Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-17 / 272. szám

4. oldal 1961. november 11. péntek Őszi halászaton Ojjárálasztás előtt Aprópénzre váltott bizalom Korán reggel indultunk Pál- halaikat ' „vetőmagnak” visszá­ruén ostoráról. Gyalogosan bo- dobjuk. Az egy-két kilósakat torkáltunlk a sűrű ködben a pedig értékesítjük. Ebben az Fekete-csatorna partján, ahová évben 1200 mázsát szándéko­mé- r • -iv.C7„h a íó felől a zunk eladni. iViunkaoan a szegedi halgazdaság Péteii-tavi gazdaságának halász brigádja. (Rádi József felvétele.) hálót húzó halászok ütemes kiáltása. Lassan felszállt a köd és ki- tárulkozott a szegedi halgazda­ság Péteri-tavi halastavának 350 holdas vízfelülete. A halászo­Beszélgetés közben a gazda­ság 12 dolgozója gyors mozdu­latokkal osztályozta a válogató asztalra került halakat. Kissé csalódottan búcsúztunk el a halászoktól és a csillogó lükrű, huilámfodrozta tótól. Va­lami szép. romantikus halászél­ményt akartunk lencsevégre kapni, helyette övig vízhatlan csizmába bújt fiatal, erős em­berekkel találkoztunk, akik sű­rű szövésű perionhálóikkal má­zsaszámra húzták partra a gon­dosan nevelt, jól megtermett pontyokat. A régi romantikából csak a csípős ízű halászlé és a vizeik fölött uralkodó csend ma­radt meg, hiszen itt előre ki­számolják az év végi termést, a biztos jövedelmet. A halászatnak ez az új ro­mantikája. P. G. DECEMBER eCseje és a jövő év február elseje között zajlik le megyénkben az önkéntes tűzoltótestületi vezetőségek új- jáválasztása. A közgyűléseken a jelenlegi vezetők számolnak majd be a testületek három év alatt végzett munkájáról, ered­ményeiről. A megyében jelentékeny ön­kéntes aktivistát számláló tár­sadalmi szervezet az önkéntes tűzoltók testületé, összesen 108 községben számos ipari, me­zőgazdasági és egyéb üzemben, munkahelyen segíteni kész, ön­kéntes tűzoltók vállalják az esetleges tüzek megfékezését, megelőzését és segítik az álla­mi tűzoltóságok munkáját. A LEGUTÓBBI összeírás so­rán kiderült, hogy a megyé­ben csaknem ötezer önkéntes tűzoltó működik. Közülük 877 KISZ-tag, valamivel kevesebb mint 700 pedig az úttörők kö­zül kerül ki, akik a szakköri foglalkozásokon sajátítják el a tűz megelőzésének szabályait, ismerkednek meg a biztonsági előírásokkal. E népes tábor ak­tivitása elsősorban a miniszté­riumi és a tanácsi szervek ál­landó gondoskodásának köszön­hető. Évenként több, mint 100 ezer forint értékű jutalmat osztottak ki eddig az önkéntes tűzoltók között, s ugyancsak évenként 700—800-an kapnak egyenru­hát. Közös erővel, társadalmi munkában épülnek szertárak. A testületek ma már szerves részei a község társadalmi éle­tének, s felkészültségükkel se­gítik az ipari üzemek, mező- gazdasági termények megóvá­sát a tűz pusztításától. A SORON következő válasz­tásoknak az a célja, hogy a tagság megerősítse azokat, akik az elmúlt három évben siker­rel és eredményesen támogat­ták a testület munkáját. Dudás István tűzoltó őrnagy Hetvenezer forintot sikkasztott az építésvezető Hat évig volt alkalmazásban az ÉM Gyárkéményépítő Vál­lalatnál Torma János. Először művezetőként, később — nyil­vánvalóan jó munkája elisme­réseképpen — építésvezetőként tevékenykedett. Az építkezé­sekhez szükséges anyagok fel- használásáról és elszámolásá­ról személyesen neki kellett gondoskodnia, sőt a vállalat engedélye alapján hiánycikke­ket közvetlenül Is beszerezhe­tett Nos, ezt a lehetőséget ra­gadta meg az építésvezető ar­ra, hogy amúgy is jó fizetése mellé némi „aprópénzt” sze­rezzen magának. Négy éven ke­resztül sikerült is a háttérben maradnia, s kialakítania csa­ládja, ismerősei, munkatársai körében egy olyan bűnszövet­séget, amely arra specializáló­dott, hogy az anyagokat ellop­ják, elsikkasszák, illetve azokat értékesítsék. Szívesség az állam kárára Az építésvezető jól „haszno­sította” azt a lehetőséget, hogy közvetlenül csekkre vásárolha­tott. Megegyezett a Soltvadkert és Vidéke Földművesszovetke- zet vasboltjának két vezetőjé­vel, Szörfi Bélával és Hegyi Lajossal, hogy a vasbolt a vál­lalat számára drótfonatot szám­láz le, ugyanakkor Tormának a drótfonat értékében különbö­ző árucikkeket — mosógépet, centrifugát, varrógépet, evő­eszközt — adnak ki. Torma és nyilvánvalóan a boltvezetők sem jártak rosszul, hiszen ilyen módon több mint 12 ezer fo­rinttal károsították meg a tár­sadalmi tulajdont. Más módot is talált Torma arra. hogy pénzt szerezzen. Szörfi Béla szívességből három blokkot — amely mögött sem vásárlás, sem befizetés nem volt — adott Tormának, Vizsgáznak a vadászok Néhány éves szünet után a Magyar Vadászok Országos Szö­vetsége tavaly ősszel ismét meg­szervezte az alapfokú vadgaz­dálkodási tanfolyamot a me­gyében. A havi konzultációval egybekötött egyéves tanfolyam végeztével harminc vadásztár­sasági tag jelentkezett vizsgára, amelyre szombaton délelőtt ke­rül sor Kecskeméten. A vizs­gabizottság elnöke Horváth Já­nos, aki egyben a tanfolyam előadója is volt. tagjai Boros János, a megyei rendőrfőkapi­tányság előadója és Fónagy Gyula, a megyei vadásztársasá­gok választmányának vadgaz­dája. A lakásépítés lengyel útja \z apró halakat azonnal visszaöntik a tóba. kát nem zavarta a korábban a tó fölött terjengő kőd, mert amikorra kitisztult, már zsák­jaikkal meregették kosarakba a hálóba szorult ficánkoló, cso­bogó haltömeget. — Egy-egy húzásnál 10—12 mázsa akad a hálóba — mond­ta Fekete István halászmester. — Naponta tízszer Is meghúz­zuk a hálót, igaz lassabban ha­ladunk, mint tavaly, mert ma­gasabb a víz. A halakat osztá­lyozzuk, közülük válogatjuk ki a 8—10 kilós anyákat és a 3—5 kilós anyajelölteket. Az apró­Lengyelorszáig lakosainak szá- | ma ebben az évben eléri a 32 j milliót, ami már a háború előtti ; lélekszámot is meghaladja. Ter­mészetes szaporodás tekintetében hazánk Európa zalékát tette ki, ma már eléri az 52 százalékot, valamennyi országát megelőzi. Amint a demográ- A közeljövőben erre a formára hárul a nehéz fiai kimutatásokból kitűnik, az 1960—1980-as lakáshelyzet megoldása. Míg régebben a tanácsok óvekben több mint 8,5 millióval növekszik a la- lakáshivatalaihoz fordultak az emberek lakás- kosság — az űj évszázadot pedig kb. 50 millió gondjukkal, ma a lakásépítő szövetkezeteket ke­lengyéi köszönti majd. Fontos demográfiai adat resi fel az állampolgárok nagyobbik része. Ma még, hogy a városi és falusi lakosság aránya a szövetkezeti lakást várók száma meghaladja | kiegyenlítődik. a félmilliót. Már az említett példák is érzékeltetik a len- A társas építkezéseket — természetesen — je­gyei lakásszükségletek kontúrjait. Ehhez azt is lentős anyagi támogatással segíti az állam. Az hozzá kell tenni, hogy ezen a téren elég nagy építkezők kedvező feltételek mellett kapnak az elmaradás. 1956 előtt a lakásépítés üteme nem kölcsönt az államtól. A költségek 15 százalékát volt megfelelő — nemcsak a háború okozta ká- kell előre befizetni. Erre munkahelyüktől kér- rok következtében jelentkező szükségletek, ha- hetnek segélyt, ami általában kétharmad része nem a természetes szaporodás folytán keletkező a befizetendő összegnek. A lakás értékének többi igények kielégítésére sem. 1950-ben 179 ezer szó- részét, havi részletekben 40 év alatt fizeti meg bát adtak át. öt évvel később ez a szám kétsze- a tulajdonos az államnak. Az így fizetendő havi sere növekedett, de akkor is minden 1000 lélek- összeg alig haladja meg a lakbérek nagyságát, szám emelkedésre csak 472 új lakószoba építése A lakáshelyzet megjavításának perspektívái jutott. 1962-ben azonban a lakásépítés már arra késztetik a családokat, vagy a házasodás összhangba került a születések számával. Olyan előtt álló fiatalokat, hogy lakásra előre takará­sok mindent kellett pótolni, hogy a lakásépítés koskodjanak. Nagyon sok szülő teszi ezt, hogy a szocializmus felépítésének egyik központi kér- gyermekeinek később így is segítsen, désévé vált A társasházakat lakóik sokkal jobban védik, Az állam azonban nem képes saját erőfarrá- gondozzák, óvják a károsodástól, hiszen saját saiból megvalósítani a hatalmas lakásépítési erejükből tartják fenn. E közös tevékenység programot. Különösen, hogy a szükségletek egye- alapján a lakók között is erős kapcsolatok ala- lőre még nem csökkentek. A háborút követő kulnak ki. Sok kulturális létesítmény, gyermek­években született nemzedék most jutott a há- védelmi intézmény, a dolgozó nők munkáját zasságkötések időszakába. segítő szolgáltatás jön létre ilyen alapon. Hogy az építkezések a szükségleteknek meg- összegezve: a társas építkezés a gazdasági elő­felelő méreteket öltsenek, az államnak a dolgo- nyök mellett, több társadalmi jellegű előnnyel zók erejére is támaszkodni kell. is jár, ami az érdekelteket ösztönzi az ilyen úton így született meg a társasépítkezés gondolata, való lakásszerzésre. Míg ez a kategória 1958-ban a lakásépítés 6 szá- Feliks Bilos amelyért a vállalat 2800 forin­tot fizetett ki az építésvezető­nek. A „vásárlásokat” Torma bevételeztette, felhasználásként számolta el. Több száz méter molinó Az építkezések szigeteléséhez a Gyárkéményépítő Vállalat munkásai nagy mennyiségű molinó anyagot használtak fel. Torma rájött, hogy ezen is le­het keresni. Éveken keresztül a felügyelete alá tartozó munka­helyekről testvérének, Orcsik Jánosnénak csomagban több száz métert küldött el ebből az anyagból, amelyet az asszony Tázláron szabályosan árusított. S ez még nem volt elég! A molinó mellett deszkát, bőrlemezt, dróthuzalt, drótfo­natot sikkasztott el Torma Já­nos a különböző építkezésektől, s az anyagokat postán, vasúton — terjedelmüktől függően — küldte el családtagjainak. A sűrűn érkező szállítmányokból Tázláron bútor, padló készült, de jutott arra is, hogy Oresik- né pénzzé tegye az építésvezető oly bőkezű „ajándékait”. A családtagok, de a barátok is hálásak voltak Tormának, ugyanis több mint tízezer fo­rintnyi „segítséget” kaptak az építésvezetőtől. Vállalati anyag magáncélra A múlt év nyarán Torma újabb lehetőséget fedezett fel. Egykori beosztottjával, Molnár Dezsővel, aki a vállalat pécsi anyagraktárának vezetője volt, megegyezett: nagy mennyiségű építőanyagot — dróthuzalt, drótfonatot, szeget, bőrlemezt, deszkaféleséget — ad neki „ajándékba”. A 10 500 forint értékű anyag a vállalat teher­gépkocsiján hiánytalanul meg­érkezett Tázlárra, Orcsik Já- nosné lakására. Az anyag nagy részét az élelmes asszony He­gyi Lajosnak értékestíés céljá­ból eladta. Ez év májusában ismét feke­tefuvar érkezett Pécsről a csa­ládi anyagtelepre. Igaz, az anyagok értéke most már 26 ezer forint volt. Hegyi Lajos vasboltvezető természetesnek tartotta, hogy 18 ezer forint ér­tékű kurrens drótárut tovább- eladásra átvegyen. Ezért Or- csikné a vasboltból televíziót, mérleget és készpénzt is ka­pott Tormának a szerető test­vér több mint tízezer forintot adott át, amelyből természete­sen Molnár Dezső is megkapta a maga részét. E bűncselekménysorozat egy bejelentés alapján jutott a vál­lalat tudomására, s a rendőrség megkezdte a vizsgálatot. A közmondásbeli korsó eltört, s Torma társaival együtt lelep­leződött. Ezek után nem árt néhány olyan körülményt is megvilágítani, amely megmu­tatja: mi tette lehetővé a több mint 70 ezer forintos sikkasz­tás és lopás elkövetését. Az alapvető ok az volt, hogy Tor­ma János visszaélt beosztásá­val, a ráruházott bizalommal. A Soltvadkert és Vidéke Föld­művesszövetkezet boltjaiban nem volt megfelelő az ellen­őrzés, a beruházó vállalatok pedig feltehetően minden kri­tika nélkül valamennyi anyag felhasználását igazolták. Ha az okok közül bármelyik is hiány­zik, Torma és társai nem dézs­málhatták volna ilyen hosszú időn keresztül a nép vagyonát. Gémes Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents