Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-06 / 263. szám

IW»; BomnSer S. oldal Mint egy nagy család Ez az igazi összefogás. Több mint háromszázan vettek részt a régi művelődési ház bontásában. A vezetés céltudatosságát bizonyítja, hogy sokan tanul­nak. Több ösztöndíjasuk van és számosán végeznek szak­munkás tanfolyamot — Tudás nélkül nincs elő­rehaladás — hangsúlyozza az elnök —, valamennyi tagunk­nak törekedni kell ismeretei gyarapítására. i ­A község iparáról is ejtsünk néhány szót. A Vegyes- és Építőipari Ktsz äz idéft csak­nem 12 millió forint értéket termel. Százhúsz embert fog­lalkoztat. Tavaly 17 lakáshoz juttatta a lakosságot. A varro­da az idén létesült, 23 ügyes asszony készíti itt a köténye­ket az ország minden részé­be. A ktsz munkásainak kö­szönhető az új ABC-áruház. ben, ha látják, hogy van ér­telme munkájuknak. Jó pél­da erre a már említett társa­dalmi munka a régi kultúr- ház bontásánál. Egyre többet olvasnak. Minden házba jár újság, fo­lyóirat, sőt nem egy család többféle sajtótermékre is előfizet. Egyre több a tele­vízió, amely ablakot nyit a világra. Egyik legnagyobb változás, amelynek szintén sok össze­tevője van az, hogy a három nemzetiségű községben mint egy nagy család, úgy élnek együtt a magyarok, németek, szerbek. Az egyforma anyagi lehetőségek folytán nemcsak a vagyoni különbségek, s az ezzel együttjáró társadalmi el­Cpfil az új pince. A fiatal munkások már a tetőszerkezeten dolgoznak. Ezer Ilyen talicska készül évente a csávolyi Vegyes- és Építőipari Ktsz-ben. Nem feledkeztek meg a gyengébb talajok hasznosítá­sáról. Több mint 400 hold szőlőjük és 180 hold gyü- mölcstelepítésük van a ho­mokon. Mire termőre fordul az egész, addigra elkészül az új pince, és szőlőfeldolgozó, amelyet most építenek 7 mil­lió 600 ezer forintos beruhá­zással. 1968. decemberében kellene átadni, de a Gyárké- ményépítő Vállalat derék munkásai vállalták, hogy még a jövő nyáron befejezik az építkezést Igen tetszetős nemcsak kívül­ről, hanem belülről is. A la­kosság régi óhaja valósult meg építésével. Számos áru­cikkért nem kell most már a városba utazniok. Változnak az emberek is Mándics Mihállyal arról be­szélgetünk, hogy ahogy vál­tozik a község arculata, asze­rint változnak az emberek is. Könnyebb őket mozgósítani egy-egy fontosabb cél érdeké­lentétek szűntek meg, hanem a nemzetiségi elszigetelődés is. Ismét nézegetjük a régi ké­pet. — Milyen fiatalok ezek a katonák. — Megfogant bennem egy gondolat — szól ismét Mán­dics Mihály —, felkutatjuk ezeket a lányokat, akik azóta már bizonyára asszonyok, csa­ládjuk van és meghívjuk őket jövőre, április 4-re a községi ünnepségekre... Irta: Kereskedő Sándor Fényképezte: Pásztor Zoltán jól állnak, ami egyúttal a mű­velődés utáni vágyat is fel­kelti. A gazdasági eredményekről Babits Antal tsz-elnök rész­letes tájékoztatást ad. Az Egyesülés Termelőszövetkezet jó hírnevet vívott ki magá­nak nemcsak a környéken, hanem a megyében is. A bruttó jövedelem 1960-ban még nem érte el az 5 és fél millió forintot. Tavaly már csaknem 22 millió forint volt. A tiszta vagyon hat év alatt hétszeresére, csaknem 36 mil­lió forintra nőtt. Az egy tag­ra jutó jövedelem tavaly több mint 21 ezer forint volt, 1960-ban ennek egyharmadát sem érte el. Az elnök nemrég a köz­ség pedagógusainak tartott tá­jékoztatót Csávolyon ugyanda hagyomány, hogy ilyenkor ősszel a nevelők ellátogatnak a szövetkezetbe. Körüljárják a majort, megtekintik a föl­deket. Utána összegezik a ta­pasztalatokat, javaslatokat tesznek. Ami a legfőbb: jól megismerik községük szövet­kezetének gazdálkodását. A tapasztalatokat jól hasznosít­ják a gyerekek nevelésében. Az Egyesülés Termelőszö­vetkezetnek különösen az ál­Egy szovjet tisztet és öt hír­adóslányt ábrázol a 22 év előt­ti kép. Rokonszenves arcok, a lányok fiatalok és szépek. Talán húszévesek lehettek ab­ban az időben, amikor a kép készült Csávolyon, közvetlen a felszabadulás után. — Vajon mi lehet velük — buggyan ki belőlem a kér­dés. — A tiszt, a hírek szerint a székest ehér v ári harcokban elesett — emlékezik elszomo­rodva Mándics Mihály iskola­igazgató, országgyűlési kép­viselő. A kissé megfakult kép a községi krónikának egyik lap­ján található gondosan felra­gasztva, ott, ahol a felszaba­dulásról esik szó. A csávolyi honismereti kör ugyanis Mán­dics Mihály vezetésével rend­szeresen feljegyzi a község fontosabb eseményeit, a je­lentősebb változásokat. Több vaskos kötetet tesz már ki ez a naponkénti történetírás. Ki hinné, hogy mennyi minden történik ebben a 2600 lakosú községben egy év, vagy akár egy hét alatt. Tettekkel írják Pálfia Mihály, a községi ta- ! nács vb-elnöke arról ad szá- í mot, hogy a fejlődés milyen óriási léptekkel halad, külö­nösen az utóbbi években. Csaknem tízezer méter víz- vezetókhálózat épült, 38 köz- i kutat fúrtak, 220 házban van már vízvezeték. Tizenegy ki­lométer hosszan épült járda, 6000 négyzetméteren parkosí­tottak. Diákotthon, öregek, napközije létesült. Megoldó­dott a józsefházi tanyavilág régi gondja, 190 ezer forint beruházással villanyhálózat épült. — Nemrég nagy fába vág­tuk a fejszénket — mondja a vb-elnök. — Űj művelődési házat akarunk építeni három­millió forintos beruházással. Előbb a régi düledező épüle­tét kellett lebontani. Ez gyor­san ment, a lakosság apraja- nagyja részt vett a bontásban. Százezer forint értékű társa­dalmi munkát végeztek. Ilyen nagy összefogás még nem volt. A lelkesedés azt is mutatja, hogy milyen nagy itt a kul- társzomj. Az építkezésben is segít a lakosság. Az alapokat az idén már le akarják rakni. Nem győzik feljegyezni a társadal­mi munkára jelentkezőket. Mi ennek az igyekezetnek a titka? — Ügy jellemezhető, hogy jól mennek a dolgok — ma­gyarázza Pálfia Mihály. — A község egy termelőszövetke­zetbe tömörült. Egyre javul­nak az eredmények, s a gaz­dálkodás, 'tehát anyagilag is mértékben fejlesztjük ezt az üzemágat. A tavasszal 160 ko­cánk volt, már 210 van, d még negyvennel akarjuk nö­velni az állományt. Takar­mánnyal jól állunk. — Mi a véleménye a jelen­legi árakról? — A 22 forintos átlagár mellett, ahol jók a tartási vi­szonyok és legfeljebb 4 kiló takarmányt etetnek egy kilo­gramm súlygyarapodás eléré­séhez, jövedelmező ez az üzemág. Számításaink azt mu­tatják, hogy nálunk 18 fo­rintba kerül egy kilogramm sertéshús. Sok tartalék áll az üzem rendelkezésére, takaré­kosabb gazdálkodással még- inkább csökkenteni lehet a költségeket. Nem félnek az újtól Nemcsak az állattenyésztés, de a növénytermesztés is fon­tos üzemág. A gazdaságban a legjobb hibrid kukoricák ter­mesztésével kísérleteznek az idén. A cél: megállapítani, melyik hoz legtöbb termést a szövetkezet talaján, a közös gazdaság természeti körülmé­nyei között. A jugoszláv hib­ridek adták a legmagasabb hozamot. Bármelyik városban megállná a helyét az új ÁBC-áruház, Naponta 10 ezer forint forgalmat bonyolít le. lattenyésztése figyelemre mél­tó. Dr. Lipokatics Sándor ál­latorvos nem győzi dicsérni. — Érdemes feljegyezni, hogy 900 tbc-mentes tehene van a gazdaságnak. A hoza­mot egyre emelik, a fejést géppel végzik, naponta há­romszor. A hízó marhák mind exportképesek. A szövetkezet elnöke Is szí­vesen beszél az állattenyész­tésről. — Most, hogy az állam se­gíti a sertéstenyésztést, vagy­is arányosabbak az árak, mi is elhatároztuk, hogy nagyobb

Next

/
Thumbnails
Contents