Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-17 / 272. szám

1967. november 17, péntek 5. oldal Segít a társadalom (4.) Nem magánügy „A* iszákos szülők elől szomszédba menekültek a gye­rekek.” — „A kicsapongó élet­módot folytató apa nem adta haza keresetét, éhezett a csa­lád.” — „Részeg fiúk loptak az áruházban.” Folytathatnánk az újságcímek felsorolását, van belőlük bőven. Es a címek mögött: a veszély­nek kitett gyermekek. Nem idé­zünk itt száraz adatokat, csu­pán annyit: néhány esztendő alatt az állami gondozásba vett gyermekek száma megkétszere­ződött megyénkben. Beszélgettünk Juhász Gyulá­val, a gyermekvédő otthonok megyei igazgatójával a veszé­lyeztetett környezetben élő gyer­mekekről Mi volna a teendő, hogy számuk csökkenjen? — Nem olyan egyszerű a kér­dés, mint amilyennek látszik — mondotta az igazgató. Vélemé­nyem szerint a megelőzéssel van baj. Vegyünk csak egy fiktív pél­dát. A gyár szakszervezete tud­ja X-ről, Y-ról, hogy iszik. Tud­ja, hogy ez veszélyes családjá­ra, gyermekeire. Beleszól va­jon? Megpróbál a lelkére be­szélni? Tesz valamit, hogy a las­sú érésű dráma végkifejletét meggátolja? Ritkán. „Magán­ügy”, „Kényes kérdés” —mond­ják. Sajnos. Vagyis a társadalmi felderí­tésben, a gyermekekre, csalá­dokra leselkedő veszélyek elhá­rításában sokkal rugalmasabb­nak, sokkal aktívabbnak, egy­szóval sokkal társadalmibbnak kellene lennünk. Mi most a helyzet? Nálunk a veszélyek elhárítá­sában jóformán csak azok vesz­nek részt, akiknek ez szorosan vett feladata, vagy akiket erre külön felkérnek. A gyermek- és ifjúságvédelmi munkát — akárcsak más me­gyében — a Megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tanács irá­nyítja. Ennek munkájában részt vesznek a társadalmi és tömeg­szervek, a hivatalok és hasonló rendeltetésű intézmények kép­viselői. Rendszeres program alapján folyik a munka, reszor­tok szerint. Ez a munka hiva­talos része. De van-e ezenkívül más, amit önkéntes, társadalmi megmozdulásnak nevezhetnénk? Kevés, vagy jóformán semmi. Igaz: szórvány esetekről már hallottunk. Ilyen például a bal- 1 ószögi községi tanács gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságá­nak általunk egy ízben már is­mertetett programja. A községi tanács — miután alapos vizsgá­lat alá vette a község helyzetét — megállapította, hogy a köz­ségben mértéken felüli az iszá- kosság. A tanácselnök társadal­mi segítséggel összeírta azokat a felnőtteket — férfiakat és nő­ket egyaránt —, akiknek rend­szeres szeszfogyasztásából eredő magatartása káros a közösség­re, vagy az illető családjára. A velük való rendszeres foglalko­záson túl a gyermekvédelmi al­bizottság egész évre szóló prog­ramot dolgozott ki, amelynek végrehajtását maga a vb-elnök vette kézbe. Pár hónapja, hogy ez a tervszerű munka folyik a községben és eredményei máris mutatkoznak. Hasonló kezdeményezések­re gondolunk, amikor azt mond­juk, hogy a felderítésben és a veszélyek elhárításában rugal­masnak, aktívnak, társadalmibb­nak kell lennünk. Hadd említsük még egy lehe­tőségét a hatásos megelőzésnek. A szülői munkaközösségek az utóbbi esztendők folyamán már kiléptek abból a szerepből, amely régebben úgyszólván csak az iskolai bálák, rendezvények megszervezésére predesztinálta őket. Ma már a munkaközössé­gek egy része a tanulók otthoni helyzetével foglalkozik, törődik. Egy része, mondjuk, mert még nem sok esetről tudunk, hogy például a szülői munkaközösség állami gondozásba vétetett olyan tanulót, akinek helyzete ezt szükségessé tette. Többek kö­zött a Kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskola szülői munka- közössége mutatott erre példát. Másutt is hallottunk róla: vannak már jó kezdeményezé­sek ebben az irányban. A szü­lői munkaközösség jó kapcso­latban van a nőtanáccsal, az effajta munka tehát — a két szerv összefogásával — nem lesz nehéz. Ez év májusának utolsó he­tében gyermek- és ifjúságvédel­mi hét volt megyénkben. Szá­mos előadás hangzott el, több terv készült a fiatalok érdeké­ben. Egyik előadáson gondolko­dóba ejtő számokat idéztek a fiatalok bűnözési statisztikájá­ból. Mi viszi bűnre a gyerme­ket, a fiatalkorút? Legtöbbször a szülők rendezetlen élete, a szétzilált család, a gyermekek iránti felelőtlenség. Igaz, e téren már felébredt a társadalom, szűnőben a közöny. Megint csak a számok: míg 1 Ma- ben mindössze 25 felnőtt ellen indult megyénkben eljárás ifjú­ság elleni bűntett miatt, addig 1965-ben 121, 1966-ban pedig 200 szülő került a vádlottak padjá­ra, mert veszélynek tette ki gyermekét. De végső soron az egész társadalom felelősségére kell apellálnunk. Csakis a közös ösz- szefogás segíthet. (Vége) Balogh József Kodály-emlékérmék aranyból és ezüstből Szerzői est Szerzői estet tart Kiskunfél­egyházán a Móra Ferenc Mű­velődési Házban november 24- én este Darvas József író. A Részeg eső című regényéből és a regény filmváltozatából rész­leteket mutatnak be a film fő­szereplői, Bessenyei Ferenc, Básti Lajos, B'itskey Tibor, Bé­res Ilona, Fülöp Zsuzsa és Mé­száros Ági közreműködésével. Az ö sssokötős zö veget T. Nagy László mondja eL Nemrégiben elhunyt világhírű zeneszerzőnk, Kodály Zoltán születé­sének 85. évfordulójára - pénzügyminiszteri rendelet alapján — 500 és 1000 forintos arany, valamint 25, 50,100 fo­rintos ezüst jubileumi emlékérmet bocsátanak ki. Akár vásárolhat is vele A hír csak néhány napja látott napvilágot a Magyar Közlönyben, s máris az érdeklődők százai ostromolják a Magyar Nemzeti Bank illetékes osztá­lyát: mikor jelenik meg az új jubileumi emlékérem a pénzfor­Arany ezerforintos: több mint 8 dekát nyom. ban kétféle emlékérmét isme­rünk: az egyik csupán emlék­érem (ilyen volt a Bartók tisz­teletére kibocsátott érme), a má­tebb művére, a Felszállott a pávára utal —, alatta a címlet értékét jelző szám — tehát 1009, 509, 100, 50, 25 —, ez alatt Az érméket már készítik az Állami Pénzverdében: a napokban forgalomba kerülnek. galomban? A rendeletnek ugyanis van egy mondata, amely szerint a Kodály-emlékérmék pénznek, tehát fizetőeszköznek minősülnek. — Az érméket már nyomják az Állami Pénzverdében, és a napokban kerülnek forgalomba — hangzik a válasz. — Általá­Naptárak tíz-, képeslapok százezrei... Év végi készülődés a PIÉRr-nél Ilyenkor, év vége közeledté­vel, sajnos, kénytelenek va­gyunk felfigyelni az idő mú­lására. Szerencsére, ezzel a ké­nyes témával a naptárak jó­voltából ízléses ..tálalásban” foglalkozhatunk. — Díszes kivitelű naptárak­ból csaknem 3 ezer darab ke­rült vagy kerül a közeljövőgen a szaküzletekbe — tájékoztat Varga András, a PIÉRT lera- ka tvezető je. — Köztük olya­nok, mint az igen mutatós asz­tali városkép-naptár, vagy a másik, amely a Képzőművésze­ti Alap művészi reprodukcióit tartalmazza. Kedves a képei té­máját gyermekfotókból merítő asztali naptárunk is. Az eddig felsoroltaknak az ára 15 és 50 forint között váltakozik. Ezen­kívül a művészetek kedvelői neves festőink képreprodukciói - ból válogatott táblákon cserél­hetik évente a leszakítható fa­linaptárt, míg a háziasszonyok az évtizedek óta ismert, olcsó fali naptártömbökön — étel­receptekkel ismerkedhetnek. Az említettek mellett még több mint húszezer zsebnaptár — 1,60-tól 40 forintos árig —, ugyanennyi 40 filléres kártya- naptár. valamint több tízezer irodai asztali naptár — utóbbi négyféle kivitelben — kapható már a papírboltokban, áruhá­zakban. Sajnos, hiába kerestünk az egyébként bő választékban va­lamilyen, hasznos tudnivalók­ban gazdag diákzsebnaptárt, vagy például a már évtizede hiányzó tanári noteszt. — Mire számíthatnak, akik az év végén szeretteiket, bará­taikat üdvözlő sorokkal kíván­ják felkeresni? — Szinte soha nem tapasz­talt választékra.. Karácsonyi, szilveszteri és újévi képeslapok­ból több százezer áll a vevő­közönség rendelkezésére, ötven fillértől 6 forintig (!) terjedő darabonkénti áron. Igaz, ez utóbbi kissé borsosnak tűnik, gyönyörű kivitele miatt mégis érdemes gazdag választékát szemügyre venni. Végül, ami a gyerekek szá­már^ jó hír: ugyancsak több százezer színes Mikulás-zacskó, a karácsonyi csomagokhoz pe­dig nagy mennyiségű díszes nyomású celofánpapír vár ajándékokkal való megtöltésre... J. T. A jugoszláv műsora IV PENTEK 9.40: Iskola-tv. — 14.50: Iskola-tv. — 17.05: Hírek. — 17.10: Rejtvények. — 18.00: Tv-újdonságok. — 18.15: Hangverseny az ifjúság részére. — 19.05: Tudomány 67. — 19.54: Jó éj­szakát, gyerekek! — 20.00: Tv-hír- adó. — 20.40: Játékfilm. 22.10: Tv­hiradóa sik — művészi értéke mellett fizetőeszköz is egyben.. Ez utób­bi kategóriába tartoznak a Ko­dály-jubileumi érmek is. Az, aki szerencsés birtokosa lesz valamelyik emlékérmének: akár vásárolhat is vele. • A Hester és a páva Hány darab Kodály-emlókér- me készül? Aranyból (990 ezrelékes fi­nomságú): ezer darab 500 forin­tos és ötszáz 1000 forintos cím­letet vernek. Súlyuk tekinté­lyes: az 1000 forintos ötven mil- llméteres átmérőjű érme, 84,104 grammot nyom, az 500 forintos negyven milliméter átmérőjű emlékérem pedig pontosan a felét. A 25 forintos ezüstérméből tizenötezer darab, az 50 forintos címletű emlékpénzből szintén ti­zenötezer darab készül, a 100 forintos ezüst Kodály-emlék- éremből pedig tízezer darabot vernek. Az emlékérme tervezésére az idei nyáron pályázatot hirdet­tek. Az Iparművészeti Tanács Állami Pénzverde képviselőiből alakult zsűri a beküldött mun­kák közül Kiss Nagy András szobrászművész érmetervét fo­gadta el. Valamennyi címlet azonos: az érmék első lapján Kodály Zoltán jellegzetes arc­képe látható, körülötte Kodály Zoltán 1882—1967. felirattal. A hátlapon „Magyar Népköztár­saság” köriratban egy páva áll — a zeneköltő egyik legismer­„Forint” felirat éve: 1967. és a gyártás Első arany a „Zrínyi-ezres" Hogyan készülnek az emlék­érmék? — Az Állami Pénzverdében ugyanaz az ötvösökből, műsza­kiakból, munkásokból álló gár­da készíti, mint rendes „hétköz­napi pénzeinket” — mondja Pálok Kálmán, a műszaki osz­tály vezetője. — A technikai előállítás bonyolult folyamat: a művész gipszmodellje alapján elkészítjük a speciális szerszá­mokat. hiszen minden pénzér­méhez külön szerszámozás kell. Az emlékérméket persze na­gyobb gonddal készítjük, a leg­apróbb hiba sem ronthatja a szép, művészi nemes fémpén­zek arculatát. Mivel ezeket kis szériában gyártjuk, előállításuk nagyon költséges. Az emlékér­meket az Állami Pénzverdében a jóváhagyott minta átadásá­tól számítva általában három­négy hónap alatt állítjuk elő. Számos emlékpénz hagyta el már a Pénzverdét az utóbbi két évtizedben: 1948-ban a Petőfi- ötforintos, majd a Kossuth-j Táncsics-, Széchenyi- és Zrínyi- ötforintosok. Egyébként a Zrí- nyi-emlekpénz volt az, amely először készült aranyból is, ezer- forintos címletekben. A Kodály Zoitán-emlékér- mék méltó képviselői lesznek a magyar jubileumi pénzérmék nemzetközi hírű sorozatának. L. T. Bácskai Szőttes Budapesten Hagyományos bácskai tánco­kat, jellegzetes szokásokat mu­tat be és a megye déli részének népviseletét vonultatja fel a fő­városban a Bajai Járási Tanács és a járási KISZ-bizottság 170 tagú népi együttese a Fehérvári úti művelődési házban szomba­ton délután. Az impozánsnak ígérkező csaknem 2 órás műsor­ban, amely a Bácskai Szőttes címet viseli, Bátmonostor, Dá- vod, Szetemle, Érsekcsanád, Hercegszántó csoportjai, úttörői és KISZ-fiataljai, valamint ne­mesnádudvari, madarasi és ga- rai népművészek működnek közre. Fellép többek között Sze­keres Kálmánná dávodi és Már­ton János madarasi énekes is.

Next

/
Thumbnails
Contents