Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-28 / 281. szám

/ ?. oldal 1967. november 28, kedd Partizánok újabb támadásai A vietnami nép bízik az igazság erejében SAIGON. (MTI) A dél-vietnami partizánok va­sárnap három tartományban, lendültek támadásba és a sai- goni amerikai parancsnokság beismerése szerint 26 amerikai katonát megöltek, 113-at pedig megsebesítettek. Kontum tartományban a par­tizánok ágyútűz alá vették az amerikai katonai tanácsadók és a különleges erők egyik tábo­rát a tartományi főváros mel­lett. Egyidejűleg négy támadást indítottak Daik To környékén elhelyezett amerikai állások el­len, e négy utóbbi támadás öt­ven percig tartó összehangolt hadművelet volt. Hétfőn hajnal­ban a partizánok Dak To kör­nyékén egy újabb hegy, a 1338- as magaslat ellen indítottak ro­hamot. A Dák To-t övező he­gyek között ez az egyik legma­gasabb: aki a csúcson van, át­tekintést nyer a középfennsíkon elterülő amerikai támaszpont- rendszer felett. A Dak To körül az amerikai tüzérségi támadás­sal és a B—52-esek légi segítsé­gével vették fel a harcot. HANOI. (MTI) banes —, amely szerint a VDK rövid távon az amerikai had­vezetés nézeteltéréseire és a kö­zelgő elnökválasztásokra épít. Igazi értékük szerint ítéljük meg — írja az egyik lap — a háborúval szemben álló ameri­kaiak tüntetéseit, de távol áll tőlünk az a gondolat, hogy túl­értékeljük a belső ellentéteket. Pontosan tudjuk, hogy a győ­zelmet saját hadseregünk és sa­ját népünk erőfeszítései döntik el. Ami az elnökválasztásokat illeti —, folytatja a lap — bár­mi lesz is az eredményük, tud­juk, hogy az amerikai kor­mánykörök vietnami politikája magától soha nem fog alapve­tően megváltozni. NEW YORK. (MTI) A különféle amerikai rádió- és televíziátársaságok vasárnap egymástól függetlenül három amerikai politikust szólaltattak meg a vietnami háború kérdé­sében. Humphrey alelnököt, Ro­bert Kennedy szenátort és John Kenneth Galbraith professzort, az Egyesült Államok volt indiai nagykövetét. , Hármójuk közül csak az al- elnök tartotta helyesnek a kor­mány vietnami politikáját. Robert Kennedy újra kijelen­tette. hogy ellenzik Johnson el­nök vietnami politikáját, de hozzátette, hogy ennek ellenére is támogatni fogja őt az 1968-as elnökválasztási kampányban. Galbraith professzor nyilatko­zatában arra mutatott rá, hogy az Egyesült Államok vietnami politikájának nincs jövője. Dean Rusk — mondotta — a Trurnan- kormány idején uralkodott kom­munistaellenes misztika hűséges tanítványa, és ez a magatartás nem tesz lehetővé semmiféle rugalmasságot. Javasolta, hogy az amerikai hadvezetőség szün­tesse be a VDK bombázását és kezdeményezzen tárgyalásokat. (TASZSZ, AFP. AP) Decemberben összeül az „arab csúcs66 A helyszín még bizonytalan Bernard Joseph Cabanes. az AFP hanoi tudósítója rámutat, hogy Westmoreland tábornok­nak legutóbbi amerikai tartóz­kodásakor elhangzott hetvenke- dő kijelentéseire ezen a héten válaszoltak a hanoi sajtószer­vek. Hanoiban kijelentik — írja—, hogy az ellenség előbb-utóbb össze fog omlani, de hozzáfűzik, hogy a háború hosszú és kétség­kívül nehéz lesz. .. A hanoi vezetők mindent megtesznek, hogy eloszlassák azt a külföldön gyakran felvetett gondolatot — állapítja meg Ca­Az AFP kairói tudósítója sze­rint az arab országok túlnyomó többsége támogatja Nasszer el­nök javaslatát az újabb csúcs- találkozó összehívására. Valószí­nű, hogy az arab csúcstalálkozó még december első felében ösz- szeül, színhelyéül diplomáciai körök'szerint Kairó. Rabat vagy Bagdad jöhet számításba. Az Arab Liga főtitkárságán megkezdték a tervezett arab csúcsértekezlet napirendjének kidolgozását — jelenti a ME- NA-hírügynökség. A csúcsérte­kezleten két fő kérdést fognak megvitani: az izraeli agresszió következményeinek felszámolá­sát és az Arab Liga gépezeté­nek megszilárdítását. A napi­rendet — írja az egyiptomi hír- ügynökség — két tényező se­gítségével állítják össze. Ezek — Nasszer elnöknek a nemzetgyű­lésben csütörtökön elhangzott beszéde és II. Hasszán marokkói királynak az arab államfőkhöz intézett meghívója. Kenyértragédia Szükség van a nemzetközi tanácskozásra MOSZKVA (TASZSZ) A Pravda hétfői számának nemzetközi szemléjében Alek- szej Lukovec megállapítja: A kommunista és munkáspártok konzultatív találkozójának ösz- szehívása a kommunisták, a for­radalmi erők soraiban lelkes helyeslésre talált. — Az új nemzetközi tanács­kozás előkészítése ugyanakkor nyugtalanságot kelt imperialista ellenfeleink táborában, mert tudják, milyen nagy ideológiai és politikai hatóerőt jelentenek az ilyen tanácskozások a forra­dalmi erők összefogása és a nem­zeti felszabadító harc további fejlődése szempontjából.. VARSÓ A Trybuna Ludu vasárnapi száma megállapítja: a testvér­pártok legutóbbi nemzetközi ta­lálkozója óta több mint négy év telt el, ez alatt az idő alatt a nemzetközi helyzet jelentősen megváltozott. A mai körülmé­, nyék között a kommunista moz­galom előtt álló fő feladat az, hogy tömörítse az összes impe­rialista-ellenes, háborúellenes és nemzeti felszabadító erőt. A kínai vezetők szakadár po­litikája ellenére és függetlenül attól, hogy egyes pártok be akar­nak zárkózni saját országuk ügyeibe, a nemzetközi értekez­letet mégis megtartják — írja a Trybuna Ludu. NEW YORK Gus Hall, az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjának fő­titkára nyilatkozatot adott át a sajtónak a kommunista és mun­káspártok konzultatív tanácsko­zásának összehívásával kapcso­latban. Gus Hall állást foglal a tanácskozás megtartása mellett. A tömörülésnek erre a folyama­tára szükség' van az imperializ­mus elleni világméretű ideoló­giai és politikai támadás haté­konysága érdekében. (MTI) De Gaulle ssa | tóértekezlete PÁRIZS (MTI) De Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök az Elysée- palotában 1100 meghívott újság­író előtt tartott sajtóértekezletén a legtöbb érintett külpolitikai kérdésben élesen szögezte le Franciaországnak az angol— amerikai politikától eltérő ál­láspontját. Nagy-Britannia esetleges kö­zös piaci belépésével kapcsolatos vétóra emlékeztető határozott­sággal jelentette ki, hogy Ang­lia jelenlegi gazdasági, pénzügyi és politikai körülményei nem teszik lehetővé a szigetország belépését a „hatok” közösségé­be, sőt még az arra irányuló tárgyalások megkezdését sem. Figyelmeztette Franciaország partnereit, hogy az angol belé­pés és az erre vonatkozó tár­gyalások erőltetése a Közös Piac felbomlásához, az eddigi épít­ményeknek teljes lerombolásá­hoz és a közös piaci intézmények megbénulásához vezethetnek. A közel-keleti kérdésről szól­va de Gaulle tábornok kijelen­tette: megoldás csak nemzet­közi úton lehet, mégpedig csak úgy, hogy az erőszakkal elfog­lalt területeket megszállva tar­tó csapatokat kivonják, a közel- keleti konfliktusban szereplő országok létezését, területi sért­hetetlenségét elismerik. Az emberek összeestek az utcán BOGOTA (MTI) Száz fölé emelkedett a ko­lumbiai kenyérmérgezés halá­los áldozatainak száma, s a mérleg nem végleges — jelen­tik a hírügynökségek. Vasárnap az egycsapásra szomorú világ­hírre emelkedett Chiquinquira városban közös sírba temettek 59 halottat, de még többen élet és halál között lebegnek. A gyászszertartás alatt is hallani lehetett a helyi kórházból ki­induló mentőautók szirénáját, amint Bogotába induló helikop­terekhez szállították a betege­ket. A tragédiát a jelentések sze­rint az okozta, hogy egy teher­autón szállították a fővárosból a mintegy 120 kilométerre fek­vő kisvárosba a pékségnek cím­zett lisztet és egy légi perme­tezésre szolgáló, rendkívül kon­centrált tiofoszfát nevű vegy­szert. Az üvegben tárolt folya­dék valószínűleg úgy került a lisztbe, hogy az egyik palack eltörött, s a rázós úton tartal­ma beszivárgott a liszteszsá­kokba. A mérgezett kenyérből több mint ezren ettek. A tragé­dia méreteit fokozta, hogy hosszú ideig nem tudták, mi­féle istencsapása zúdult a vá­rosra: az emberek egyszerűen összeestek az utcán és szörnyű görcsök között lehelték ki lel­kűket. Először arra gondoltak, hogy a víz mérgezett, s csak később derült ki, hogy a ke­nyér a gyilkos. Katasztrofális árvíz Portugáliában o LISSZABON (MTI) Vasárnapra virradólag való­ságos nemzeti katasztrófa súj­totta Portugáliát. Az ország köz­ponti részein — Lisszabonban és környékén —, ahol a kilenc­millió lakosú ország népességé­nek csaknem egyharmada él, néhány óra leforgása alatt 96 milliméter csapadék hullott le. A felhőszakadás elárasztotta az alacsonyan fekvő területeket, elsősorban Lisszabon és kör­nyékének szegénynegyedeit. Legalább 250 személy vesztette életét és a halálos áldozatok száma óráról órára növekszik. A sáros vízár, amely vasár­nap zúdult Lisszabonra és kör­nyékére, hétfőn visszahúzódott, halált, pusztulást és több mil­lió dolláros kárt hagyva maga után. Alfredo Rodrigues Dos Santos belügyminiszter körutat tett a katasztrófa sújtotta területen vasárnap és „kétség bee j tőnek” jellemezte a helyzetet. Az útak mentén szétzúzott és összetört kocsik ezrei hevernek, az össze­omlott és megrongálódott háza­kat nem is próbálják megszá­molni. A legsúlyosabb a Lisszabontól 35 kilométerrel nyugatra fekvő Quintos helység szenvedett 150 épületét lerombolta az ár­víz, a halottak száma legalább 52. A közeli Odivela helységben agy nyolcfőnyi család valameny- nyi tagja meghalt, s a helység több mint száz lakója eltűnt. Quintosra vasárnap délután kettőkor zúdult egy óriási hul­lám, másodpercek alatt ellepve a falut, s szinte eltörölte azt a térképről. Szovjet rakétakásérletek a CseBides-óceánon MOSZKVA (TASZSZ) A Szovjetunió 1967 november 28-tól december 30-ig hordozó rakétákat lő ki a Csendes-óceán két térségébe, amelyek mind­egyikének sugara 40 tengeri mérföld. A közlemény megha­tározza a két térség szélességi, hosszúsági koordinátáit. A TASZSZ-t felhatalmazták annak közlésére, hogy a szovjet kormány biztonsági célokból felkéri a csendes-óceáni ten­geri és légi útvonalakat hasz­náló országok kormányait, uta­sítsák megfelelő szerveiket, hogy hajóik és repülőgépeik a nap második felében, helyi idő sze­rint, 12 órától 24 óráig ne köz­lekedjenek az említett térségek­ben. (MTI) De Gaulle tábornok megerő­sítette azt a francia álláspon­tot, amely május 24-én, a kö­zel-keleti feszültség kiéleződé­sekor hangzott el. Erre a fe­szültségre — mint mondotta — ürügyül az Izrael területén elkövetett merényletek és az Akabai-öböl lezárása szolgált. Franciaország ezek után kije­lentette, ha Izraelt támadás éri, védelmére siet. Ismét javasolta a négy nagy­hatalom együttműködését a közel-keleti probléma rendezé­sére. A továbbiakban de Gaulle pénzügyi és belpolitikai kérdé­sekről beszélt. Ily háború... en ez a 1. Betongyűrű a pálma alatt Amikor felszálltunk a kínai határvárosból, Nanningból, ha­marosan megszólalt a rádió. A pilóta közölt valamit. S már fordították is több nyelven: — Szíveskedjenek eloltani n fejük fölött levő kislámpáka . Kérem ne gyújtsanak cigaretta ra. Hanoiból kaptuk a jelentést a közelben légi harc folyik. Egymásra néztünk. Mi lesz most? Milyen is ez a háború? Hány­szor merült fel bennem a kér­dés, amikor készültem a Viet­nami Demokratikus Köztársa- saságba. A közel 14 ezer kilo­méteres repülőúton volt időrr. töprengeni, hiszen csak oda- menet több mint 25 órát töl­töttem a levegőben. Próbálta" összerakni a 44-es időkből m" maradt em,lékfoszlányokat, bombázásokat, a pusztítások De milyen emlékei lehe' • olyan valakinek a háborúr aki abban az időben mindössze 5—6 éves volt — Nézzenek jobbra — közöl­te az útkísérő. — Tőlünk alig húsz kilómé térré a vietnami és az amerikai gépek. A ránk te­lepedett sötétségben jól kiraj­zolódlak a lövedékek nyomvo­nalai. a levegő-rakéták tűzcsík- jai. Ez hát a háború? Nem. En­nél sokkal több. Az amerikaiakat kitessékelték Vietnam légiteréből. Nemsoká­A kerékpár a legfőbb közlekedési eszköz.

Next

/
Thumbnails
Contents