Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-17 / 272. szám
4. oldal 1961. november 11. péntek Őszi halászaton Ojjárálasztás előtt Aprópénzre váltott bizalom Korán reggel indultunk Pál- halaikat ' „vetőmagnak” visszáruén ostoráról. Gyalogosan bo- dobjuk. Az egy-két kilósakat torkáltunlk a sűrű ködben a pedig értékesítjük. Ebben az Fekete-csatorna partján, ahová évben 1200 mázsát szándékomé- r • -iv.C7„h a íó felől a zunk eladni. iViunkaoan a szegedi halgazdaság Péteii-tavi gazdaságának halász brigádja. (Rádi József felvétele.) hálót húzó halászok ütemes kiáltása. Lassan felszállt a köd és ki- tárulkozott a szegedi halgazdaság Péteri-tavi halastavának 350 holdas vízfelülete. A halászoBeszélgetés közben a gazdaság 12 dolgozója gyors mozdulatokkal osztályozta a válogató asztalra került halakat. Kissé csalódottan búcsúztunk el a halászoktól és a csillogó lükrű, huilámfodrozta tótól. Valami szép. romantikus halászélményt akartunk lencsevégre kapni, helyette övig vízhatlan csizmába bújt fiatal, erős emberekkel találkoztunk, akik sűrű szövésű perionhálóikkal mázsaszámra húzták partra a gondosan nevelt, jól megtermett pontyokat. A régi romantikából csak a csípős ízű halászlé és a vizeik fölött uralkodó csend maradt meg, hiszen itt előre kiszámolják az év végi termést, a biztos jövedelmet. A halászatnak ez az új romantikája. P. G. DECEMBER eCseje és a jövő év február elseje között zajlik le megyénkben az önkéntes tűzoltótestületi vezetőségek új- jáválasztása. A közgyűléseken a jelenlegi vezetők számolnak majd be a testületek három év alatt végzett munkájáról, eredményeiről. A megyében jelentékeny önkéntes aktivistát számláló társadalmi szervezet az önkéntes tűzoltók testületé, összesen 108 községben számos ipari, mezőgazdasági és egyéb üzemben, munkahelyen segíteni kész, önkéntes tűzoltók vállalják az esetleges tüzek megfékezését, megelőzését és segítik az állami tűzoltóságok munkáját. A LEGUTÓBBI összeírás során kiderült, hogy a megyében csaknem ötezer önkéntes tűzoltó működik. Közülük 877 KISZ-tag, valamivel kevesebb mint 700 pedig az úttörők közül kerül ki, akik a szakköri foglalkozásokon sajátítják el a tűz megelőzésének szabályait, ismerkednek meg a biztonsági előírásokkal. E népes tábor aktivitása elsősorban a minisztériumi és a tanácsi szervek állandó gondoskodásának köszönhető. Évenként több, mint 100 ezer forint értékű jutalmat osztottak ki eddig az önkéntes tűzoltók között, s ugyancsak évenként 700—800-an kapnak egyenruhát. Közös erővel, társadalmi munkában épülnek szertárak. A testületek ma már szerves részei a község társadalmi életének, s felkészültségükkel segítik az ipari üzemek, mező- gazdasági termények megóvását a tűz pusztításától. A SORON következő választásoknak az a célja, hogy a tagság megerősítse azokat, akik az elmúlt három évben sikerrel és eredményesen támogatták a testület munkáját. Dudás István tűzoltó őrnagy Hetvenezer forintot sikkasztott az építésvezető Hat évig volt alkalmazásban az ÉM Gyárkéményépítő Vállalatnál Torma János. Először művezetőként, később — nyilvánvalóan jó munkája elismeréseképpen — építésvezetőként tevékenykedett. Az építkezésekhez szükséges anyagok fel- használásáról és elszámolásáról személyesen neki kellett gondoskodnia, sőt a vállalat engedélye alapján hiánycikkeket közvetlenül Is beszerezhetett Nos, ezt a lehetőséget ragadta meg az építésvezető arra, hogy amúgy is jó fizetése mellé némi „aprópénzt” szerezzen magának. Négy éven keresztül sikerült is a háttérben maradnia, s kialakítania családja, ismerősei, munkatársai körében egy olyan bűnszövetséget, amely arra specializálódott, hogy az anyagokat ellopják, elsikkasszák, illetve azokat értékesítsék. Szívesség az állam kárára Az építésvezető jól „hasznosította” azt a lehetőséget, hogy közvetlenül csekkre vásárolhatott. Megegyezett a Soltvadkert és Vidéke Földművesszovetke- zet vasboltjának két vezetőjével, Szörfi Bélával és Hegyi Lajossal, hogy a vasbolt a vállalat számára drótfonatot számláz le, ugyanakkor Tormának a drótfonat értékében különböző árucikkeket — mosógépet, centrifugát, varrógépet, evőeszközt — adnak ki. Torma és nyilvánvalóan a boltvezetők sem jártak rosszul, hiszen ilyen módon több mint 12 ezer forinttal károsították meg a társadalmi tulajdont. Más módot is talált Torma arra. hogy pénzt szerezzen. Szörfi Béla szívességből három blokkot — amely mögött sem vásárlás, sem befizetés nem volt — adott Tormának, Vizsgáznak a vadászok Néhány éves szünet után a Magyar Vadászok Országos Szövetsége tavaly ősszel ismét megszervezte az alapfokú vadgazdálkodási tanfolyamot a megyében. A havi konzultációval egybekötött egyéves tanfolyam végeztével harminc vadásztársasági tag jelentkezett vizsgára, amelyre szombaton délelőtt kerül sor Kecskeméten. A vizsgabizottság elnöke Horváth János, aki egyben a tanfolyam előadója is volt. tagjai Boros János, a megyei rendőrfőkapitányság előadója és Fónagy Gyula, a megyei vadásztársaságok választmányának vadgazdája. A lakásépítés lengyel útja \z apró halakat azonnal visszaöntik a tóba. kát nem zavarta a korábban a tó fölött terjengő kőd, mert amikorra kitisztult, már zsákjaikkal meregették kosarakba a hálóba szorult ficánkoló, csobogó haltömeget. — Egy-egy húzásnál 10—12 mázsa akad a hálóba — mondta Fekete István halászmester. — Naponta tízszer Is meghúzzuk a hálót, igaz lassabban haladunk, mint tavaly, mert magasabb a víz. A halakat osztályozzuk, közülük válogatjuk ki a 8—10 kilós anyákat és a 3—5 kilós anyajelölteket. Az apróLengyelorszáig lakosainak szá- | ma ebben az évben eléri a 32 j milliót, ami már a háború előtti ; lélekszámot is meghaladja. Természetes szaporodás tekintetében hazánk Európa zalékát tette ki, ma már eléri az 52 százalékot, valamennyi országát megelőzi. Amint a demográ- A közeljövőben erre a formára hárul a nehéz fiai kimutatásokból kitűnik, az 1960—1980-as lakáshelyzet megoldása. Míg régebben a tanácsok óvekben több mint 8,5 millióval növekszik a la- lakáshivatalaihoz fordultak az emberek lakás- kosság — az űj évszázadot pedig kb. 50 millió gondjukkal, ma a lakásépítő szövetkezeteket kelengyéi köszönti majd. Fontos demográfiai adat resi fel az állampolgárok nagyobbik része. Ma még, hogy a városi és falusi lakosság aránya a szövetkezeti lakást várók száma meghaladja | kiegyenlítődik. a félmilliót. Már az említett példák is érzékeltetik a len- A társas építkezéseket — természetesen — jegyei lakásszükségletek kontúrjait. Ehhez azt is lentős anyagi támogatással segíti az állam. Az hozzá kell tenni, hogy ezen a téren elég nagy építkezők kedvező feltételek mellett kapnak az elmaradás. 1956 előtt a lakásépítés üteme nem kölcsönt az államtól. A költségek 15 százalékát volt megfelelő — nemcsak a háború okozta ká- kell előre befizetni. Erre munkahelyüktől kér- rok következtében jelentkező szükségletek, ha- hetnek segélyt, ami általában kétharmad része nem a természetes szaporodás folytán keletkező a befizetendő összegnek. A lakás értékének többi igények kielégítésére sem. 1950-ben 179 ezer szó- részét, havi részletekben 40 év alatt fizeti meg bát adtak át. öt évvel később ez a szám kétsze- a tulajdonos az államnak. Az így fizetendő havi sere növekedett, de akkor is minden 1000 lélek- összeg alig haladja meg a lakbérek nagyságát, szám emelkedésre csak 472 új lakószoba építése A lakáshelyzet megjavításának perspektívái jutott. 1962-ben azonban a lakásépítés már arra késztetik a családokat, vagy a házasodás összhangba került a születések számával. Olyan előtt álló fiatalokat, hogy lakásra előre takarások mindent kellett pótolni, hogy a lakásépítés koskodjanak. Nagyon sok szülő teszi ezt, hogy a szocializmus felépítésének egyik központi kér- gyermekeinek később így is segítsen, désévé vált A társasházakat lakóik sokkal jobban védik, Az állam azonban nem képes saját erőfarrá- gondozzák, óvják a károsodástól, hiszen saját saiból megvalósítani a hatalmas lakásépítési erejükből tartják fenn. E közös tevékenység programot. Különösen, hogy a szükségletek egye- alapján a lakók között is erős kapcsolatok ala- lőre még nem csökkentek. A háborút követő kulnak ki. Sok kulturális létesítmény, gyermekévekben született nemzedék most jutott a há- védelmi intézmény, a dolgozó nők munkáját zasságkötések időszakába. segítő szolgáltatás jön létre ilyen alapon. Hogy az építkezések a szükségleteknek meg- összegezve: a társas építkezés a gazdasági előfelelő méreteket öltsenek, az államnak a dolgo- nyök mellett, több társadalmi jellegű előnnyel zók erejére is támaszkodni kell. is jár, ami az érdekelteket ösztönzi az ilyen úton így született meg a társasépítkezés gondolata, való lakásszerzésre. Míg ez a kategória 1958-ban a lakásépítés 6 szá- Feliks Bilos amelyért a vállalat 2800 forintot fizetett ki az építésvezetőnek. A „vásárlásokat” Torma bevételeztette, felhasználásként számolta el. Több száz méter molinó Az építkezések szigeteléséhez a Gyárkéményépítő Vállalat munkásai nagy mennyiségű molinó anyagot használtak fel. Torma rájött, hogy ezen is lehet keresni. Éveken keresztül a felügyelete alá tartozó munkahelyekről testvérének, Orcsik Jánosnénak csomagban több száz métert küldött el ebből az anyagból, amelyet az asszony Tázláron szabályosan árusított. S ez még nem volt elég! A molinó mellett deszkát, bőrlemezt, dróthuzalt, drótfonatot sikkasztott el Torma János a különböző építkezésektől, s az anyagokat postán, vasúton — terjedelmüktől függően — küldte el családtagjainak. A sűrűn érkező szállítmányokból Tázláron bútor, padló készült, de jutott arra is, hogy Oresik- né pénzzé tegye az építésvezető oly bőkezű „ajándékait”. A családtagok, de a barátok is hálásak voltak Tormának, ugyanis több mint tízezer forintnyi „segítséget” kaptak az építésvezetőtől. Vállalati anyag magáncélra A múlt év nyarán Torma újabb lehetőséget fedezett fel. Egykori beosztottjával, Molnár Dezsővel, aki a vállalat pécsi anyagraktárának vezetője volt, megegyezett: nagy mennyiségű építőanyagot — dróthuzalt, drótfonatot, szeget, bőrlemezt, deszkaféleséget — ad neki „ajándékba”. A 10 500 forint értékű anyag a vállalat tehergépkocsiján hiánytalanul megérkezett Tázlárra, Orcsik Já- nosné lakására. Az anyag nagy részét az élelmes asszony Hegyi Lajosnak értékestíés céljából eladta. Ez év májusában ismét feketefuvar érkezett Pécsről a családi anyagtelepre. Igaz, az anyagok értéke most már 26 ezer forint volt. Hegyi Lajos vasboltvezető természetesnek tartotta, hogy 18 ezer forint értékű kurrens drótárut tovább- eladásra átvegyen. Ezért Or- csikné a vasboltból televíziót, mérleget és készpénzt is kapott Tormának a szerető testvér több mint tízezer forintot adott át, amelyből természetesen Molnár Dezső is megkapta a maga részét. E bűncselekménysorozat egy bejelentés alapján jutott a vállalat tudomására, s a rendőrség megkezdte a vizsgálatot. A közmondásbeli korsó eltört, s Torma társaival együtt lelepleződött. Ezek után nem árt néhány olyan körülményt is megvilágítani, amely megmutatja: mi tette lehetővé a több mint 70 ezer forintos sikkasztás és lopás elkövetését. Az alapvető ok az volt, hogy Torma János visszaélt beosztásával, a ráruházott bizalommal. A Soltvadkert és Vidéke Földművesszövetkezet boltjaiban nem volt megfelelő az ellenőrzés, a beruházó vállalatok pedig feltehetően minden kritika nélkül valamennyi anyag felhasználását igazolták. Ha az okok közül bármelyik is hiányzik, Torma és társai nem dézsmálhatták volna ilyen hosszú időn keresztül a nép vagyonát. Gémes Gábor
