyerekek. Megkezdték a szakipari munkákat, dolgoznak az asztalosok és burkolok is. A tetőn a szigetelés utolsó rétegét készítik. kavicsain, leste a felbukkanó hajót, izgatottan figyelte a kikötés mozzanatait, a kiáltásokat; nézte az érkező és az induló utasokat. Gyönyörű hajó volt: karcsú és fehér, vörösréz kürtőin csillogott a nap; kis bronzharangja, kifényesített lámpái, barnára pácolt fakorlátja, kötélzete, magasba nyúló árboca mindannyiszor ámulatba ejtette. Ha lefutott a kikötőbe, megkönnyebbülten felsóhajtott, ha nekivágott a víznek, aggódva követte tekintetével, amíg csak el nem tiint, s visszaérkezéséig nem szűnt izgalma: vajon megérkezik-e? Ősz volt már, a tó partjáról elutaztak a nyaralók, a táj elnéptelenedett, s ahogy teltek a napok, egyre kevesebb lett az utas. De a kis hajó még napjában kétszer átkelt a vizen, s a fiúcska mindannyiszor ott várakozott a mólón. Eleinte, mondom, csak messziről merte lesni a Hanná-t (így hívták a hajót) —, de ahogy múlt az idő, mind közelebb merészkedett. E gy napon, amikor a kapitány, a matróz és a bajszos, olajos gépész a hajó Parlamentben Egyebek között beszámolt arról, hogy a közeljövőben 50 község önálló építésügyi hatósági jogkört kap. Elmondta, hogy több új, a városrendezést és az ezzel kapcsolatos hatósági jogköröket átfogó jogszabály kiadását készítik elő. Ezek közül az országos építésügyi szabályzat átdolgozása a legjelentősebb. (MTI) Eesidisrségl krónika FELBORULT A TRAKTOR, MEGHALT A VEZETŐ Tragikus baleset történt november 9-én a kora délutáni órákban Baján a Vörös Fény termelőszövetkezetben Szmozsák József, 17 éves bajai lakos a közös gazdaság egyik erőgépének gyakorló vezetője a határban szántott. Az egyik fordulóban a gép kerke belecsúszott az árokba, a traktor megbillent és felborult. A szerencsétlen fiú a traktor alá került. A mentők rövid idő múlva a kórházba szállították, ahol azonban november 10-én meghalt GONDATLANSÁGBÓL SŰLYOS TÜZESET November 9-én hajnalban tűz pusztított Orgovány határában a III. kerület 257. számú tanyában. A 31 méter hosszú nádtetős lakó- műhelyépület teljesen leégett. A helyszínre kiérkezett tűzrendészeti bizottság megállapította, hogy Farkas Gyula, — a ház gazdája — november 9-én hajnalban 5 óra tájban a házban levő asztalosműhelyben bér- fűrészelést végzett eközben cigarettára gyújtott. Munka közben a parázsló cigarettát letette, s elfeledkezett róla. Alig fél óra múlva eltávozott hazulról. A cigaretta meggyújtotta a műhelyben felhalmozódott forgácsot, amelytől a gyúlékony nádtető tüzet fogott. Az előzetes becslések szerint az anyagi kár meghaladja a 27 ezer forintot. G. G. A jugoszláv tu műsora ■ * SZOMBAT 9.40: Iskola-lv. — 14.50: Iskola-tv. — 17.40: Feledhetetlen dalok. — 18.00: Hírek. — 18.15: Bábjáték. — 19.15: Időgép. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv-híradó. — 20 40: Szerelem, ó, szerelem! — 21.40: Régit is, újat Is. — 21.55: Világűri kalandok. Sorozatfilm. — 22.45: Tv-hír- i adó. azon részén beszélgettek, ahonnan nem láthatták, a fiúcska óvatosan átbújt a korláton, és szívdobogva, lopva megérintette a hajó fehér, hűvös fémtestét. Ezalatt a kapitány éppen azt mondta a matróznak, meg a gépésznek: — Hát már éppen elegem van ebből a furikázásból. Ráadásul utas sincs. Vége lehetne a szezonnak, a könyökömön jön ki ez az átkozott ingajárat! — Igaz, ami igaz — mondta a matróz —, megunja az ember. — Már azon is gondolkodtam — folytatta a kapitány —, hogy itthagyom ezt áz egészet. Dehát hová menjek? Mindennek megvan a maga hátránya. Panaszkodtak volna még egymásnak, de elérkezett az indulás ideje, mindegyikük elfoglalta a helyét. — Nézz ki — szólt a kapitány —, van-e utas? — Egy kisfiú — látta meg a fiúcskát a matróz. — Más nincs. — Velünk akarsz jönni? — kérdezte a kapitány. A megszólítás váratlan volt,
