Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-10 / 266. szám

1861. november 10. péntek

3. old a)

Hegyekből Jött emberek Négy nap a Vajdaságban o->

Sziklákat, fenyvesekkel borított hegyoldalakat képzel az ember köréjük. Ez nem megy könnyen a szabadszállási csupasz síkságon. Erős, görnyedt vállú nők és férfiak »Binden korosztályból, kezükben fürgén jár a répafejelő.

Figyelmüket leköti a munka, egymáshoz is ritkán szólnak. Öltözékük rikítóan szedett- vedett, híján minden eleganciának, de ehhez a munkához aligha illenék más.

— Mi újság Cserépváralján? kérdem tőlük, mivel tudom, hogy odavalósiak.

— Megtudjuk, ha hazamegyünk — feleli az egyik nagykalapos, csontos arcú férfi.

— És milyen itt az élet, a Lenin Tsz földjén?

— Megjárja — szól most egy kék melegítős, fiatalnak mondható asszony. — Csak jó idő legyen, legalább addig ne essen az eső. amíg mi itt vagyunk.

A többiek helyeselnek. Most már megered a társalgás csatornája, bővebben buzog a beszéd.

— Tavaly voltunk itt először, összesen egy hónapig, szintén a betakarításkor. Két turnusban, átlagosan harmincötén.

— Az idén már kapálni is eljöttünk. Most pedig, a cukorrépaszedéshez, vagyunk hetvenkettőn.

— De mi törtük a kukoricát

is.

— A kereset? Nem panaszkodhatunk. Egy napra 85 kiló csöves kukorica személyenként. Megtaláljuk a számításunkat, de másképp nem is jöttünk volna el.

És folyik, folyik a szó, a

dicséret, dicsekvés, megelégedettség.

— A kukoricánkat el is szállítja a tsz. Természetesen minket is. Ide is teherautóval hoztak bennünket.

Automata, ól

A Bajai Hűtőházban járva eszembe jutott az egyszeri automata, amelynek a dobozában egy ember csücsült és szorgalmasan adogatta kifelé a lyukon a cukorkás zacskókat. Azért jutott ez eszembe, mert az üzem vadonatúj. Nyugatról vásárolt automata töltőgépe majdnem így működik. Egy jólképzett szakmunkás ül a szerkezet mellé készített hok- kedlin, s naphosszat igazgatja, rakosgatja a töltőgép szalagján a papírdobozokat.

Miért kell kézi erővel kombinálni az automatikát?

— Azért, — mondta az üzem egyik vezetője — mert a hazai gyártmányú dobozok de- forhiálódnak, összelapulnak a gép karmai között.

— Rossz a drága pénzen — feltehetően dolláron — vásárolt masina? — firtattam tovább a dolgot.

— Nem a gépben, hanem a doboz minőségében van a hiba. Puhább a papírja, mint kellene, s egy kicsit elnézték a méretet is a nyomdászok — hangzott a válasz.

A hűtőhöz dolgozói tehát ml mást tehetnének, segítenek az automatának. Igazgatják, Illeszthetik a dobozokat, s ami mégis összelanui — látogatásom ideién körülbelül minden harmadik erre a sorsra jutott — azt óvatosan kikaparják a gépből és később megtöltik hagyományos módon. Mert a doboz elég drága; 8? fillért kóstál darab la. Illik becsben tartani. De Illene azt az automatát is megbecsülni — néki alkalmas skatulyákkal — hiszen még a cifra kartondobozoknál is drágább. Olyan drága. bogy tgy. féllg-meddlg dísznek használni, Igen nagy fényűzés.

B. D.

— ®e vagyunk néhányan, akik pénzben váltjuk meg a részesedésünket. Hogy mennyi jön ki? A két hétre jócskán a kétezer felett.

— Az ebédet a Róna vendéglőből hozzák. Felét a tsz, felét mi fizetjük.

— Reggelit és vacsorát a szállásunkon készítünk.

Arról érdeklődöm, odahaza, Cserépváralján, a Bükk-hegy- ség tövében milyen a munka- és az életlehetőség.

— Kicsi a tsz, még ;ebb a szántóföldje. Holdban nem sokkal több, mint amennyi a taglétszám. A munkaegység is csak 25 forintot ér. Más munkalehetőség? Csak az erdő.

— Vándorolt a mi népünk régebben is — feleli egy idős, zömök, borostás arcú ember. — Csak éppen nem errefelé, hanem a Tiszántúlra. Karcagraf

— Jövőre is eljönnek?

— El hát. Majd terem a szövetkezet barackosa is, azt is mi szüreteljük.

Részükről tehát rendjén van a dolog. Vándormunkások, így számukra az is természetes lenne, ha ősz táján akár az egész Cserépváralja ideköltözne. S meg kell hagyni, roppant szorgalmas emberek. Ég a munka a kezük alatt.

De hát hol vannak a Lenin Tsz gazdái?

— Megvannak ők is — hárítja el a kérdést Locskai Károly párttitkár. — De tudnia kell, hogy nálunk egy dolgozó tagra 24 hold szántó jut. S talán ötvenen sincsenek, akik a növénytermesztésben részt vehetnek.

Mégis, nem próbálták meg a szövetkezeti gazdák, illetve a családtagok nagyobb bevonásával áthidalni a betakarítási „munkacsúcsot”?

— Nem is egyszer. Voltak ugyanis gazdák, akik felajánlották, hogy egytizedrész ellenében vállalnának kukorica- törést. Rendben van, mondottuk, amennyiben más munkáknál nélkülözhetőek lesznek. Ám eddig ez még nem következett be. És nálunk a gazdák évente átlagosan 230 napot töltenek a közösben.

Mindenesetre sajátságos helyzet — az átmeneti munkaerő- hiányt a kimagaslóan nagy átlagtermések is okozzák. Például a cukorrépa 370 mázsás átlaggal fizet. Az idén is 30 mázsán felüli lesz a kukorica májusi morzsoltban számított termése. Korszerű betakaritógépekkel — csőtörő kombájnnal például — még nem rendelkeznek. Talán majd jövőre ... Másrészt, a vetésforgó miatt, a kukorica kisebb hányadát nem vegyszerez- hetik. Ezért kellett vendégmunkásokat fogadniuk már a növényápolás idejére.

Az összképhez hozzátartozik az is, hogy a községben nemrég létesült varroda számos női munkaerőt vont el a mező- gazdaságból.

— Belátható időn belül nem szűnnek meg a gondjaink, a gépesítéssel sem — véli a párt- titkár. Viszont arra törekszünk, hogy alkalmazottaink részére állandó munkalehetőséget teremtsünk. Erre mód is lesz, a sertéstelep és a halastó megépítésével, a nádfeldolgozás meghonosításával.

Bár a „hegyekből jött emberek” foglalkoztatása kényszer- helyzetből fakad, új jelenségként kell értékelnünk — a szabadszállási intenzív mezőgazdálkodás szívóhatásaként. Ami végső soron örvendetes dolog.

Hatvani Dániel

Egy évvel ezelőtt kötött Baja város és a járás Zomborral, illetve járásával testvéri szerződést. Azóta magyar és jugoszláv részről több küldöttség járt a két országban, főként szakmai tapasztalatok kicserélése céljából. Nemrég mezőgazdasági szakemberekből álló csoport járt a Vajdaságban. Váradi Albertnak a Bajai Járási Tanács V. B. elnökhelyettesének vezetésével, é tizenhárom tagú küldöttségből kilenc termelőszövetkezeti vezet volt. Tanulmányozták az állattenyésztésit, a takarmánytermesztést, azokat az eljárásokat kutatták, amelyek meghonosításává' nálunk is növelni lehetne a termelékenységet, és csökkenteni a termelési költségeket,

Négynapos útjukról folytatásos riportban számol be az újságíró, aki szintén elkísérte a csoportot, amely a jugoszláv szakemberek nyári látogatását viszonozta.

A Május 25. Mezőgazdasági Vállalatnál

Az első állomás Bezdán. Régi település, hétezer lakossal, ősi hajós dinasztiákkal. A Ferenc- csatorna itt torkollik a Dunába. A több mint száz évvel ezelőtt épült zsilip még „állja a sarat”, illetve a vizet. A régi vízimalmok helyén gyönyörű üdülőik épültek. A Duna szemközti partján megszűnik a síkság, és

eurski elmondta, hogy kétezer hektáron gazdálkodnak és számos termelővel vannak szerződéses viszonyban. Az állattenyésztés a fő ágazat, 4000 hízott sertést. 1500 hízó marhát adnak évente a népgazdaságnak.

— A terület zöme kiváló talaj, de számottevő homokterületünk is van. Ennek hasznosítáM

Kétnormás“

tv-készüiékek

A VTRGY televízió gyáregy- { sége nemrégiben végleg bérén- dezkedett második sávú, úgynevezett UHF-tunerek gyártása- ) ra. Most már nemcsak a Horizont, de újabban a Favorit és a Sztár készülékekbe is beépíti a második sávot. Így a közismert „kétnormás” készülékek választéka már az idén bővül, jövőre pedig tovább szélesedik. Az év végéig 75 000 ilyen kétnormás készüléket adnak át a kereskedelemnek. 1988-tól kezdve valamennyi hagyományos és robbanás biztos képcsövű tele- víziótípust kétnormás változatban is előállítja a VTRGY.

HÜ

Óránként közlekedik a komp Bezdán és Batina között.

Jól sikerült a harmadik negyedév

(Tudósítónktól.) A Dunave- cse és Környéke Földművesszövetkezet a megye legjobbjai közé tartozik. Most amikor megtörténtek a harmadik negyedévi értékelések, időszerű, hogy számot adjunk az eredményekről.

— Földművesszövetkezetünk összes vagyona negyedév alatt 8 százalékkal növekedett — tájékoztatott bennünket Gyenes János, a földművesszövetkezet előadója, — jelenleg 30 millió forint. Az üzemágak közül a kiskereskedelmi egységek 106, a vendéglátóipari egységek pedig 108 százalékra teljesítették

a tervet. A legjobb eredményt ipari üzemeink érték el, amelyek 113 százalékra teljesítették az előírást.

Gyenes János elmondta, hogy az előzetes számítások szerint év végén 24 munkanapnak megfelelő összeget fizetnek ki nyereségrészesedésként.

További terveik is érdekesek: Szalkszentmártonban célrészjegy-jegyzésből gázcseretelepet létesítenek, s önkiszolgáló boltot nyitnak. Különösen örvendetes, hogy megkezdődött Dunavecsén az új Sirály vendéglő építése.

kedves, szelid, festői lankák emelkednek. A vén folyó egyben határvonal is, mert a dombos vidék, ahol a Bezdánnal szemben levő község. Batina fekszik, már Horvátország.

A második világháború alatt véres harcok dúltak itt. A szovjet csapatok és a jugoszláv partizánok E'ezdán felől ásták be magukat, szemben a náci hadsereggel, amely kedvezőbb helyzetben volt a terep miatt. A hősökről ma is nagy szeretettel és büszkeséggel emlékeznek a volt partizán bajtársak. A bati- nad dombok egyikén gyönyörű emlékmű hirdeti dicsőségüket.

A küldöttséget nagy szeretettel fogadta Bezdán vezetősége a Május 25. nevű Mezőgazdasági Vállalat központjában. Lázár Szveticsanin, a zombori járásivárosi szocialista szövetség elnöke és a szövetség titkára, Kó- szó József már a magyar—jugoszláv határtól kísérte a csoportot. Később is minden segítséget megadtak, hogy a rendelkezésre álló idő alatt minél többet lásson és halljon a magyar szakemberküldöttség.

A Május 25. Mezőgazdasági Vállalat igazgatója, Gyurica KuA TÜZÉP 20-25 százalékkal

több építőanyagot rendelt

A vonal túlsó végén Szép Károly, a TÜZÉP megyei igazgatója.

— Levél is jött, a közvéleménykutató kérdőíveken is érdeklődtek szerkesztőségünktől az iránt, több építőanyag lesz-e — tégla, faanyag, üveg stb. — jövőre, mint az idén, a lakás- építkezésekhez? Tudnak-e már most valami konkrétat, biztatót mondani?

— Sajnos, számadatokkal még nem szolgálhatok. Tudjuk, bizonyos átszerveződési folyamatok is zajlanak, talán egyes

trösztök megszűnnek, így lehetséges, hogy közvetlenül a vállalatokkal kell megállapodásokat kötnünk...

Tény, hogy általában 20—25 százalékkal több’et rendeltünk az építőanyagokból, mint erre az évre. Bizonyára többet is kapunk, mint tavaly. Már az idén is könnyebb volt a helyzetünk. több építőanyagot tudtunk adni kislakásépítkezésekhez, mint a korábbi években.

— Épületelemekkel kapcsolatban könnyítenek helyzetünkön a tanácsi iparral kötött új

szerződések. Bajával már eddig is együttműködtünk, legújabban pedig a kecskeméti, kiskunfélegyházi, dunavecsei községgazdálkodási vállalattal, s ki ne felejtsük a kalocsait sem! — van szerződésünk. Blokkokat fognak nekünk gyártani olyan mennyiségben, hogy az több millió kisméretű téglát pótol... Ez a helyi árualap jelentős emelkedését jelenti 1968-ban.

— Örülünk, hogy a TÜZÉP a helyi lehetőségeket is igyekszik kihasználni. Köszönjük a tájékoztatást. 0}

sa még a jövő feladata. Önök ebben már előbbre vannak — hangoztatta a fiatal igazgató.

Néhány termésátlagot is érdemes megemlíteni. Búzából 40 mázsa termett az idén hektáronként, kukoricából 60—65 mázsa szemes termésre számítanak. Kenderből 110 mázsát takarítottak be egy hektárról. Évente kétszeri fialással csaknem húsz az egy anyakocától származó szaporulat. Három és fél-négy kilogramm takarmány szükséges egy kilogramm súlygyarapodáshoz a hízóknál. Ez jó eredménynek számít, hiszen mint ismeretes, megyénkben 5 kilogramm a takarmányfelhasználás. A legjobb gazdaságok sem igen tudják négy kilogrammra csökkenteni az etetési normát.

— Minden dinárt kétszer meg kell olvasni — ez a szólás-mondás járja Jugoszláviában. Vagyis nagyon meggondolják, hogy mire és mennyit ruháznak be. A legmesszebbmenő takarékosság érvényesül nemcsak a Május 25. Vállalatnál, hanem mindenütt. Mielőtt egy beruházáshoz hozzákezdenek, nagyon sokféle számítást végeznek, és amellett döntenek, amely a legkisebb költséggel a legtöbbet hozhatja. Erről egyébként még többször lesz szó a későbbiekben.

Fiatal a szakembergárda ennél a vállalatnál. Az átlag életkor nem éri el a 30 évet. A? igazgató ront az átlagon, meri „már” harminchárom éves.

A jugoszláv kísérők figyelmeztettek, hogy minden esetben csak a mezőgazdasági vállalat kifejezést használjam, mert ez tükrözi hűen a tartalmat, önálló gazdálkodás folyik ugyanis még az egyes üzemegységekben is. Július 1-től bevezették a gépi könyvelést, hogy a költségek alakulását gyorsabban tudják követni.

(Folytatjuk.)

Kereskedő Sándor