Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-10 / 266. szám

t oldal 1961. november 16. péntek Napi postánkból Eletet szépítő apróságok A történet, amely levélírásra kész­tetett, apróság. És mégis több an­nál: jóleső, az életet szépítő apró­ság. Pedig nem történt semmi kü­lönös, csupán emberségesen bántak velem, mint ügyféllel. Nyárlőrinci illetőségű vagyok, de Székesfehérvárott dolgozom. Novem­ber 2-án hajnalban motorkerékpár­ra ültem, hogy reggel 8 órára Kecs­keméten, a járási rendőrkapitány­ságon legyek csehszlovákiai útlevél megszerzése céljából. Az Elvtársnő, aki az útlevélügye­ket intézi, látva, hogy átfázva ér­keztem, kedvesen h lyel kínált a meleg szobában és ott, az ő íróasz­talán töltöttem ki a szükséges kér­dőíveket. S Nem én kértem, ő ajánlotta fel, hogy várjak néhány percet, soronkivi.il aláíratja az en­gedélyt az illetékes elvtárssal. Negyedóra alatt a kezemben volt a kész érvényes betétlap. Nem kel­lett két-harom nap múlva újra 300 kilométert motorozni! Nemcsak a gémberedett kezem-Iábam melege­dett át a fűtött irodában. A szívem­ben is éreztem melegséget... Szeretném ezt neki lapjuk hasáb­jain megköszönni. Lója Ervin könyvelő Székesfehérvár HÁZTETŐK (S. M. felvétele.) Vállalati, üzemi társasutazások Bécsbe Az IBUSZ új formáját vezet­te be a külföldi társasutazások­nak. Vállalatok, üzemek, intéz­ményeik stb. részére hirdet ol­csó, rövidtávú, ausztriai kirán­dulásokat. Az utasok csak vál­lalati dolgozóik lehetnek, vagy ezek közvetlen hozzátartozói. A programban úgynevezett rész- penziós ellátást biztosítanak, vagyis az IBUSZ adja a szál­lást, a reggelit és naponta egy főétkezést, a többiről az uta­sok maguk gondoskodnak. Ezen­kívül az IBUSZ egy félnapos, szakszerű városnézést biztosít Bécsbem, idegenvezetővel (au­tóbuszos városnézés. Schön- brunnt és Semmeringet is be­leértve), a bécs—grazi csopor­toknál pedig egy grázi város- mézest is. Eddig több száz cso­port vette igénybe esd az olcsó, külföldi társasutazási módot. A nagy népszerűségre való tekip.- tettel az IBUSZ az őszi és a té­li hónapokban is elindítja nép­szerű bécsi autóbuszait. Jelentkezni a kecskeméti, vagy bármely megyei IBUSZ- irodánái is lehet. Mindennap voSt tűz... Legtöbbször a mezőgazdaságban Pszichológusok a vevők szolgálatában Közvéleménykutatás szóban és írásban — Szükség van az emberismeretre is Miért igénylik az önkiszolgáló játéküzletet? Hetek óta érdekes kísérletek fólynak a BIK kecskeméti Rá­kóczi úti játékboltjában. Ko­vács Ferenc, a Belkereskedelmi Kutató Intézet pszichológusa két kollégájával, Dézsi Lajossal és Orosz Szilviával a hét bizonyos napjain kutatja itt a vevők és az eladók lélektanát. Az inspiráló kirakat — Júniusban, Budapesten kezdtük a munkát, vidéken pe­dig Kecskemét az első vidéki város, ahová ellátogattunk — mondta Kovács Ferenc. — A BIK Vállalattól, az üzlet dol­gozóitól minden segítséget meg­kaptunk, s ami még megnyug­tatóbb: a vásárlók örülnek, hogy elmondhatják véleményü­ket, amelyből igyekszünk meg­felelő következtetéseket levon­ni. A végső összegezésre — az egy évig tartó kutatási prog­ramnak megfelelően —, a Jövő nyáron kerül sor. A kérdőíves és szóbeli módszerrel végzett közvéleménykutatás eredmé­nyeit azonban nemcsak a játék­kereskedelem, hanem más ke­reskedelmi szakmák is haszno­síthatják majd. — A kirakatban megtetszett a lengyel gyártmányú összerak­ható szerkezet, ezért jöttem vá­sárolni — válaszolta egy negy­ven év körüli, aktatáskás férfi Orosz Szilvia kérdésére. — Igen, elégedett vagyok, mert több játék között válogathat­tam, a szerkezet működését ma­gam is kipróbálhattam. Nem is olyan egyszerű... — A játékvásárlásnál — ma­gyarázta Dézsi Lajos —, sok­féle szempontot kell egyeztetni. Japán művész Kecskeméten Különleges zenei élményben lesz része a kecskeméti műve­lődési házban a ma este 7 óra­kor kezdődő hangverseny kö­zönségének. Tsuyoshi Tsutsumi, a vendégszereplő japán gordon­kaművész számos nagyhírű ze­nei verseny győztese, igazi vi­lágjáró korcertvirtuóz, kecske­méti műsorában Francoeur, Britten, Brahms, Mamiya, Cho­pin és Ciserpnin művelt adja elő. Figyelembe kell venni minde­nekelőtt a gyermek életkorát, hogy ennek megfelelően pozi­tív irányba fejlessze a játék a gyermek készségét, tevékenysé­gét, ügyességét, ízlését. Az ál­talános technikai fejlődés be­folyásolja a játékkonstruktőrö­ket is, akik az igényeknek meg­felelően egyre több mozgó, technikai játékot alkotnak. S mindenképpen hasznos, ha a gyermek jelen van a játékvá­sárlásnál ... A kitöltött kérdőívek válaszai is tanulságosak a pszichológu­sok számára. A kérdezettek döntő többsége igényli az önki- szolgáló játéküzletet, mert ily módon nagyobb önállósággal választható ki az áru, az egyéb­ként megfelelőnek tartott vá­lasztékból. Viszont több mű­anyagjátékot kémek a vásárlók azzal a kikötéssel, hogy a mű­anyag kevésbé legyen törékeny. Egyes távirányítású játékok sé­rülékeny szerkezete miatt is több kifogás merült fel. Az úgynevezett harci játékok Iránti igény egyre csökken a szó- és írásbeli válaszok alapján. Eladók és a lélektan Dr. Franyó Jánosné boltveze­tő és Réthei Gyuláné eladó kezdettől fogva szívesen vesz részt a pszichológusok munká­jában. — Régebben nem is gondol­tam — jegyezte meg dr. Franyó Jánosné —, hogy mennyi min­dennel szükséges tisztában len­ni a játékkereskedőnek. Ismer­ni kell a különböző típusú fel­nőtt, férfi és női vásárlókat, pillanatok alatt dönteni: kinek, milyen természetű tanáccsal szolgáljunk, tudni azt, hogy miért éppen ezt, vagy azt a já­tékot ajánljuk a különböző kor­osztályú gyermekeknek. S habár a kutatók általános következtetések levonására tö­rekednek, ml az árubeszerzés­től az eladásig igyekszünk fel­használni már most bizonyos tapasztalatokat, hogy növekvő forgalmú üzletünkből vevőink méa elégedettebben távozzanak. B. Gy. A megyei Tűzrendészet! Pa­rancsnokságon — ahol minden tűzesetet nyilvántartanak — nemrégiben készült el a harma­dik negyedév statisztikája. A számokból, sajnos, azt kell meg­állapítanunk, hogy az utóbbi három hónap is bővelkedett tűzesetekben, s nem volt olyan nap, hogy valahová ne hívták volna a tűzoltókat, mert ki­gyulladt egy épület, raktár, ka­zal stb. Sok tanulsággal szolgál a tűz­esetekről készült kimutatás. Mindenek előtt az tűnik ki a számokból, hogy legtöbbször a mezőgazdaságban — termelő­szövetkézetek, állami gazdasá­gok területén — keletkezett tűz. Ez arra figyelmeztet, hogy fokozottabb gondosságra, ellen­őrzésre van szükség. A második helyen — gyakoriság tekinteté­ben — a lakóházakban, vagy azok környékén keletkezett tűz­esetek szerepelnek. Ez a tény azért is figyelemre méltó, mert most kezdődött meg a fűtési idény, ami fokozott veszélyt je­lent, különösen akkor, ha nem vagyunk elég körültekintőek. Minden lakásban elsőrendű fel­adat, hogy megvizsgáljük a fű­tőberendezéseket, úgy helyezzük el a kályhát a szobában, hogy a sugárzó hőtől ne gyulladjon meg semmi. Az elmúlt negyedév tapaszta­lataiból szót érdemel az is, hogy tizennyolc olyan tűzeset fordult elő, ahol a kár meghaladta a 10 ezer forintot, s a három hó­nap alatt mintegy fél millió forintot kitevő érték vált a lán­gok martalékává. Igaz, hogy a tűzesetek 25 százalékát vil­lámcsapás okozta — bár ez ellen is lehet ma már védekezni —, de sok még a gyerekjátékból, dohányzásból, eldobott égő gyu­fától keletkezett tűz is. Nem indokolatlan tehát, ha ismét fokozottabb gondosságra hívjuk fel a lakosság figyelmét, hiszen a tűz megelőzése első­sorban mindenkinek saját ér­deke, de közösségi feladat is. Tartsuk be az előírásokat és segítsük a lakások tűzrendé­szet; ellenőrzését végző önkén­tes tűzoltók és kéményseprők munkáját. Dudás István tűzoltó őrnagy Arnold Zweig: Gonosz Áirna K ezdetben, amikor először látta, az első órákban, nem is tetszett neki Anna. Nyakához mérten túlságosan ke­reknek találta arcát, szemét pedig fölöt­tébb kiabálónak; előkelő dámára emlékez­tető modora kezdetben feszélyezte a férfit, azután meg mulattatta; közönséges görlöcskének tartotta az ifjú teremtést. Anna később meghívta teára — mint a férfi megtudta, annak idején 5 is alig ébresztette fel a lány érdeklődését, mert inkább tudósnak látta, pedig arra szá­mított, hogy a művésszel és tevékeny em­berrel ismerkedik meg, de azért meghív­ta. Pont rózsákat hozott neki, s az elragad­tatástól szinte ittasan távozott. A lány csevegett, nevetett, fényképeit mutatta, régi pajtásaként és jó barátjaként kezel­te. De az volt a legfőbb, hogy egyedül az ő számára ült ott, csak rá pazarolta min­den varázsát, amely megmámorította a tömeget. A megtestesült géniusz, a legmagasabb rendű vonzerő, a föld ékszere, az élet ál­dása volt ez a lány. S a férő is tetszett neki, mert érezte, hogy tetszik a férfinek. Felismerte derűs bölcsességét — először Nyolcvan esztendeje született a kiváló német író. Ebből az alkalomból közöljük „Pont és Anna’» című novellájának egyik részié tét Vajda Gábor fordításában. ez tárult fel belőle a lánynak. Mert ke­cses vállán ülő, világos francia fejében meglehetős belátás és kételkedés uralko­dott, igaz, a férfi gyakran úgy találta, hogy helytelenül él vele, és túlzásokra csábítja. Ismét találkoztak, s amikor a lány is meglátogathatta őt otthonában, bi­zalmasabbá és meghittebbé vált kapcsola­tuk. Karját a férfi válla köré fűzte, ajkát kínálta neki, összetegeződtek. De mindezt kötelezettség nélkül, jó barátnőként tette, legkevésbé szerető módján. Anna tudta, hogy magával ragadja az embereket. — milyen szép vagy — mondta neki Pont, amikor egy délután kibontott hajjal ját­szott a szőnyegen mackójával —, milyen szép is vagy te, Anna! — Nem igaz — vá­laszolt a lány —, nem vagyok szép. Nem akarom, hogy te is azt szajkózd, amit a többi. — De elbűvölő vagy — vetette el­len a férfi, fegyelmezve magát. — Ez igaz — hangzott a felelet —, elbűvölő vagyok. F) i esek vés nélkül, nagyon nyugodtan mondotta ezt, leszögezve egy vilá­gosan felismert tényt. Egy pillanatra fel­nézett, azután ismét visszafordult a plüss- mackóhoz, játszadozó gyermek komolysá­gával orchideás vázát állított a mancsai közé; a buja virág lilán és aranylón haj­longott a bárgyú elownpofa előtt. A lány tudta, hogy Pont határtalan, szétömlő ká- bultságban távozik tőle, és heves szívdo­bogással érkezik hozzá, akár a titokban és Izzón szeretett barátnőjéhez találkára siető ifjú. A férfi a kertvárosban lakott, a nagyvárosban naphosszat tartó munka és tárgyalások után jött teára a nővérek­hez, s ők megvetettek a heverőn, odavitték neki a teát, nyalánkságokkal kínálták, dé­delgették. Néha felesége, Lucie is feljött vele, nagyon tetszett neki a két lány; es­ténként azután látták Annát táncolni. Angéla, aki különben is tartózkodóbb volt, még jobban megértette magát Lucie asz- szonmyal, amikor a zongoránál énekeltek. Vasárnaponként néha együtt ültek né­gyesben Ponték béréit kertjében, málnát szedtek, nevetgéltek, vagy túrták a földet a gyerekekkel, akik buzgón építkeztek, te­li vödrökkel hozták apjuknak a homokot, és lába elé szórták a kavicsra. Pont maga előtt látta Anna szemét, ugyanolyan szí­nű volt, mint a haja, hallotta hangját, be­szippantotta a virágillatot gondozott, egy­szerű vonalú ruhájából, amely minden divatmajmolás és különcködés nélkül, már-már természetellenes bájjal simult formássá edzett testéhez. Szíve ■ és pulzusa a lány mozdulatainak ütemére vert. Ilyenkor maradéktalan boldogság­ban lebegett. Nem gondolkozott, nem töp­rengett, úgy fogadta el, ahogy volt, akár egy őselemet, és vadul szerette. Szenvedett, ha távol volt tőle. Mihelyt idegenek, másféle emberek társaságában tudta a lányt, már úgy érezte, hogy nem is létezik számára ... Dont tudta, milyen keményen dolgo­1 zott. Az esti fellépések előtt resz­ketve nyúlt el székén vagy ágyában. Le­küzdhetetlen félelem béklyózta le tagjait: most,, ezen az estén bizonyosan elhagyja az ihlet. Ma mértéktelen- esetlegség terí­ti földre, épületes butaság vet véget a

Next

/
Thumbnails
Contents